KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Legutóbbi témák
» Muzsika Tv
Hope & Lucas Icon_minitimeKedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Hope & Lucas Icon_minitimeCsüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Hope & Lucas Icon_minitimeCsüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Hope & Lucas Icon_minitimeKedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hope & Lucas Icon_minitimeHétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Hope & Lucas Icon_minitimeSzomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Hope & Lucas Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Hope & Lucas Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (43 fő) Hétf. Aug. 14, 2023 3:38 pm-kor volt itt.

Megosztás
 

 Hope & Lucas

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimePént. Jún. 20, 2014 4:45 pm



Milyen jó is azoknak, akiknek olyan munkájuk van, hogy kaphatnak egy kis kimenőt. Hát, én nem ezeknek a táborát erősítem. Váratlanul érnek a bevetések, és nem mondhatok nemet, rögtön indulnom kell, és senkit nem érdekel, hogy éppen milyen dolgot végzel. A kajád mellől is képesek elrángatni, mert pont nem érdekli őket, hogyha egész nap nem ettél semmit, és az lenne a napi betevőd. Majd elhalasztod egy kicsit, és akkor megeszed, szokták mondani. Hát kösz... azoknak könnyű, akik nem végeznek fizikai munkát, csak kiadják a másiknak, hogy mit is végezzen. Vagy inkább kit végezzen ki. Most is egy helyszínre igyekszek, hogy egy kicsit újíthassak, hogy más körökben is mozoghassak, ha nem is szakértőként, de valamennyit konyítsak hozzá, hogyha szükség lenne erre a tudásra. Mint minden maffiánál, nálunk is vannak megfigyelők, akiknek köszönhetően megtudhatjuk, hogy a kérdéses személy aznap még merre is fog menni. Vagy, az elkövetkezendő pár napban. Na, most egy ilyet aggattak a nyakamba, nagy örömömre. Volt már szerencsém látni, hogy az ilyenek hogy dolgoznak, amikor nevelőapám igénybe vette, a "vidd be a gyereked a munkahelyedre" napot. Jó, ez így nem teljesen igaz, elvégre én könyörögtem ki tőle, ő pedig kezesbárány módjára állt a rendelkezésemre. Számomra ez igen csak unalmasnak bizonyult, de az intő szavaknak nem mondhatsz nemet. Kétlem, hogy bármi baj történhetne egy ilyen roppant izgalmas bevetésen, de a fegyver mégis csak nálam van, hisz ki tudja... már volt rá precedens, hogy egy emberünk nem volt elég figyelmes, elfelejtette magával vinni a fegyvert, és pórul is járt, hisz akkor pont szüksége lett volna rá. Most pedig alulról szagolja az ibolyát, a szerencsétlen.
Nos, az a tudomásunkra jutott, hogy ma egy igen csak jó nevű bárban lesz az emberünk, úgyhogy gyors, megfontolt léptekkel közelítem meg a kérdéses helyet. Aki ismer, tudhatja, hogy nagy utálója vagyok az ehhez hasonló helyeknek, de hát, a szükség törvényt bont... Ezt alapul véve nyitok be, és máris megcsap a jó szivar, és a férfi pacsuli szaga. Meg kell hagyni, nem alkotnak túl jó duót, és nem tetszésemet egy fintorral tudatom a jelenlévőkkel. Egy ideig eltart, míg megszokom ezt a számomra rendellenes szagot, majd beljebb lépkedve, kiszemelem az áldozatot. Az egyik sarokban, jó néhány, nála kétszer akkora személlyel foglalt helyet, és pár hölgy is társult hozzájuk. Közelebb menve, rögtön le is dobom magam a mellettük lévő asztalra, reménykedve abban, hogy némileg ki tudom venni a beszédükből a számomra igen csak értékes információkat.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeSzomb. Jún. 21, 2014 8:46 am




Lucas && Hope
I just want to thank you!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Jonathan megjelenése Hope legrosszabb pillanatában, mindent megváltoztatott. Előtte már lemondott arról, hogy valaki még a barátjának vallja magát, és talán ez is azon folyamatok végkifejlete volt, amilyen utat ezidáig bejárt. Bár elmart maga mellől mindenkit, mégis úgy érezte, hogy senki nem volt elég erős ahhoz, hogy mellette maradjanak. Persze semmi sem garantálja, hogy Jon majd mindig itt lesz neki, és segít. Nem nyílt meg neki teljesen, de ami késik, az nem múlik, vagy majd magától kideríti az eltitkolt dolgokat. Érdekes, hiszen ez az első alkalom, hogy retteg attól, hogy valaki elfordul tőle, ha meglátja, hogy már kétszer mosták ki a gyomrát és a többi titokról nem is beszélve, ami időzített bombaként ott ketyeg a feje fölött. Nem akar ezzel foglalkozni. Mégis az amiket a másik mondott, folyton csak foglalkoztatja, és kezdi meglátni a saját elkorcsosult valóját, amint félrenyomva, bezárva egy ketrecbe nyöszörög a terhek alatt. A drog hatása alatt. Talán a napokban még Dee-t is felkeresi, hogy bocsánatot kérjen tőle az idióta viselkedéséért, és reméli, még nem felejtette el. Remél. Újabban már azt is érzi, hogy van esélye folytatni, hogy van esélye valami nagyobbra, mint egy pultos kurvaként tengetni a drogos és ittas életét.
Már nem érzi olyan tökéletesnek az életét, mint annak előtte, de ezt már hetekkel ezelőtt is érezte. Mintha már nem lelné örömét abban, hogy minden reggel egy-két extasy bevételében, de amint hatni kezd, minden gondolata a háttérbe szorul. Ha nem szedné, akkor kiverné a víz, remegne, és durva rohamai lennének, amit nem igazán tudna kezelni, és orvoshoz pedig nem akar menni. Nem akar a többi drogossal egy fedél alatt lakni, ahhoz be kellene ismernie, hogy ő is közéjük tartozik. De azt sosem fogja megtenni.
Ma szabadnapja van, így úgy gondolta, hogy elmegy, valami szórakozóhelyre, csak úgy jól érezni magát. Egy [You must be registered and logged in to see this link.] van rajta, ami fekete, és alá nem vettt ma csak egy vékony tangát. Sosem szerette a melltartót, hiszen nem nagy mellei vannak, csak van két valami a mellkasán. A külsejével sosem volt megelégedve, nem pont ma lesz másképp.Magassarkú szandált vesz fel, és egy nyakláncot. Egy belvárosi szórakozóhelyre megy, bulizik, hátha találkozik valakivel, akit ismer, hiszen ez a főnöke másik bárja. Itt is szokott kisegíteni, ha éppen nincsenek elegen, és most is a pulthoz megy, majd köszön a benn serénykedő lánynak, aki egy vodkamartinit ad neki, ő pedig boldogan issza meg. Majd megfordul, amíg vár a következőre, és megpillant egy számára ismerős arcot a nagy tömegben az egyik asztalnál. Mosolyt csal az arcára, és amint megkapja az italát, oda is siet hozzá, hogy mellé telepedjen, és szó nélkül adjon egy gyengéd baráti csókot az arcára.
- Jonathan... Nem hittem, hogy ilyen hamar találkozunk újra - mosolyog a férfire, és fogalma sincs arról, hogy nem az említettel került szembe. Honnan is tudhatná, hiszen annyira nem tud sokat a férfi családi hátteréről, mintha emlékeiben élne egy iker említése is. Persze erre most nem is emlékszik, hiszen leköti a jelen, sosem él a múltban. - Nem is baj, hiszen szeretném megköszönni, hogy megmentettél. Sőt többet is tettél annál - iszik egy kortyot, majd végigméri a másik arcát. Kicsit komorabb talán, de nem foglalkozik túl sokáig vele. Leteszi az italát, és átveti egyik lábát a másik felett...

