Feszült vagyok. A munka, az oroszok, Rose, a család. Mostanában eléggé összecsaptak felettem a hullá(mo)k, ideje lenne kiengedni a fáradt gőzt. Mára szabadnapot adok magamnak, a titkárnőm is elküldöm, a Parker Hajózási Vállalat, ma csak az emailekre válaszol, ha éppen olyan van. Én pedig elmegyek a legközelebbi fürdőbe, hogy kényeztessem magam. Beengednek, nem kell bemutatkoznom, szinte mindenki ismer, a számlát majd utánam küldik. Talán a feleségem is eljöhetett volna, de mostanában nem egyezik a véleményünk, finoman szólva. A gyerekek teljesen eszetlenül viselkednek, és persze mindig én húzzam ki őket a csávából, arra jó vagyok. De, hogy felnőttként viselkedjenek, és próbálják megőrizni a Parker név minőségét, az már nem megy. Levetkőzöm, mindent bedobálok a szekrényembe, és felveszem a fürdőruhámat. Kapok egy köntöst, törölközőt, és már bele is megyek áztatni magam a meleg vízbe. A kezeimet szétteszem, fogom a medence szélét, behunyt szemekkel élvezem, hogy senki sem szól hozzám, a víz pedig kellemes. Aztán a pezsgőfürdő is meghozza a kellő frissítést, de a feszültség nem akar teljesen feloldódni. Nagyjából egy órát áztatom magam, és átmegyek a konditerembe. Heti 2-3x egy órát eddzek, néha többet, hogy a testem is karban legyen tartva. Amikor azzal is végeztem lezuhanyozom, felöltözöm és felcsapom a mobilomat. Andrej küldött néhány exkluzív lányt, gyorsan végigfuttatom a szemeim rajtuk, végül Brianna-nál állapodom meg.
- A találkozásunk után nem kell majd más – olvasom fel a hirdetés szövegét, amit nyilván a futtatója talált ki, de tény, hogy jó alakja van és szép arca. Írok egy emailt, a megfelelő referenciáimmal és választok a felkínált időpontokból. Szerencsémre délutánra szabad a lány, szóval lefoglalom magamnak. Megebédelek a kedvenc helyemen, igazán kitesznek ma is értem és a jó hírükért. Na, ezt nem érti meg a családom, hogy ez a lényeg… amit jól megcsinálsz, annak híre megy. Miután befejeztem, elvitetem magam egy taxival, a helyre és becsöngetek a lányhoz.
- Mr. Parker vagyok, a masszírozásra jöttem, időpontra – mondom a sistergő kaputelefonba. Tény, hogy az is rám fér, persze nem fogom visszautasítani a kínált extrákat sem. Remélem ugyanolyan udvarias, amilyen szép és akkor nem lesz bajunk egymással.