Péntek... A nap, amit mindenki minden héten vár, de nekem olyan akárcsak a többi, hiszen ne járok suliba. Ott van a bácsikám a sok pénzével, és azzal, hogy én vagyok az egyetlen fontos személy az életében, bár ezt elég bénán mutatja ki, na mindegy. Meg aztán még ott van a festés meg a rajz. Nemrég lett egy új melóm, egy weboldalnál vagyok grafikus, illusztrációt kell készítenem a cikkekhez. Tulajdonképpen ez inkább egy blogféleség, vagy nem is tudom, de nem is nagyon érdekel. Azt csinálom, amit szeretek és pénzt is kapok érte, tiszta haszon. S mindeközben még azt is csinálhatom, amit csak akarok, mert nem szól érte senki. Ha akarom eladom a festményeim, mert Vegas-ban vagyunk, itt szinte mindent megvesznek, csak kapcsolat kell, az meg hála a bácsikámnak van is....
De itt a péntek, kéne csinálni valamit, mégsem lóghatok itthon egész nap. Mi lenne, ha elmennék bulizni? Valamelyik szokásos helyre? Talán lesz valami érdekes, akármi, ami nem a megszokott. Összekapom magam, bulikész szerkót veszek fel - ami nálam még véletlenül sem a koktélruhát jelenti, nem és nem, az kizárt! Egy egyszerű fekete nadrág és egy fekete-fehér csíkos, áttetszőanyagú blúz. Persze nem vagyok én egy kurva, tehát vetem fel alá melltartót, csak az kéne, hogy ribinek nézzenek... Az ajtóban még felkapom az egyik fekete magas sarkú cipőmet, s ezt hazafele jövet tuti meg fogom bánni, de nem érdekel. Felveszem a kabátom, kezembe veszem a táskám, s szerzek egy taxit, ami elvisz az egyik kedvenc báromba.
Amint megérkezek a helyre ledobom magam a pulthoz, h beadom a kabátom meg a táskám a pultos srácnak. Amennyit ide járok, annyira jól ismer már. Talán már többet tud rólam, mint némelyik barátom. Kérek egy whiskyt, majd gyorsan lehajtom és körbepillantok. Nem messze tőlem van egy pasas, talán ha elég erősen koncentrálok, akkor el tudom érni, hogy idejöjjön. Nincs még annyi pia bennem, hogy én menjek oda, de ha jól sejtem, akkor ma este talán ő lesz az ivócimborám... Na majd meglátjuk! Kérek még egy kört, s közben nem veszem le a szemem a fickóról.

A taktikám szánalmasan béna, de hát mit tehetnék? Nem akartam egyedül inni, mert azért mégis csak jobb buli ez az egész, ha van egy társa hozzá az embernek. Viszont a pasi, akit eddig figyelgettem, egy tőlem nem messze ülő, nálam tuti idősebb hölgyhöz megy oda. Ennyit arról, hogy ma lesz társaságom... Igaz is, itt van nekem a pultos srác, elég jóban vagyok már vele, mint azt már említettem.
Épp mielőtt készülnék megadóan visszafordulni, hogy kérjek még valami italt, ül le mellém egy fickó és tesz egy fura megjegyzést, amin mégis elvigyorodom. Kiesik a szemem? Ilyen feltűnő és röhejes lettem volna? Hát jó tudni, akkor ezt a taktikát sem kéne többet alkalmaznom azért, hogy szerezzek egy esti ivópajtit magamnak...
- Ennyire gáz volt? - nézek rá kérdőn, s közben én is intek a srácnak, hogy kérek még egy italt.- Te... Ön... Izé öm... Maga? Maga jött valakivel, vagy egyelőre még egyedül üti itt az időt? -kérdezem, miután valószínűleg elég bénán próbáltam rájönni, hogy melyik megszólítás lenne most éppen a megfelelő. De most komolyan, ez sosem ment túl jól. Mégis honnan kéne tudom, hogy most őt is itt tegezhetem-e vagy sem? A kormeghatározásban is pocsék vagyok, tehát nem indulhatok ki abból hogy szerintem valaki X éves. Könnyen tévedhetek akár tíz évet is, mert igen, van aki ennyire jól tartja magát.
- Mellesleg, a nevem Anne, és izé... Inkább tegezz, vagyis tegezzen... Én is tegezhet... em... lek... öm... - teszem fel a kérdést olyan gázul, hogy az szinte már művészetnek is minősülhetne. Oké, beismerem, ez nekem nagyon nem megy. Remélem mielőbb pontot tehetünk ennek a tegezgetős ügynek a végére, mert eléggé furán érzem magam amiatt, hogy azt sem tudom, hogyan szólítsam a fickót. A végén még elkezdem használni a szokásos "hé te", vagy a "figyelj", vagy a még rosszabb a "hallod" mondatkezdéseket, mert nem tudom a nevét. Mondjuk ha nem egyezik bele a tegezésbe, akkor ezeket is magázó módba, ami azért elég furán jönne ki. Na, de úgyis mindjárt ki is derül, hogy akkor mit válaszol a kérdésemre.