Ha az ember fia új életet kezd egy új városban, úgy döntve, hogy elhagyja az óhazát, és szerencsét próbál az újvilágban, akkor egy idő után eléggé magányosnak érzi magát, annak ellenére, hogy már-már világhírű pókerjátékos, és rengeteg rajongója, fanatikusa akad. Talán elképzelhető, hogy akad egy-egy barátja is, bár talán a két személy között létesített szexuális kapcsolat a felek közös kielégülése iránt jelző sokkalta jobban illik rá. Na persze azért akad néhány barát is közöttük, akikkel azért nagyon jól el lehet lenni. Ilyen barát Agatha is, akivel eléggé poénos megismerkedésünk volt, és az egymás felfedezése után most ért meg arra kapcsolatunk, hogy a következő szintre jusson, és felajánlottam, hogy ha gondolja lakhat nálam amíg még Vegasban pihenget, már ha a harvardi halasztást pihengetésnek lehet nevezni. Viszont azért mégsem indokolhatta meg úgy, hogy most halasztok, mert elmegyek Las Vegasba, hogy kikapcsolódhassak, szexre éhes férfiakra, és nőkre vadásszak, szerencsejátékozzak, és annyit igyak, amennyi belémfér. Pedig véleményem szerint teljesen vicces lett volna, és még meg is engedték volna neki, hiszen ahogy hallottam az apja tekintélyes összeget fizet minden évben azért hogy a lánya oda járjon. Bár ez minden harvardi diáknál így van, egyszerűen csak így lehet túlélni a sznobok iskoláját. Egyébként teljesen váratlan döntés volt a részemről, hogy csak így kiadtam a szobát, de már kezdtem magam egyedül érezni, és szükségem volt valakire, hogy megtörje a csendet. Erre pedig találni sem lehetett volna alkalmasabb embert, mint A, hiszen ő is hozzám hasonló, imád bulizni, imádja élvezni az életet, és már az első perctől kezdve sikeresen megtaláltuk egymással a közös hangnemet. Bár alapvetően kicsit izgultam mikor először jár nálam, hiszen annak ellenére, hogy van pénzem, nem egy olyan nagy és kényelmes házról van szó, amiben korábban élt, ez inkább kicsi, de minden szükséges jóval felszerelve, amire az embernek szüksége van, kényelmes, és otthonos. Több nem is kell, egy boldog élethez a ház részéről. Talán egy kert, de azt majd csak a későbbiekben rendezem, még nem jutottam oda hogy vegyek egyet. Legnagyobb szerencsémre azonban A-nek első látásra megtetszett a szoba amit felkínálni tudtam, így hamarosan nyélbe is üthettük a „szerződéseket” én pedig izgatottan vártam a beköltözésének napját, melyen egy eléggé jó kis bulit csaptunk pár emberrel egy közeli szórakozóhelyen. Szóval lényegében megvolt az első közös éjszakánk amiről korán eljöttünk, és még otthon folytattuk az ünneplést egy darabig. De leginkább csak beszélgettünk
A falióra halk tiktakkolással, és a nagymutató lassú mozgásával jelzi, hogy bizony már mindjárt nyolc óra, a dolgos embernek ideje lenne lassan munkába indulnia. Én viszont még mindig a konyhaasztalnál ülök, és a reggelim maradékának eltüntetésén dolgozom. Ma reggel valahogy nem volt kedvem nekiállni sütögetni, így csak összedobtam pár szendvicset, be a melegszendvicskészítőbe, rányomtam egy kis mustárt, és kész is a reggeli. Minden második falat után egy aprót kortyolok. Lassan telítődik a pocak, mígnem motoszkálást hallok, és felpillanatva A-t látom meg egy kinyúlt mezben és bugyiban.
