Idegesnek kéne lennem, pedig egyáltalán nem vagyok az. Egy éve vagyok a szakmában, azóta luxus prosti lettem, már nem az utcán keresem a kenyérre valót. Jókor voltam jó helyen, így tudnám jellemezni azt, hogy kényem szerint szórakoztathatok férfiakat. Szergej kedves volt, bátran állíthatom, hogy az eddigi legemberbarátabb stricim. Nem tudom mi van az oroszokkal, de nagyon kedvelem őket. Neki köszönhetem, hogy megszabadultam az előző futtatómtól. Clark nem riadt vissza attól, hogy nőket verjen, sőt, híres volt kegyetlen fenyítéseiről. Nekem csak egyszer sikerült megtapasztalnom, bőven elég volt arra, hogy egyenest Szergej karjaiba rohanjak.
Noah Holloway neve már ismerősen csengett. Személyesen még nem találkoztunk, de vettem részt olyan eseményen, amit ő szervezett. Milliárdos, nagyképű, sznob. Akárcsak az apja, aki ijesztően magabiztos ember, tiszteletet érdemel és nem is fél attól, hogy kicsikarja magának azt a tiszteletet. A felesége hamar meghalt, ha jól emlékszem még a fia kiskorában, talán ezért is hasonlít Noah annyira az apjára. Nem is értem, miért engem kért. Vagy Szergej küld, fogalmam sincs, csupán annyit tudok, hogy egy órán belül itt lesz értem az autó, hogy elvigyen a villájába. Sofőr, fényűzés, hatalom. Mintha csak ismét Cancúnban lennék. A szüleim birtokán, bezárva egy kalitkába, mint egy madár.
Még nem vagyok teljesen kész, amikor a telefonom hangosan csörögni kezd a hálószobámban. Fogkrémes ajkakkal rohantam be és néztem rá a kijelzőre. Szergej…
-Istenem mindjárt kész vagyok. – Nyomtam ki a telefont és visszafutottam a mosdóba, hogy kiöblítsem a számat, hamarjában felkenjem a rúzsom és kisspirálozzam a szempilláimat. Egy kis pirosító és máris indulásra kész vagyok.
Belebújtattam lábaimat a tizenöt centis Louboutin cipőbe, vetettem egy utolsó pillantást a tükörben. Még a pirosító sem tudta elfedni arcom sápadtságát, a táskákat a szemem alatt. A fekete Alexander Mcqeeun ruha – amit egy kedves üzletembertől kaptam cserébe azért, amiért elkísértem élete legfontosabb napjára – tökéletes állt rajtam, mégsem nyerte el a tetszésemet. Ez van, másom nincs, így is alig takar belőlem valamit ez a pántnélküli, hátán csipkével díszített ruha.
Mire leértem, már ott parkolt a ház előtt a fekete Audi, sötétített ablakokkal. Magad, filigrén férfi lépett elém, arcán félmosollyal.
-Miss Munez, a nevem Hutch, Mr Holloway küldött magáért. – Megfogtam a kezem, besegített a kocsiba és miután bevágta mögöttem az ajtót, megkerülte a járművet, beszállt a vezető oldali ülésre és besorolt a forgalomba. Az ablakon bámultam kifelé, elfogott az idegesség, ahogy elhagytuk az ismerős környéket és ámuldozva tapadtam az üvegre, amikor megérkeztünk a város milliomos negyedébe. Ekkora házakat életemben nem láttam még.
-Kérdezhetek valamit? – Csúsztam középre, lábaimat gondosan összezárva. Hutch aprót bólintott, én pedig megnedvesítettem száraz ajkaimat. - Mr Holloway valóban egy érzéketlen pöcs? – Láttam a visszapillantó tükörben, ahogy lágy arcvonásai megkeményednek. Talán rossz pontra tapintottam.
-Gyerekkora óta ismerem, akkor is neki dolgoznék, ha egy érzéketlen pöcs lenne. Válaszoltam a kérdésére kisasszony? – Hevesen bólogattam, visszaültem a helyemre és mélységesen szégyelltem magam, amiért ilyen kellemetlen helyzetbe kerültem. De nem volt sok időm elmélkedni, mert kavicsos felhatóra érkeztünk, majd az autó néhány perc múlva leparkolt egy hatalmas villa előtt. A nap már kezdett lenyugodni, narancsos fénybe festette az amúgy krémszínű épületet.
-Már várja magát. – Kinyitotta nekem az ajtót, de nem kísért egészen a házig. Remegő kezekkel kopogtattam be és egy mosolygós, őzike szemű nő invitált be. Nem igazán értettem mit mond, akcentusa kicsit megzavart és mire ráeszméltem, hogy egy nyelvet beszélünk, eltűnt a kacskaringós folyosón.
Beljebb sétáltam, sarkaim visszhangot vertek a minimálisan berendezett előtérben. Táskámat letettem egy Tifanny lámpa mellé, ami jóval többet ér, mint amit én el is tudok képzelni.
Hamarosan aztán léptek zajától rezzentem össze, annyira lefoglalt néhány kép, amik a tágas nappaliból kacsingattak rám. Megpördültem a tengelyem körül és ajkaimra buja mosoly kúszott, ahogy megpillantottam Mr Hollway-t. A képek nem csaltak, a valóságban még jobban is néz ki.
