Italy, 1988.07.08. 26 író Maffia Cheryl Cole

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: Sokféle módon kifejezi magát, ügyesen használja a szavakat, fantáziadús, inspiráló, művészi képességek, pontos benyomások és rálátások, szereti jól érezni magát, maximálisan kiélvezi az életet.


◆ negatív tulajdonságok: Túlságosan rámenős és agresszív, uralkodni vágyó, impulzív, csak önmagával törődő, akaratos és önfejű.

◆ egyebek: amit fontosnak tartasz a karakterről

Történet vagy szerepes példa

Nem ismersz még. Nem tudod ki vagyok, igaz? Nem ismered a mesémet. Fogalmad sincs, hogy kit kell ezentúl megvédened. És Isten látja lelkemet, ne akard megtudni! Menekülj, fuss, mert nem fogsz elbírni velem. Túlságosan vad vagyok, túlságosan menthetetlen.
A nevem Celeste Olivia Corsini. De neked is, mint mindenkinek ezentúl csak Alena. Sokkal egyszerűbb, nem igaz? Hosszú a történetem és biztos vagyok benne, hogy legalább ezer ilyet hallottál rendőrségi múltad során.
Olaszországban születtem és nevelkedtem. Apám az egyik legnagyobb maffiafőnök. Gyermekkorom óta láttam, hogy mit tesz az emberekkel, de sosem éreztem elég bátorságot ahhoz, hogy ellenszegüljek neki, ahhoz pedig végképp nem, hogy az Ő oldalára állva egyengessem a jövőmet, mint maffiózó.
Lehettem volna az egyszem pici lánya, a féltve őrzött kincse. Lehettem volna az otthon, a védelmező bástya, a tűz melege. Helyette, csak tőr lettem a szívében. Elárultam.
Non ci ricordiamo dei giorni, noi ci ricordiamo dei momenti.
Nem napokra emlékezünk, hanem csak pillanatokra.
Pontosan egy hónapja történt. Alkut kötöttem a rendőrséggel a tanúvédelmi program keretein belül. Ha elárulom apámat és bizonyítékot szerzek ellene, akkor a védelmükbe kerülök, új személyazonosságot kapok és elrejtenek valahova, egy másik országba, egy másik államba a szemük elől.
Megtettem. Elloptam tőle az irodájából a főbb iratait és még aznap este kattant a bilincs a kezén. Lecsaptak rájuk drogcsempészet közben, de én ekkor már távol jártam az otthonomtól. Kezemben az új irataimmal, a szívemben az ígérettel: minden rendben lesz.
A nevem Alena Thurman. A lány vagyok a szomszédból. A nő, aki kedvesen integet, miközben felveszi az újságot a háza elől, a fűből. A nő, aki remegő kézzel szívja a hátsó verandánál a cigarettát és aki tudja, hogy figyelik. Érzem, hogy itt vagy a közelemben, de még nem mutattad meg magad. Olvastad az aktámat, kedves rendőrbácsi? Tudod végre, hogy kivel van dolgod? Vajon egy ártatlan civil vagyok, vagy maffiózó? Mi van, ha megörököltem a tudtom nélkül a hatalmat? Meg tudsz védeni tőlük? Megígéred, hogy nem találnak rám?
„Aki titkot őriz, gyakran magányosnak érzi magát, ezért keresünk mindannyian valakit, akiben megbízhatunk. Egy szövetségest, aki megért, egy tanácsadót, akire rábízhatjuk magunkat, egy barátot, aki sosem szól meg. Igen. Mind segítségre szorulunk, hogy elrejthessük életünk legsötétebb igazságait, mert amint megszabadulunk egy titoktól, máris ott terem helyette egy másik.
És Igen. Eljön az idő, amikor ki kell nyilvánítanunk a gyöngeségeinket. Amikor a titkaink nem számíthatnak többé magánügynek. Amikor a magányunk többé nem letagadható. Amikor a kínlódásunkról nem lehet többé nem tudomást venni. De van úgy, hogy annyira egyedül érezzük magunkat, hogy a gyöngeség, amelyről azt hittük, már legyőztük, hirtelen olyan erős lesz, hogy képtelenek vagyunk küzdeni ellene.”