Spiddal, Írország, 1982. Nov. 12. 31 Madame Pimps Coco Rocha

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok:

• Megfontolt
  
• Lojális
  
• Törődő az alkalmazottaival
  
• Bátor
  
• Tisztelettudó
  

◆ negatív tulajdonságok:

• Bajkeverő
  
• Függőségekre hajlamos
  
• Ha iszik, akkor hihetetlenül hangos
  
• Kissé lusta
  
• Sokat káromkodik
  

◆ egyebek:

• Nem az angol az anyanyelve, hanem az ír.
  
• Szerinte a szépség és a vonzalom nem nemhez kötött dolog.
  
• Van egy ikertestvére, egypetéjűek.
  

Történet vagy szerepes példa

A szemöldököm mustrálom a tükörben, majd előveszem az ecsetem és megigazítom. Semmiben sem lehet hiba… Bennem legalábbis biztosan nem.
Minden reggelem így indul. Felkelek, megmosakodom, fogat mosok, kisminkelem magam, majd a hatalmas gardróbszobába lépek. Egy merő boldogság ide betérni. A penthouse legkedvesebb szobája a számomra. Számtalan ruha, cipő, táska és kiegészítő sorakozik itt, csak rám várva. Az én világom csakis a legjobból állhat. A legjobb ruhamárkák, a legjobb autó, a legjobb prostik és a legjobb kliensek. Igen… Ez keretez engem és tesz igazán naggyá. Ez tesz engem Madame Searrs-á.
Pedig majdhogynem a semmiből indultam. Na jó, csak vicceltem. Egy gazdag ír család elsőszülött lánya vagyok, egy ikertestvérrel és inkompetens kisöcsivel megverve. Mindent a fenekünk alá raktak. A legjobb intézményekben tanulhattunk, a legjobb társaságban forogtunk, mindenből csak a maximumot… Ezért is voltam képtelen az életbe kilépve a közgazdászi diplomával felhagyni az életstílusommal. Nem úgy, mint a naiv kis húgocskám, aki az FBI-nál keresett menedéket, mint ügynök. Egyem a csöpp szívét.
A mai színvilágom a pezsgőszín. Egy méregdrága ruha, megfelelő magassarkú és táska keretezi ezt az elhatározást. Berakom a fülbevalóim és megcsodálom magam a gardób nagytükrében. Jó lesz…

Kilépek a toronyházból és szinte reflexből rakom fel a napszemüvegem. Az évek alatt már megszoktam, hogy itt nagy a hőség és erős a napsütés, de ha tehetem ezt a kettőt inkább Hawaii-n élvezem megfelelő társaságban, koktélokkal, az óceán partján. De most dolgom van, majd ütemezek be magamnak egy vakációt. Ezzel a gondolattal ülök be a Maseratiba.
Az én ügynökségem egészen más színvonalon működik, mint amit a harmadosztályú stricik tudnak kínálni. A kliensek igényesek és mi készen állunk arra, hogy kielégítsük azokat. Tudom, hogy nem kimondottan tiszta az üzletem, de profilként azért fenntartok egy bárt is. Bár azok, akik tudják a nevem, úgy ismernek valószínűleg, hogy Madame, nem pedig egy belvárosi lebuj gazdájaként.
Tiszteletet parancsolok. Nemcsak kislányos dacból, hanem azért is, mert a kis birodalmam egyedül építettem fel és nem mocskoltam be a nevem holmi drogügyletekkel. Azt sem tolerálom valami jól, ha valamelyik alkalmazottam drogos… Persze, ha megígérik, hogy elmennek elvonóra és megtesznek mindent, akkor állom a számlát.
Az megint más kérdés, hogy nekem mik a bűneim. Bujálkodó nő vagyok, aki nem veti meg a szépség semelyik formáját sem. Szeretem az alkoholt, a partikat, a Vegasi éjszaka pompáját és nyüzsgését. Még a másnaposságot is, ha tudom, hogy méltón büntet a sors, amiért oltári jól mulattam előző éjjel.
Én vagyok Madame Maxene Lydian Searrs és ha az utamba állsz, a cipősarkammal foglak kicsinálni. Elegánsan.