KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Legutóbbi témák
» Muzsika Tv
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeKedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeCsüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeCsüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeVas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeKedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeHétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeSzomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 251 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 251 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (282 fő) Szomb. Nov. 23, 2024 5:50 am-kor volt itt.

Megosztás
 

 Juliet Evie LeMarque

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Juliet Evie LeMarque Empty
TémanyitásTárgy: Juliet Evie LeMarque   Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeSzomb. Okt. 18, 2014 10:38 pm

Juliet Evie LeMarque
Las Vegas, 1985. 01. 17.[You must be registered and logged in to see this image.]
29
Galéria alkalmazott...
Maffia
Odette Yustman
Karakter személyisége
Én vagyok az örök ellentmondás, gordiusz csomója, amin még a kard sem fog. Én vagyok az örök rejtély, a talány, amit sosem fejtesz meg, a kérdés, ami sosem hangzik el. Az elsuhanó gondolat, amire felriadsz minden áldott reggel, az utolsó kép, ami elringat a csendes éjjel. A szó, amit sosem találtál, a kifejezés, ami még nem létezik. A dal, ami ott szól a fejedben, a ritmus, amit a lábaddal dobolsz. Egy madár a fellegekben, amit sosem zárhatsz kalickába, egy tünemény, ami minél közelebb vagy hozzá, annál távolabb kerül tőled. A hazugság, ami szeretnéd, hogy igaz legyen, a fagy, ami felmelegít. Egy igéző tekintet, ami örökre rabul ejt, egy angyali mosoly, ami kétséget teremt. Én vagyok a veszély, amire annyira vágysz, s a nyugalom, amit sosem érzel át. A hangzavar, a pörgés, az őrület, a béke, a csend, a boldog révület. A szelídség, a báj, az ártatlanság, a harag, a gyűlölet, maga a romlottság. A remény, ami gyakran kecsegtet, s a valóság, ami aztán kinevet. De lehetek én akár a józan gondolat is, ami visszaránt téged a bajtól vagy a kéz, ami egyszer csak a mélybe taszít. Én vagyok fekete és fehér közt a szürke, jó és rossz közt a jó rossz.

Én vagyok a pillanat, amit egykor elmulasztottál, én vagyok a „mi lett volna ha...” ami sosem hagy nyugodni. Egy visszatérő filmkocka vagy kedves, szép emlék, hatalmas baklövés, mi gyakran felsejlik. A rossz döntés, ami a szívedet nyomja, a megoldás, ami a gondod megoldja. A nyári szél, ami simogatja az arcod, a téli fagy, mi elpusztít gyorsan. A száguldó motoros a szabadság országútján, a reménytelen álmodozó, ki az időtlenségben hajózik.

Állj meg ott, nézz rám kérlek, s mond meg nekem, ismersz végre?

Történet vagy szerepes példa
Minden egyes tagomra ólomsúlyként nehezedik a közelgő végzet, a tudat, hogy ez egyszer Fortuna hátat fordított nekem. Elcsesztem. Oly sok tökéletes akció után most először a jutalom teljesen elvakított, megrészegített a győzelmi mámor, ettől pedig figyelmetlenné váltam. Rossz drótot vágtam el. Soha, soha életemben nem hibáztam még ekkorát, most pedig talán az életemmel fizetek önnön ostobaságomért. Azt gondoltam minden a legnagyobb rendben, minden a tervek szerint alakul, épp ahogyan az a nagy könyvben meg van írva, ám miután felmarkoltam a szobrot egyszeriben csak tüzelni kezdtek rám. Felfoghatatlan, banális hiba. Mindent láttak a kamerán, tudták, hogy érkezem, hogy a szobrot akarom és csapdába csaltak. A felismerés, ahogy megpillantottam a fegyvereseket és tudatosult bennem a hibám hirtelenjében gyomorszájon vágott, ám ahelyett, hogy átadtam volna magam a sokk okozta öntudatlanságnak futni kezdtem, ahogyan csak a lábam bírta. Az értékes műremeket a táskámba süllyesztettem, mialatt vakon szaladtam az életemért. Egyesével vettem be a folyosókat, az újabb és újabb kanyarokat, miközben egyre többen és többen eredtek a nyomomba golyózáport zúdítva a nyakamba. Egyiknek – másiknak sikerült célt érnie, súrolt, sértett, átment rajtam, ám a menekülés izgalma, a mérhetetlen adrenalin löket, ami átjárta az egész testem, az élni akarás, a túlélés iránti vágy mintha csak ködfátyollal vonta volna körül az elmém, semmit sem éreztem mindabból, ami velem történt. Csak futottam, kerestem a kiutat a pokolból, magamban elmondva egy néma imát az életemért.

Az üldözőim jelentősen megsokasodtak a hátam mögött, az egyik folyosóra fordulva pedig még többel találhattam szembe magam. Két tűz közé kerültem, a kilátásaim pedig vészesen romlani kezdtek. Az adrenalin löket hatása múlni kezdett, a testem különböző pontjaiba pedig szinte egyszerre nyilallt bele az égető fájdalom. A vesztembe rohantam, ám ahogy a sebzett vadnak, úgy már nekem sem maradt veszteni valóm, az egyetlen lehetséges menekülési útvonal mellett döntöttem tehát, ami nyílt számomra. Kivetettem magam az ablakon.

