Egész jól alakul ez az este. Eljöttem, pedig úgy hiányzott ilyen sznobok között lennem, mint két púp a hátamra, aztán egymásba Jerommal és egész jól elvagyunk. Ő nem beképzelt és jól megért. A gondolkodásmódunk is hasonló, legalábbis ezeket a hülye gazdagokat illetően biztosan. A társaság mellett az ital is jó, még ha nekem annyira nem is jönnek be a borok, de nem lehet mindig válogatni. Azért nem rossz, finom. A várt hatás nem marad el, picit átmelenget, ami nem árt, mivel kicsit hideg van itt és nem biztos, hogy átmelegítjük egymást.
A kérdését értem, mert talán nem vagyok zseni van eszem. Ennek ellenére mivel látom, hogy még mondani akar valamit hagyom, hogy végigmondja. A gyönyörű résznél csak mosolygok, hiszen az ilyen jelzők jól esnek.
- Egy ismerősöm kért meg, hogy kísérjem el. Persze pénzért, méghozzá nem is kevésért, többért, mint amit ugyanennyi idő alatt megkeresnék. - válaszolom és remélem most már érti mi vett rá arra, hogy ide jöjjek. - És te miért vagy itt? - kérdezem meg tőle, mivel az ő ittlétének az okát nem igazán értem. Miért jön ide egy fiatal srác szétunni magát, ha bulizhatna és élvezhetné az életet helyette? Talán őt is a pénz motiválja.

Nem zavar, hogy visszakérdez, hiszen nem titok, hogy mi a foglalkozásom, miért is titkolnám? Max zsarunak nem mondom el, de nem azért, mert szégyenlem, hanem lesittelne, az meg nagyon nem hiányozna, hogy a fiatalságom hátralévő részét rácsok mögött töltsem le holmi elmebajos idegenekkel. Még csak az hiányozna, valószínűleg már az első hetet se bírnám.
- Prosti vagyok. - árulom el és az sem érdekel, ha ezért esetleg megvet. Teszek rá, legfeljebb az este nem úgy folytatódik, ahogy szeretném, de még mindig itt van tartalékosnak ez a köcsög, akivel eljöttem, vele is le lehet nyomni egy-két menetet.
Végighallgatom amit mond és megcsóválom a fejem. Felajánlanám neki, hogy feldobom az estéjét, csak hát az előbb mondta, hogy már akkor is hulla volt, amikor ideráncigáltak, így lehet most inkább aludni és nem dugni akarna.
- Nem irigyellek. - mondom és elveszem a bort. Egy kicsi jut a ruhámra, de nem törődök vele. Levetném, ha tehetném, de így sincs itt túl meleg. Problémázás helyett inkább jól meghúzom az üveget és én is megérzem milyen erős is ez a bor, mert kicsit beüt.

Furcsállom, hogy ilyen szemekkel néz rám, azt hittem ez már előbb sejthető volt rólam. Oké, most nem úgy vagyok öltözve, ahogy dolgozni szoktam, hanem jóval elegánsabban és visszafogottabban, de egyesek azt mondják már a viselkedésemből is sejthető, hogy mi a foglalkozásom. Annyira azért nem gondolkodom túl annak a megmagyarázását, hogy neki ez miért nem tűnt fel előbb, de ráfogom arra, hogy csak simán nem vette észre.
A második mondatára csak megrándítom a vállam és hozzácsapok egy kisebb mosolyt. Lehet, hogy nem mindenkinek esik le egyből a foglalkozásom. Mindegy, akinek leesik, annak leesik, akinek meg nem, az meg rá tud kérdezni, ha akar, elmondom őszintén.
Számítottam a kérdésére és nem is zavar, hogy felhozza, elvégre nem titok.
- Azzal, hogy itt vagyok több pénzt keresek meg, mint pár óra szexszel. - válaszolok a kérdései másik felére, majd támad egy ötletem, ezért közelebb húzódom hozzá, hogy szinte ruhán keresztül súrolja a bőröm az övét. Kezem a nadrágjára vándorol, elég közel egy bizonyos testrészéhez. - Beszélgetni tényleg nem a legizgalmasabb, de mi lenne, ha valami jobbat csinálnánk helyette? - kérdezem meg és a mondatom második felébe minél több erotikát csempészek. A tekintetem is elég beszédes, csak egy hülye nem érti mire is gondoltam.