a hozzászólás Lucasnak készült, sok szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Tudom gáz lett Embarassed


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeSzomb. Jún. 21, 2014 7:52 pm


A kémek munkája olyan rohadtul unalmas... semmit nem csinálnak, csak járkálnak a bizonyos ember után, feltűnést nem keltve, és kizsákmányolnak minden információt. Most ebben mi izgalmas van, úgy őszintén? Egyszer kéne a kezükbe fegyvert adni, és kiküldeni őket a terepre! Akkor megtudnák, hogy az eddigi életüket elfecsérelték holmi söpredék munkára. De nem, végezzék csak a dolgukat, nélkülük mi se tudnánk tenni a sajátunkat. Talán el jön az a pillanat, amikor ők is megtapasztalhatják, hogy milyen az, amikor az ember kezéhez vér fűződik, mint ahogy én is átélhetem ezt a roppant érdekfeszítő rohangálást. De, végül is, szükség van rá, hisz ki tudja, lehet, hogy eljön egyszer az a bizonyos pillanat, amikor el kell szakadnom drága fegyvereimtől, át kell adnom a jövő nemzedékének, és nekem már csak a söpredék munka jut. Na jó, ilyen líraian még soha nem fogalmaztam, az már biztos. Most viszont az én időm van soron, elvégre én vagyok most az egyik legfiatalabb, ám legnagyobb sikernek örvendő fejvadász a "klánunkban". Én tudhatom magaménak a legkevesebb félrelépést, ami már önmagában elég nagy szám, de ha alapul vesszük, hogy alig három-négy éve tarkítom a maffiát... Bár, annak nincs túl nehéz dolga, akit a maffia vezér karolt fel maga mellé, mint a gyámom. Sokan azt tartják, hogy azért is kerültem be, különben nem állnám meg a helyemet. Aztán pofára is esnek, amikor visszatérnek egy elvétett akcióval a háta mögött, én pedig képen röhögöm, hogyha a főnök lecseszi ezért. Mennyei érzés tud lenni az egy rosszul indult napon, az egyszer biztos. De most nem kaphattam ilyen munkát, mert nincs a raktáron, helyette szagolhatom a drága szivar, és a különféle parfümök egyesülését. Igaz, még mindig jobb, mint a füstös kis kocsmák, ahova öcsém szokott járni, és gyakran engem is magával rángat. Legalább valami kevésbé zsúfolt, kamionsofőröktől mentes helyre ülnénk be olykor, de neeem... arra nyilván nem telik az orvosi fizetésből. Bezzeg én tök jól megélek abból, amit kapok, és még az ilyen értelmetlen munkákért is jó fizetést kapok, hogy az adott személy asztala mellett foglaljak helyet, kihallgatva, mi is a következő úti cél. Ám, ebben igen csak zavaró tényező egy számomra idegen nő, aki olyan vehemenciával csókol arcon, és ül le velem szembe, mint még senki.
- Mi...? -hagyja el a számat halkan ez a kicsiny szócska, majd mikor leesik, mi is a helyzet, egy sunyi vigyor fut át az arcomon, és rögtön beszállok a játékba. - Na látod, én se. -arcvonásaim immáron egy kedvesebb szintet ütnek meg, ami körülbelül megegyezik fivérem szokásos, bágyadt vigyorával. Valahogy hitelesen kell eljátszanom a szerepét, ami lássuk be, igen csak nehezemre esik. Ha akarnék se tudnék olyan jószívű karaktert alkotni, mint ő maga. De a kihívást elfogadom, a munka most egy kicsit várhat.
- Ó, igazán? -vágok egy igen csak meglepettnek ható pofát, ami lássuk be, most nem igen mondható "színészkedésnek". Mi a szösz? Ezek szerint Jonathan nagyon csak rákapott a superhero szerepre. Nem tetszik ez nekem...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 7:58 am




Lucas && Hope
I just want to thank you!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Ismét végignéz a férfin, mintha most látná először, bár nem emlékszik, mikor lett ilyen a stílusa, végül is az éjszakában vagyunk, ezen nem fog meglepődni, hogy másféle ruha van rajta, hiszen ő sem egy megszokott hétköznapi viseletet vett fel. Az megint más, hogy van úgy, hogy csak egy ilyen göncöt kap fel, és így rohangál, de akkor meg is nézik a férfiak. Sosem értette, miért nézik meg, hiszen vékony, és semmi melle sincs, vagyis csak kevés. A bőre mindig hófehér, és ő nincs megelégedve önmagával. De ez is egy olyan mellékes dolog, ami úgy látszik, a pasikat nem érdekli. Őt meg jelenleg nem érdeklik más pasik. Sőt semmilyen, és csak azért fekszik le egy-egy ilyen pasassal, hogy fedezze a szükségleteit. De Jon nem az a fickó, sőt ő inkább az az ember, aki meghallgatja, ha szüksége van rá. Hiszen a múltkor is megtette.
Végig ott volt vele, amiért nem lehet elég hálás neki. Pedig az elején el tudta volna átkozni, amiért megmentette az életét ahelyett, hogy hagyta volna a vízben. Akkor most valószínű a rendőrök és a mentősök húznák ki őt, hogy utána egyből egy fekete zsákba tegyék.
- Te sem? Ugyan te mondtad, hogy felhívsz, ha ráérsz majd - félbehagyja szavait, hogy egy aprót ihasson a vodkamartiniból - Vagy csak egy hamis ígéret volt a részedről? - pillantok fel a kék szemekbe, melyek nem Jonathan kék szemei, mégis a pontos másuk, és ezért nézi még mindig helytelenül a barátjának, holott a férfi az a bizonyos ritkán emlegetett ikerfivér. De Hope ha akarná, sem tudná felidézni azt az időt, mikor régen Jon erről beszélt neki. Pedig az emlék ott van a többi között eltemetve elég mélyen.
- Jaj ne szórakozz már - érinti meg öklével játékosan a másik vállát, miközben széles mosoly jelenik meg az arcán. Úgy hiszi, hogy a férfi szórakozik vele. - Nem mindenki mondhatja el magáról, hogy egy ilyen jóképű doki pont véletlenül arra jár, ahol a szegény lány fuldoklik. Tényleg hálás vagyok érte, és igazad volt... - ...elhamarkodott döntés volt." Úgy hozzá mondaná, de nem akarja, mert kicsit fél, hogy mit szól végül is a férfi hozzá. Sőt az öngyilkossági kísérletet is direkt helyettesítette a fuldoklik szóval, mert így elfogadhatóbb számára. Leteszi a poharat az asztalra, majd kiveszi a fogvájót, melyen három olívabogyó díszeleg. Az egyiket finoman húzza le fogaival, és enni kezdi. A másik kettővel még vár. Ahogy a másik válaszára is. Kicsit különös viselkedés a barátjától, többet szokott beszélni, de megeshet, hogy rossz napja van...

a hozzászólás Lucasnak készült, sok szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Tudom gáz lett Embarassed


