Nincs rá szó mennyire szeretem a munkám. Nem csak az érte járó kielégítő fizetésért, hanem azért is, mert a napom nagy része szabad és kizárólag este kell kellemesen elfáradnom magam és a vendég/vendégek örömére. Reggel amikor mindenki dolgozni indul akkor én még nyugodtan aludhatok akár délig is, mert nekem késő hajnalban ér véget a műszak. Nincs az a fránya korán kelés, mint amit az előző munkahelyemen az általános iskolában. Ha egy vendég lefáraszt bőven van időm kipihenni és este újból tele energiával fogadhatok kuncsaftokat. Ráadásul mióta már nem kell magamnak megkeresnem az ügyfeleket, hanem fordítva azóta nem vagyok kénytelen eltűrni, hogy a vendégek össze-vissza ütnek, ugyanis egy segélykérő kiáltásomra már jön is a kidobó aki örömmel kipenderíti az erőszakos illetőt, bár ezért azért szokott némi ellenszolgáltatást várni tőlem - természetesen ez csak plusz a főnöktől járó fizetés mellé - testi élvezetek képében, de ez nem gond számomra. Megéri hogy ő kidobja az engem bántó személyt nekem meg le kell szopnom, vagy le kell nyomnom vele egy menetet. Bennük - mivel többen is dolgoznak kidobókként - legalább van annyi jóindulat, hogy maximum a fenekem akarják bántani, ám azt is csak erotikai jelleggel. Azért ezt leszámítva nem feltétlenül finomak az ellenszolgáltatás kicsikarásakor ugyanis ha kefélést várnak el akkor nem finomkodnak. No, de annyi baj legyen! Jobb, ha durván szétdöfködi valamelyik járatom, azonban máshogy nem bánt, mintha egy erőszakos állat megannyi sebbel gazdagít, mint például legutóbb Tyrell. Számomra teljesen jó üzletnek tűnik ez és a stricimnek sincs ellenére aki azért tud róla mit művelnek az alkalmazottai egymást közt. Azt mondja, hogy felőle aztán nyugodtan szexelhetünk bármelyik kollégánkkal, azonban ha lehet akkor ezt munkaidőm kívül tegyük és ne csináltassuk fel magunkat az illetővel. Szerencsére akkor sem túl dühös, ha valamelyikünk bekapja a legyet, mert van a bordélyban esemény utáni. Nekünk csak szólni kell, ha esetleg elszakad a gumi, vagy valami, ő meg passzolja a tablettát. Mondjuk ezt azért teheti meg ilyen lazán, mert hozzánk jár az egyik patikus ismerőse aki a kedvezményes élvezetekért cserébe hajlandó szállítani. Igen, nálunk nem ritkák az ilyesmi üzletek, elvégre a testünkkel dolgozunk mind a főnöknek.
Na, például a ezekért a fentebb említett okékért szeretem a munkám. Bár mióta egy helyen dolgozunk én, meg kollégáim azóta azért nem féltétlenül aludhatjuk át az egész délelőttöt, mert páran be vagyunk osztva a földszinti bár részlegbe pincérlánynak. Sosem mindig ugyanazok váltják egymást, alkalomról alkalomra cserélődnek az erre kiválasztott személyek. Ma én vagyok a soros két munkatársammal. Csábos műmosollyal szolgálom ki a vendégeket és már kora estefélé jár amikor az egyik vendég úgy dönt közelebbről is megszeretné nézni a testem. Én felajánlom neki, hogy menjünk az emeletre a szobámba, azonban ő azzal jött, hogy van programja erre az estére és abba szeretne bevonni. Belemegyek a dologba, pláne hogy a szokásosnál valamivel több pénzt ígér, meg azt, hogy javasolja a főnöknél az előléptetésem, ha megteszem. Természetesen simán belemegyek a dologba és vele tartok. Próbálom belőle kihúzni hogy mit szeretne, de ő nem hajlandó elárulni, azt mondja majd rájövök. Hamarosan odaértünk a taxival a megadott helyszínre. Csodálkoztam amikor egy étteremnél álltunk meg, azt