- Neked is jóreggelt szépségem. Tetszik a pizsid – Köszöntöm vidáman, és tekintetemmel követem a mozdulatait, ahogy kinyitja a hűtő ajtaját, megkeresi a tejet, majd helyet foglal mellettem. Néhány pillanatig még méregetem, és gyorsan végigpillantok magamon Ami azt illeti rajtam sincs sokkal több vagy kevesebb ruha, bár nálam az alváshoz tökéletesen elég egy boxeralsó is, de ahogy elnézem nem zavarja túlságosan, hogy a fentebb említett ruhadarabon kívül nem viselek mást. Vagy ha zavarja, akkor nagyon jól titkolja.
- Nem tudom, miután kidőltél még megnéztem valami sorozatot, de többre nem emlékszem, szerintem bealudtam rajta, mert mikor reggel felébredtem még mindig ment. Fárasztó volt a buli hozzá kell tennem.- Helyet foglal mellettem, és nekem dől. Talán egy külső szemlélődő számára furcsának tűnhetne, de nekünk meglehetősen bensőséges kapcsolatunk van, és nem jelent problémát közöttünk a testiség. Néhány pillanatig hallgatok, majd csendben megjegyzem. - Ugye tudod, hogy az a tej romlott?- Gonosz vagyok, mert megvártam míg beleiszik, és csak utána sütöm el a poént, mert természetesen az. Nevetve karolom át, és túrok bele dús hajába.- Csak vicceltem, ne aggódj. Egyébként van két jegyem az esti Cardinals – Bears meccsre, ha érdekel elmehetünk, csak pár óra autókázás.- Tudom hogy imádja a sportot, és ezzel én is így vagyok, bár annak ellenére, hogy semmi sem űberelheti az igazi európai futballt, azért ezek az amerikai sportok se kutyaütők.

Nevetnem kell attól, hogy A-t milyen jól sikerült így korán reggel átvernem. Más persze lehet, hogy komolyan venné, de ez igazából csak egy ilyen baráti ugratás közöttünk ami már szinte a kezdetektől fogva megy. Így nem jelent problémát, tudom, hogy vissza fogom kapni a kérdés csak az, hogy mikor és hol. Persze lehet fel kellene készülnöm rá, mégsem teszem, felesleges állandó „rettegésben” élnem, hiszen tudom egyszer úgyis utolér a végzetem.
- Igen tudom, hogy az vagyok, de ne merd azt mondani, hogy nem élveznéd ha te csinálnád ezt a helyemben.- Nevetek rá elégedetten mosolyogva, hiszen tudom, hogy élvezné ő is. Nála is sokszor be van kapcsolva a gonosz mód és ez jellemzi a kapcsolatunkat, egyedül kivételt képezve eddig a hotelszobák ágyai, ahol meghúztuk magunkat mikor kettesben akartunk maradni egy picit. Azonban úgy látszik nem sokáig foglalkozik vele, a következő pillanatban már szinte majdnem a nyakamba ugrik, mikor megemlítem neki a jegyeket. Tudtam, hogy harapni fog rá, ezért is mozgattam meg mindent, hogy szerezhessek kettőt, ezáltal örömet szerezve neki, és picit magamnak is, bár a fentebb említett két csapat közül egy se tartozik őszintén szólva a kedvenceim közé. De egy meccs akkor is meccs ha nem éppen olyan csapatok játsszák amiket szeretsz, a körítés meg a hangulat mindenért kárpótol. Ezt megtanultam mióta átjöttem a szigetekről, és egy másfajta világképet is megismerhettem.
- Tudom, hogy nagy vagyok, ez nem is volt kérdés- Reagálok kijelentésének első részére. – Ami pedig a többit illeti biztos vagyok benne, hogy amúgy is megbocsájtottál volna, hiszen hogy lehet ellenállni egy ilyen hihetetlenül jóképű pasinak mint amilyen én vagyok?- Veszem fel kedvenc önelégült ábrázolásom, és tudom, hogy igazat fog adni nekem mert miért ne. Addig amíg a válaszára várok, jó alaposan végigmérem, ám valami miatt túlságosan hiányérzetem van. Ugyan gondolkoznom kell, hogy mi az, de végül rájövök, és pólója széléhez nyúlva húzom fel egészen addig míg formás keblei elő nem bukkannak. Alaposan szemlélem meg testének minden egyes porickáját, majd egy egyszerű elhatározás miatt nemes egyszerűséggel kibújtatom pólójából, és előre dőlve egy apró csókot nyomok a hasára. - Mondtam már, hogy milyen jó alakod van?- Kérdem miközben visszadőlök a székemen.

