A tegnapi út meglepő mód nagyon eredményes volt. Nem gondoltam volna, de találtam megint egy igazi gyöngyszemet. Az útszélén árulta a testét a többi lány közt, mégis egyből kitűnt közülük. Egy pillanatra azt hittem zsaru lesz, valami beépített szépség. De kiderült nem az hála az istennek. És meg volt benne az amit nagyon keresek a lányaimban. Nincs kiégve és tudja élvezni a munkáját. Ráadásúl akkora mellei vannak alapból tuningolás nélkül, mint Beyoncénak a segge. Tuti bejövős a csaj. Az arca sem világ fájdalom. A strigója sem kért érte sokat. Vagyis, de azonban alkudni mindig lehet. Két évi bért kért érte. Vagyis pontosabban hogy fizessem ki neki előre két évi munkáját a csajnak. Persze ez kicsit nevetséges. R világítottam, hogy a legtöbb útszéli lány nem marad sokáig az útszélén. Vagy annyira rá kapnak a drogra, hogy használhatatlanok lesznek, vagy a zsaruk varják be. Így végül egy évi keresetre alkudtam. Kezdetben, majd persze volt egy kis vita azon is mennyit kap egy nap a csaj. Én váltig kötöttem az ebet a karóhoz, hogy egy bérnő fizetése igen csak változó. Vannak jó napok mikor sok esik a kezébe, viszont vannak hetek mikor kapás sincs. Nos Nagy vita után de további árengedményeket csikartam ki. Végül pedig haza hoztam a ribit.
Most pedig ott fekszik az ágyamban. Kíváncsi vagyok mennyire van tudatában annak, hogy én ki vagyok. És ki lettem neki.
- Jó reggelt! - Köszönök rá a hálóba lépve. - Azt hiszem még be sem mutatkoztál rendesen.

~Két óra! Mit keresek még mindig az agybán, nem szokták engedni, hogy eddig aludjunk.~ húztam vissza egészen a fejem búbjáig a takarót. "Jó reggelt!" hallatszik valahonnan. Nagyot fújok a takaróba mintha lebírnám fújni a fejemről és felülök. Lassan suhan végig az arcomon és a melleimen előtte kisebb dombot képezve. Nem zavartatom magam, hogy meztelen vagyok inkább jobban megnézem magamnak a hang forrását. Ahogyan maga előtt összekulcsolt karokkal lazán az ajtó félfának dől. Igazi sármőr, helyes arc, borosta, karbantartott test, széles vállak, olyan akivel ingyen is ágyba bújnék. Lábaim lecsúsztatom az ágyról és felegyenesedem. Nem takarom el a testem, amúgy is látszik rajta tetszik neki amit lát, csak mosolyog rajtam ezért én is bájosan vissza mosolygom rá, és elindulok felé apró léptekkel. Talpam alatt behuppan a puha perzsa szőnyeg, majd egyből vissza nyeri formáját ahogyan eltűnik róla súlyom. Teljesen közel érek hozzá karnyújtásnyira és nyújtom is felé.
-Szia, Astra vagyok. Te pedig..... ööhhh...Mr. Cooper ha nem tévedek. Mától a tiéd vagyok igaz? -dugom a mutató ujjam a számban mintha töprengenék, jól emlékszem e.

Nézem ahogy fel kell az ágyból, és szégyentelenül felém sétál. Nem zavarja a saját meztelensége, és van a nézésében valami ami egy ragadozó macskára emlékeztet. Ó igen ez a nő határozottan jó fogás volt. Már csak az a kérdés, hogy mennyire alakítható, és hajlítható. Meg tanulja-e a szabályaimat vagy rövid időn belül meg is kell válnom tőle. Mikor karjnújtásnyira meg áll álőttem és játssza a szende kislányt a mosolyom még szélesebb lesz. Előre nyúlok és a derekánál fogva magamhoz húzom majd birtoklóan a fenekébe markolok. Már az én tulajdonom az én árum. Érezze csak a dolgot. - Pontosan. Mától az enyém vagy nekem dolgozol és nekem tartozol hűséggel. Nem mész ki többé az utcára, és nem strihelsz a sarkon. Azzal fekszel le akit én mondok neked. És azt csinálod vele amit én mondok neked. Remélem felfogtad. - Mondom neki majd nyitott tenyérrel rá csapok a meztelen fenekére és keményen bele markolok.
- Most pedig nyögd ki végre az igaz neved is. Mert nem arra vagyok kíváncsi hogy hívod magad az ágyban mikor másokkal kefélsz. Hanem arra én kit fogok meg kefélni.

Láthatóan tettszett neki amit látott. Rendesen végig mért a tekintetével és egy halovány mosollyal nyugtázta a látottakat. Megragadta a derekam és magához rántott, reflexszerűen rántottam magam elé kezeimet és a mellkasán találtam támasztékot. Finoman felcsúsztattam kezeim a vállára és gyengéden simogatni kezdtem. Melleim pedig mellkasának feszültek. A fenekembe markolás is váratlanul ér kicsit fel is ugrom, megemelkedem lábujjhegyre, erősen hozzá simulva. Pontosan közli miért is tart engem és hogy tulajdonjogának nyomatékot adjon a fenekemre csap. Az éles fájdalomtól az alsó ajkamba harapok, így tartom magamban azt a halk sikolyt mely elhagyni készült ajkaimat. Egy újabb erő teljes markolás, én pedig gerjedek tőle, így neveltek nem tehetek róla. Jobb kezem végig siklik a testén és ágyékán állapodik meg. Simogatni és dörzsölni kezdem neki. A bal füléhez hajolok bele súgók.
-Mi a baj a nevemmel? Ha nem tetszik neked úgy szólíthatsz ahogyan csak szeretnél.
Belenyalok a fülébe majd gyengéden beleharapok a fülcimpájába.
-Mindenki csak így szólít akit ismerek. Volt régen egy nevem de az a lány már eltűnt.
Másik kezem is letéved és így már közös erővel, kigombolom a nadrágját és lehúzom a sliccét. A nyakát kezdem közben csókolgatni.
-Hoztál nekem?

Élvezem ahogy incselkedik velem így miközben ő az ágyékom kezdi simogatni én rá markolok a hatalmas mellei egyikére majd a mellbimbóját kezdem sodorgatni.
- Az a baj a neveddel, hogy azt nem adhatom le az adóhivatalnak. Az adó hivatalt pedig igen csak zavarja, ha valaki luxusban lakik holott szerintük nincs jövedelme mert nem adózik. Szóval hivatalosan az egyik alkalmazottam leszel. Nem hivatalosan meg maradsz a kurvám. - mondom neki tovább simogatva és izgatva a melleit. Bele borzongok mikor a fülem veszi célba.
- Nem érdekel ki hogy szólít téged. Amíg az enyém vagy addig nem árt ha tudom az igazi nevedet is. Utána ha akarod még mindig hívhatlak Astrának. - Mondom, de mikor ki oldja a sliccem elvesztem a türelmem.
- ezt nem az ajtóban fogjuk csinálni. - Mondom és a fenekébe markolva fel kapom őt és az ágyhoz sétálok vele. Majd elkezdem ledobálni a ruháimat.