hittem egy hotelbe, vagy a lakására megyünk, viszont úgy tűnik tévedtem. Nem számítottam rá, hogy ilyen helyre jövünk, ha tudtam volna, akkor nem a szűk szárú kék nadrágomban és az ujjatlan, mély kivágású blúzomban lábamon a fekete magassarkúmmal, munkasminkben jövök el, habnem kiöltözök, de Stavros nem tájékoztatott a helyszínről. Mégsem bánkódtam különösebben a dolog miatt elvégre nem szégyenlem a foglalkozásom, hiszen Vegasban sokan élnek hozzám hasonlóan a testükből. Ahogy látom Constantinou úr sem titkolja, hogy én vagyok az akivel idejött, mivel belém karolva vezet be egy üres asztalhoz. Nem rendel mást, csak három pohár pezsgőt a harmadikat bizonyos Sylvianak. Sejtem már mi az amit akar tőlem és nekem nincs ellenemre a dolog. A férfi még a hölgynek kért pezsgő után sem árulja el az egyértelművé válni kezdő szándékát, bár ez nem zavar. Nem túl bőbeszédű ember, ezt már megszoktam tőle, de nem is zavar. Nem beszélgetünk sokat mikor odajön egy hölgy aki nem meglepő módon Sylvia. Nem néz ki rosszul az illető, egész szép. Ha picivel jobb lenne az alakja akár dolgozhatna prostiként is, de ő valószínűleg nem szeretné magának ezt az életmódot ezért nem állt még be annak. Rámosolyodom a nőre akinek a férfi Amyként mutat be. Utálom, ha így szólítanak az ügyféltől mégis eltűröm ezt, ugyanis ő az aki perkál, ő az akinek az akarta érvényesül és én ezt tiszteletben tartom.
- Szia Sylvia. Nyugodtan tegezz, nincsen semmi baj. - veszem elő a kedves mosolyom a türelmetlennek tűnő nőszemély felé. Az úriember nem látszik ilyennek, ő higgadtságot sugároz a nyugodt mosolyával.
- Ejnye-ejnye! Ne siessünk ennyire előre! Az aláírásom feltételhez kötött ami ha nem teljesül hát akkor azon a szerződésen nem fogja látni a kézjegyem. - közli a nővel teljesen nyugodtan, egy percig sem fenyegetőzve.

Lehet, hogy az én testem után bomlanak a férfiak -, sőt még a nők is -, de azért ez a Sylvia sem fest rosszul. talán eljátszadoznék vele, ha kettesben lennénk, pedig engem a másik nem vonz, de ő érte talán kicsit kipróbálnám milyen is a saját nememmel lenni. Meglep amikor meghallom, hogy erre van lehetőségem, ugyanis Stvarhoz az aláírásáért cserébe egy édes hármast kér. Így, visszatekintve nem értem miként nem sejtettem már elsőre amikor titkolódzva elhozott ide és rendelt egy harmadik pohár pezsgőt. Biztos azért nem, mert jó pár furcsa igényű kuncsafttal volt már dolgom akik akkor okozták a legnagyobb meglepetést amikor már azt hittem kiismertem őket. No, de hogy is tartják? Hinni a templomban kell...és ez így igaz, mert az ilyesminek ott a helye. A valóságban inkább alaposan meg kell bizonyosodni a dolgokról és kész. Most például arról bizonyosodhatok illetve bizonyosodhatunk meg, hogy ennek az aláírást kérő nőszemélynek csöppet sem fűlik a foga a hármas gondolatához. Az úrral egyetemben teljesen higgadt vagyok, még az sem hoz ki a sodromból amikor szidja a kurvákat engem is beleértve. Egyesek egész jó szemmel nézik ezt a legősibb foglalkozást míg mások teljesen ellene és a benne dolgozók ellen vannak. Bár arról fogalmam sincs mégis mi közük a más foglalkozást űzőknek a mi megélhetési módunkhoz. Én sem ellenzem például az ügyvédi hivatást és nem kezdem el sorra szidni az ügyvédeimet, pedig akár meg is tehetném. Mégsem teszem, mert felesleges ostobaság lenne. Helyette inkább törődök a magam dolgával ami jelen esetben a csöndes figyelés.