Azért jó, ha van egy lakótárs, még akkor is, ha egy ilyen alak, mint Cal. Nem bírja ki, hogy ne egy viccel kezdje a reggelt. Természetesen, nem veszem komolyan. A férfiak, és az ő játékaik. De ez egy adok- kapok játék. Ezt tudnia kell, s szerintem tudja is. Azért örülök neki, hogy ilyen jól kijövünk egymással. Nemcsak most, hanem már a kezdetek óta. Nehéz manapság igaz embereket találni.
- Még szép, hogy hülye vagy- felnevetek.- Néha komolyan kétségbe vonom az életkorodat, no meg az agyi szintedet.
Egyáltalán nem bántásból mondom, amit mondok. De ezt ő úgyis tudja, nem hinném, hogy most fogná magát és bedühödne meg megsértődne. Szerintem már kezd kiismerni, és remélem, hogy én is őt.
Még szép, hogy egyből rákapok a meccsjegyekre. Igen, tényleg ismer. Cal is ugyan olyan mint én, ha sportról van. Sportőrültek vagyunk mind a ketten. Talán azért is értjük meg egymást ennyire jól.
- Te egoisták királya- forgatom mosolyogva a szememet, ilyet is csak ő tud mondani.- Jaj, hát nem is tudom- forgatom ismét a szememet és még jobban vigyorgok.
Vizsgálódóan nézem, ahogyan felmér. Ismerem én ezt a pillantását. Hányszor láttam már. Hm, hazudnék, ha tagadnám, hogy a gyomrom várakozóan ugrik össze. Hagyom, hogy levetkőztessen. És végül már csak egy alsóban ülök mellette.
- Igen, de jó hallani- bújok oda hozzá, mikor elhajol.- Szóval mondhatod, hajrá!

Yeah teljesen imádom, hogy ilyen oldott hangulat van közöttünk, nagyon ritka az, hogy mi valamin annyira meg tudunk sértődni, hogy utána sokáig ne szóljunk egymáshoz. Természetesen veszekedések, meg egyebek szoktak lenni, mint minden rendes férfi-nő kapcsolatban, de ezek főleg olyan dolgokról szólnak amikben úgy általában a két nem képviselői sose értenek egyet. Egyébként néha elgondolkodunk, hogy manapság már direkt veszekszünk, mert utána békülésképpen mindig szex lesz a vége, és be kell vallanom különösen jól szokott esni az ilyen alkalom szülte aktus. Én is vele együtt vigyorgok mikor elneveti magát, és figyelem azt az édes ráncocskát, mely ilyenkor szokott megjelenni bársonyos arcán. - Most úgy csinálsz mintha te nem hasonló szituációban lennél, pedig hidd el így van drágám- replikázok vidáman a válaszára. - Neked az óvodások nem csókolomot köszönnének, hanem, hogy szia, te melyik csoportba jársz?- piszkálom tovább, de tudom, hogy megpróbálja majd visszaadni ezért nem is erőltetem tovább, hiszen későbbre is tartalékolni kell majd, mikor már nem lesz mit mondania. Akkor majd rázúdítok mindent amit eddig nem mondtam, és én fogom megnyerni kettőnk csatáját. - Ó igazán? Én lennék az egoisták királya? Nos tőled ezt megtiszteltetésnek kellene vennem, de úgy döntöttem mégsem fogom, mert én ilyen gonosz vagyok ám.- Elégedetten vigyorgok, és csak még szélesebb mosoly terül el az arcomon, miközben hagyja, hogy levetkőztessem, legalábbis megszabadíthassam utolsó előtti ruhadarabjától. Miután alaposan felmérem a terepet hozzám bújik, én pedig automatikusan kezdem a hátát simogatni, miközben füléhez hajolok, és gyengéden belesuttogom. - Nos akkor mondom megint, ha már ennyire nem tudsz betelni vele. Szóval nagyon jó alakod van.- Kijelentésem megtoldom, egy apró fülcimpaharapással, és lassan végighúzom nyelvem a nyakán is, ezzel erősítve meg azt amit mondtam. Kezem már nem a hátán van, hanem lecsúszott egészen a combjaiig, hogy bugyiján keresztül végigsimítva állapodhasson meg a keblén.

