Szürke furgon fékez le Gina lakásául szolgáló bérház parkolójában. A kocsiból nem sokára egy magas fekete hajú férfi kászálódik ki, a kezében egy kisebb szatyornyi holmival. Egyszerű munkás ruhát visel, amely szakadt farmerból és egy piszkos szürke fekete trikóból áll. A lábaira kopott, de márkás sportcipőt húzott. Ez a ruha kombináció igen csak előnyös, hiszen így látható izmos felső teste, és vastag, erős karjai.
- Megjöttünk! A nehezebb csomagokat, majd én viszem, de ezt a pár apróságokat fogja meg, mert szeretnék időbe végezni. -
Mondja, nyugodt, határozott hangon, az anyós ülésen lévő fekete hajú szépség felé fordítva tekintetét. Hősünk ugyan is kivételesen nem egyedül, és nem is valami perverz célból kereste fel a lakását. A szőke hajú szépség, ugyan is pár napja lakótársat talált magának, akinek rengeteg holmiját kellett átszállítani. Matthias pedig, mint az egyetlen barátnak nevezhető egyén, örömmel segédkezett a feladatban.
~ Gyorsan felpakolom a nehezét, a lányok felviszik az apróságokat, aztán rendelünk valami finomat és kezdődhet is a lakásavató. Kíváncsi vagyok Gina milyen meglepetéssel készült, és hogy abba a meglepetésbe van-e ennek a Wendynek valami szerepe. Mindegy, nem számítok semmi nagy dologra, hiszen a szőkeségen nem olyan a kapcsolatom, de ez pontosan így jó. Nem szabad, hogy a szex függőség irányítsa az életemet. Persze, semmi jónak nem vagyok elrontója, és ha akarom biztosan megkaphatnám őt is, de csak ha akarja vagy akarják. ~
Fut át az agyán a gondolat, miközben leteszi a csomagot a kocsi mell és kinyitja hátsó ajtót. A következő lépésben egymásra három dobozt és megemelve azokat, elindul megkeresni a lépcsőházat. A művelet persze nem olyan egyszerű, hiszen csomagok nehezítik a látását, de azért annyira nem ügyetlen, hogy ne tudja megoldani a dolgot.

Az internetet böngészem, amikor meghallom egy kocsi jellegzetes fékhangját a nyitott ablakon át. Leteszem a laptopot az ölemből és kihajolok az ablakon. Megint téves.
Egy fél órája várom őket, bármelyik pillanatban megérkezhetnek, én pedig egy szál alsóneműben várom őket. Jellemző. Már fél órája nem bírom rávenni magam, hogy felöltözzek. Meleg van, a ruha csak mégrosszabbá teszi a hőséget.
Pont ilyenkor kell hazaérnie minden lakónak. Égnek emelem a tekintetem és visszahúzódom. Újra bejárom a lakást. Bemegyek az üres szobába, ami Wendy-é lesz, bevallom kicsit tartok tőle. Nem ismerem annyira jól, nemrég találkoztunk, de szimpatikusnak tűnt és nekem mindenképpen szükségem van lakótársra, mert egyedül képtelenség lenne fenntartani ezt a lakást. Talán ha túlórázom... vagy extrákat is bevállalok. De nem akarok kurva lenni, egy lakásért meg főleg nem.
Pedig nem rossz lakás, a belváros szívében, minden egy köpésre van innen. Két világos hálószoba, egy nagy gardrób, nappali, bárpultos konyhával és egy fürdőszoba. Étkezőasztal nincs, na nem mintha itt bárkinek szándékában állt volna nagy vacsorapartit adni. Előző lakótársam épp úgy nem tudott főzni, ahogy én. Összességében, most feltűnően üres a lakás, nekem nem sok holmim van elől, csak a gardróbban, mindenféle csecsebecsét és lakásdíszt nem gyűjtögettem össze. A dohányzóasztalon egy pár magazin szétszórva, meg egy váza, fonnyadozó virágokkal tegnap előttről. Az egyik kliensemtől kaptam, esküvőre kellett kísérnem.
Újra fékcsikorgás és én megint az ablakban termek. Mintha csak aranyhaj lennék a meséből, leeresztem hosszú szőke hajam és feljönnek azon. Az ötletre elmosolyodom. De ezek végre már ők!
Óriási szerencsém, hogy Matthias bevállalta a segítséget, biztos egy kisebb vagyon lett volna költöztető céget használni.
- Jövök egy pillanat!- kiálltom le az ablakból, egy szál melltartóban.
Magamra kapok egy [You must be registered and logged in to see this link.], meg egy egyszerű rövid [You must be registered and logged in to see this link.] és leszaladok a második emeletről, alul benyomom a lift gombját, majd kinyitom a bejárati ajtót és rögtön ki is támasztom az arra szolgáló fadarabbal.
- Megfogjam az egyiket? - kukucskálok Mattre a dobozok másik feléről. Igazából kétlem, hogy képes lennék levenni a tetejéről egyet, hármat meg nem bírnék el, akármilyen jó kondiban is legyek. Úgyhogy, módosítom a kérdésemet.- Vagy tudok valamiben segíteni?
Tartom a megérkező liftet úgy intek oda Wendynek, aki a férfi után jön. De szívesen túl lennék már ezen a macerán. Ha fel is vittünk mindent, amiről azt sejtem, hogy nem lesz kevés, azt akkor is csomagolni kell, tele leszünk dobozokkal.
Nyomok egy puszit a mellettem elhaladó Matthias arcára, köszönés és bátorításképp.