- Szívesen hazudnék önnek, hogy ezzel boldoggá tegyem, de a szavaim igazak. Vagy beletörődik az édes hármasba, jól mulatunk és aláírom a szerződést, vagy nem írok alá semmit. A döntés az öné. - kényszeríti választás elé a nőt Constantinou úr a szokásos nyugodtságával és velem együtt kíváncsian várja a választást.

Úgy tűnik Sylvianak nagyon nem akaródzik az az édes hármas ugyanis foggal-körömmel tiltakozik ellene. Ahogy látom dühében talán még nekem is jönne, ha nem éppen egy étteremben lennénk. Akkor tuti nem hagynám magam, nehogy már engem egy ilyen nem tudom ki bántson holott nem csináltam semmit, ráadásul Stavros úr is csak most volt hajlandó elárulni az ötletét. Talán nem látszok túl erősnek, de azért nem is vagyok harmatgyenge, hogy hagyjam amint bármiféle ismeretlen nőszemélyek rosszkedvükben rajtam töltik ki a dühüket. Tehetek én róla, ha ez az öreg görög ezt akarja azért a szerződésért? A férfiak perverz és igazán élénk fantáziájú lények amit Sylvinek is tudnia kellene. Még ha vének is akkor is irányíthatja őket még a cerka, elvégre a mondás is úgy tartja:"Vén kecske is megnyalná a sót.". Hát ez most jó nagyokat nyalna abból a bizonyos sóból és a kiváltságainak, no meg a vastag pénztárcájának hála ezt meg is teheti. Az ilyeneken tudok jókat kaszálni amit természetesen kihasználok, mint ahogy azt mindenki más is tenné. Elvégre ki lenne olyan ostoba, hogy elszalasztja a tőle karnyújtásnyira lévő lehetőségeket? Én biztos nem, ez az öreg igazán szép összeget ígért amiért nekem meg kell tennem amit kér tőlem és nagyon azt látszik, hogy ennek a szerződéses csajnak is. Bár nem vagyok épp rosszakaró természetű, de azért magamban jót mosolygok amikor a nőcske beszólására Constantinou úr pimaszul visszavág. Szemtelen az öreg, azonban jó a humora ezt el kell ismerni. Valamiért ezt mégsem tudja értékelni a dühödt szőkeség és inkább kimegy a mosdóba és hosszúnak tűnő percekig marad ott mire a kuncsaft utána küld.
- Oké, visszahozom. - ígérem meg és megindulok az illemhelyiség felé. Remélem ez a mérges liba nem szökött ki az ablakon, különben lőttek az előléptetésemnek akkor pedig ha a kezeim közé akad a némber nem ússza meg szárazon. Szerencsére nem lógott meg, csak a mosdókagylót támasztja higgadni próbálván.
- Figyelj én sem bírom annyira ezt a hülye kecskét, de zsíros összeget csengetne ki, ha teljesítem a kéréseit. Amint látom te se nagyon szívleled ezt a marhát. Ha akarod akkor segíthetek szépen megkopasztani, hadd búslakodjon a pénze után. - igyekszem győzködni olyan érvekkel amik talán hathatnak rá. Azt inkább nem teszem hozzá, hogy ha azon múlik még ki is nyalom akár itt és most is teljesen ingyen. Ha szüksége van rá, hát majd szól és én megteszem, ha meg nincs akkor feleslegesen hoznám fel a dolgot. Majd kiderül mit akar és akkor megpróbálom neki megadni, azon nem múljon a több dollárral járó előléptetésem.