- Jaj, még a végén magamra veszem és megsértődöm- rázom továbbra is mosolyogva a fejemet. Nem is lehetne levakarni az arcomról a vigyort.
Annyira lehetetlen, hogy így egymásra akadtunk. Pedig, ha belegondolunk, nem sok esélyünk volt a találkozásra. Nem sok százalék, és mégis megtörtént. De még milyen jó, hogy így lett. Esélyem lett elköltözni a hotelból, majd még lakást is tudtam találni. Igaz, hogy nem az enyém, de legalább benne lakhatok. Az ott lakókról pedig már nem is beszélve. A lakótársi viszony fontos nekem, hiszen nem szeretek senkivel sem haragba lenni. Szerencsém van, hogy egymásra találtunk.
- Legalább tovább fiatal maradok- jegyzem meg kacsintva.- Amikor te szottyos öregúr leszel, én addig fiatal csitri- öltöm rá a nyelvemet.
Hogy mi sosem unjuk meg egymás, igazán szórakoztató. És a szex, hmm. Arra sem panaszkodom, és nagyképűség nélkül állíthatom, hogy nagyszerű. Izzik kettőnk közt a levegő, ezt le sem lehet tagadni.
- Ahj, te aztán nagyon gonosz vagy- mondom neki sóhajtást mímelve.
Döbbenetes, mennyire megszoktuk már egymást. Neki dőlve, már emeli is a hátamra a kezét. Kellemes érzés.
- Hm, köszönöm- kuncogok, mikor a fülembe harap.
Egy kis harapás, csikis mégis begerjesztő. Halkan mormogva adom tudtára, mennyire tetszik az, amit csinál. Lábamat egy kis terpeszbe rakom. Semmi esetre sem húzódom el mellőle.
- Tetszik ez az éles váltás, szivi- jegyzem meg halkan vigyorogva.

xx hmm ez igazán rövidke lett

- Ugyan már te meg a megsértődés az két teljesen különböző fogalom. Ha akarnál se tudnál megsértődni, vagy ha talán mégis, nos tudom a módját mivel engeszteljelek ki és hidd el azt mindketten nagyon élveznénk, de főleg én.- Vigyorgok rá elégedetten eltelve, hogy sikerült ilyen jól visszavágnom válaszára, és közben mélyen legbelül tudom, hogy tökéletesen igazam van, tényleg ki tudnám engesztelni, ha úgy döntene, hogy valamin besértődik. Nem egy sekélyes, felszínes lánynak ismertem meg de és most mindenféle önfényezés nélkül ki kell jelentenem, hogy alaposan ismerem minden lépését, dacára annak, hogy ismeretségünk azért még nem nyúlik vissza olyan hosszan a múltba. A mi kapcsolatunk mondjuk már csak ilyen. Éppen ezért nem lenne jó ha valamelyikünk beleszeretne a másikba, és összejönnénk, egyszerűen akkor elveszne a varázs és mivel túl jól ismerjük egymást, hamar megunnánk az együttlétet és utána ki tudja, lehet többet nem is beszélnénk, akkor pedig nem éri meg az egész, hogy csak ilyen nemes egyszerűséggel kidobjuk a kukába. - Azt nem mondtam, hogy te fiatal csitri maradsz, mert sajnos csak agyilag vagy fiatal de a tested már olyan mint egy öreg gumibabáé, és már senki nem akarja használni, szóval ezzel csak te fogsz rosszul járni a későbbiekben.- Replikázok nevetve cserfes válaszára, miközben egy apró csókot nyomok a homlokára jelezvén, hogy nem kell túl komolyan vennie amit róla mondtam. De szerintem ezt tudja anélkül, hogy jeleznem kellene, hiszen nem egy buta kislányról van szó szerencsére. - Igen gonosz vagyok, nagyon gonosz- suttogom mosolyogva a fülébe. - A gonosz aki eljött érted, hogy elvigyen orgazmfalvára, és otthagyjon egy darabig, szóval kapaszkodj meg és ne próbálj sikítva menekülni, mert úgyis utolérlek. – Kezem egy darabig még megpihen a mellén, miközben ujjaim eljátszogatnak a meredező bimbókkal, én pedig előre dőlve apró foltot szívok a nyakába, finoman, de azért megjelölve a terültetem. Elégedetten bólintok kijelentését hallva, és nyugtázom, hogy innen szabad a pálya, na nem mintha bármi akadály jelentkezett volna eddig. - Köszönöm édes, tudod, hogy jól esik mikor dícsérsz- Vigyorgok vissza rá, majd rögtön ezután ajkaim az övéire tapadnak, kezem pedig végigcsúszik testén, hogy bugyijába benyúlva érinthessem meg forró és nedves punciját.

