Egy puccos hely. Megint. Minek hoznak egy magamfajta olcsó kurvát egy ilyen helyre? Ja tudom. Ez a szerencsétlen ügyfél belém szeretett, ajándékokkal halmoz el. Romantikát akar. Fogalmam sem volt, hogy vele kell idejönnöm. Igyekszem kiiktatni az életemből, próbálom lekoptatni, de mindig visszajön, mint valami átkozott bumeráng. Még az áraimon is emeltem Zach beleegyezésével, mégis van elég pénze rám.
- Édesem, szeretnélek bemutatni pár barátomnak - Suttogja a fülembe, mire én felvont szemöldökkel engedem el a jobbját.
- Figyelj ide drágám! Nem vagyok az édesed. Kibéreltél egy hétvégére, de arról nem volt szó, hogy fűnek fának bemutatsz. Csak egy prosti vagyok, ne láss bele többet - Vázolom fel a helyzetet, kissé morcos vagyok. Igen, ez az a hely, ahová szeretnék bekerülni, mint luxus prosti. Minden lehetőségem megvolna rá, hiszen az orvosi papírjaim rendben vannak, meg tudom játszani a dámát, az üresfejű libát, bármit, de ez a pasi kezd sok lenni nekem.
- Lehetne máshogy is... Ha hozzám jönnél! - Veti fel az ötletet, nem tagadom, félrenyeltem a méregdrága pezsgőmet. Ahha, szóval erre a méregdrága ruha, a fehérnemű, a cipő, ami többet ér, mint az én kertes házam, de egy night club kellős közepén állni elő egy ilyen idióta ötlettel?
- Esküszöm te nem vagy normális... Én most elmegyek. És felejts már el! - Vele lehet így beszélni, mert ő olyan ember, aki ha a sarokba küldik, addig ott marad, amíg ki nem hívják. Nem határozott, nyálas... Már-már romantikus. Felidegesített. Azt sem tudom, milyen buli ez, de nem is érdekel. Csak el akarok menni innen. Vissza Vegas-ba, ahonnan eljöttem. Nem nézek semerre, mikor nekimegyek valakinek.
- A franc esne bele, hogy nem tudna... - Kezemben lévő poharam még szerencse, hogy üres volt, de így sem tudom a kezemben tartani, kicsúszik és viharos gyorsasággal esik le. A pohár millió darabra törik a földön, érzem, ahogy egy-két apró szilánk karistolja lábfejem. Megkapaszkodom a karokban, majd hátrébb lépek, hogy láthassam végre, kibe botlottam bele, egy pillanatra a szavam is eláll.
Ismerem őt, járt hozzám, nem is egyszer. Zane Bishop. Megbánóan sütöm le tekintetemet, végül határozottan a szemébe nézek.
- Kérlek... Ne haragudj, jóvá teszem! - Csúszik ki a számon eme öt szó. Engedelmesség. Erre tanít ez a szakma. Zane a kedvenc ügyfeleim közé tartozik furcsa kéréseivel, és cseppet sem romantikus együttléteivel. Sosem tudom, mire számíthatok vele kapcsolatban. És épp ez a jó. Ráadásul charme-os, jól is néz ki, és piszok gazdag.
- Mi járatban erre? - Kérdezem határozottan, bár nem számítok válaszra, kérdezek. Ritkán szoktam, szinte sosem teszek fel semmilyen kérdést, most is csak kiszaladt a számon, majd ruhámra pillantva rá kell jönnöm, hogy melleim majdnem kiestek a nagy sietségben, cseppet sem szégyenlősen igazítom vissza a helyükre, majd ismét Zane-re pillantok.
- Engem nagyon untat egy ilyen este... - Szólalok meg vontatottan végignézve a tömegen. Szívesen vele tölteném az éjszakát, de ez rajta múlik csak. Nem rajtam. Sosem rajtam múlik.

San Francisco. Ritkán jutott el a városba, de amikor Diego barátja egy VIP helyet ajánlott fel neki a családja páholyában, nem tudott nemet mondani a 49ers meccsre. Igazából ezek az összejövetelek nem arról szólnak, hogy végignézzenek egy mérkőzést, hiszen most hirtelen azt sem tudta volna felidézni, hogy ki volt a friszkóiak ellenfele, hanem a lehetséges kapcsolatépítésről.
A páholyban mindenki tud mindent a másikról, s ha új arcot vezetnek be a társaságba, akkor neki elérkezett a tejjel-mézzel folyó Kánaán, hiszen a híresek és gazdagok mindig örömmel fogadják el Diego meghívását. Egy szenátor, a fellebbviteli bíróság elnöke és még pár prominens személyiség ismerettsége mindig jól jön, így Zane is építette a kapcsolatrendszerét. S most, hogy vége volt a meccsnek, hogy végre kikeveredett a forgalmi dugóból, végre leülhetett egy jóféle sörrel a kezében a szállodához közeli night klubba, hogy vadásszon.