Sejtem mit gondolhatott Sylvia amikor belépve próbáltam győzködni. Tipikus hogy én, meg a kollégáim el vagyunk ítélve csak mert mi nem az eszünkkel, hanem a testünkkel dolgozunk. Eleinte még meghatott a dolog, de mára már kicsit sem érdekel a az egész. Le merném fogadni, hogy az ilyesmit ellenző nők pusztán irigyek, mivel rájuk nem vágyik jó pár személy és nem kaphatnak meg akit akarnak. Egyértelmű, hogy ez áll az ilyen tiltakozások hátterében, elvégre nézzük meg az ilyesmit megvetőket; általában mind csúnya, kövér, vagy leharcolt testű. Ha esetleg mégsem akkor gazdagok, ugyanis azok nem szeretnének egy prostituáltat a köreik között, pedig legtöbbjük maga is az, bár ők másképp értelmezve azok. Ez az igazán bosszantó; szerintem ugyanúgy megérdemlik az olyan libák is a kurva elnevezést, hiszen pénzért dugnak. Éreztem, hogy a szőkeség azt hiszi, hogy azért, mert egy szerződésért szexel máris olyan lesz, mint én.
- Megértelek, te nem akarod pénzhez kötni a a szeretkezést. Eleinte én is így voltam ezzel, de aztán túl tettem magam rajta. Attól meg még nem leszel örömlány, mert ezzel segítesz a tárcádon. Az pedig teljesen természetes, ha egy szép lány megmozgatja a fantáziádat. - tájékoztatom, majd már jönnek is a kérdések.
- Úgy éreztem ez jó bevételi forrás, még ha nem is túl erkölcsös akkor is. Az első alkalom az pedig különös volt, mivel pénzért tettem, de különben egész kellemes volt, az ügyfél nem csak magával törődött, bár ennek ellenére még voltak benne undorító történések. - elégítem ki a kíváncsiságát és érdeklődve várom a reakcióit.

Úgy veszem észre Sylvia kicsit sem biztos a pontos nemiségében amit onnan veszek, hogy most vallotta be miféle érzések is vannak benne velem kapcsolatban. Ezzel szerintem nincsen semmi baj, elvégre néha magam is ráizgulok egy-egy csinos nőre, mint mindenki más. Amikor először éreztem, hogy egy saját nemembe tartozó egyedet megnézek és elképzelem milyen is lenne, ha mi ketten valahogy egy helyiségbe kerülnénk figyelő szemek nélkül. Az ilyesmi szerintem teljesen természetes dolog. Amint látom neki ez nem annyira az, inkább szokatlan és új érzés amivel nem igazán tud mit kezdeni. Látom rajta, hogy mit akart tenni amikor közelebb lép és én szívesen megadnám neki a kezdő "lökést", de úgy érzem ezt most nem lehet erőltetni, ez vagy jön magától, vagy nem. Nem tudok túl sokat hozzáfűzni a dologhoz, csak higgadt tekintettel szemlélem a kosztümös nőt aki végül nem képes a csókra, hanem helyette visszaküld Stavroshoz.
- Rendben, cicám, átadom. - mondom és éppen megindulnék amikor a legváratlanabb pillanatban állít meg és kezdi el vágytól túlfűtve falni az ajkaim. Tetszik, hogy hirtelen ennyire felbátorodott és hevesen visszacsókolok mialatt nyelvem az övét kutatja táncra hívva azt. Élvezem ezt a furcsának mondható ajak csatározást ami nem jut tovább az ajkak és a kezek munkájánál amiben a maximum a simogatás lett. Ujjaimmal kíváncsian kutatom a ruha rejtette testét és ha tehetném lecsupaszítaná, majd hagynám, hogy berángasson az egyik fülkébe megfeledkezve a kint várakozó úrról. Ezt azonban nem tehetjük ezért hát a csókolódzás néhány végtelennek tűnő másodperc után véget ér.
- Már megyek is. - jelentem ki és az ajtóhoz lépek, majd onnan visszatekintek. - Vendégem vagy egy ingyen menetre. - kacsintok,majd elhagyom a mosdót, hogy tájékoztassam a görögöt. Tényleg szívesen elszórakoznék ezzel a forróvérű szőkével akit csak a tárcájában található dollár mennyisége akadályoz.

