Thayer Darren Hawk

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok:
- könnyedén olvasok a testbeszédből, a tekintete pedig mindenkit elárul. A legtöbb ember nyitott könyv számomra, viszont jól leplezem a tudást, ami a hatalmamban van.
- a titoktartás az erősségem, amit megígérek, azt a világért sem szegném meg. Ritkán teszek persze esküket, viszont ha mégis, hát minden erőmmel azon vagyok, hogy teljesítsem azt vagy tartsam hozzá magamat.
- kitartó, céltudatos, magabiztos embernek nevelt az apám, ezáltal azzá is váltam. A munkában nem ismerem lazsálást, a dolgaimat precízen végzem el és eszemben sincs felszínesen csinálni a kezem ügyébe adott feladatokat. A dolgozóimtól ugyanezt a pontosságot és maximalizmust várom el.
- figyelmes vagyok, szeretek a nők kedvére tenni, míg az ismerkedés fázisában vagyunk. Előfordul ugyan, hogy egy teljesen más oldalamat mutatom, de később úgy intézem, hogy megismerjenek rendesen - már ha vannak velük terveim, nem pedig csak egy éjszakára kellenek.
- jártas vagyok a művészetek terén, imádom Beethowen, Bach, Mozart és egyéb híres zeneszerzők alkotásait, amit sosem rejtek véka alá. Örömmel látogatom a festészeti múzeumokat is és nem egyet támogatok tekintélyes vagyonomból. Ó, igen, nagylelkűnek is bátran nevezhetnek.

◆ negatív tulajdonságok:
- türelmetlen vagyok, képtelen vagyok a toleranciára, főleg ha szexről van szó. Gyűlölöm azokat a nőket, akik húzzák az agyamat és minden idegszálamba csimpaszkodva próbálnak szórakozni velem. Az ilyeneket szeretem így vagy úgy móresre tanítani, aminek mindig tisztességes alázat és megbánás a vége. Nagy hatással vagyok a nőkre.
- utálok aludni. Sok emberrel ellentétben már a korai órákban felkelek - általában dolgozni - és tökéletes rendet hagyva magam után indulok útnak. Nem szeretem a lustálkodást. Nem szeretem a semmittevést. Nem szeretem, mikor felesleges dolgokra pazarolják az időmet. Ebből indul ki azt hiszem türelmetlenségem is.
- éhes hassal nem tudok gondolkozni, bájologni - habár ez nem is szokásom -, sőt még a szex is nehezemre esik. Napjában ötször eszek, minden alkalommal bőségesen, viszont alapelvem az is, hogy mások előtt egy falat ételt nem veszek a számba. Fogalmam sincs, mikor alakult ki bennem ez a hóbort, de még a családom előtt sem vagyok ilyesmire hajlandó.
- erőszakos vagyok, nem is kicsit. Imádom az erőszakot az ágyban is, emiatt sokan - főleg akik már ismernek - rossz szemmel néznek rám és kicsit normálatlannak tartanak. Természetesen, a nők többsége így is képtelen ellenállni nekem, de akadnak, akik készségesen és kitartóan tiltakoznak, csak mert vannak játékok, amikhez ragaszkodom és amik teljes mértékben beindítanak.
- imádok parancsolgatni. Nem irányításmánia ez nálam, inkább szeretem érezni, hogy én vagyok a dominánsabb fél és hogy a másik megteszi azt, amit kívánok. Nem mondhatják, hogy ugyanazt gyönyört nem biztosítom számukra, mert az hazugság lenne. De való igaz, tud bosszantó lenni, ha megmondják mit tegyél és mit ne - szerencse, hogy velem szemben ezt senki, még a saját anyám vagy apám sem teheti meg.

◆ egyebek: Kilenc éves voltam, mikor a nevelőapám molesztált, azóta is lelki sérültnek tekintem magamat, viszont sikerült mélyen eltemetnem magamban ezt az emléket. Megeshet, hogy emiatt váltam kissé erőszakossá és ellentmondást nem tűrővé.