Nem volt mit szépíteni a dolgon, kefélhetnékje támadt a rengeteg beszélgetéstől, és az ilyen szórakozóhelyek tökéletesek voltak arra, hogy összeszedjen valami kellemes társaságot. S ez a kellemes társaság éppen most botlott belé...
- A büdös kurva életbe! - szakadt ki belőle a káromkodás, amitől szinte azonnal szétszéledt a körülötte heringet játszó tömeg, majd amikor megfordult, kedve lett volna egy olyan pofont lekeverni a másiknak, hogy a fal adná a másikat. Azonban visszafogta magát, hiszen nem történt komolyabb baleset és a látvány amúgy is pótolta mindenért.
Végignézett a lányon, annak összetéveszthetetlen alakján, s fejében felötlött a rengeteg alkalom, amikor magáévá tette a másikat. Pontosan azt sodorta az útjába a sors, akire ma szüksége volt, hiszen farka Torie hamvasan hófehér bőrének látványára is apró merevedéssel válaszolt.
- Régen nem láttalak Torie. - csókolta meg a másikat, nyelvével kutatva a másik szájüregét, majd elhajolt, hogy folytassa. - Csak üzleti ügyek, holnap már megyek is haza Vegasba.
Vállat vont a lány felvetésére, majd érezte, hogy újra összeszűkül körülötte a tér és egyre csak közelebb kerülnek Torieval. - S mit forgatsz a fejedben, hogy izgalmas legyen az este?
Hajolt közelebb a másikhoz, a fülébe súgván a szavakat, miközben jobbja pimaszul fedezte fel a lány tomporát ismét és újra.

Nem is értem, hogy lehet valaki ennyire nyálas férfi létére. Sosem szerettem azt, amikor valaki a fülembe suttog valami szépet, ajándékokkal halmoz el, és bókol. Nem ezért vagyok a legjobb abban a rohadt kis vegas-i kuplerájban. Hozzám az erejüket megmutatni akaró férfiak járnak, a házas férfiak, az egyedülállók, én pedig még élvezem ezeket az együttléteket. Zach egy kissé túllőtt a célon, mely ismét elgondolkodtatott, hiszen megmondtam neki, hogy ezt a nyálgépet nem akarom látni többet. Menekülni akartam innen, vissza Vegas-ba, de szerencsémre pont összeakadtam egy olyan ügyféllel, akire azt mondhatom, hogy igazi férfi.
Zane képes volt vadul elvenni, ami az övé, és vele nem színészkedek orgazmust. Ritka az olyan férfi, akinél tényleg eljutok a csúcsig, de Zane ért hozzá, mit hogyan csináljon. Ahogy most is. Nyelve a szájüregemet kutatja, ahogy reflexből az én finom nyelvem is betolakszik az övébe, és ismét felfedezhetem, de a pillanat rövid, ám mégis magával ragad. Apró játékos mosoly ül ki arcomra.
- Valami takony nyálgép hozott ide... El vagyok havazva mostanában, de te is ritkán jössz hozzám! - Ráncolom össze a szemöldököm, mintha rosszallnám, de őszintén az ő dolga. Sosem kérek számon senkit, csak megjegyzek dolgokat. Nem érdekel, hogy melyik ügyfél merre jár, vagy mit csinál, ritkán teszek fel felszínes kérdéseket, csak akkor beszélek, ha engedik. Kivéve, ha éppen nem fizetnek. Akkor kinyitom a szám, de csak annyira, amennyire feltétlenül szükséges.
A fülembe súgott szavak bizsergéssel árasztják el ágyékom és alhasam egyaránt, melyre csak egy buja mosoly jelenik meg arcomon.
- Hm... Nem is tudom. Ha közönséges lennék, akkor valami figyelemfelkeltőt... De mivel nem vagyok, így bármi mást, aminek nincs köze ehhez - Simulok egy pillanatra Zane felső testéhez, majd megkapaszkodom felkarjában, mintha összetartoznánk, holott csak egy apró kicsi dolog köthet minket össze. Egy jó szex, vagy inkább kefélés? Kinek hogy tetszik. Indulnék, de valami nem enged, érzem, ahogy valaki visszaránt, és Zane karja eltűnik a kezem alól.
- Mégis mit képzelsz hova mész? - Jelenik meg Josh a drága "kérőm". Meglep, hogy kinyílt a szeme, de nem érdekel.