Képtelen vagyok nem észrevenni a széles mosolyát az arcán amiből egyből azt szűröm le, hogy egyértelműen győztem, tehát már most örülhetek az előléptetésemnek ami nagyszerű érzés, pont, mint a mellékhelyiségben váltott csók is volt. Egyszerűen mennyi amiből még többet akarok és szinte sosem elég belőle. Olyan ez, akár a drog, bár én magam azt még nem  fogyasztottam, helyette más boldogságot okozó szerrel élek; a dugással. Nekem az a kábítószer amiből úgy érzem ha egy nap kihagyok felrobbanok. Talán ez nimfománia lenne? Erősen kétlem, mivel ki tudom űzni a fejemből a szexualitással kapcsolatokat amikor úgy akarom. Csak prostituáltként hozzászoktam a mindennapos dugáshoz amiről egyenlőre nem igazán akarok leszokni, hiszen gumi nélkül nincs bejárás, így a nemi úton terjedő fertőzések nem érhetnek utol. Francnak se kell valamiféle gombás megbetegedés a pinámban! Semmi szükségem ilyesmire, tökéletesen megvagyok efféle kellemetlen dolgok nélkül is. Inkább Stavros, pontosabban a pénze kellene amit mindenféle nehézség nélkül eltudok költeni költeni magamra akár egy fél nap - ami hát nem csoda, mivel nő vagyok, bármily meglepő is lehet ez - leforgása alatt is. Azért mégsem iszok előre a medve bőrére, inkább reménykedve lépek a göröghöz.
- Sínen van a dolog. - tudatom vele és helyet foglalok mellette.
- Helyes. - dörzsölgeti a tenyereit vigyorogva és hamarosan megpillanthatjuk a megállíthatatlanul közeledő Sylviat aki rendesen meglep minket a kijelentésével, ugyanis nem megy bele az édes hármasba. Először azt hittem majd meg fojtom ezt a szőke libát aztán meg rájöttem, hogy teljesen felesleges lenne, mivel egy jobb ötletet vet fel és a kellemeset a hasznossal igyekszik összekötni mire mindkettőnk arcára széles mosoly ül ki és már sejtem is hogy mi folyhat le az a tőlem balról ülő úr alsónadrágjában, pláne az ajkak csatározásától aminek élő szemtanúja lehet és később majd egy szobában jóval többnek is.
- Benne vagyok. - feleli vigyorogva és az én arcomra is kiül a vigyor, bár az inkább az ajkak előző találkozásától. - Megfelel, ha hozzám jövünk fel? - fordul a kérdésével az idősebbik - legalábbis annak látszó - szőkeséghez és látszik rajta, hogy már kezdi türelmetlenül várni a leszbikus-műsort aminek szem- és fültanúja lehet. Ez szerintem totál érthető, hiszen attól hogy öreg  még férfiből van és az ő nemének nincs is izgatóbb, mint nézni két egymást kényeztető csajt, legfeljebb az, ha be is szállhat, de azt nem teheti meg.

Teljesen higgadt vagyok, legalábbis annak tűnhetek, pedig a ölemnek hála nem igazán vagyok az. A csóknak és a közeledő alkalomnak köszönhetően nem bírok nem részben felizgult állapotba lenni. Franc az élénk fantáziámba, hogy az azonnal képes egyetlen kósza gondolatot mozgóképek sorozatává változtatni és egész egyszerűen nem vagyok képes leállítani, rendesen uralni! Túl izgatóak, túl pikánsak hozzá a fejemben elképzelt jelenetek, így hát egész egyszerűen képtelen vagyok rá. No,de így legalább nem kell majd sok előjáték a dologhoz. Az néha unalmasabb a kelleténél, bár attól még szeretem és tuti most sem úszom meg, azonban nem, is szeretném. Pont attól jó egy együttlét, ha várni kell, viszont nem túl sokat, azt ugyanis nem bírom ki. Örülök, hogy most nem érzem magam teljesen egy időzített bombának, ami robbanni készül, hanem inkább abban az állapotban vagyok mikor még a kábeleket kötik be és majd csak valamivel később lesz robbanásra kész. Addig felmegyünk Stvarossal az otthonába ahol ő magára hagy minket, ám a lelkünkre köti, hogy nélküle ne csapjunk bele. Biztos voltam benne, hogy egyetlen másodpercéről sem akar lemaradni eme számára izgalmas történésről amik a szállásán fognak nem sokára történni.