Ez nem ér, hogy ennyire ismer! Pedig az sokkal igazságosabb lenne, ha nem tudna rólam olvasni. Akár meg is sértődhetnék minden kis apróságon, lehetnék egy hisztis liba, aki mindig ordibál és sipítozik. De az valahogy nem én lennék. Egyszerűen képtelen vagyok valakire sok időn keresztül haragudni, nem megy. Ha valakire mérges is vagyok, pár napig duzzogok magamban, majd el is múlik. De erre akkor sem kéne rájönnie Calnak, mert tudok én ám nagyon mérges is lenni... Ha akarok, de eddig szerencsére még nem kellett annak lennem.
- Jó, lehet, hogy nem tudok megsértődni- teszem karba duzzogva a kezemet.- Nem ér, hogy ennyire ismersz. Hé!- kiáltok fel.- Az az én kiengesztelésem lenne, tehát logikus, hogy csak nekem szabad élveznem. Te nem élvezheted, mert nekem kell.
Élvezem a szócsatánkat, nem mintha ez bárhová is vezetne. Fel kéne fognia, hogy engem nem tud csak úgy legyőzni. Én bizony komoly ellenfél akarok lenni. Nem fog tudni rám replikázni, majd teszek róla, hogy köpni- nyelni ne tudjon. Oh! Gonosz vigyor terül el arcomon, azért nekem is meg vannak a módszereim.
- Cal, hol élsz te? A ráncaimat simán felvarratom, természetesen a te pénzedből, a testem meg legalább akkor ruganyos lesz, ha már egy gumibabára fog hasonlítani- nevetek vele együtt én is.
De tényleg gonosz, mindig húzza az agyamat, vagy piszkál vagy kinevet. Mellette úgy érzem magamat, mint valami kis óvodás, aki különös kapcsolatban van a játszópajtijával. Mint mikor a lányok és fiúk az udvar egy rejtett zugába mennek, hogy megnézzék, kinek mit is adott a Teremtő.
- Hm, orgazmfalva? Ismerősen hangzik- jegyzem meg kuncogva.- Eszembe se jutna elfutni, hiszen túl jó az ajánlatod. A sikításról.... azt meg nem ígérhetem meg- kacsintok.
A pillangóim ismét felhúzzák a szexis ruhájukat, úgy költöznek a hasamba. Kezdem azt hinni, hogy bérelt helyük van bennem. Testem azonnal reagál minden egyes mozdulatára. Mellbimbóimmal szinte már jeget lehetne hasítani, annyira meredeznek. Halk nyögést hallatok, mikor nyakamba mar szájával. Túl jó érzés.
- Tudom, épp ezért mondom- halkan nevetek, és rögtön bebocsátást engedek neki a számba.
Meg sem fordult a fejembe, hogy ellenkeznem kéne. Nincs is jobb, mint egy ébredés utáni kis rosszalkodás a lakótárssal. Kezeimet automatikus a nyaka köré pakolom és elégedetten nyögök szájába, miközben nyelvemmel ott kutakodok. Cal aztán nem az előjátékok híve most, rögtön megtalálja a lényeg, és én boldogan engedem, hadd nyúlkáljon elázott bugyimban.

