Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
◮ tartózkodási hely : In the cellar of my bro's house, Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 237
◮ join date : 2014. Aug. 03.
Tárgy: Noel Kuushi Hétf. Aug. 04, 2014 2:18 pm
Noel Kuushi
Szöul, Dél-Korea, 1994. március 7.
20
Tanuló, hacker
Maffia
Choi Jun-Hong
Mr. NoLifer
Nézz mélyen a szemembe. (És ne, ne tedd a kezed a farzsebembe.) Mit látsz?
Kedvességet? Boldogságot? Őszinteséget? Jóságot? Ártatlanságot? Rossz a szemed. Menj el szemészhez. Vagy nézz még mélyebben a szemembe (nem, most sem kérem a kezed a farzsebembe).
Na, látod már a gonoszságot, a ravaszságot, az önelégültséget, a ridegséget? Nem? Pedig ez vagyok én. Egy cseppet sem vagyok az a cuki srác, gyönyörű, csillogó szemekkel, akinek te elképzeltél... Bírom, hogy mindenki ártatlan kisfiúnak néz, aki előtt még ott áll az a nagybetűs Élet. Ha tudnák mennyire belecseppentem már. Ohjaj. Pozitív tulajdonságok:
Negatív tulajdonságok: Lustaságának köszönhetően rengeteget lóg az egyetemről. Mérnöknek tanul, de mondhatni feleslegesen. Minden évben bukdácsol legalább 6 tárgyból. Valószínűleg soha nem fogja befejezni, és nem iratkozik ki egyelőre.
Örömmel tölti el, ha másokat vitatkozni lát. (Furcsa kis perverzió, bizony.) Ha netalántán egyszer-egyszer betalálják éjjel az utcán - ami nagyon ritka, mivel alig mozdul ki a kis kuckójából -, nyugodtan tűri, hogy megcibálják, rángassák, behúzzanak neki. Miért? Mert tudja mennyire utálják a benga nagy keményfiúk, ha valaki meg se mukkan. Mintha erőszakkal bármi megoldható lenne.. A szarkazmus a legjobb barátja. Sokszor nem kell komolyan venni, amit mondd. Bezzeg ha ,,munkáról” van szó...abban nem ismer tréfát. Általában. Egyebek: - Eredeti neve: Hwang Kyung-taek. - Imádja a pc játékokat, órákon át képes játszani. Ha kell, nem alszik. - Mindig bömbölteti a zenét, és egymás után ötvenszer hallgat meg egy számot. Fel se tűnik neki sokszor hogy ugyanaz a zene szól. Ha az egyik kedvence megy, akkor előszeretettel énekli azt. - Imádja a mézes müzlit. Képes azon élni napokig. Persze tej nélkül eszi azt, natúr. A hűtőhöz battyogni túl fárasztó feladat. - Két nő van az életében: ● Sora, a laptopja. ● Nancy, a gördeszkája. - Van egy bátyja, akiért bármit megtenne, mindazok ellenére hogy viszonyuk nem túl rózsás sokszor. - Bátyja házának pincéjét alakította ki magának egy kis szobának. - Mindig felemás zokniban van. Ő sem érti hogy hova tudnak elkószálni a zoknijai. (Egyébként kellene egy kinkysocks.com oldal, hátha így megtalálhatnák egymás párját a zoknik...na mindegy.)
How did i become Noel?
The beginning
Nem szeretném egy tündérmese formájában leírni azt, hogy miképp jöttem világra. Ezt a fejezetet rövidre veszem. Van egy bátyám, aki 6 évvel idősebb nálam. 12 éves voltam, amikor elvesztettem szüleimet. Kellett nekik száguldozni az autópályán... Nagyszüleink vettek minket szárnyaik alá. Tesóm mindig is a számítógépe felett görnyedt. Nem járt be suliba, lázadt minden ellen, mint ahogy az egy kamasznál mondhatni normális. vele ellentétben, engem egyáltalán nem érdekelt a számítógép. Elvoltam én a különféle kreatív és logikai játékokkal.
Egy nap aztán fordult a kocka...
Pack, leave! - Unpack, live!
- Pakolj, megyünk! - mondta bátyám idegesen, majd egy bőröndöt dobott felém. 14 éves voltam, csak pislogni tudtam abban a helyzetben. - De.. - még vakkantani se tudtam, már helyettem is pakolni kezdett. Igaz, hogy az ő cuccainak nagy részét is hozzám pakolta. - Nincs semmiféle de. Jössz, és kész. Ne kérdezz, hanem iparkodj!- szokásához híven dirigált, emelt hangon, hogy az ember csak szarul érezze magát. - A nagyiék! Tudják, hogy elmegyünk? - kérdeztem egy kissé félve. Nem igazán tudtam, hogy miért kell ilyen gyorsan mennünk. Az úticélról meg enyhén szólva fingom nem volt. - Tudnak mindenről, csak gyere már! - talán még nekem is jött nagy kapkodása közepette. Kételkedtem a bátyám szavaiban, de olyan idegesnek tűnt, hogy jobbnak láttam, ha valóban sietek. Elindultunk busszal a reptérre, s ott bátyám becsekkolt, majd odaadta a jegyem. - Új életet kezdünk. Szülők, öregek, és mindenféle korlátok nélkül. - mélyen a szemembe nézett, kezeit a vállamra pakolta, és egy tőle nem megszokott kedves mosolyt villantott rám.
