Rosalyn Parker

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: figyelmes, törődő, állatbarát, igaz barát, megbízható, céltudatos, kitartó, lelkileg erős, könnyen barátkozik

◆ negatív tulajdonságok: csapongó, olykor hűvös, maximalista, nehezen bízik az emberekben, makacs, nem hallgat senkire

◆ egyebek: mondhatni véletlenül csöppentem bele ebbe a világba, így nem mindig kiszámítható a viselkedésem, nem találom az egyensúlyt a régi és mostani önmagam közt

Történet vagy szerepjátékos példa

-Régen volt már, azt sem tudom hol kezdjem *kezdtem bele életem történetének mesélésébe. Eddig senki nem volt rá kíváncsi, így hát nincs egy előre megszerkesztett történet, amit csak úgy előkapok és elszavalok, mint egy gép. Nem, most gondolkoznom kellett, de ő csak várt türelmesen, miközben a méregdrága bort kortyolgatta és minden rezdülésem figyelte.* Véget ért a középiskola és én, mint jó tanuló kislány be is kerültem egy egyetemre itt Las Vegasban. A szüleim féltve ugyan, de végül elengedtek, hiszen csak a legjobbat akarták nekem. Küldtek is pénzt mindig és eleinte elég is volt. De aztán ahogy egyre több barátom lett, rá kellett jönnöm, hogy itt a szüleim pénze nem lesz elég, többet pedig nem akartam kérni, hiszen így is nehezen éltünk. Úgy döntöttem, munkát keresek. Ám fél év kétségbeesett keresés után még mindig nem volt semmi, pedig szinte mindent elvállaltam volna, csak egy valamit nem… és az a prostitúció. De ahogy telt az idő, szép lassan belémbeszélték a barátnőim, hogy jó lesz ez, csak próbáljam ki. Ők már jó ideje űzték az ipart, így hát én is elmentem. De képtelen voltam megtenni. Ekkor jött egy férfi, aki kihúzott a bajból és munkát ajánlott, mint escort lány. Biztosított, hogy itt nem kell többet nyújtanom a férfiaknak, mint egy kellemes, szórakoztató este. Beleegyeztem. Nem volt más választásom, pénz kellett. Lassan megszoktam, és már nem is volt furcsa. Egyre több visszatérő kliensem volt, akik nagyon élvezték a társaságom, hiszen művelt voltam és nem mellesleg mindig a legjobb cuccokban jártam, hála az ő pénzüknek, így hát büszkék lehettek a velük érkező csajra. Csak azt felejtették el,hogy mindezt én csak a pénzért csinálom, hogy amúgy nem mennék velük sehová. Időközben lett párkapcsolatom is, és bár eleinte nehéz volt, lassan megszokta az életstílusomat, hogy esténként eltűnök. Hiába titkoltam volna, egy idő után úgyis rájött volna, így hát rögtön bevallottam miért is történik mindez. Aztán egyszer szakítottunk, ami nagyon fájt. És én aznap megint mentem dolgozni, egy új klienssel. Kedves volt és megértő, látta rajtam,hogy valami nem oké, és addig nem is hagyott, amíg el nem mondtam. Hazamentünk hozzá, töltött bort és beszélgettünk. Majd megtörtént az is, amit eddig el nem tudtam volna képzelni, lefeküdtem vele. Ekkor jöttem rá,hogy nem is akkora ügy. Így hát egyik napról a másikra felcsaptam luxusprostinak. Talán kicsit dacból, de úgy éreztem, akkor ez kell nekem. Aztán itt ragadtam. De még most is inkább a luxusprostik és az escortlányok közt járok félúton, hiszen nem teszem szét bárkinek a lábam és szerencsére ezt a munkáltatóim is megértik. Inkább afféle escort lány vagyok, olykor némi extrával. Igen, talán ez a legjobb kifejezés. Anyáéknak még mindig nem mertem elmondani, nem tudom mit szólnának, vagyis de, tudom. Ez lett az ő kicsi lányukból, akiért mindent feláldoztak. De már nincs kiút. Egyszer talán majd változtatnék, de nem tudom mi lesz. Azt hiszem ebből nincs menekvés.* egy könnycsepp jelent meg a szememben, közelebb hajolt, és letörölte, majd szenvedélyesen csókolni kezdett és én valami furcsa megnyugvást éreztem hirtelen, mintha megkönnyebbültem volna azáltal, hogy valaki végre kíváncsi volt a történetemre, és nem csak egy tárgynak nézett.*