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 1:08 pm


Soha nem értettem azokat, akik képesek nap hosszat ülni egy bárban, iszogatva a drágábbnál drágább piákat, és hozzájuk sokszor a szivar is társul. Persze, az ilyen nagy góréknak a cigi már nem dukál, így sokkalta elegánsabbnak tűnnek, mint a fehér dohányszállal a kezükben. Meglepő mód én nem így vélekedek róluk, de hát, ki mit gondol. Csak az nagy kérdés számomra, hogy a pénz az ölükbe hullik, vagy megörökölték a papus összegeit, amiből kihúzzák életük végéig? Amíg más megdolgozik érte... na mindegy, jelen esetben kisebb dolgom is nagyobb annál, hogy ezt tovább taglaljam, pedig lenne még jó néhány dolog, amit tudnék róluk mondani. Egyelőre nem szándékozok semmilyen piát rendelni, pedig igen csak jól esne most egy whisky jéggel. De majd idővel, ne rohanjunk előre. Bevágva magamat az asztal mögé próbálom beazonosítani az illető hangját, de ez az őrjöngő tömegnek köszönhetően igen csak megnehezíti a dolgomat. Na meg a hozzám szegődött nő is elvonja a figyelmemet. Szuper! Most a nyakamba kaptam Jonathan egyik barátocskáját... simán elhajthatnám, de az az igazság, hogy ez nem rám vallana. Vagyis, nem Johnny-ra. Ha meg már összetéveszt vele, akkor adjuk meg neki, amit akar, nem?
- Igen, tudom, de jócskán be van táblázva a napi rendem, úgyhogy még nem tudtam rá időt szakítani. Pont ma gondoltam rá, hogy be kéne iktatni, elvégre megígértem. -pfejj... na, soha nem válok ilyen csöpögőssé, az egyszer biztos. Ha mégis, szerintem kérek egy golyót a fejembe. Biztos szép halál. Öcsém sokkal jobban tudja adni a jó kisfiút, aki mindenkinek csak segíteni szeretne, elvégre erre tette fel az életét. Én meg, ezzel ellentétben inkább irtom a népet, mintsem, hogy a megmentésükre siessek. Tök jó, nem? Nem véletlen, hogy sokan azt mondják, olyanok vagyunk, mintha egy ember rossz, és jó tulajdonságai szétváltak volna. Hogyha kettőnket összegyúrnának, kapnák meg az igazit.
- Ne hálálkodj, hisz a barátok azért vannak, hogy segítség egymást. Vagy nem? -kétlem, hogy sokáig bírnám ezt az állapotot. Ha így haladok, felidéződik bennem az az időszak, amikor még kettőnk közül én képviseltem a jó srác szerepet. Azt meg ki akarná? Két kinézetben egyforma srác személyiségben is megegyezzen? Az úgy túl unalmas lenne.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 1:57 pm




Lucas && Hope
I just want to thank you!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Egy kívülállónak, aki meg tudná különböztetni őket, még vicces is lenne a jelenet. Vagy mondjuk az igazi Jon fel is bukkanhatna. Na az még érdekesebb szituáció lenne, de Hope még mindig nem vette le az apró jeleket, sőt teljesen meg van arról győződve, hogy a vele szemben ülő férfi a barátja aki szeretne neki segíteni. És elvan ebben a kis téveszmében. Még egy olívabogyót halászik le a fogvájóról, és lassan ízlelgeti. Egy kicsit végigpillant a tömegen, és eszébe jut az esetleges tánc, de úgy emlékszik, mintha Jon nem lenne kapható az efféle mókákra, így egy alig észre vehető fejrázással veti el az ötletet, és szembefordul a férfival.
- Ugyan ne szabadkozz, valld be, hogy el is felejtetted - mosolyodik el ismét, bár tudja, hogy Jon nem az az elfelejtkezős típus, pedig a pasik legtöbbje mindent el tud felejteni. Na de nem fog egy ilyenen megsértődni, hiszen Jon mindig is kedves volt, és ezután is az lesz majd, talán ő volt az egyetlen, akinél tényleg elhitte, hogy sajnálja, hogy elmegy az egyetemről. A többiek szerintem örültek, hiszen így legalább versenybe szállhattak a legjobb eredményekért járó ösztöndíjért. Nagyon szerette azokat az időket.
- Jó, de nem minden nap mentesz meg egy barátot a halál torkából... De te tudod, pedig gondoltam, meghálálom - megvonja a vállát szórakozottan, miközben a lába, amit a bal lábán vetett át, most a zene ütemére mozdul egyszer-egyszer. - És milyen napjaid voltak? Ki sem nézném belőled az ilyen helyeket - jegyzi meg csak úgy mellékesen, mintha az időjárásról csevegne vele. Arcán pedig a mosolya ül ki ismét, majd kiissza a maradék italát is.

a hozzászólás Lucasnak készült, sok szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Tudom gáz lett Embarassed


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 2:49 pm


Nem okoz túl nagy meglepetést számomra, hogy ez az illető is összetéveszt drága jó öcsémmel. Hisz nagyon minimális különbség van kettőnk közt. Míg az ő arca szinte makulátlan, az enyémen szétszórtan lehet találni egy két sebet, régi hegeket. Most is fellehető egy-két sérülés rajtam, de nem mondható túl szembetűnőnek. És, hogyha ez még nem lenne elég, Jonathan szeme mindig mosolyról, kedvességről árulkodik, míg az én tekintetem sokkal inkább taszítja az embert, mogorvának mondható. A hajam is pár milliméterrel hosszabbnak mondható, de kétlem, hogy azt bárki is észrevehetné. Az öltözködési stílusunk alapján viszont az se tudná megállapítani, hogy éppenséggel melyikünkkel áll szemben, aki már évek óta ismer minket. Míg egy családként rontottuk a levegőt a házban, tulajdon anyánk se tudott megkülönböztetni minket, hisz direkt ugyan azok a ruhadarabok voltak fellelhetők a szekrényben. Ezek szerint a külön töltött hét év se volt túl nagy hatással erre a jó szokásunkra. De ha már ez a nő olyan jó barátjának mondja öcsémet, akkor a hangunk az, ami alapján tudhatná, nem vele ül szemben. Míg Johnny-é egy kicsit rekedtesebb, nekem egy-két hangnyival mélyebb. Na, ez alapján már meg lehet minket különböztetni. Vagy a csaj nincs vele tisztában, hogy drága barátjának van egy fivére, és ezért nem gyanakszik semmire? Könnyen megeshet. Igaz, néha a kelleténél talán több időt szán arra, hogy az arcomat elemezze, de ki tudja, lehet, hogy másik felemmel is ugyan ezt szokta csinálni. Elvégre, nem megvetendő a kinézetünk.
- Jól ismersz, tudod, hogy csak úgy nem szoktam dolgokat elfelejteni. -vagy ki tudja. Lehet, hogy az évek során alábbhagyott öcsém ezen jellemzője, és csak úgy, ok nélkül felejti el a fontosabbnál fontosabb dolgokat. Valljuk be, igen csak érdekes szituáció lenne, ha a nő telefonja most kezdene el csörögni, és a képernyőn Jonathan neve virítana. Hát, akkor véget érne az eddig jónak ígérkező szórakozásom. De legalább számára is világos lenne, hogy a Benton fivérek rosszabbikával töltött el eddig néhány percet.
- Ebben teljes mértékben igazad van. És mondd, mit is értesz a meghálálás alatt? -számat kacér mosolyra húzom, mely nem igen jellemző az öcsémre, de hát, nem vagyok a legjobb színész, egy kicsit magamból is beleviszek a szerepbe. Ezt hamar le is törlöm a képemről, krákogok egyet, majd egy kicsit komolyabbra veszem a figurát. Ha egy kicsit több időt töltöttem volna manapság vele, most jobbat alkothatnék.
- Fárasztóak, nehezek. Mint amilyen egy fiziko terapeutának lehet. Valahol nekem is le kell vezetnem a fáradt gőzt, nem? -ezek szerint mégse ismeri olyan jól öcsémet. Igen csak nagy kedvelője az ilyen helyeknek, csak ennél egy-két fokozattal olcsóbb változatainak. Tekintetemet a pasas irányába fordítom, aki miatt ide jöttem, és próbálok leolvasni a szájáról néhány szót, ami lássuk be, igen csak nehezemre esik.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 3:34 pm