Arriving + the new identity
Leszállás után csak ámultam és bámultam. Talán tátott szájjal. Nem emlékszem. Már az is furcsa volt, hogy a reptéren mennyivel kevesebb ember van. Nyugisabbnak tűnt ez a Vegas. Alig vártam a bátyám magyarázatát, hogy mi a francért kellett idejönnünk. Ő csak hallgatott, egészen addig, míg egy aránylag puccos kis házhoz nem értünk. - Na idefigyelj öcskös. Ideje, hogy nagyfiú legyél. - szólt hozzám a bátyám, majd a bőröndjeinket szinte csak úgy behajította a nappali közepére, s mutatta, hogy üljek le. - Mától kezdve itt fogunk élni. A ház az enyém, úgy kaptam... - egy pillanatra elgondolkodott. - Úgy kaptam a nagyiéktól ajándékba. Pontosabban úgy kaptuk. azt mondták kezdjünk új életet, álljunk a sarkunkra. - hallani lehetett mennyire magabiztos, és úgy tűnt tényleg az igazat mondta. Ám nem így volt, de a kölyök fejemmel bevettem. - Viszont arra kértek, hogy vegyünk fel egy új nevet. - máris a laptopjához nyúlt, ami szinte évek óta hozzá volt nőve. - Miért? - csupán ennyit tudtam kérdezni. Nem értettem az egész helyzetet. - Nem tudom. Ez volt az egyetlen, pontosabban a második kívánságuk, az után, hogy jöjjünk ide. - áradt belőle a magabiztosság, én pedig ittam a szavait. Bátyám bármiről meg tud győzni. Nem csak engem, hanem az emberek nagy részét. Olyan, mint egy rossz marketinges, közben pedig iskolába se járt. Na ezt hívják tehetségnek, nem?
A névkeresés nem volt piskóta. Wikipedia segítségét kértem (pontosabban a bátyám nyomta elém a gépét), aki rögtön vagy ezer névvel bombázott le. Mohamed, Ahmed és hasonlók eleve nem passzoltak volna hozzám, így hát az ehhez hasonló neveket át is futottam. Nem is tudtam, hogy ennyi féle, fajta név létezik. Körülbelül két és fél órán át csak nevek után kutakodtam. Volt egy pár, ami megröhögtetett. Angus, Rufus, Felix - ezek tuti ziher, hogy macskanevek, mégis vannak emberek, akik nagy szerencsétlenségükre ezzel lettek megáldva. Caleb - majdnem celeb. Ha ezt választottam volna, bátran büszkélkedtem volna azzal, hogy közel járok a celebség fele. Xavier - mint valami szappanoperából szabadult Casanova. Cain, Abel, Seth - mi vagyok én, isten egyik áldása?! Szépen is néztünk volna ki a tesómmal egy-egy bemutatkozás után. Talán azt is megkérdezték volna tőlünk, hogy anyánk Eve, apánk Adam-e. Aztán haladtam, görgettem egyre lejjebb, megakadt a szemem a Noel neven. Ehhez semmit nem tudtam kapcsolni, tetszett is, úgyhogy attól a naptól kezdve Noel lettem. A vezetéknevet a tesóm adta. Elfogadtam ,,miért ne?" alapon. Talán egy kicsit ázsiainak hangzik, és nem helyieknek fognak hinni. Vagy nem tudom.
My new life with my brother Part one
Telt-múlt az idő. A napok csak úgy repültek. Mire végre elfogadtam azt, hogy nagyszülőktől távol KELL már maradnunk, úgy lettem 17 éves. Mivel az egész napot együtt töltöttem a mamlasz tesómmal, egy idő után kénytelen voltam megnézni mi a fenét is bír azokban a hülye játékokban. Aztán beavatott mindenbe. Nekem pedig megtetszett. Talán túlságosan is. A bátyámnak volt az egyik legjobb karaktere - amit nem is csodáltam, hiszen már egy teve megirigyelhetné a púpot a hátán, annyit görnyed. Aztán elárulta, hogy kicsit csal. Míg mások fizetnek azért, hogy ők legyen a legjobbak, Ő szimplán feltör egy-egy accountot. Annyira rabja lettem már én is a játéknak, hogy megkértem mutassa meg hogyan kell megváltoztatni valaki jelszavát. Én is a legjobbak egyike akartam lenni. Napokig könyörögtem, míg végül beadta a derekát.
