Kaptam két jegyet a vasárnapi meccsre, aminek nagyon örültem. Imádom a sportot, így magától értetődő volt, hogy felutazom New York-ba. Csupán egy volt a bökkenő, nem volt, aki ráért volna eljönni velem. Sajnos el kellett adnom a felesleges jegyet, amit fájó szívvel tettem meg. Kár, hogy nem ért rá senki.
Így egyedes egyedül ültem fel a repülégre szerda reggel. Úgy voltam vele, ha már egyszer felutazom a nagyvárosba, akkor hadd töltsek ott pár napot. Kevés ruhát pakoltam be, nehogy túllépjem a súlylimitet, ha egyáltalán van ilyen. Nem igazán vagyok tisztában ezekkel az előírásokkal.
A repülőgépen kényelmesen elhelyezkedtem, az utazótársaim egy idős nő volt a jobbomon, a balomon pedig egy gimnazistának kinéző lány. Mivel még kora reggel volt, ezért indulás után fejemre helyeztem a fejhallgatót, és egyre nehezedő szempillákkal néztem az előttem lévő ülést. Azt hiszem el is aludhattam, mert mire felébredtem már rég felkelt a nap. Ránéztem az órára, hamarosan landoltunk is. Jól kiütöttem magamat. Megdörzsöltem a szememet, az álmosság utolsó foszlányait töröltem ki belőle. Kinyújtottam a lábaim és előkotortam egy cukorkás dobozt. Jólesően szétharaptam az apró mentolos csodákat, élveztem ahogyan újra friss lesz a leheletem.
Majd a pilóta felszólított minket, kapcsoljuk be az öveinket. Kezdetét vette a leszállás. Már nagyon vártam, hogy a szállodába érhessek. Alszom egy jó nagyot, de előbb majd lezuhanyzom egy kellemesen meleg vízben. Hm, utána pedig enni fogok egy jót. Csak egy taxit kell fognom, amint leszálltunk. Fogok egy taxit és közelebb kerülök a hőnáhított ágyhoz.

Két napja vagyok New Yorkba és imádom. Jártam már itt korábban is, bár akkor társasággal. Azonban az, hogy egyedül jöttem, mit sem csorbít a hely varázsa. Elmentem pár múzeumba és galériába, gondolván, hogy művelődöm. Be kell vallanom, nem köt le a művészet és a történelem, így egyik programot sem élveztem különösképpen. Azonban az egyik galérián összefutottam egy régi ismerősömmel, akinek illegális – jobb szót nem tudok rá – kéjháza van. Egy raktárépület New York külső szegletében, ahol szombatonként összegyűlik a válogatott módos emberek és kiélik mindennemű vágyukat. Noha én nem vagyok módos, még saját keresetem sincs, mégis meghívtak engem egy ilyen összejövetelre. Hiába, apám neve még mindig nagy úr széles e világban. Örülök is neki rendesen, nem volt kérdés; rögtön igent mondtam a meghívásnak.
A szobámban kikenem, kifenem magamat. Nem akarok topisnak mutatkozni, ki tudja, kik lesznek ott. Egy fehér minit választok végül magamnak. Majd leintek egy taxit a szálloda bejáratánál, ami egyenesen a raktárig visz.
A taxi elhajt, én pedig egyedül maradok a szürke épület előtt. A bejárat előtt apró tömörülésekben embercsoportok állnak. Ahogy látom elég vegyes társaság gyűlt eddig össze. Megigazítom a hajamat, és az ajtó felé veszem az irányt. Igazából fogalmam sincs, hánykor kezdődik az igazi program, de igyekeztem minél korábban érkezni, nehogy valami izgalmasból kimaradjak.
A raktárban odasétálok egy nagy pulthoz, ami mögött hat recepciós végzi a dolgát. Elkérik az igazolványaimat, ahhoz képest, hogy illegálisan működnek elég nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságra. Mikor bejöttem az előbb, akkor is elkérték tőlem a papírjaimat a hatalmas méretű gengszter kinézetű biztonsági őrök. Rátámaszkodom a pultra, úgy várom, hogy átvilágítsanak. Közben mustrálom a környezetet.