Lucas && Hope
I just want to thank you!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Végül csak megállapodik a férfi tekintetén, amiben most veszi észre, hogy nincs meg az a különös csillogás, amit úgy megkedvelt. És emlékszik, hogy azt is mondta neki, hogy zavarba tud jönni a tekintetétől, és bár sötét van, észre vehetné, hogy itt semmiféle zavarról nincs szó. A hegeket nem veheti észre ugye a homályos világítás miatt, de feltűnhetne neki a hangszín. Egy kevéske ideig magába mélyed, miközben az utolsó olívabogyót is leeszi a fogvájóról, majd az üres pohárba teszi az említett hegyes fadarabkát. Közben gondolataiba mélyed hiszen már maga a stílus kezdi megütni a fülét, hogy valami nem stimmel, de még mindig nem tudta felidézni az emlékei között az iker báty létezését. Talán az alkohol szállt a fejébe, és tompította el azokat az emlékeket, amik most fontosak lennének. Így a másik fél biztos jól szórakozhat a tudatlanságán, de majd leesik neki valamikor.
- Hát, hogy jól ismerjük egymást, az túlzás, hiszen az egyetem óta csak a múltkor futottunk össze úgy, hogy még sokat is beszélgettünk - jegyzi meg az orra alatt, de épp elég hangosan ahhoz, hogy a Jonathannak hitt Lucas is hallhassa. Ezt el is ismerték, hogy nem tudnak mindent a másikról, de megbeszélték, hogy felmelegítik ezt a barátságot, és Jon segít neki. A tömeget kémleli, majd egyszer csak ismét meghallja a másik mély hangját de nem is ez üti meg a fülét, hanem amit mond, és a kaján vigyor, ami az arcára is kiül mellé. Itt mintha valami isteni szikra jött volna, bevillan neki, hogy valami nem stimmel. Az agya sebesebben kattog, mint amennyire ilyen állapotban szokott, és meg is van az eredménye. Van egy iker báty.
~ Jon mondta, hogy is hívják... Llll...Lucas ~ fut át a gondolat az elméjén, de nem szándékozik leleplezni magát, ha már a testvér is belement abba, hogy eljátsza az öccsét.
- Tudod, amit a múltkor is csináltunk... mi ketten az ágyban, a fürdőben és a konyhában - suttogja a fülébe kéjesen felnevetve, mintha lefeküdtek volna. Soha nem feküdt még le Jonathannal, de persze megfordult már a fejében, mikor végignézett nem egyszer rajta.
- Valahol igen... De pont itt? Mondjuk én is itt vagyok... - húzza el a száját, mikor távolabb ül. Játszik a másikkal, és igazán mókásnak tartja. Azért nem egy elveszett lány ilyen téren...

a hozzászólás Lucasnak készült, sok szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Tudom gáz lett Embarassed


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 4:46 pm


A nő ezek szerint igen csak nagy puszibarátja Jonathannek, de mégse tudja megállapítani, hogy mégse én vagyok a kedvelt ismerőse? Meg kell hagyni, igen csak vicces ez a helyzet, de igen csak kedvemre van. Nem vagyok túl jó klónja az öcsémnek, de mentségemre szóljon, én igyekszek! Csak sajnos nem tudom feleleveníteni azt a régi korszakot, mikor még tudtam, mi is az illendő, hogy kell viselkedni az emberekkel, és mi egymás. Szerintem Johnny is igen csak nagy problémába ütközne, ha engem kéne alakítania. Persze, neki is volt hozzám hasonló korszaka még évekkel ezelőtt, de amikor úgy tudta, meghaltam, levetkőzte ezt magáról. Szóval, ha a nő szemfüles lenne, már kiszúrhatta volna a különbséget. Van olyan, amiben még mi is különbözünk, ha nem is kinézeteben, és öltözködésben. Persze, a fegyverem se elkerülendő tárgy, amit aki jól figyel, könnyen észrevehet, holott igen csak jól szoktam dugdosni. Volt már rá precedens, hogy kiszúrták a nálam lévő Glockot. Igaz, az illető már régebben felfigyelt arra, hogy valami nincs rendben velem, úgyhogy nem ér meglepetésként, hogy ő nem szúrja ki rögtön, elvégre most először van alkalmam találkozni vele. És, hogyha ez a kis összeröffenésünk megüti Johnny fülét, szerintem nem is lesz más alkalom.
- Jó, néha én is eshetek túlzásokba. De az egyetemi évek óta csak nem felejtetted el ezt a roppant jó tulajdonságomat. -van egy olyan érzésem, hogy az elkövetkezendő pár percben le fogom magamat leplezni. Feltéve, ha tudja, a barátjának van egy rosszabbik énje is. Amint az a bizonyos, tőlem már igen csak megszokott mosoly kiül az arcomra, látni, hogy a nő igen csak mély gondolkozóba esik. Na, szerintem ráakadt a horogra, és éppen próbálja átgondolni, hogy mi is a helyzet. Az már szerintem az elején leesett neki, hogy itt, jelen esetben nem Johnny ücsörög előtte. Már én magam se tudom, hogy komolyan vegyem-e az imént elhangzottakat.
- Ó, hát hogy ne tudnám. -vágom rá egyből, közömbös arckifejezéssel, és nem is fordítok erre a témára túl sok figyelmet, inkább arra, aki miatt eleinte betettem a lábamat ebbe a putriba.
- Ennyire azért ne sokkolj le. -jelentem ki egy halvány mosollyal az arcomon, és tekintetemet immáron az előttem ülő nőre irányítom, mintsem a latin beütésű hapsira, és haverjaira.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 5:04 pm




Lucas && Hope
I just want to thank you!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Az asztalukhoz inti a pincért, miközben az eddig elhangzottakon gondolkodik. Észre kellett volna már jóval előbb vennie a különbséget, de őszintén nem figyelt eléggé, mert az alkohol kissé tompábbá tette. Persze egész beszélgetés alatt érezte azt a furcsa idegen érzést, amit Jon mellett még sosem érzett. Jon mellett mindig megnyugszik, és egyszerre megváltozik minden. Mintha szívesebben látná a világot. Nyálasan hangzik, de mégis ez az igazság. Kedveli Jon-t, és ez több, mint baráti kedvelés, de kevesebb, mint az a nagy titokzatos valami, amit szerelemnek hívnak. Hiszen még csak most ismerik meg újra egymást. Sok dolgot elfelejtett róla, amit röstell, de itt az ideje egy kicsit szorosabbra fűzni azt a bizonyos köteléket, ha már a férfi felajánlotta a segítségét.
A pincér végre odaér, ő pedig mosolyogva pillant fel az alig nagykorú hajbókoló alakra. Egy biztos. Ide sem jön többet. Unalmas a zene, és a pincérek túljátsszák magukat.
- Egy vodkamartinit kérek, és te? Meghívlak - ajánlja fel, ha már rájött a titkára, de ezt még elfelejtette említeni a másiknak. Mit elfelejtette, nem is akarta eddig említeni. Jól elmulat azon, hogy a férfi próbálja eljátszani az öccsét. Ha jól emlékszik legalábbis, hogy Jonathan a fiatalabb. Persze tévedhet is. Sokáig csendben marad, miközben a tömeget figyeli, csak később suttog a fülébe kétértelmű dolgokat, kíváncsi, hogyan is reagál a férfi.
- Mégis mivel sokkollak? - kérdez vissza egy buja mosollyal, miközben örül, hogy végre teljes figyelmet kapott a Jon-t játszó Lucas-tól. A pincér hozza a rendelést, vagy rendeléseket, attól függően, hogy mindketten isznak-e. Hope egyet kortyol az italából, majd nagy sóhaj hagyja el ajkait.
- Tudod, az elején én rontottam el, mert nem figyeltem az apró kis jelekre, a rideg tekintetedre, és az öltözködésedre, na meg a megfázásra emlékeztető mély hangodra, de... - még egyet kortyol, majd ismét Lucas-ra pillant - ...ha el akarod játszani legközelebb Jonathant, akkor légy egy kicsivel kedvesebb, mert így csak három pontot kapsz - komoly tekintettel néz fel a másikra ismét, miközben az olívabogyókkal játszik. Felfedte magát, mert nem megy neki. Azt sem tudja, ki ez az ember, azon kívül, hogy Jon iker bátyja.
- Hope Elyse Silvers, örülök, hogy megismerhetlek - sablon szöveg, de valahol örül, hogy élőben láthatja azt a sokat emlegetett testvért. - Tudod, sokkal jobb vagy, mint amire számítottam - jegyzi meg halkan, majd ismét enni kezdi az olívát, de egyszerre csak egyet. Nem sieti el. Nem ismeri a vele szemben ülőt, de talán alkalma nyílik rá. Hogy levonja a következtetést.