Egy nap, suli után - igen, kivételesen végigültem az összes órámat - gondoltam be is jelentkezem a játékba.
The information you have entered is not valid. Please check the spelling of the account name and password.
- Mi a kurva élet ez?! - néztem nagyokat pislogva a monitorra. Biztosan csak elgépeltem valamit. Szúúúú-szá. Account name: Müzliskyung Password: -Mézescereal73 - Enter -
The information you have entered is not valid. Please check the spelling of the account name and password.
- Áhhhh, hogy baszódnál meg!! - ordítottam a dühtől, majd ismételten megpróbálkoztam belépni. Immáron egy ujjal kezdtem el gépelni. (Nem, nem ujjazni...) - Enter - A nem várva várt üzenet helyett megjelent a Jegyzettömb, majd abban egy szöveg. Mintha valaki chatelni akart volna velem. Szokj már le, te barom! - majd a kurzor ott villogott a mondat végén. Egyből levágtam, hogy ez a bátyám műve. Régóta tudtam, hogy szeret olyasmivel szórakozni, hogy megváltoztatja mások jelszavát. Így már te se csodálkozol, hogy miért az övé az egyik legjobb karakter, mi? Mindent ellopott másoktól. Így aztán egyszerű az élet, nemigaz? Fogalmam nem volt arról, hogy látja-e, ha írok, de azért válaszoltam a kedves kis mondatára. A k-t írd át p-re, aztán gyere le, és a lábamat kis terpeszbe rakom. Egy percnyi csend után egy hatalmas ordítás következett. - Buziiiiii! - ordított le a tesóm fentről. Rögtön tudtam, hogy megkapta a kis üzenetem. Egy pimasz mosollyal ültem tovább a fotelemben. Mivel mindig is enyém volt az utolsó szó - ha tetszett neki, ha nem -, ezt sem hagyhattam szó nélkül. - Az, aki mondja! - tört ki belőlem Forrest Gump anyja. Ő mondta annó a kicsi Gumpnak, hogy ,,Az a hülye, aki mondja.", nem? Gondolom a buzival ugyanez a helyzet. - Anyád! - újabb ordítást bátyám részéről. - Halott. Ahogy a tied is. - egy mély sóhaj után lehunytam a szemem pár pillanatra. Fentről pedig nem érkezett újabb visítás...
My new life with my brother Part two
Manapság amúgy is menő egy menőnek hitt becenévvel rendelkezni. Rám talán a 1Dollar illene. A gond ezzel csak az, hogy van már egy ilyen pénznemes nevű figura. 50cent ugyebár. Nos, a zenéi kb. ennyit is érnek. Én pedig jóval többet érek, mint annak a faszinak a dupláját, így hát lemondtam arról, hogy legyen egy überfasza becenevem. Talán túlélem ezt. De miért is lennék én 1Dollar? - tennéd is fel rögtön a kérdést, mi? Elárulom, de tartsd titokban - legfőképp a bátyám elől. Na figyelj... Ugye mondtam, hogy az a lüketóni beavatott abba, hogy hogyan is kell feltörni egy-egy jelszót a kedvenc játékunkban. Aztán az egyetemen van egy banda, akik hackerkedéssel foglalkoznak. Eleinte csak kihallgattam őket, majd egy nap rávettem magam, hogy megszólítsam őket. ,,Jéééé, egy ázsiai, biztos tud mindent! Vele fogjuk uralni a bolygót!” - ehhez hasonló mondatot sugallt tekintetük, mikor odamentem hozzájuk. Elmondtam ki vagyok, mi vagyok, mit tudok. Nevettek. ,,Kis zöldfülű cukiság.” - akkor meg ezt sugározta a pofájuk. talán miattuk is jártam, illetve járok be az egyetemre. Egyik nap beavattak abba, hogy miképp törnek fel egy-egy bankszámlát. Hogy a viharba ne tetszett volna meg az ötlet? Veszélyes dolog mások pénzét csak úgy lenyúlni, igen. Azzal a módszerrel, ahogy ők csinálják, úgy biztosan. Egy embertől lenyúlni a számláján levő dollárok felét? Pitiáner. Nem is csodálom, hogy hat srácból hármat már elkaptak a rendőrök. Nekem ettől nem kell félnem. Szerintem. Okosan csinálom, nem vagyok annyira pénzéhes, mint azok a fiúk. Mindent csak széééép lassan.
