Eveline Goldberg

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: néha kedves ,megtalálom mindenkivel a közös hangot ,céltudatos, energikus, okos

◆ negatív tulajdonságok: makacs, nem szeretem a nővérem, szókimondó, rafinált, nem hallgatok senkire

◆ egyebek: Nos. Nem is tudom hogy hol kezdjem. Eléggé makacs személyiségű
vagyok. Szeretem, ha nekem van igazam, s nevetek mások kárán. Ez egy kicsit
gonosznak tűnhet.. Kedvesnek nem igen mondanám magam, sőt inkább mogorva vagyok
és nagyon önfejű .Kifejezetten utálom, ha valaki meg mondja mit csináljak és hogy
mi a helyes. Az én életembe ne szóljon bele senki. Butának tűnhetek sokak szemében, ám meg van a magamhoz való eszem, s rafináltságom.Az illedelmes viselkedés nem rám vall. Én inkább szeretek a középpontban lenni, bármilyen helyzetről is van szó. Energikusnak is mondhatnám magam, hisz sosem vagyok fáradt. Mondjuk úgy, hogy én ilyen kis hiperaktív nőcske vagyok, és nem félek senkinek megmondani a szemébe ami éppen
nem tetszik. Szókimondó vagyok .Ami a szívemen az a számon .Legyen akármi is a
véleményem a dologról. Hát röviden ennyi a személyiségemről, remélem meg tudtad
amit akartál. Nem vagyok oda a nővéremért. Igyekszem titokban tartani, hogy prosti vagyok. Tudom a nővérem titkát, amivel meg tudom őt zsarolni.

Történet vagy szerepjátékos példa

Egyszer volt,hol nem volt…. Kezdhetném mondjuk így is… De nem. Az én történetem nem egy tündérmese. Szóval akkor kezdjük.1990-ben láttam meg a Napvilágot Las Vegas városában. Nagyon szép kisbaba voltam,legalább is a családi fotókon szép vagyok . Második gyermek vagyok a családban, hisz már született egy nővérem. Előkelő családből származom . Ezt jó ha tudod, hisz később még fontos lehet. Ahogy cseperedtem, mindig szebb és szebb voltam. Nővéremmel jól kijöttünk egymással, amíg kicsik voltunk, bár én már akkor is makacs voltam . Emlékszem, mikor egyszer az oviban kint játszottunk a homokozóban, mindenkitől elvettem a játékokat. Szóval egy ilyen hogy is mondjam.. "Mindent magamnak akarok" gyerek voltam. Szóval érted eddig? Oké,akkor folytatom. Ahogy mindig nagyobb lettem, hisz felnőttem valahogy, s más iskolába jártam, egyre jobban kezdtem érdeklődni a fiúk iránt. Szünetekben nem a lányokkal beszélgettem, hanem inkább a fiúk társaságát kerestem. A nővéremmel valő kapcsolatom egyre csak romlott, míg a végén teljesen meg nem utáltuk egymást. Őt is más felé sodorta az élet, s engem is,bár egy család vagyunk. Belőle újságíró ,belőlem pedig prostituált lett. Na és mondtam hogy még fontos lesz, hogy előkelő a családom, hisz akkor vagyonunk is van, s nem kellett volna prostinak állnom. Viszont én szeretem kihasználni a testi adotságaim,s szórakozni si szeretek ,szóval azt mondtam, miért is ne.Ezzel a döntéssel teljesen kivertem a nővéremnél a biztosítékot, s tudja az én kis titkom. A családom előtt persze titkolnom kell,hogy én is az éjszaka egyik pillangója vagyok. Sok kuncsaftot szerzek, mivel nem adom drágán a testem.Ez egy cseppet sem tetszik az én drága nővérkémnek, de nem nagyon nézem jó szemmel, hogy beleszól az életembe, bár amennyire utáljuk egymást, ezt szinte lehetetlennek tartom, hogy érdekelje mi van velem .Ugyan úgy én sem ütöm bele az orrom az ő dolgaiba. Bár tudok róla egy titkot, amivel tudom zsarolni őt. Szóval igen. Tudok róla egy kis titkocskát, de ezt most nem kötöm az orrodra, hisz most rólam van szó, nem pedig róla. Térjünk vissza a tárgyra,mármint rám. Szóval szerintem szép vagyok, s amit Isten adott,azt ki kell használni. Mikor betöltöttem a 18-at, akkor úgy gondoltam, hogy ideje lesz egy kiscsit világot látnom, hisz nem nagyon jártam kirándulni. Első utam Londonba vezetett. Szép kis városka volt. Jó visszaemlékezni rá. Itt egy kisebb bajba keveredtem, majd rá pá hónapjára ismét repülőre szálltam, s egy másik városba mentem. A családomnak persze nem mondtam el, hogy hova megyek, hisz nem akartam hogy a szüleim meg tudják, mi is az én munkám. Szóval repülőre szálltam ismét, mint azt az előbb említettem, s meg sem álltam Franciaországig. Itt megismerkedtem Hilary-vel, tudni kell,hogy ő a legjobb barátnőm,akivel még mindig tartjuk a kapcsolatot. Egyik nap elgondolkodtam, hisz már vagy fél évet töltöttem itt, s azon kaptam magam, hogy mi lenne ha haza utaznék… Vajon a szüleim hogy fogadnának? Ekkor döntöttem úgy,hogy haza jövök. Viszont a haza útra nem volt elég pénzem,s itt is elkezdtem az utcát járni, hogy a repülőjegyre legalább szerezzek pénzt. Szóval most ismét Las Vegas bárjait járom, s keresem a pénz, s még szórakozom is egy cseppet. Nem mondhatnám hogy a nővérem nagyon de nagyon örült nekem, hisz nem szeret, de ez az érzés kölcsönös. Most haza jöttem, de ki tudja mit hoz a holnap…