a hozzászólás Lucasnak készült, sok szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Tudom gáz lett Embarassed


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 6:54 pm


Meg kell hagyni, Jonathan igen csak szép nőcskét fogott ki magának a tömegből, de ő se az eszéről, vagy inkább az emberismeretéről híres. Mindig is idegesített, hogy összekevertek vele, de már némileg kezdek hozzászokni. Hét évig nem volt szerencsém átélni ezt a roppant jó élményt, de az elmúlt három évben ismét felszabadultak ezek az érzések. Igen csak meglepő tud lenni, ha az emberrel szembe sétál az amúgy halottnak hitt öccse. Nem mondhatom, hogy ez a legfeldolgozhatóbb pillanatok egyike, de végül is, beletörődtem, hogy valaki ismét az én arcommal jár-kel a városban. A nők meg, persze igen csak elismerő pillantásokkal tekintenek ránk, ha két hetente egyszer egymás oldalán jelenünk meg valahol. Valamilyen okból kifolyólag tapadnak ránk a másik nem tagjai, ami nekem nincs egyáltalán nincs ellenemre. És, hogy Johnny ezt hogy éli meg, az már teljesen más kérdés. Már hozzászoktam, hogy mindennel kapcsolatban, teljesen más véleményünk van, azon se lepődnék meg, ha ezzel kapcsolatban is eltérően vélekednénk.
Amint a velem szemben ülő nő hozzánk hívatja a pincért, az szinte varázsütésre terem mellettünk. Végigfuttatom rajta a tekintetemet, és egy halvány undorféle jelenik meg az arcomon. Nem mondanám, hogy vele kapcsolatban, sokkal inkább azért, hogy a főnöke nem veszi figyelembe az alkalmazottjai korát. Undorító...
- Egy whisky-t. Pénzben nem szenvedek hiányt, úgyhogy kifizetem magamnak. De köszönöm az ajánlatot. -soha nem szerettem, hogyha élősködök valakin, úgyhogy tudom, udvariatlanság visszautasítani, de akkor is megteszem. Az nagyobb udvariatlanságnak bizonyulna, hogyha még meg is engedtem volna, hogy egy hölgy fizesse ki az általam fogyasztott italt. Az előbb feltett kérdésére nem válaszolok, csak értetlenül felvonom a szemöldökömet, de ez az arckifejezés hamar le is lankad a képemről. Szerintem az imént elhangzott mondatomat más irányból közelítettük meg, ezért nem tudom mire vélni a kérdést. Amint megérkezik az ital, biccentek egyet köszönésképp, majd felkapom a poharamat, és kortyolok belőle egyet.
- Örülök, hogy magadtól jöttél rá... az öltözködésünk azért annyira nem tér el, de a többit, ha jobban odafigyelsz, már élből észrevehetted volna. - na, ennyit a szórakozásból. Valamiért van egy olyan érzésem, hogy a vége fele ő már sokkalta jobban szórakozott, mint én.
- Szerintem máskor nem lesz rá alkalmam, de azért megfogadom a tanácsodat. Az ötből vagy a tízből kapom a hármat? -míg a nő komoly arckifejezést varázsol magára, én inkább megmaradok a kicsit pimasznak ható mosolyomnál. Ha kicsit több időt töltöttem volna az elmúlt időben drága öcsémmel, most sokkal jobb alakítást tekinthetett volna meg. De, sajnos be kellett érnie ezzel.
- Lucas Zane Benton, bár, ezek szerint már tudod. És úgy szintén. -kortyolok egyet az italból, és letéve a poharat az asztalra, mutatóujjammal annak peremén kezdek körözni. - Megkérdezhetem, hogy ezt most hogy érted? Számomra ez többértelműnek számít... -első sorban az lenne az ötletem, hogy ezzel a személyiségemre utal, elvégre, ha Jonathan beszélt rólam, azt is megemlítette, hogy kinézetre kiköpött mása vagyok, ám jellemre jobban el se térhetnék tőle.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 9:49 pm




Lucas && Hope
I just want to thank you!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Felismerte és el is árulta végre. Nem akarta tovább játszani az idiótát, aki nem ismeri fel a barátját. Milyen képet adna így magáról? Nem hülye ő, csak függőségei vannak, amik még nem butították le annyira, hogy ne tudjon különbséget tenni tűz és víz között. Felfedezte a trükköt, de jó mókának tűnt még, miután rájött, viszont neki sem megy úgy tenni, mintha nem tudná, hogy nem a barátja áll...pontosabban ül mellette. Igazából mindig is találkozni akart a fivérével Jon-nak, mióta tudja, hogy él, de a férfi sosem volt bőbeszédű, mikor róla kérdezte. Folyton csak annyit mondott, hogy pontosan az ellentéte, pedig szerintem így első benyomásra annyira nem is vészes a fickó, bár nem szabad az első benyomás alapján ítélni. Persze Hope azért reméli, hogy tényleg nem olyan ellentétek Jonnal, mint a tűz és víz, bár ha ez lenne, akkor nem küldte volna már el akkor, mikor lehuppant mellé? Jó kérdés.Soha nem lesz gondolatolvasó, de azért a jelekben tud olvasni valamennyire. Még ha nem is a legtökéletesebben, de valamennyire megy neki. Végül is elsőre bedőlt az ál-kedvességnek, de csak rájött az apró jelekből. Mindenesetre nem minden nap fogok vele sem összefutni, hiszen Jon talán megemlítette, hogy már nem olyan szoros az a kapocs, mint volt. De engem ez cseppet sem zavar.
- Bocsáss meg, hogy kedves akartam lenni... - jegyzi meg egy cseppnyi gúnnyal a hangjában. Igen szkott meghívni férfiakat, de valahogy most olyan hangot ütött meg vele szemben Lucas, ami miatt ő is így felelt, de persze nem lett ideges, csak gúnyt vitt a szavaiba. Persze nem volt szándékos, hanem amolyan védekező mechanizmus, ami az ismeretlenek közelében kapcsol be időről időre. Egyszer majd talán le tud szokni róla, bár ha idáig nem sikerült, akkor ezután sem fog.
- Tudod, azért én nagyon jót mulattam, mikor képtelen voltál eljátszani ugyanazt a stílust, és elszóltad magad... - halkan elneveti magát, ahogy egy pillanatra visszaemlékszik, hiszen szerinte igencsak vicces volt, hogy legalább megpróbálta. És ez valamiért kedvelhetővé teszi a személyét, legyen akármilyen mogorva is.
- Mondjuk nyolcból hármat... NEm, ötből, viszont ez a mosoly, ez egész hasonlóvá tesz titeket, bár a tied sokkal rosszfiúsabb - most miért ne mondjam el? Láttam már Jon arcán is pimasz cinkos kis mosolyt, ami hasonló Lucas mosolyához, de az utóbbiéban van valami megfoghatatlan. Nem mondaná, hogy nem tetszik neki, hiszen az ő arcára is mosolyt csal ezzel, majd iszik még egy apró kortyot. Nem sieti el. Csak apró kis kortyokban juttatja le a gyomrába a vodkamartinit, és azon gondolkodik, hogy Jon biztos, hogy meghívta volna őt is, és nem külön fizette volna mindenki a sajátját, de persze nem várhatja el Lucas-tól, hiszen nem is ismeri.
- Arra gondoltam, kedves Lucas Zane Benton, hogy a fivéred azt mondta, hogy ég és föld vagytok. Ha ő a jó fiú, akkor neked a rossznak kell lenni eme megállapítás alapján nem? Mégsem hagytál faképnél, mikor összekevertelek titeket - hosszabb monológba kezdek, hogy értse ő is, mire akarok kilyukadni. Szinte már tárgyalást folytatunk annak ecseteléséről, melyikük a jobb. - Bár szerintem nem lehet mindenkit csak úgy beskatulyázni, akik ikrek. a tetteink tesznek rossz vagy jó emberré - miközben beszél Lucas szemeibe néz, hogy tartsa vele a szemkontaktust.

a hozzászólás Lucasnak készült, sok szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Tudom gáz lett Embarassed


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeVas. Jún. 22, 2014 10:33 pm

HOPE & LUCAS
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •  


[You must be registered and logged in to see this image.]