Rengeteg ember él a világon. Vegas nem egy kis falu, van itt is bőven ember. Mind ártatlan. Legalábbis ezt állítják. Valójában mindenki egy ördög. Vegas maga a pokol. Egy ártatlan ember sincs itt, mindenkinek van valami takargatnivalója. - És nem az a prosti, aki épp az ágyukban alszik egy kiadós dugás után. Azt vajon észreveszik, hogy egy hónapban a számlavezetési díjuk úgy 29-30 dolcsival több lesz? Ugye hogy nem? A fene se nézi azt, hogy miket sorolnak fel a számlakivonatnál. A lényeg mindig a végösszeg. Minél nagyobb a szám, annál boldogabb valaki. Kivéve ha mínuszban van. De olyanokkal nem foglalkozom. Miért pont 29-30 dollár? - Tennéd is fel az újabb kérdést. Néha úgy érzem, gondolatolvasó vagyok. Vagy csak egy rém egyszerű alak vagy. Rémesen egyszerű, aranyom. Havonta több ember számlájához férkőzöm be, és egy egyetlen egy dolcsit szedek le naponta. Sok kicsi sokra megy. - Tartja a mondás. Ez lehetne a mottóm is. Nagy vágyam, hogy a svájci bankokba is belopózhassak. Képletesen. Gépen keresztül. A svájciaknak annyi pénzük van basszus! Szó szerint abban fürödnek! - Nemsokára találkozunk, Switzerland!
Nowadays
Bátyámmal a mai napig törjük fel mások jelszavát. Hol egy-egy játékban, hol különféle közösségi oldalakon. Először unalmasnak hangozhat ez, ám ha elmondom azt is, hogy sokszor megpróbálunk az emberek kamerája lenni...így máris jobban hangzik, nem? Egy jó tanács; takard le a kamerád egy cetlivel mondjuk. Nem tudhatod ki és mikor figyel. Olyan jókat lehet röhögni azoknak a fején, akik kiakadnak, mikor nem tudnak belépni. Ordítanak, csapkodnak. Mi meg csak röhögünk a nem létező bajszunk alatt a tesómmal. A legjobbak mégis csak a hisztériás rohamok, amit egy-egy szőke picsa kap, amikor nem tud belépi facebookra, vagy instagramra. Picikém, hát senkit se érdekel az ótvar nagy valagad, és az undorító kacsa szád! A nagynak hitt szúnyogcsípéseid melleid sem. Ahogy a reggelid, ebéded, vacsorád, fitnesztermed, 86. tetoválásod és 126. pasid sem. Kár, hogy kettő és fél perc alatt tudsz csinálni egy újabb profilt.
De legalább nekünk okoznak az ilyenek egy-két percnyi jó kedvet.
A mai napig nem tudom, hogy miért is jöttünk valójában ide Vegasba. Igazából már nem is érdekel. A házat se a nagyiék vették, de nem foglalkozom ezzel. A bátyám valami susmusban van, az biztos. Én susmusban vagyok, az is biztos. Egyikünk se tud a másik susmusáról, maximum sejtjük. Pontosabban csak én. Ő meg csak annyit lát, hogy mindig újabb és újabb cuccokat hozok haza, pénz nem igazán. - Látod bátyó, nagyfiú lettem! Néha elhív magával ide-oda-amoda, hogy fényképezzek le ezt-azt. Otthon mindig útvonalakat tervezget, különféle emberek képét ragasztgatja a térképek mellé. Bérgyilkos lenne? Nyomozó? Esetleg valami új foglalkozást űz, amiről még a többi ember se tud? Annyira nem is érdekel. A pénz magától jön hozzám, meg se erőltetem magam. Ez a fontos. Kell ennél jobb?! Elárulom: Nem.
A hozzászólást Noel Kuushi összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 13, 2014 9:38 pm-kor.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Noel Kuushi Kedd Aug. 05, 2014 12:09 am
Elfogadva!
Meglepett az a gif a kód felett, gyorsan végig is görgettem a lapod, és megmondom őszintén, tetszik, hogy bátran megváltoztattad és szabadon újabb kódokat használtál az előtöridben
A jellembeli leírásnál jókat derültem... Kezdeném azzal, hogy én is képes vagyok akár napokig is ugyanazt a zenét hallgatni, egy kedves ismerősöm pedig ugyancsak állandóan felemás zokniban járkál :DDD
És áttérek akkor Rád *-* tetszik, hogy ennyire terjengős lett a lapod, mégis megismerhetünk belőle, még ha nem is az a tényleíró írás volt Kíváncsi lennék bátyóra, hogy miben van benne ennyire, és remélem, hogy nem fog magával rántani, ha elkapják o.O Érdekes karakter lett Noel, csak gratulálni tudok a lapodhoz, a megfogalmazáshoz, a választékos nyelvezethez, és a kreativitáshoz
Üdv köztünk, Noel, kérlek foglalj avit és garázdálkodj Vegas fertőjében