Meglepődök amikor visszakérdez. Pedig azt hittem érti mire gondolok és ő is benne van a dologban, ezért úgy furán jött, hogy visszakérdezett. Lehet, hogy ilyen ostoba, vagy csak a bortól nem forog úgy az agya. Mondjuk az is lehet, hogy csak kicsit nem elég bátor és megerősítés kell neki, hogy kimondjam a dolgot. Hát legyen, nem bánom, rajtam nem múlik.
- Szexelni szeretnék veled. - hagyja el a számat három teljesen könnyen megfejthető és ha ezt nem érti meg tényleg hülye. - Te szeretnéd? - kérdezem meg némi szenvedélyt beleerőltetve a szavaimba. Közben a kezem továbbra is az ágyékán pihen simogatva azt finoman. Remélem belemegy, mert nincs nagy kedvem itt csak beszélgetni, vissza felmenni meg főleg nincs. Ha nem megy bele akkor biztos lehúzom a maradék bort, az picit feldob legalább.

Eléggé meglepődök, abszolút nem ilyen válaszra számítottam. Fogalmam sincs mi a fene ütött belé, de nagyon nem tetszik. A kezem egyből ökölbe szorul, erőt kell vennem magamon, hogy nem akarjam jól képen vágni. Már csak azért is reagálok így, mert rohadtul rám ijesztett azzal, hogy beleordította a pofámba a nemet. Oké, értem én, hogy ő nem akar velem szexelni - még akkor is ha a teste azt mutatta, hogy akar -, viszont azért ez mégis túl durva válasz volt. Nem vagyok boldog még a magyarázkodása után se és hagyom, hogy ez meglátszódjon rajtam. Azt hittem dugok egy jót, erre olyan bunkón válaszol amennyire csak lehet. Még a bor is kárba megy emiatt a hülye miatt és szépen beterít a bor, meg az üveg szilánkjaiból is jut rám, szerencse, hogy csak a ruhámra. Eléggé sikerül felhúznia, mert nem csak azét szerettem volna vele lefeküdni, mert alapból is szeretek szeretkezni, hanem mivel fel akartam dobni a hangulatát, rossz volt nézni, hogy ilyen rossz a kedve. Erre tessék! Így akarjon az ember jót tenni!
- Oké, te tudod! Csak jót akartam, de akkor lökj el magadtól, ha ez így neked jó! - vetem a képébe nem túl higgadtan és felkelek leporolni magamról az üvegszilánkokat. - Legyen szép estéd! - hangomban düh és gúny keveredik, a középső ujjam pedig felé emelem. Felkapom a táskám majd felsietek a lépcsőn, kirántom az ajtót és becsapom magam után. Ha megfog ellököm magamtól, nem hagyom, hogy itt tartson. Szerencsémre pont nem jön akkor egy pincér se arra és ahogy oldalra tekintik és egy ajtón akad meg a szemem, rajta egy felirattal: "Vészkijárat". Hogy ezt hogy nem vettem előbb észre? Kilépek rajta és valóban kint kötök ki a helyiség mögötti sikátorban és megcsap a hideg esti szél, ami most jól esik bármennyire is fázom tőle. Elindulok kifelé belőle és már semmihez sincs kedvem, csak hazamenni, megfürödni és aludni. Hazaérve veszek egy hosszú, meleg fürdőt. Ennél jobban most nem eshet semmit, ellazít és megnyugtat. Kiszállva a kádból megtörölközöm, majd bemászom az ágyba. Legalább pénzt kerestem ma. És, hogy mi lett azzal a másik hülyével, akivel jöttem? Fogalmam sincs, de teszek is rá, a fizum már előre megkaptam és most csak ez számít. Ha kellett se mentem volna fel vissza hozzá, pláne nem borosan. A gondolataim hamar elhallgatnak, mivel annyira fáradt vagyok, hogy pár percen belül elnyom az álom.

//Köszönöm a játékot. //

A lány.. nem úgy viselkedik ahogy vártam.. Vártam valahogy egyáltalán?? Mégsem jut idő elgondolkozni ezen, olyan hirtelen pattan ő is le, és egy kicsit sem.. félreérthetetlen egyezményes jellel jelzi.. hát.. hogy ő ugyan nem ért egyet.
Még mindig a hátát nézem ahogy távolodik. Megrezzenek ahogy az ajtó csapódik a háta mögött, de még mindig a betonba fagyva állok és nézek.. azon tanakodva ugyan mégis mi lelte.
Felvonul a fejemben vagy ezernyi gondolat.. lehetséges verzió vagy csak a bor keltette képzetek, de aztán végül arra jutok: Jól tettem hogy nem tettem meg. Ki tudja miféle problémák származhattak volna belőle??

Hogy hogy jutottam vissza.. ahol várt a vendégsereg, az rejtély. De nem bírtam tovább. Egyetlen pillantás Dave-nek, jól tudtam hogy ezért még szét fog tépni ha visszaér a hotelbe.. mégis hívattam egy taxit.. a pultossal és bevágódva az ülésre hazamentem.
Már ott.. már ott a jó puha ülésen elnyomott az álom.. Azt mondják. Legalábbis az ébredés nem volt olyan kellemes, de hogy hogyan folytatódik tovább a történet?! Azt majd az élet elrendezi. Az élet mindig mindent elrendez...


Köszöntem!