A
mint a pincércsaj odaszegődik mellénk, és a számomra egyelőre ismeretlen nő feladja a rendelését, én is megteszem ugyanezt. Tudom, John rögtön ellent mondott volna, és felajánlotta volna, hogy inkább ő hívja meg, de belém ennyi udvariasság sajnos nem szorult. Ha van elég pénze arra, hogy az enyémet is kifizette volna, akkor csak nem árt meg neki, ha a sajátjára kell költenie egy keveset. Így legalább nem terheljük egymás pénztárcáját. Majd ha egyszer olyan viszonyba kerülök vele, akkor talán felajánlom, hogy ő élősködjön rajtam, de egyelőre még nem vállalom ezt be. Bár, az öcsémet ismerve, ha tudomást szerez arról, hogy a barátja összefutott gonosz bátyjával, konkrétan kiveri a hisztit majd nekem, hogy mért csináltam ezt, és a többi. Úgyhogy, következő találkozásra nem számítok, de végül is, véletlenek lehetnek. Az italkáját meg akkor várja John-tól, én inkább megmaradok taj parasztnak. A csaj kijelentésére inkább nem mondok semmit, hisz állítják, ha jót nem tudsz, inkább hallgass. Én meg most, kivételesen ezt az elvet követem. Ha más társaságom akadt volna, már rég rávágtam volna, egy tőlem jól megszokott bunkóságot, de most, tudván, hogy az öcsi csaja, inkább nem teszem. A végén még a torkomnak ugrik a szerencsétlen.
- Olyan csupa szív, cuki srácot, mint amilyen az öcsém, igen csak nehéz alakítani, konkrétan lehetetlen. Még egy olyan bájgúnár, mint amilyen ő, nem létezik. -félreértés ne essék, nincs bajom vele, de néha annyira csöpögősre fogja a figurát, hogy képes lennék odatartani a kezemet, hogy ne a földre folyjon. De mostanság két véglet van. A csajok, akik a hozzám hasonló, bunkó pasikra buknak, és vannak, akik jobban pártolják az agyoniskolázott, géniusz, angyalbögyörő beütésűeket, mint öcsikém.
- Ötből? Na, akkor mégse lehettem olyan rossz. Azért a régi korszakomból csak maradt hátra valami. Mindenki ezt mondja, sokaknak jobban elnyeri a tetszését, de látom, te nem ezt a tábort erősíted. -a témához hűen, továbbra is ott rejtőzik ez a mosoly a szám szegletében, de ezt leplezem egy kortyolással az italomból. A whisky vészesen fogy, lassan megint ide kell rángatni a kis csajt, hogy szolgáljon ki még eggyel. Hogy őszinte legyek, az előző sajnálatom felé megszűnik, ahogy észre veszem, igen csak jókedvűen susmorog egy nála háromszor olyan idős pasassal. Nyilván az a tulaj. Hát, ennyit erről.
- A kedves szót igen csak nagy túlzásnak tartom. De kizárásos alapon, igen. Mondd, mért tettem volna? Feltéve, ha beszélsz az öcsinek a kis afférunkról, így is megkapom majd a magamét. Akkor is ez történt volna, ha elhajtalak, mint a lovat. Így egy kicsit kihasználtam, hogy végre valahára egy szép nőt kaphatok társaságul. -küldök felé egy, az imént olyannyira emlegetett mosolyt, és lehúzom az utolsó pár, megmaradt kortyot is.
- Hát, a tetteim alapján én maga vagyok az alvilág ura. -és ezzel aligha túlzok. Míg régen John-t tartották ördögnek, én most igen csak lelkesen vettem át tőle ezt a szerepet. És nem igen bántam meg. 




A hozzászólást Lucas Zane Benton összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Jún. 23, 2014 12:48 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeHétf. Jún. 23, 2014 8:10 am




Lucas && Hope
I just want to thank you!

[You must be registered and logged in to see this image.]
El sem tudja képzelni milyen lehet hét évig halottnak hinni azt, akivel egy fél életet leélsz. Majd úgy döntenek, hogy jobb ez így, és elválasztották őket egymástól, holott ők egyek voltak. Tudja, hogy az ikrek között szoros a kapcsolat, de ahogy Jon is alig beszélt róla nem érezte azt az erős szálat, sőt még azt sem nagyon éreztem, hogy megpróbálják ismét együtt közösen kiépíteni a kapcsolatukat. Talán akkor minden elromlott, de kiderült, hogy élnek. Persze nem kell egymás nyakába borulniuk, és ott folytatni, ahol abbahagyták, de legalább meg lehet próbálni. Persze ez is csak akkor lehetséges, ha mindkét fél nyitott.
Szeretné megismerni Lucas-t is, hiszen mégiscsak a barátjának az ikertestvére. És mindemellett nem hisz a szavaknak, amíg be nem bizonyosodnak.
- Ez ezért erős volt nem? Kedves és segítőkész, de nem bájgúnár. Legalábbis nem tűnt annak... Főleg, ahogy látom, igaz, amit mondott, hogy felcseréltétek a szerepeket - valami ilyesmit mondott neki Jon, hogy régen égetni való volt, és Lucas volt maga a megtestesült jóság. Állítólag ikrek esetében az egyik halálánál elő szokott fordulni, hogy felveszik az elvesztett testvér viselkedési formáit. Lehet, hogy ez történt velük is. Hope csak nézi egy darabig, ahogy kortyol a férfi, majd elfordítja róla a tekintetét. A tömeget nézi, a pincérlányt, és a benn lévő egyre inkább részegedő tömeget. Most zavarja, holott eddig nem érdekelte, és egy volt közülük, most viszont alig van becsípve, és itt beszélget annak a férfinek a pontos másával, aki megmentette sőt sokkal többet tett érte. Egy része úgy érzi, hogy ismét él, viszont a másik fele ez ellen tiltakozik, és eme kettősség néha elviselhetetlenül hat rá.
- Ne érts félre, igazán megnyerő, sőt...ha az öcsédet sem ismerném... - ~és éreznék úgy iránta, ahogy, bár fogalmam sincs, mi ez, csak érzem~gondolja hozzá mert kimondva elég idiótának érzi az egész mondatot, és érzi, ahogy egy kicsit elpirul, de hamar el is múlik. - ...akkor nyilván a mosolyod láttán a karjaidba hullottam volna, de nem tehetem - csóválja meg a fejét. ~Hope Elyse Silvers, életedben először utasítasz el valakit, beteg vagy?~ ostorozza magát, miközben őszinte kék szemeit a másikéba vési. Egy pillanatra Jon rémlik fel neki, és az ő sokkal szolidabb mosolya. Ez csal mosolyt az arcára, de hagyja, hogy Lucas azt higgye, az ő mosolya volt a kiváltó. Elég különösen érzi így is magát. Sosem tudta elképzelni, hogy Jon a "rossz fiú", hogy olyan égetni való kölyök volt. És most mintha ide került volna a múltból az a személy, akinek magát állította be.
- Eddig az voltál... De mond csak, miért kapnád meg a magadét? Csak beszélgetünk... vagy nálatok ez ilyen előírás hogy nem beszélhettek egymás ismerőseivel? - kérdezi felvont szemöldökkel, hiszen tényleg nem érti, miért kellene ezért kapnia. Semmi olyat nem tett Lucas ellene, amiért kioktatást, vagy bármi egyebet érdemelne. - Viszont ebben úgy látom egyformán vélekedtek... - jegyzi még meg, mikor Lucas szépnek titulálja. Talán ha mindketten... sőt többen is ezt állítják, hinnie kellene neki, de képtelen elhinni. Ahogy a pincér ismét feléjük tipeg, a biztonság kedvéért kér még egy italt, majd elgondolkodik a hallottakon. Az alvilág ura? Érdekes egy megközelítése a dolgoknak.
- Akkor amolyan bérgyilkosféle vagy, vagy inkább amolyan keresztapaféle? - utal itt a filmre, hiszen abban volt, hogy az öreg csak ült és irányított. Az alvilág ura elég rosszul hangzik, és reménykedik benne, hogy tényleg nem gondolja komolyan, amit mondott. Nem tudná elképzelni, hogy Jonathan bátyja valami maffiatag lenne, aki talán még ölt? Nem ebbe a gondolatba még bele is borzong kicsit, hiszen nem lehet valaki ilyen kegyetlen. Képtelenség...