- Felőlem mehetünk. - jelentem ki és megindul a lift felé. Csak aztán az el ne romoljon menet közben különben úgy sejtem nem fogunk sokáig beszélgetni és még a végén nem várjuk meg a görögöt a műsorral.

Láttam, hogy Sylvia izzad és sejtem is ezért miért lehet, bár úgy érzem, hogy talán a benti hőmérséklet is közrejátszhat a dologban, mivel nekem is melegem van, folyik rólam a víz, bár gyanítom abban a felfokozott nemizgalmam is szerepet játszik. Jó pár izzadtságcsepp megjelenik az arcomon melyeket egy zsebkendő segítségével gyorsan eltávolítok a képemről, majd - mivel még valószínűleg hasznát vehetem - visszarakom az eszközt a zsebembe és úgy várom a lift megérkezését. Mialatt arra várok úgy teszek, mintha csak úgy teljesen nyugodtan nézném az ajtó áttetsző fémlemezét próbálom megnézni az alkalmi partnerem testét. Nem tűnik rossznak ebben a ruhában, valószínűleg csak nem lehet olyan szörnyű. Lehet, hogy nem éppen mai gyártmány és kicsit leharcolt, de attól még lehet tűrhető alakja. Meg ha tévedek akkor is ugyanúgy el kell végeznem a munkám amiért fizetnek, mást különben baszhatom az előléptetést és az azzal együtt járó jólétet. Akkor siránkozhatok utólag, hogy miért voltam marha és szalasztottam el egy ilyen nagyszerű lehetőséget a másik teste miatt. Arra köszönöm szépen, ám nekem nincs szükségem. Így is elég, hogy eddig még nem tudtam kifogni egy gazdag csávót akivel elvetethetném magam. Bár az igazat megvallva nem is tudom mit képzeltem amikor a munkába állásom kezdetén azt hittem, hogy kifogok valami pénzes ürgét akinek a neje lehetek. Igen, naiv voltam mikor ilyeneket gondoltam, de erre egész egyszerű a magyarázat: minden nőnek ez az álma. Valószínűleg a gyengébbnek ítélt nem ábrándjaiban az sem feltétlen hogy egy hozzám hasonló foglalkozású leányzóval fog nem sokára szexuális viszonyt létesíteni.  Azonban Slyvi heves csókját elnézve lehet, hogy neki az volt a titkos vágya, hogy egy saját nemébe tartozó emberrel létesít viszonyt. Ki tudja? Lehet, hogy tényleg így van, legalábbis a közbeni hevességéből ezt szűröm le. A szavaiból ítélve eddig még nem teljesítette, ha ez lenne az a bizonyos magában rejtett vágyát.
- Oké, nem leszek veled durva. - ígérem meg, bár lehet hogy talán megszegem móka közben, ha azt kéri. Szemem a szemben lévő fémlemezt nézegették kissé unott tekintettel mialatt a mellettem álló szőkeséget hallgattam. - Nyugodtan zuhanyozz, szerintem én is betoppanok utánad. - mondtam, bár szívem szerint megszegném a görögnek tett ígéretem és ezzel a majdnem középkorú csajjal vennék egy forró, érzéki zuhanyt meg nem várva Stavrost az erotikus jelenetekkel.

Mosolyogva pillantok rá jelezve, hogy igazán semmiség ilyesmit megengednem neki, sőt ez alap amiatt, mert nem vagyok a nő főnöke, egyenrangúak vagyunk, még ha ő a foglalkozásomnak hála magánál lejjebb valónak tart. Nekem aztán oly mindegy mit gondol rólam egy olyan személy akit alig ismerek és akivel a nemes cél érdekében kell dugnom. Úgyis tudom, hogy ezután az este után többet nem látom őt, legfeljebb az utcán, esetleg a görög az akivel talán máskor is lesz esélyem összefutni, viszont rajta is csak a pénze érdekel, nem pedig a véleménye amit egész nyugodtan megtarthat magának legyen az akár pozitív, akár negatív. Nagy ívben tojok rá mit gondol rólam egy ügyfél amíg az nem befolyásolja a munkám. Addig aztán nyugodtan elküldhet az anyámba, vagy aggathat rám elmés beceneveket. Azokkal akiket megismerek meló közben úgy sincs semmi dolgom a pénzért folytatott szexuális örömszerzésen kívül. Minden bizonnyal Sylviaval nem leszünk jó barátnők egy leszbikus kaland után, vagy örökös ellenségek. Ha már a szép nevű hölgynél tartunk őszintén érdekel miféle test is rejtőzhet a kosztümje alatt. Úgy érzem erre nem kell sokáig várnom, ugyanis már lépek is be elsőként az ízlésesen berendezett szobában és magamban már azt fontolgatom miként tudnám csendesen meglesni a másikat, csak hogy tudjam mi vár rám. Nagyjából meg van már a tervem mikor a velem szemben álló közli mit mondjak Stavrosnak ha idő előtt betoppanna.
