KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Legutóbbi témák
» Muzsika Tv
Adam Seth Wilker Icon_minitimeKedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Adam Seth Wilker Icon_minitimeCsüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Adam Seth Wilker Icon_minitimeCsüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Adam Seth Wilker Icon_minitimeVas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Adam Seth Wilker Icon_minitimeKedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Adam Seth Wilker Icon_minitimeHétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Adam Seth Wilker Icon_minitimeSzomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Adam Seth Wilker Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Adam Seth Wilker Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 161 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 161 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (230 fő) Pént. Nov. 22, 2024 3:51 am-kor volt itt.

Megosztás
 

 Adam Seth Wilker

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Adam Seth Wilker Empty
TémanyitásTárgy: Adam Seth Wilker   Adam Seth Wilker Icon_minitimePént. Jan. 23, 2015 7:47 pm

Adam Seth Wilker
Miami, 1986. 08. 08.[You must be registered and logged in to see this image.]
27 év
Futár
Civil
Justin Chatwin
Karakter személyisége
◆ Elég higgadt személyiségnek mondhatom magam, amit talán anyámtól örökölhettem, hiszen a szüleim közül inkább ő volt a nyugodtabb, megfontoltabb személyiség. Jó eszem van és gyorsan is tanulok, egyesek szerint pedig sokra vihetném. Valójában, a tanáraim mondták ezt, mikor még nebulóként koptattam az iskolapadot. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ezt benézték. Nem, mintha érdekelne. Kitartó vagyok, ezt sokan felcserélik a "makacs" jelzővel, mert, ha egyszer a fejembe veszek valamit, én nem adom fel, amíg el nem érek addig. Független vagyok... nos, ez mindenkire igaz, rám csak hatványozottan. Sosem törődtem mások véleményével, így nem is tud engem befolyásolni senki. A magam ura vagyok, és akinek ez nem tetszik, tehet egy szívességet.


◆ Hazudozás. Mivel a szüleim számára mindig is én voltam a "fehér bárány", ezért már ideje korán meg kellett tanulnom, hogyan, és milyen módokon rejthetem el előlük, s egyben a külvilág minden egyes más tagja elől a valóságot. A bennem rejlő romlottságot. Mert romlott vagyok, nem áltatom én magam, és nem kezdek álszenteskedésbe sem. Vagyok, aki vagyok. Egy srác, aki a középsuli után semmit sem kezdett magával, vagy az adottságaival, helyette inkább tengődővé vált, aki igyekszik élvezni az életét, mindegy, az mit dob elé. Megvan a magam kifordul világfelfogása, melyet nem hangoztatok mindig, de előfordul, hogy előadom egy-egy elképzelésemet valakinek, melyre többnyire értetlen pillantásokat kapok. Birtokló típus vagyok, ami az enyém, az az enyém, ne is nyúljon hozzá senki más! Önzőség? Igen, és büszke is vagyok rá! Szeretek dominálni, és irányítani az életemet, ami olykor azt jelenti, venni a pofátlan bátorságot, és dominanciánkat mások fölé helyezni. Mégis mit mondhatnék még? Én vagyok Rose álmainak férfia, még ha ezt nem is mondta soha a szemembe.