a hozzászólás Lucasnak készült, sok szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Tudom gáz lett Embarassed


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeHétf. Jún. 23, 2014 1:57 pm

HOPE & LUCAS
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •  


[You must be registered and logged in to see this image.]

S
zámomra igen csak nehéz feladatnak bizonyult eljátszani öcsém jószívűségét, és kedvességét. És igaz, nem valami jó időt lefutva, de ezt a csaj is észrevette rajtam. Egyszerűen lehetetlen alakítás, hisz amúgy is, ki az, aki minden áron egy jótét lelket akarna eljátszani? Mostani időkben már senki, mert mindenki tisztában van vele, a csajok nagy része a bunkó, arrogáns, tapintatlan, és ezek alapján elérhetetlen személyekre akaszkodnak rá. Mint, amilyen jó magam is vagyok. És, lássuk be, igen csak nagy rajongótábornak örvendhetek. Nem kell szó szerint érteni, de eddig még nem volt nő, aki ne akarta volna bármi áron elérni, hogy magáénak tudhasson. Jó, talán volt rá egy-két példa, azok inkább mentek az öcsémhez, mintsem, hogy tovább hallgassák értelmetlen, bunkó megnyilvánulásaimat. Szerintem vele is így lesz, és inkább meg elpanaszolni öcsihez, hogy tényleg igaz, amit rólam állított. Tisztában vagyok vele, hogy ejtett rólam egy-két szót, és azt is megjegyezte, hogy én vagyok kettőnk közül az, aki mindenbe benne van, és vonzza a bajt. Elvégre a nő csak úgy magától nem találhatta ezt ki.
- Számodra talán igen, de szerintem teljes mértékben megérdemli ezt a jelzőt. Igen, és jól is tettük. -rossz belegondolni, hogy most talán én lennék az, aki elvégezte volna a doktorit, és a nap nagyobb részét azzal tölteném, hogy másoknak segítsek. Hogy őszinte legyek, bele se tudom magamat helyezni ebbe a szerepbe. Régen talán szerettem segíteni embereken, de ez, amint láthatják, a mai napig már elmúlt. Most már én vagyok az, akinek köszönhetően az emberek segítségre szorulhatnak. Igen, ez már sokkal inkább én vagyok. És, szerintem jócskán elundorodna tőlem Johnny újdonsült barátja, ha ezt a tudtára hoznám. Bár ki tudja, lehet, hogy ezt is megemlítette az a csupa szív öcsém? Ő se tudja pontosan, hogy mivel is foglalkozok, be se tudja lőni egyik szakmába se, úgyhogy a találgatások szoktak menni.
- Na, itt valaki belezúgott az öcsémbe. -jegyzem meg egy széles vigyorral a képemen továbbra is a pohárral vacakolva. Ezt már, ha akarná se tudná magáról levakarni. Vajon ezzel az öcsém tisztában van? Ha nem, akkor nekem köszönhetően, elég hamar a tudtára adhatom, hogy végre valaki kíváncsi rá, és nem csak a betegei. Vagy ki tudja, lehet, hogy ő is azon személyek közé tartozik? Valamiért kétlem, elvégre azok járnak hozzá, akik valamilyen mozgásbeli problémákkal küszködnek, és nem úgy néz ki, mintha ő ezen szerencsés személyek közé tartozna.
- Azért annyira már nem bízik meg bennem, hogy hozzá közelálló személyekkel leüljek traccspartizni. Elvégre, a külön töltött hét év után nem úgy látott ismét, ahogy ő akart, és ez megalapozta a további viszonyunkat. Mióta három éve ismét összefutottunk, minden áron apáskodni akar fölöttem, meg akar változtatni, csak mert neki nem jön be ez a viselkedés forma, holott ő is hozzám hasonló volt, csak egy pár fokozattal finomabb kiadásban. -igaz, eddig még nem volt olyan pillanat, hogy én valamelyik barátjával találkozót akartam volna szervezni, de ezek után talán teszek egy kivételt. Amint a pincércsaj oda téblábol hozzánk, Hope után én is rendelek egy italt, és máris elirányítom az alig huszonéves csajról a tekintetemet.
- Nem vagyok benne biztos, hogy te azt tudni szeretnéd. Ez maradjon csak az én titkom, elvégre még az öcsém se tudott rájönni. De már igen csak jó úton halad. -soha nem értettem, hogyha az emberek látnak egy rideg embert, mért terelődik arra téma, hogy mit is dolgozik? Én se kezdem el faggatni a másik félt a munkájáról, akkor ő se tegye ezt meg. 


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeHétf. Jún. 23, 2014 2:34 pm