- Rendben van. - mondom ezzel megígérve, hogy tájékoztatni fogom a középkorú férfit hová is tűnt el. Tekintetem éppen az ízléses berendezett ágyat veszi szemügyre mikor a szőkeség eltűnik a fürdőszobába. Éppen hajtanám végre a leskelődési tervem mikor betoppan a ma esti események egyszemélyes nézőtábora és meglepődötten keresi a nálam idősebb, velem azonos nemű egyedet.
- Elment tusolni. - tájékoztatom és a kezeire nézek hátha látok bennük valamit, azok azonban teljesen üresek, csak pár aranygyűrűt lehet rajtuk látni. Nem igazán lep meg, amit a műfogsoros mond és ennek szívesen teszek eleget.
- Oké, akkor előmelegítem a terepet - egyezek bele mialatt a cipőmből már kibújtam és az ékszereimet vetem le melyek esetleg aggathatnak. Miután ezzel meg vagyok bemegyek a mellékhelyiségbe, ott levetem a maradék ruháim és belépek a folyó zuhany alá ahol megpillanthatom Sylvit teljes valójában és a látvány bár nem tökéletes, de határozottan tűrhető melyet egy mosolygással jelzek. Közelebb lépek hozzá és az ajkaira forrasztom a szót egy forró csók keretén belül mialatt kezeim bejárják a fedetlen idomait.

Nem hagyom Sylvianak befejezni a félbehagyott szót, helyette inkább arra ösztökélem, hogy másra használja az ajkait ami sikerül is. Amíg az ajkaink és a nyelveink találkoznak megszűnik az egész külvilág az öregedő göröggel együtt. Úgy érzem csak ketten vagyunk széles e világon, nem létezik se múlt, se jövő, kizárólag a jelen és mi ebben a zuhanykabinban. Nem törődök semmivel az ajakmunka élvezésén kívül. Elmém nem törődik azzal mit gondolhat az alkalmi partnerem eme tettemről, vagy rólam, egyenlőre felfedezetlen testen és a bársonyosan cirógató ajkakon kívül nem létezett semmi. Mikor a szájaink különváltak akkor se voltam képes mással törődni az elnyújtott cselekvés által felszabadított boldogságnak köszönhetően.
- Szia! - viszonozom a köszöntést és éppen ujjaimat újra körbekalauzolnám a selymes bőrén mikor meghallom az ajtó csukódását és közelebb húzódik hozzám a dekoratív nő mely kicsit sincs ellenemre. Letörlöm a az arcán végiggördülő könnycseppet és így szólok.
- Rendben, nem kell félned. - próbálom suttogva megnyugtatni és ajkamat az övére tapasztom, mialatt bal kezem a jobb mellére siklik és elkezdi markolászni és a jobb kezem mutatóujja bemerészkedik a a résébe, hogy a hatásos ujjas módszerrel melegítsem elő a terepet.

Minden kétséget kizárólag érzem, hogy Sylvia hazudik és valójában igen is fél akármennyire próbálja titkolni. Remeg a teste, ehhez kétség sem fér ezért közelítek hozzá lágyan mellőzve a hirtelen mozdulatokat. Mikor az ujjam bemerészkedik a pinájába akkor is óvatosan hatalok be, bár ennek ellenére még ugyanúgy felsikolt ijedtében a furcsa mód száraz rése izgatására és egyből megállít.