Történet vagy szerepjátékos példa

- Meg akarlak dugni, bébi! - morgom vágytól terhes hangon fülébe, miközben hóna alatt átnyúlva tapadnak tenyereim melleire. Hallom, ahogy sóhajt egyet és megremeg teste érintésemtől.
Nem gondoltam volna, hogy sikerül felcsalnom ide. Nem gondoltam volna, hogy valaha lesz ember, akit idehozok majd. Az anyám az első és utolsó nő, akit felengedtem ide, aztán jön ez a lány és megszegi a szabályaimat. Nem. Én szegtem meg őket és átkozom emiatt a napot, amikor megismertem.
Barna tincseibe fúrom arcomat, beszívom az édes magnólia illatot, aztán lecsúsztatva kezeimet a póló szegélyére, majd felfelé húzva rajta, kibújtatom belőle. Vonakodik. Érzem, hogy kezei egy pillanatra csuklómra kulcsolódnak, aztán meggondolja magát és elereszt. Jó kislány. Ha már beengedtem a szentélyembe, minimum hogy megteszi, amit kívánok és nem kételkedik a vágyaiban.
- Ne... nem biztos, hogy akarom ezt - szakad ki belőle, de olyan selymesen lágy hangon, hogy szinte cirógatja fülcimpáimat, amit mond - Félek tőled, Thayer - belenyel a mondatba és pár centire csak ugyan, de elhúzódik mellkasomtól.
Hümmögök. Dühös vagyok, hát hogyne lennék, mikor pár perce még készségesen beleegyezett ebbe az egészbe. Semmit nem kértem tőle, csakhogy engedje el magát és hagyja, hogy azt tegyem, amit jónak látok. Nem hiszi, hogy amit tőlem kaphat, az lehet kellemes. Fogcsikorgatva állok elé és tekintetemet hetyke melleire szegezem. Mosolyba rezzen szám sarka, majd farmershortjának derekát megfogva rántom közelebb magamhoz.
- Mitől félsz, édes? Úgy gondolod, bántanálak? - súgom, miközben ajkaimat ajkaira szorítom, nyelvemmel nyelve után kutatok, majd rátalálva kezdem azt finoman masszírozni. Ajkaim közé nyög, érzem feltámadó vágyaimat, kell nekem ez a lány.
- Azt hiszem... talán... Vagy... nem tennél ilyet? - sóhajtozza nekem, miközben nem tudván, mit kezdjen kezeivel, oldala mellé ejti őket. Lesüti szemeimet, ajkait kezdi harapdálni, amire még inkább beindulok.
- Semmi olyat nem fogok tenni, amit ne élveznél - mutató és hüvelykujjam közé veszem állát és durván húzom magamhoz csókért. Nyelvem végigszalad ajkán, beszívom azt és kajánul vigyorogva gombolom ki nadrágját, majd lehúzom annak cipzárját.
Nem ellenkezik, de tudom, hogy eszében sincs bízni bennem. Elvégre, alig pár napja ismer és így is több időbe telt rábeszélnem erre a találkozóra, mint általában megszoktam. Nehezen becserkészhető préda, szűzies ártatlansággal. Annyira más, mint azok a luxuskurvák, akiket többször is ágyba vittem már. Különleges ízlésem van, ez tény, de aki hozzá tud szokni, annak éppolyan édes örömöket tudok okozni, mint ők nekem.
Lerángatom róla a farmert, ami így bokájáig csúszik. Formás combjai láttán megnyalom alsó ajkamat, mint egy éhes ragadozó.
- Lépj ki belőle! - utasítom, mire ő engedelmesen úgy teszi, ahogy parancsolom. Alázat csillan tekintetében.