Lucas && Hope
I just want to thank you!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Sokszor gondolt már arra, hogy szeretne találkozni az idősebb Benton testvérrel is, hogy ő maga vonhassa le a következtetéseket, hogy milyen ember is ő. És most itt ül mellette, és beszélgetnek, aminek persze örül. Eddig nincs rossz véleménye a férfiról, habár sokkal zordabb, mint Jon. Legalábbis neki ez jön le. Szeret néha kétértelműen, vagy szűkszavúan felelni, amit persze nem vethet a szemére, biztos megvan rá az oka, és nem fogja faggatni. Kérdez, és ha esetleg nem kap választ, akkor sem fog kétségbeesni. Lába megmozdul egyszer-kétszer a zene ütemére amit senki nem vethet a szemére hiszen szeret táncolni. És a benne dolgozó extasy is szinte azt akarja, hogy megmozgassa a tagjait. Nem szokott ennyit egy helyben ülni, mindig pörög, és szinte sosem áll meg. De neki ez a megszokott. És nem az egy helyben való ücsörgés.
- Legyen, tartsd annak, szíved joga - bólint, miközben tekintete hol a tömeget, hol az ücsörgőket nézi, majd megakad a tekintete a szomszédos asztalnál ülőkre. Pár fickó és egy pár csaj akik tuti, hogy nem azok a frigid fajta lányok, és ez a gondolat meg is mosolyogtatja egy kicsit. Majd a sok ember kicsit szétszéled, mert valami lassabb számot játszik a DJ, és megláthatja a pultot, ahol most egy-két magányos alak ücsörög, a pultos pedig az egyikkel folytat unalmasnak látszó beszélgetést. Lucas szavaira ismét enyhe pír jelenik meg az arcán, de könnyen el tudja űzni, és csak akkor pillant vissza rá, ha már nincsenek árulkodó jelek.
- Ha így lenne, sem lenne benne semmi rossz. Csak kedvelem, de azt hiszem, neki nem egy ilyen nő való, mint én - száj húzva jegyzi meg, ezzel kifejezve, hogy csak a látszat az, hogy ő ilyen kis szolid, kedves és aranyos. Nem aranyos, inkább szeleburdi, és ledér... Soha nem vette semmibe a testét, de Jon mégis adott neki valamit, ami az önbecsülésén javított. Nem merné biztosan állítani, hogy szerelmes, bár talán soha életében nem tudta mi az. Hiába volt neki ott Tim. Úgy érezte, hogy szerelmes a volt férjébe, akit még most is szeret, de a fiatalabb Benton fivér megkérdőjelezi minden egyes tettét, és érzését, ami csak létezik. Képtelen tisztán átlátni a káoszon, és ma is próbált nem bevenni több bogyót, de az a remegés, és a verítékezés, majd a hányinger és a fejfájás nem hagyott alább. A drogtól képtelen szabadulni, és amíg a hatásain át látja a világot, nem fog tisztán látni. De nem fogja ezt az ismeretségük elején közölni Lucas-szal. Felesleges, ráadásul sosem büszkélkedett vele.
- Pedig pont ez lenne a lényege nem? Elfogadni a másikat olyannak amilyen? Hiszen ez, ami lettél, ugyanúgy te vagy, csak te máshogy élted meg a hiányát. De ettől még a testvére vagy. Nem akarhat kifordítani magadból... - szerinte nem attól fognak az emberek szeretni valakit, mert olyanná formáljuk, amilyennek akarjuk, hogy legyen, hanem elfogadjuk úgy, ahogy van. Minden hibájával együtt. Még akkor is, ha az, amit látunk az a saját képünk ellentéte, vagy esetleg olyan tulajdonságok egyvelege, amit magunkban nem kedvelünk. Szeretne segíteni, de nem fogja beleártani magát a kettejük ügyébe. Inkább csak meghallgatja, amit mondanak, és elraktározza magában. Nem fogja visszamondani Jon-nak, hogy miről beszélgettek, és erre kérnie sem kell majd Lucas-nak. Persze szívesen találkozna vele legközelebb is, legalábbis reméli, hogy lesz még rá alkalma.
- Rendben Mr.Titokzatos, majd ha meg akarod osztani, akkor megteszed... - mosolyodik el halványan. Nem szokása faggatni másokat, ha nem akar beszélni róla, akkor nem fog. Ismét a táncparkett felé néz, ahol kevesebben vannak, mint eddig, pedig a DJ is gyorsabb ütemre váltott. - Tévedek, ha azt mondom, hogy nem szeretsz táncolni? - tereli el a témát hirtelen, és a másikra emeli jeges kék szemeit.

a hozzászólás Lucasnak készült, sok szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Tudom gáz lett Embarassed


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitimeHétf. Jún. 23, 2014 5:04 pm

HOPE & LUCAS
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •  


[You must be registered and logged in to see this image.]

Ú
gy érzem, hogy öcsémnek vétek volt elhallgatnia előlem az újdonsült barátosnéjét. Elvégre, nem akarok az életére törni, nem én szólítottam le, még csak le se támadtam, önszántából állt velem szóba. Igaz, hogy a csaj tévesztett minket össze, máskülönben most nem lennénk itt, de azért a szándék meglehetett volna benne, hogy beszámoljon róla. Esetleg szégyenli... ki tudja, hogy milyen gondolatok cikáznak John fejében, minden esetre, én nem szeretném kideríteni. Ő a pszichológus bácsi, az agyturkász. Igaz, nem ez a munkája, de mintha említette volna, hogy abból is szerzett diplomát. Esetleg én hallottam valamit, mert lássuk be, nem tud olyan roppant érdekes dolgokat mondani, amik annyira lekötnék az én érdeklődésemet. Bezzeg ő minden áron beleakarja ásni magát az én életembe. Bár, mivel az övé olyan unalmas meg is értem, hogy mért foglalkozik velem. Mégis meg akar változtatni, hogy én is olyan izgalmas életvitelt tudhassak magaménak, mint ő. De lássuk be én nem tudnék egész nap tétlenkedni, nekem kell az akció, ami nem abból áll, hogy egy nénike a combnyaktörése után végre valahára meg tudta emelni a lábát. És, ennek ugye lelkesedni is kell, és biztatni az öregasszonyt, hogy tegyen meg pár lépést. Neeem... már csak attól is megalszik a tej a számban, ha gondolok rá, nem, hogy még csináljam is. Ebből adódóan, hogy körülbelül az egész napját ilyen emberek társaságában tölti, teljesen elpuhult szegény öcsém. És, ezzel még képes volt magához vonzani egy nőt, aki éppen itt ül előttem, és fülig elpirult a ténytől, hogy teljes mértékben beleesett John-ba.
- Nem is mondtam, hogy ez rossz dolog lenne. Mondd, mért ilyen kevés az önbecsülésed? -soha nem szerettem azt a tényt, ha valaki sokkal kevesebbnek tartja magát annál, ami. Szerintem John tudja, hogy ki való hozzá, és ki nem. Biztos neki is vannak hibái, de, aki ezekkel együtt el tudja viselni az illetőt, az teljes mértékben megérdemli. Ez az én véleményem, hogy végül is ők hogy állnak ehhez, az már az ő dolguk. Én még egyáltalán nem ismerem a lányt, lehet, hogy én ismertem félre az eddigiek alapján. Azt viszont kétlem, hogy öcsém egy teljesen kettyós csajt fogott volna ki a tömegből. Azért annyira ismerem, hogy ezt megállapíthassam.
- De, valószínűleg ez. Csak ő tudja, hogy milyen voltam a szétválasztásunk előtt, és ismét olyannak akar tudni. Nem tudja, hogy mit csinálok, nem tud már rólam semmit. De azzal nincs tisztában, hogy ezzel őt akarom védeni, és ha ezt így kijelenteném előtte nem igen fogadná el a tényt. Arra törekszik, hogy a saját képe alapján alakítson át engem is, körülbelül olyanra, mint ő maga. -fogalmam sincs, hogy erről mért pont, egy idegen embernek számolok be. Talán már itt lenne az ideje, hogy ez Johnnal tudassam, és végre megértse, aminek kimondására már három éve akar rábírni. De szerintem nem tartozik a könnyen feldolgozható dolgok közé, hogyha a bátyád csak úgy kijelenti, egy maffia tagja. Én se tudom, hogyan reagálnám ezt le, lehet, hogy akkora maflást adnék neki, ami hatására a két füle is megcserélődne. Vagy csak elfogadnám, amit én is várok tőle.
- Ha lesz alkalmunk még találkozni, feltétlen. -a nőhöz hasonlóan, én is egy halvány mosollyal közlöm ezt vele. Ám, ez hamar átcsap egy értetlen arckifejezésbe, amit Hope kijelentésének tudhatok be.
- Táncolni? Nem mondhatnám, hogy közel áll a szívemhez, de tehetek kivételt. -rántom meg a vállamat, majd amikor a pincér kihozza az italunkat, rögtön kortyolok egyet a jeges whisky-ből. Könnyen meglehet, hogy a munkámmal kéne inkább foglalkoznom, nem de? 


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Ajánlott tartalom

Egeret ide és lenyílik!



Hope & Lucas Empty
TémanyitásTárgy: Re: Hope & Lucas   Hope & Lucas Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 

Hope & Lucas

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Jonathan & Lucas
» Francesca & Lucas
» Stephanie & Lucas
» Nadja & Lucas
» Tristan & Hope ~ Help me

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Archivált játékok-