Történet vagy szerepes példa
- Késtél! Már megint…
Egy vállrándítással reagálok csak a főnököm túlzott kiakadására, ahogy a fülem kezdi megszokni az emelkedett decibelt. Ó, ha csak tudná, hogy éppen arról fantáziálok, micsoda élvezettel égetném ki a szemgolyóját az ujjam között tartott cigarettával. De nem teszem. Még akkor sem, ha a késztetés megvan rá. Egy ilyen idióta, semmirekellő alak miatt elég szívás lenne rács mögé kerülni, és ahhoz meg eléggé élvezem az ide kinti életet, hogy ne kockáztassam. Akkor se, ha Mr. Faszagyerekvagyokról van szó. Ehelyett csak hanyag mozdulattal a számhoz emelem a cigit, és miközben mélyet szippantok, élvezve, ahogy az erős füst lekúszik a tüdőmbe, pillantásom a nyakkendőjére téved. Mindig tökéletesen beállítja, gondolom órákig képes a tükör előtt állni, és addig igazgatja, míg egészen pontosan nem áll, elérve a teljes szimmetriát a csomó résznél, hogy aztán a kendő nyelve minden egyes nap azonos hosszúságával hulljon alá ugyancsak tökéletesen vasalt ingére. De a mai nap mégis más volt, és sokkal inkább ez volt az oka annak, hogy homlokomat ráncolva szippantottam még egyet a cigimből, mielőtt a csikket ujjra ujjaim közé fogva le nem engedtem. A képem érdektelen, mint mindig, és éppen azt vágja a fejemhez, megint be vagyok-e tépve, mikor én csak tovább figyelem az apró jeleket. A „tökéletes” nyakkendő most merőben másképp áll, mint szokott, mintha… mintha másképp lenne kötve. A nyelve most rövidebben lóg alá, és apró szálak kandikálnak ki belőle. Az ing hébe-hóba gyűrött, melyet javarészt azért domborodó potrohával persze el tud takarni, de a vállainál, és a nyakánál, különösen a galléron, igenis látszik. Éppen elég felkent burzsuj sznobot láttam már életemben ahhoz, hogy sejtsem, minek a jele ez, és meg se hallva, ahogy még mindig szapul engem, halvány vigyorra kanyarul szám sarka.
- Mégis mi a picsát vigyorogsz ezen? Vedd tudomásul, hogy nagyon is veszteséges vagy nekem, te rohadék! Ha mindig késel a kiszállítással, ráfizetésessé válik az üzletem, ez pedig már nem az első alkalom, hogy előfordul!
Persze, tovább vigyorogtam. Túlságosan élveztem a helyzetet a látottak alapján ahhoz, hogy abbahagyjam, akkor is, ha tudtam, hogy az étteremben már mindenki minket néz. Hiába választ el minket a lengőajtó, melyen át csak a személyzet közlekedhet, az nem szigetel lószart sem, a bentiek tekintete pedig akkorra már ránk szegeződött, ahogy vélhetően az odaát üldögélő vendégeké az ajtóra, mely mögött a vitát sejtették.
- Csak nem vitái vannak a kedves feleségével, főnök? – szólaltam meg végül túlontúl nyugodt, már-már hűvösen halkan. Mégis ott bujkált egyszerre szavaimban a csipetnyi kíváncsiság, és a fölényesség, melyet eszem ágában sem volt kifelejteni hanglejtésemből. A hatás aztán nem is maradt el. Noha fekete a fickó, esküdni mernék rá, hogy azokban a pillanatokban elsápadt.
- Ne tereld a témát, és különben is, honnan… - megint csak vállat vontam, mielőtt még befejezhette volna a mondatot. De aztán meggondoltam magam. Az élet rövid, akkor meg minek hagynék ki egy ilyen lehetőséget?
- Ugyan már… maga, a tökéletességre törekedő maximalista szarházi, ilyen satnyán hagyja a nyakkendőjét? Hacsak eleven nem maga köti meg, hanem az asszony maga helyett, aki… ha elnézem a rendezettségét, egy kissé mintha berágott volna magára. Na meg persze az ing! Értem én, hogy maga csak egy pattogó mitugrász itt, de a vasalót igazán megtanulhatná egymaga bekapcsolni, nem olyan bonyolult az. Ja, és… a gyűrűvel szórakozik az ujján, ez a házasoknál nem ritka, ha a másikon jár az eszük. Szóval, mi a baj, Bobby? Ugye, nem bánja, ha így hívom?
Láttam ugyan, hogy nagyon is bánja, de már késő volt, nem tudtam leállni.
- Csak nem bűntudata van? Mi lehetett az… felöntött a garatra és helyrerakta a szukáját, mert az nem akarta bekapni a lomposát? Vagy csak szimplán unja már a nőt? Várjon, mondok jobbat! A nejének nagyobbak az elvárásai, amiket maga nem tud teljesíteni, ezért keresett egy olyat, aki… nos, lead bizonyos igényekből. Jól mondom?
Remegni kezdett, én pedig úgy hajoltam el az érkező balos elől, mintha csak egész nap arra vártam volna, hogy megüssön. Ami nincs messze az igazságtól. Jól esett provokálni.
- KI VAGY RÚGVA! – ha ez lehetséges egyáltalán, még az asztalokon pihenő tányérok is megrezdültek a hangja hatására. Én mégis csak vigyorogtam, és rá is kacsintottam, mielőtt kisétáltam volna a hátsó ajtón.
A szűk sikátor hűvös volt, ahogy a szél keresztülsüvített rajta. Ekkor ért utol Jimmy, az egyik szakács.
- Elment az eszed? Mégis mi a fenére volt ez jó?
Rápillantottam, de nem válaszoltam. Tapasztalta már, milyen vagyok, akkor meg minek tesz fel ilyen idióta keresztkérdéseket? Inkább felelet nélkül hagyom. De neki nem is kell a válasz, ezt is megérti.
- És most hol fogsz dolgozni?
Újabb kérdés. Egyik a másik után, mégis mindegyik unalmas, kivétel nélkül. Az unalmas kérdésekre, mint mindig, most is a szokványos vállrándításommal felelek.
- Persze, miért is izgatnád magad, hiszen csak a megélhetésedről van szó…
Nem értem, miért dramatizálja mindig túl a helyzetet, mikor az nem is olyan komoly, mint amilyennek kinéz.
- Hallottam, hogy a Lectronics-nál is keresnek embert, és mivel nem vagyok képzett, hülyék lennének nem felvenni, hisz elég kevesebbet fizetniük, mint egy szakavatottnak. – szólaltam meg még mindig higgadtan. Ahhoz képest, hogy most rúgtak ki, szartam az egészre. Hisz már századjára történik, mit izgassam magam. Plusz ebben a tényben igazam is van, ezt pedig Jimmy is tudja. Mivel nincs semmi rendes képesítésem, az ilyen cégek, vagy épp vállalkozók, mint Köcsög Bobby, vagy mi a tököm a neve, mindig keresik majd az olyanokat mint én. Olyanokat, akik hulladékok az ő szemükben, hisz irányíthatják. Csak éppenséggel én eléggé elbaszott lettem ahhoz, hogy köpjek a kötöttségekre, a szabályokra.
- Meddig akarod még ezt csinálni?
Kivettem a számból a cigit, végre valami érdekesebb kérdés.
- Ez az életem, élni pedig még szeretnék egy jó pár évet… - flegmán feleltem, mégis érdekelt a reakciója, mely jelen esetben egy lemondó sóhajtás volt.
- Tudod, hogy nem így értettem.
Honnan kéne tudnom? Egy szóval sem mondta, tehát a kikötése irreleváns, de ebbe nem kötök bele.
- Ki tudja, talán előző életemben is épp ezt csináltam. Tudod, mi a szép ebben, Jimmy?
Természetesen fejrázást kaptam, de nem ért váratlanul.
- Az, hogy mindannyiunk élete egy kibaszott kelepce. Meghalunk, majd visszakerülünk ugyanabba az életbe, csak mivel újraindul, nem tudjuk, mit tettünk azelőtt, így nem is tudjuk befolyásolni a folyam csorgását. Helyette csak… élvezhetjük.
Erre láthatóan nem is tudott mit mondani, én pedig unatkozni kezdtem, és amúgy is ideje volt már indulnom. Így aztán csak egy laza mozdulattal elpöcköltem a csikket, majd kezet nyújtottam felé némán. Szemében látszott, mintha latolgatná, mivel tudna még meggyőzni, pedig ő is pontosan tudja, hogy lehetetlen. Esélye sincs. Velem szemben nincs. Így aztán csak kezet rázunk. Markáns a kézfogása, a dolgos évek megkeményítették őt. Elengedtük egymás kezét, én biccentettem, majd elfordultam tőle.
- Van hová menned? – szólt utánam. Egy pillanatra elmosolyodtam, és csak bólintottam egyet, mielőtt elindultam. Igen van, nagyon is. Erre pedig bevillannak agyamba az emlékek. Az ijedt, mégis kíváncsi pillantása azon az első éjszakán, a hő, amit bőre ontott felém, ahogy ajkai elnyíltak, mikor ujjaim lába közé siklottak, és elérve vágyai forrását, reszketegen sóhajtott, szemeit lehunyva. Elkezdtem cirógatni, és ezzel meg is törtem őt. Addig összezárulni igyekvő lábai remegve tárultak szét, Rose pedig halk nyögéssel vetette hátra a fejét.
Igazság szerint… tényleg unatkozom, és az utóbbi időben nem is jártam felé. Azt hiszem, épp ideje tennem egy „szívélyes” látogatást…

