A bűz már annyira nem elviselhetetlen,de a csövesek mindenhol...Nem vagyok finnyás, de ez azért elég gáz... Mindenhol a benzingőz és az átható hugy valamint ürülékszag terjeng, néhol keveredve az olcsó parfümök szédítően rossz illatával. Hát nem egy virágoskert ez a város az biztos.
Rögtön az első nap mikor ideérkeztem egy szakadt csöves akart lehúzni cigivel, előtte kivettem a dobozt,abból egy szálat és rágyujtottam, majd a legkecsesebbik ujjamat mutatva neki továbbsétáltam. Szemét vagyok néha, de ezt is kell...kedvességből nem élek meg!
Néhány utcai mutatványost csodálok éppen, őket szeretem. Legalább megdolgoznak a pénzükért, nekik mindig is adtam, akármerre jártam. Mot sincs ez másként. Előhalászok egy kis aprót a mellényem zsebéből és beszórom a kalapba ami erre a célra van a földre rakva. Az egyik mutatványos ezt látva odajön hozzám, meghajol,majd elrohan egy közeli virágágyáshoz és letép egy szál számomra ismeretlen virágot. Ismét meghajol, majd nyujta nekem a kis kék növényjét, széles mosollyal elveszem tőle az ajándékot, majd integetek a többinek és a hajamba tűzöm a virágot.
Valahogy ez a kis jelenet feldobja az egész további napomat. Mosolyogva sétálok az utcán, most azzal sem törődök hogy a csatornamunkások füttyöngetnek utánam,ami természetesen érthető, hisz falatnyi picsagatyám nem sokat takar, mellénykém éppen csak a mellem aljáig ér, a topp ami alatta van se sokkal tovább. A nyár legmelegebb napja a mai, még jó hogy csak azt a magassarkút vettem fel amit kövekkel kirakott szalagok tartanak fent a lábamon, tuti hogy most a kedvenc bakancsomba belefőne a lábam...
Az egyik szökőkútnál megállok kicsit, a vízpermet enyhíti a forróságot, de egy légkondis hely jobban bejönne, így gyorsan körbenézek, mik is vannak a közelben. Egy bár...az most nem kell! Egy késdobáló...ez sem az igazi... Egy szálloda...talán,de lehet mégsem kellene... Egy picinyke kávézó ami cukrászda is egyben, ez a tökéletes választás!
Az ajtó felett pici harang jelzi hogy vendég érkezett, határozott léptekkel haladok a pult felé. Maga a helység nem túl nagy,de annál hangulatosabb. Összevissza mindenféle bútorral lett berendezve, tisztára mint egy zsibvásár. Fotelok, kis asztalkák, és a polcok a falon...tele mindenféle korosnak tűnő tárgyakkal és könyvekkel. El is raktározom az emlékeim közt ezt a kis cuki helyet, biztosan sűrűn fogom látogatni.
Kikérem a jegeskávét és egy fagyi kelyhet. Az ablak mellé viszem a kis tálcát, ahogy elhelyezkedtem körbenézek alaposabban. Halk zene szól a háttérben, csendesen beszélgetnek a vendégek, tiszta vidéki kis presszó hangulat uralkodik. Mosolyogva látok neki a fagyinak. Jelen pillanatban olyan jól érzem magam hogy semmi nem hozhatna ki a sodromból...persze amikor ez a mondat bevillan a fejembe történni szokott valami ami miatt dührohamot kapok...és óóóó igen, most is....
Egy magas néger férfi lép be az ajtón, kér egy kávét és érzem hogy már a pultnál állva kiszemel magának. Próbálok nem törődni vele, bámulom a járókelőket az ablakon keresztül,de miért is úsznék meg egyetlen egy napot egy idióta balfasz nélkül... Persze hogy egyből odajön hozzám és nincs elég szabad hely, neki pont az én asztalom kell...Egy kézlegyintéssel hagyom hogy leüljön, bunkó vagyok,nem szólok hozzá, miért is tenném...Magányra vágytam, nem akartam hogy bárki is zargasson, örüljön neki hogy ideülhet! Amellett ha bunkón viselkedem egy idő után lekopnak, ha nem azonnal is... Na persze ő nem olyan volt...
Elkezdi ecsetelni a kamu csajozós dumáját, unottan bámulom továbbra is a járókelőket, de csak nem fejezi be.
- Nem tűnik fel hogy nem érdekel a mondandója? - Kérdezem pár perc után eléggé ingerült hangszínnel.
- Én itt bókolok meg kedves vagyok és ez a hála? - horkan fel sértődötten a hímegyed.
- Ki a faszom kérte hogy bókoljon? Ki kérte hogy hozzám szóljon? Ki kérte hogy idejöjjön? El lehet tolni a bringát de sürgősen, vagy marad és kussol! Ez a két választási lehetőség van!- Ekkor már kiabálok és ez látszik hogy nem tetszik neki, kezd eldurranni az agya..
- Mi a faszt képzelsz te útszéli retkedék ribanc?...-mondaná tovább is,de a jegeskávém már az arcában landol.
Levegő után kapkod, mert a nagy ordibálás kellős közepén vette volna a levegőt amikor is sikeresen letüdőzte a kávémat. Fuldokló köhögőrohamán jót kacagok, mire lekever nekem egy hatalmas pofont. Ez beteszi a kaput, előbújik belőlem az állat.
Felpattanok a székből és elkapom a kezét, hátracsavarom, ami meglepetésemre nem is olyan nehéz, majd olyat belerúgok a térdhajlatába hogy csak úgy recseg-ropog az egész.Térdre rogy, a hideg padrón esdekel kegyelemért, közben én a hátracsavart kezét felfelé feszítem, tiszta erőből. Mikor a hátamat megkopogtatja valaki visszakézből olyat behúzok az illetőnek hogy csak úgy nyekken a földön pár méterrel odébb.
A pult mögül egy fiatal kis hölgyike rohan ki és azt kiabálja hogy hagyja abba vagy rendőrt hívok... Gonosz mosollyal nézem ahogy a földön fekvő nőt felsegíti. Ezek szerint egy csajt ütöttem ki az előbb...
Kezdőlap
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by 
Tárgy: Fran & Vicy, háború és béke :P