A csinos, fekete csipkés fehérneműt nézegetem és arra gondolok, milyen eszméletlenül vadító ebben. Az ember ránéz és nem tud nem arra gondolni, hogy milyen jót lehetne dugni vele. Kibújok szürke testhez álló pólómból és ujjaimat legérzékenyebb pontjára csúsztatom. Finoman körözök fölötte, kezei ennek következtében vállamra siklanak és belemarkolnak abba. Megvonaglik érintésemtől és arcát nyakamba temeti.
- Még mindig félsz tőlem? - dörgöm füléhez hajolva. Cimpájába harapok, félrehúzom az alsóneműt és középső ujjammal csiklóján kezdek körkörös mozgást végezni.
- Ne-em... - belesóhajt a szóba, zene füleimnek el-elfúló légvétele.
Megmosolyogtat, amint csípője velem együtt mozog, egyre többre próbálja sarkallni hosszú, vaskos ujjamat és tudom, hogy könnyedén megadhatnám, amit akar, de nem teszem. Majdnem itt hagyott, csak mert átfutott az agyán a gondolat, hogy lehetek esetleg egy mazochista szarházi, aki talán még meg is gyilkolja az éjszaka folyamán. Való igaz, tettem már kárt nőben, de ezúttal biztos vagyok benne, hogy semmiféle fizikai fájdalmat nem okozok neki. Annyira törékeny, annyira szemérmes és naiv.
- Meg akarlak baszni, Melissa - közlöm fennhangon, mikor ujjamat tövig a nedves résbe csúsztatom és ő szinte testemnek olvad az intenzív gyönyörérzet hatására.
Vállamba harap, erre mozgatni kezdem benne ujjamat olyan lassúsággal, hogy minden másodperc kínlódás legyen számára. A következő pillanatban már minden ujjam csípőjét simogatja, ő közben várja az újabb adományt, mintha csak szeretetszolgálat lennék. Semmi sincs ingyen, bogaram - morogja belső, erőszakos énem, aki korántsem lenne olyan türelmes ezzel a lánnyal.
- Meg-megengedem... - esetlenül megtántorodik, mikor ellépek tőle és hátrébb sétálok, hogy kigomboljam nadrágomat és bokámig csúsztassam azt.
Az ágyat valahol térdhajlatom környékén érzem, mutatóujjammal hívogatóan csalogatom magamhoz. Engedelmesen idejön hozzám, bár látom, mennyire ki van fulladva. Nincs hozzászokva a szexhez, ez nyilvánvaló - talán már hónapok óta nem volt része sem ebben, sem valami hasonló dologban.
- Mit is engedsz meg, életem? - vonom fel szemöldökömet és közben újra elkapom csípőjét, hogy vágytól duzzadó erekciómhoz nyomjam, mire ő újra felnyög, tehetetlenül kapaszkodik karjaimba.
- Azt... - nem mondja ki, inkább ajkába harap és szemeimbe néz. Utálom, mikor valaki megpróbálja felvenni velem a szemkontaktust. Igazából, senkit sem méltatok ilyesmire - luxus valakinek megcsodálni az íriszeit, legfeljebb csak észrevétlenül. Számomra ez alapelv.
- Igen? Mit akarsz, mit csináljak? - lehelem és finom csókot lehelek kulcscsontjára.
- Dugj meg, Thayer! Kefélni... akarok... veled - nehezére esik kimondania a sóhajok közepette, de elértem, mit akartam. Elértem, hogy ilyen mocskosul beszéljen és kikeljen magából. Már most megérte becsalogatni ide az agglegény-kéróba, ahol nő még ezelőtt anyámon kívül nem járt.
- Térdelj le! Valamit valamiért, bébi - arcom ködös, bódít már engem is a vágyakozás, férfiasságom türelmetlenül meredezik.
Boldogan konstatálom, amint elém térdel s félve ugyan, de lehúzza rólam az alsónadrágot. Remegő kézzel érint meg ott, majd mély levegőt véve kezdenek játékba ajkai és én minden izmomban összerándulok. Nem is olyan tehetségtelen, mint gondoltam.