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

Noel Kuushi
Noel Kuushi

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the cellar of my bro's house, Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 237
◮ join date : 2014. Aug. 03.

Adam Seth Wilker Empty
TémanyitásTárgy: Re: Adam Seth Wilker   Adam Seth Wilker Icon_minitimePént. Jan. 23, 2015 9:52 pm

Elfogadva!
Üdv minálunk!

  Azt hiszem szuperül sikerült visszaadnod azt, amit Rose leírt a hirdetésnél. Tény, hogy nem vagy egy egyszerű fickó, de bonyolultnak lenni igencsak mókás. Wink

  Mintha csak az én egyik ,,fiam" hallottam volna az első pár sornál.
Imádtam, hogy az egész történetet a főnökundor köré építetted! Very Happy Nem mellesleg teljesen levettél a lábamról a fogalmazásmódoddal, és a választékos szóhasználattal.
Jókat derültem egy-egy megnyilvánulásodnál, öröm volt olvasni a sztorit, noha az nem túl jó, hogy kirúgtak.
Azért sok sikert a munkakereséshez. - Persze csak ha ilyesmire vetemednél százegyedszerre is. :)

  Nyomás foglalózni, aztán már mehetsz is meglátogatni Rose-t. Wink

[You must be registered and logged in to see this link.] || [You must be registered and logged in to see this link.] || [You must be registered and logged in to see this link.] || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
 

Adam Seth Wilker

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Töröltek karakterlapja-