Visszafordulok a recepcióshoz, és megkérdezem, nem fognak-e visszaélni az adataimmal. Megnyugtat, hogy ne féljek, mivel ez az egész illegális, így gondoskodnak a diszkrécióról. Elégedetten bólintok, még csak az kéne, hogy a zsaruk lekapcsoljanak engem. Nem igazán vágyom egy hűvös börtöncellára. Elnézem, ahogy még elbíbelődik egy kicsit a papírjaimmal, majd egy köszönömmel átnyújtja nekem.
- Kellemes szórakozást- kacsint rám.
Ahogy nézem még nincsenek sokan. Visszafordulva megkérdezem a csajt, hol vannak a többiek, hányan szoktak lenni és úgy egyébként, mikor is kezdődik ez az egész pontosan. Válaszából kiderül, korábban érkeztem. Ilyenkor még korán van nekik, várnom kell körülbelül egy órát, hogy felpezsdüljön igazán itt a hely. Addig is, hogy ne unatkozzak ellibbenek a kialakított bárhoz legurítani valami alkoholosat, mintegy megalapozni az estémet.
A bárpulthoz érve helyet foglalok az egyik bárszéken. Mellettem egy lány ül, talán egy kicsivel lehet idősebb, mint én. Lassan végigmérem; ruganyos test, fekete haj, amit lófarokban visel, valami iszonyatosan izgató magassarkú – meg kell kérdeznem tőle, hol lehet ilyen színben kapni -, füstös szem, piros ajak és végül egy olyan mini fekete ruha, amiből csak úgy árad a finom bőrszag.
Mikor a pultos elém ér, találomra rábököm az itallapon az egyik koktélra. Mindegy, mit iszom, úgysem azért jöttem ide, hogy mattrészegre igyam magamat. Inkább a testemmel a lány felé fordulok, és úgy döntöm megszólítom.
- Tetszik a cipőd- mosolygok.- Hol vetted?
Már el is képzelem magamon, ahogyan felveszem és végigsasszézom Las Vegas utcáit.
- Imádom a rikító színű magassarkűkat, csak azért kérdem- mondom neki, és egy biccentéssel elfogadom a rendelt italomat.- Egézségünkre!

Kár, hogy nem tudja, hol vette a cipőit. Túlságosan is beleéltem már magamat abba, hogy lesz egy szépséges cipőm. De ha nem, akkor nem.
Elmosolyodom, ahogyan poharaink összekoccannak. Észreveszem ám, hogy ő is végigmér engem, ahogy azt is, hogy megnyalja a száját. Elmélkedve kortyolok egyet a koktélból. Nem sok alkoholt tehetett bele a pultos, alig lehet érezni. No, nem baj.
Vajon ez a lány rávehető bizonyos dolgokra, vagy jókislány? Bár ahogyan megnyalta a száját, nem mondanám tipikus prűd nőnek. Az sem elfelejtendő, hogy ő is itt van ebben a kéjraktárban. Ezért ártatlanságát ki is zárhatom.
Keresztbe teszem a lábamat és évődve pillantok a lányra. Meglötybölöm a pohárban megmaradt italomat, majd egyetlen levegővétellel kiiszom. Lecsapom a pultra.
- Ez kellemes volt- jegyzem meg kacsintva.
Megfordulok a széken úgy veszem újra szemügyre az épületet. Egy kicsivel nagyobb let az embertömeg, de még nem az igazi. Egy nagyobb társaság mellénk ér, rendelnek egy rakat italt, majd elvesznek valami elkerített részben. Egyszer csak eltűnik a fehér világítás, és helyében a vörös és annak árnyalataiban szikrázik a hely. Egészen lenyűgöz.
- Ez aztán a meglepetés- mosolygok a lányra.- Még sosem voltam itt.
Visszafordulok a pulthoz és rendelek még egy koktélt, remélem, a számlát majd elintézhetem a kijáratnál.
Egy pár halad el mellettünk és hallom, valami jacuzziról beszélnek. Ez rögtön felkelti az érdeklődésemet.
- Nem lenne kedved felfedezni velem ezt a helyet?- kérdezem a lányt.- Amúgy Agatha vagyok.