- Bocs, csak úgy tűnt, hogy a földszinten már előmelegtél. - kérek elnézést suttogva leginkább a mosdóban történtekre célozva mialatt kíváncsi tekintettel figyelem a másik mozdulatait. Tetszik, hogy milyen tapasztaltan fog hozzá a dolgokhoz és ezért szabadjára engedem a feltörni készülő kéjes sóhajom. Az ilyesmi jól tud esni a partneremnek, ezt tapasztalatból tudom. Már nincs időm valami huncutságot súgni a csábos lassítására, mivel szenvedélyes csókot kezdeményez melynek természetesen véletlenül sem állok ellen és nyelvével táncra hívom az övét és kezeim közé fogva a csípőjét közelebb húzom és az egyik kezemmel puhán belemarkolok a popójába.
- A kedvedért nem sietek, de csak mert ilyen jó veled. - susogom és számmal fogom be az övét lassan ízlelgetve az ajkait, majd letérek a nyakára az ajkaimmal és miután azt kellően körbecsókoltam következik a kulcscsont és végül leereszkedek a jobb melléhez és azt falom, szopdosom félig gugolásba leereszkedve míg a balommal a kényeztetett keblet fogom a jobbom pedig a derekát simogatja. Mindezt kicsit sem a görög kedvére teszem, Sylvia jó hangulatáért csinálom.

Bizony, Sylvia jól sejtette, viszont mikor elértem a megfelelő pontot még nem kezdek rögtön bele, előbb felemelem a tekintetem az arcára és néhány szót intézek hozzá.
- Ne fogd vissza a hangod, drága, szeretném tudni mi az amit tehetek intenzívebben és mi az amit inkább ne. - hagyják el a számat azok a bizonyos szavak és a nyalakodás mókában először a combjai belső felét veszem kezelésbe és miután azzal végeztem nyelvemmel a csiklóját kezdem el kényeztetni. Nem kényszerítem semmire amit nem akar, bármikor megállíthat, ha úgy szeretné, bár látva az izgatottságát ez valószínűleg nem fog bekövetkezni. Egyébként én sem tudom teljesen megőrizni a hidegvérem a felforrt testemnek és annak hála, hogy ilyesmit még nem csináltam sokszor. Valahogy mégse félek, inkább csak izgulok. Szóval a clitorist nedvesedésig kényeztetem, ha meg nem állítanak. Ha még mindig nyugodtan folytathatom tovább az izgatást, akkor a nedvesség bekövetkezése után nyelvemmel benyalok a barlangba olyan mélyre hatolva amennyire az az ízlelőszervemtől kitelik. Igyekszek úgy falni a gyönyör kulcsocskáját, hogy a szomszédos nyílás is habosodjon közben. Ha engedi akkor az egyik ujjam a szűkebb nyílásába tolom, ha nem akkor nem. Lassan, de biztosan mozogtam benne fokozatosan gyorsítva a nyaldosást , no persze egyenlőre nem a kiteljesedésig, ez most csak egy kis előjáték amit őszintén élvezek. Ha másért nem is, hát a közben kicsalt hangokért mindenképpen. Addig nem fogok leállni leállítás nélkül míg végül a kéjtől nem remegnek a harmadik x-en túljáró nő lábai. A jobb elérés érdekében valamivel a hátsófele fölött fogom át a derekát, míg azért néha az egyik kezem feljebb téved, hogy az első útjába kerülő mellett elkezdje érzéki markolászásban részesíteni ezzel segítve rá a minél jobb élvezésre. Abban a partnerem biztos lehet, hogy a szorgos munkámnak hála még egy jó darabig emlékezni fog a dologra és nem feltétlenül azért, mert egy ötvenes éveiben járó férfi nézte ezt végig. Úgy érzem hogyha eddig hitetlen volt, akkor ha máskor nem is, most szép esélye lehet megtérni Isten nevének sűrű emlegetésével, bár ez még fele se biztos. Minden esetre jó lenne, ha sikerülne vele pár "Óh, Istenem!"-et kiejtetni eme kora ellenére jó állapotban lévő emberrel.