- Ide figyelj, elmondom még egyszer! Nem vagyok a nőd, senkid sem vagyok, szóval hagyj-engem-békén! - Lököm el magamtól minden egyes szónál távolabb Zane-től, nem szokásom a balhé, de ha ez kell, akkor megteszem. Mikor kellőképpen eltávolodott, megyek vissza ismét a férfihez, nem szeretem, ha belepillantanak az életembe, akár le is szerelhettem volna a pasast, mert egy ideje járok edzeni, meg kell tudnom magam védeni, ha kell, de remélem erre nem lesz szükség.
- Sajnálom. Bocsásd meg ezt a kis közjátékot, ugye nem vette el a kedved teljesen? - Tekintetem alázattal telik meg, mondandóm végére le is sütöm, ezzel jelezvén, hogy azt tehet velem, amit akar. Ha kell egész éjszakára az övé lehetek, és egy szó nélkül tűröm, amit velem tenni akar. A kijárat felé indulnék, de mindenről Zane dönt. Feszülten veszek el egy pezsgőt a mellettem elhaladó pincér tálcájáról, hogy a felét meg is ihassam. Igazság szerint nem láttam még Josh ezen oldalát, talán sokat ivott, nem tudom, de kínossá vált a helyzet, és nem akarok balhét. Óvatosan pillantok Zane-re, ugyanakkor fel akarom éleszteni benne ma este a férfit.
- Kinn áll egy kocsi esetleg... Kereshetünk egy nyugodtabb helyet, ahol megdughatsz, vagy kikötözhetsz... Vagy mindkettő, esetleg valami új, morbid... Ami neked szimpatikus ma estére... - Suttogom a fülébe végül kacéran felsorolva néhány esetleges verziót, miközben ismét a ruhámat húzom feljebb, habár Zane látott meztelenül, nem viselkedhetek úgy, mint egy közönséges utcalány, még ha az is vagyok.
Várom Zane reakcióját, miközben kiiszom a maradék italom, így, hogy a tudtára hoztam, mit akarok, hogy mit tegyen velem, pontosabban mit is tehet velem, remélem él a lehetőséggel.

Egy pillanatra megmosolyogta a "nyálgép" kifejezést, majd fürkész szemei elkezdték keresni a takonynak nevezett hódolót. Persze hasztalan volt a kutatás, hiszen többet nem is tudott az udvarlóról, mégis kedvelte volna a helyzetet, hogy egy féltékeny férfit hagy maga után. Az apró rosszallást elengedi a füle mellett, hiszen pontosan tudták mindketten, hogy nem erre épül a kapcsolatuk: ha Zane-nek szüksége van rá, akkor felkeresi.
- Kár, pedig éppen ajánlottam volna a színpadot. - súgta a lány fülébe, amint az hozzásimult, majd engedte a kapaszkodást is, hiszen lényegét tekintve egyetértettek abban, hogy egymás fogják egy lepedőn megizzasztani, így akár viselkedhetnek is úgy, mint egy pár. A képbe azonban bekavar a nyálgép, a takony ... közkeletűbb nevé Josh. Egyelőre nem akart beleavatkozni a kettős dolgába, hiszen Torie pontosan olyan lány volt, aki képes volt kezelni az ilyen helyzeteket, s csak azt sajnálta, hogy ebből a tűzből egy pillanat alatt alázat lett.
Kétségtelenül szerette, ha egy nő alárendeli magát neki, de ez a váltás most olyan hirtelen volt, olyan váratlan, hogy egy pillanatra nem is tudta, hogy mit kezdjen a helyzettel. Azonban gyorsan megjött az ihlet és bár a lány kifelé igyekezett volna, ő maradásra bírta. Magához ölelte vékonyka testét és hosszan csókolta a mondandó után a vöröslő ajkakat.
- Kint a kocsim, de még nem akarok elmenni. - engedett kissé a szorításán, majd Josh felé fordította a lányt, akinek fülét kezdte ajkaival szopdosni, miközben egyetlen pillanatra sem vette le tekintetét a nyálgépről. - Kicsoda ő, hogy ennyire akar? Szerető? Egy eltévedt hősszerelmes?
Mosolygott Zane a férfire, aki a tömeg ellenére mindent tökéletesen látott. Azt is, ahogyan egy kíváncsi ujj a ruha alá téved, ahogyan egyre mélyebben akarja Toriet érinteni; azt is, ahogyan egy kéz a ruhán keresztül vonul a lány jobb mellére, ahogyan erővel szorítja meg a roppant tenyér a halvány keblet. Azt is láthatta a másik férfi, hogy Zane nyelve a kezeiben tartott nő nyakát kezdte nyalni, hosszan és nedvesen, vágykeltően ... és talán féltékenységre ingerlően.