Azt gondolná az ember, hogy úton a halál felé valamiféle különös érzés járja át, félelem, rettegés a végzettől, az ismeretlentől, megbánás minden egyes elkövetett bűnért, honvágy a család és a barátok közé, melankólia az elvesztegetett idő miatt, esetlegesen beletörődés az elkerülhetetlenbe és egy utolsó kellemes emlékre való visszagondolás, hogy méltóképp búcsúztassa földi létét, ám esetemben egyikre sem került sor. Zuhanás közben ürességet éreztem csupán...

A becsapódás fájdalma rántott ki egyszer csak az engem ölelő feketeségből, pillanatokkal később pedig a sós víz, a jéghideg habok próbáltak meg örökre magukkal rántani. A táskám akár egy vasmacska, úgy húzott le a mély felé, a karjaimmal pedig hiába próbáltam meg csapkodni, erőtlennek, gyengének éreztem magam. A tengervíz csípte az összes sebemet, megtöltötte a tüdőmet, fojtogatta a torkomat. Kiáltani akartam, de már arra sem voltam képes, a kép pedig szép lassacskán sötétedni kezdett előttem. Tudtam, hogy ezúttal vége, a játék itt véget ért számomra, felesleges hát a küzdelem. Lehunytam a szemeimet, abbahagytam a csapkodást és vártam, hogy eljöjjön értem a halál.

Láttam magam előtt a fényt, miközben minden hang, érzés eltompult lassacskán, a fájdalom, a hideg, a fulladás. Már – már az édes révület, a megkönnyebbülés kerített hatalmába, mikor egyszer csak valami.... valaki visszarántott.
- Ezúttal majdnem kölyök...
- Ezúttal majdnem...

- - -

A repülőtér forgatagában szinte elvesztünk egymás szeme elől. Japán turisták, francia légi - utaskísérők, rohanó rakodómunkások, ideges üzletemberek, türelmetlen nagymamák között rövid volt a búcsúnk, én mégsem felejtem el soha.

- Mi lett volna velem nélküled Michael?
- Követted volna DiCapriot a mélybe szívi.
- És most mégis elhagysz...
- Csak míg újra fel nem hívsz, utána tudod, hogy újra találkozunk.
- Amint jön egy munka...
- Amint jön egy munka. Ne érzelgősködj már kölyök, ha bőgni kezdesz elkened a sminked, és tudod, hogy én nem bukom a szakadt spinékre.
- Hülye majom... - és mégis mosolyra húzódtak az ajkaim, te pedig vidáman integettél, mielőtt még eltűntél volna a reptéri kapu túlsó oldalán.

- - -

Egyetlen bűnöd az volt, hogy igaz barát voltál. Te angyal, te szent, Te Michael.

Egyetlen könnycsepp gördült végig az arcomon csupán, mely aztán a fejfára hullva nyert végső nyughelyet magának. Michael O'Connor, az egykori őrangyal, társam a bajban immáron örökre elveszett, én pedig magamra maradtam, elhagyatva árván. Nem árult el, hiába kényszerítette apám, hiába kínozta, vallatta annyit, Michael nem tört meg, s végül ez lett a veszte. Értem halt meg, hogy engem megvédjen, mégis ezzel pecsételte meg a végezetem.

Egy szál vörös rózsa lángol már a sírján, mely hónapról – hónapra új életet nyer a gyűlöletemből, a fájdalmamból. Egy nap tudom, követem majd Michaelt, ám előtte még számolok a gyilkosával, szerető édesapámmal...

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Juliet Evie LeMarque Empty
TémanyitásTárgy: Re: Juliet Evie LeMarque   Juliet Evie LeMarque Icon_minitimeSzomb. Okt. 18, 2014 11:24 pm

Elfogadva!
Rossz.. relatíve rossz hatással vannak rám, mert a jellemed szinte úgy olvastam, mintha vers lett volna. Nem tudom, hogy szándékosan választottad-e ezt az írói formát, de nekem brutálisan bejött :DDDDD

Ami a karaktert illeti: az oldalon Te vagy az első, aki ilyennel foglalkozik, szóval gratulálok, annak már kevésbé, hogy Michael sorsa ez lett Sad Szívesen megalkottam volna... viszont az apa karakter sem utolsó, szóval remélem, hogy ki fogod írni és meglátjuk, melyikőtök húzza tovább Razz (Neked fogok szurkolni; így - Juliet Evie LeMarque 3853069790 :DDDD )

Üdv köztünk, Juliet, az avifoglalód szerkeszd kérlek, és már szaladhatsz is játszani (csak ne az ablakon kiugorva xDDDD) :lávmí:

Vissza az elejére Go down
 

Juliet Evie LeMarque

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Juliet && Jill ~ Why're u helpin' me?

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Töröltek karakterlapja-