- Nem túlzottan értem a logikád drágám. Attól, hogy a te kiengesztelésed, még én is élvezhetem. Nem így gondolod? Főleg, hogy általában élvezni szoktam azt amit veled csinálok, különben nem csinálnám. Ez azt hiszem teljesen logikus, bár tudom jól, hogy ti nők nem éppen a logikus gondolkodásotokról vagytok híresek. – Közlöm vele teljesen szenvtelenül és halkan a mondanivalóm. Felesleges felhúznom magam és kiabálnunk, hiszen ebben a harcban egyikünk se nyerhet, az eredmény mindig döntetlen. Köztünk sokkal inkább egy másik csatatéren szoktak eldőlni a dolgok, ott viszont lényegtelen ki nyer, hiszen a végén mindketten elégedetten és boldogan hagyjuk el a csata színhelyét. Azt kell mondanom örülök, hogy ebbe a korba születtem, és Agathaval háborúzhatok, ahelyett, hogy valami hosszú hónapokig tartó sárban fekvő, éhező háborút kellene megvívnom, mint a régi „szép” időkben. Ha tehetném, minden nap harcolnék vele. De hát hülyeségeket beszélek, hiszen tehetem, és meg is teszem. Azt mondjuk nevetve állom, ahogy próbál visszavágni, és legyőzni, olyan kis butus néha, azt hiszi, hogy ebből a csatából ő győztesen jöhet ki. Bár szerintem ő is tudja az igazat néha, csak elfelejti, de hát tekintve, hogy nő, ráadásul még szőke is, nem csodálom.
- Hogy hol élek? Hát természetesen ebben a lakásban, itt veled. De ezt tudhatnád te is nagyon jól.- Morgok rá játékosan - Azonban nem tudom miből gondolod ezt, de drágám van egy rossz hírem. Te akkor is egy ráncos vén banya leszel, ha felvarratod magad, az sajnos rajtad nem segít. De talán tudok egy megoldást ami igen. Már ha érdekel.- Ahogy nevet velem nyelvemmel gyengéden megpiszézem az orrát, fogalmam sincs miért, egyszerűen csak jön az ötlet és kész. De ez teljesen rendben van, néha a legspontánabb dolgok adják meg az igazi sava-borsát az életnek. Ráadásul mondandómra is úgy reagál ahogy várom, de ez nem is lehetne másképpen hiszen tudom, hogy az utazás amit felajánlottam neki, az bizony benne van a top 5 kedvencek listáján, mégpedig igen előkelő helyen. Így nem csoda, hogy nem utasítja vissza. - Azt mondod ismerősen hangzik, de még sosem jártál ott? Ezen sürgősen változtatni kell.- Lebiggyesztem ajkaim, mint aki tényleg szomorú a hír hallatán. - Természetesen túl jó az ajánlatom, de csak akkor érvényes ha sikítás is lesz benne, de bízok benned, illetve magamban, hogy nem fogjuk cserbenhagyni egymást, különben vissza kellene térítened az utazás költségeit. Azt pedig nem szeretnéd gondolom én.- Bólogatok hevesen mint maci a málnásban, miközben ujjaim lassú mozdulattal végzik munkájukat bugyijában. Azonban nem tétlenkedek máshol sem. Ajkaim amiket eddig csak pofázásra használtam követelőzően kérezkednek be övéi közé, és legnagyobb szerencsémre azonnal megkapom az engedélyt egy heves csókcsatára. Azonban nem időzöm el ott sokat, még máshol is szükség van rám, ezt egyből megállapítom, mikor megpillantom vadul meredező bimbóit, melyek nagyon izgatóak. Nem teketóriázok túl sokat, egyből rájuk vetem magam, fogaim közé véve vadul harapom és szívom, miközben ujjaim bugyijában lassan megváltoztatják mozgásukat, először csak egy azután mégegy tűnik el a puha ajkak között a vadító forróságba.