-Jó estét Mr Holloway. Seraphina Munez vagyok. – Léptem oda hozzá, még mindig mosolyogva. A torkom száraz volt, fájt a lábam a cipőben, de rendületlenül tűrtem éhes pillantásait. Nem tudom hova vezet ez az este, nem is akarok gondolni rá, de jó lenne, ha megkínálna egy itallal. A lehető legerősebbel. Vagy talán kettővel.

A képek, amik az újságban megjelentek róla, ócska hamisítványok voltak ahhoz képest, ahogy valójában kinézett. Lenge öltönyt és fehér inget viselt, barna haja kócosan lógott a homlokába, szája mosolyra húzódott, ahogy megpillantott és a szemei… a hűvös, távolságtartó szemek egy pillanat alatt szelídültek meg.
-Szép képek, gondolom az áruk is csodás volt. – Jegyeztem meg bájos mosollyal, továbbra is a képekre szegezve tekintetem. Nem szeretem a sznob embereket, kiváltképp akkor nem, ha még kérkednek is a vagyonukkal. Nem azért jöttem, hogy képekről és festőkről beszélgessünk. Szergej azért küldött ide, mert Mr Holloway-nek nyilván terve van velem.
Egy üveg jó minőségű bor és két pohár kíséretében egy tágas, nappalihoz hasonló szobába terelt. A kilátás valóban gyönyörű volt. Lélegzetelállító volt, ahogy a lemenő nap narancsosra festette a helyek tetejét. A szürkület hamar átvette uralmát a nappali fényesség felett. A szoba berendezése árulkodott arról, hogy a ház tulajdonosának bankszámlája igen csak vaskos. Nem volt giccses és egy férfihoz mérten szépen volt berendezve, de azt a modern eleganciát, ami a szobát uralta, sosem fogom tudni megfizetni.
-Nem értek a borokhoz Mr Holloway, biztos finom. – Vettem el tőle a poharat, belekortyoltam és engedtem, hogy elrendezze hátamat cirógató hajamat. Ezt várja el tőlem. Engedelmeskednem kell neki, elvégre ha mindennek vége, busás össze landol a számlámon.
-Szergej említett egy szerződést. – Kezdtem bele, ujjamat a pohár száján járatva. - Előbb arról beszéljünk, utána mesélek magamról. – Ültem le a szófára, egyik lábamat átvetettem a másik és megittam a kristálypohár tartalmát.
-Megjegyzem, kicsit lekezelő és felháborító volt, hogy a sofőrjét küldte értem. A kuncsaftjaim általában maguk jönnek, ezzel is kimutatva a tiszteletüket. – Letettem a poharat, felnéztem rá és az ajkamba haraptam. Már most felkeltette az érdeklődésem. - Az apja nem tanította meg arra, hogyan bánjon egy nővel? – Lassú, kecses mozdulatokkal álltam fel, hogy közelebb lépjek hozzá. Ujjaim rátaláltak zakója hajtókájára, majd onnan a mellkasára. Apró köröket rajzoltam, követve a gombok vonalát, ajkaimon buja mosollyal.
Nagykorú vagyok, mielőtt még elgondolkodna rajta. – Kaptam e tekintetem kék szemeiről, csípőre tettem kezemet, a másikat még mindig mellkasán tartottam. - Sera-nak szólítson, azt szeretem. Ne kényszerítsen olyan dolgokra, amiket nem szeretek. Nem gép vagyok, ha szexelni akar velem, viselkedjen úgy. – Egyelőre ennyi jutott eszembe hirtelen, mert képtelen vagyok nem a kék szemeket nézni és nem mellkasán tartani a kezemet. A puha szövet alatt is érzem izmait, alig várom, hogy a saját szememmel is láthassam, mit rejt az öltöny.
-Egyetlen dolog van, mielőtt aláírom a szerződést. Tiszteljen engem… én is dolgozom, Amerika tisztességes – valamennyire tisztességes - állampolgára vagyok. Nem játékszer vagyok… ezt mindig tartsa szem előtt. – Mondandóm végére kezem nadrágja övéhez ért, lepillantottam, majd hirtelen fel és szűzies csókot leheltem ajkaira. Elhúzódtam tőle és kuncogva néztem körbe ismét a szobán.
-Egyszerűbb egy kurvával együtt lenni, mint normális kapcsolatot kialakítanod Noah? – Most először szólítottam a keresztnevén és most először húztam le a felhőkből. Kérdeztem rá arra, ami már régóta a fejemben jár. - Megdugod őket, kifizeted őket és búcsút intesz. Félsz attól, hogy megkedvelnéd valamelyiküket is. – Állapítottam meg hangosan gondolkodva. Nem értem igazán, miért nincs állandó barátnője, miért kell kurvákkal összefeküdnie. Rengeteg pénze van, jóképű, talán még vicces is, ne adja isten kedves. Nem ismerem, talán nem is akarom megismerni. Még nem tudom…
Újabb pohár bort töltöttem magamnak, nem törődtem azzal, hogy illetlenség vagy nem. Úgy viselkedtem, ahogy mindig is szoktam. Lerúgtam a cipőmet, ezzel is veszítve a magasságomból. Körbejártam a szobán, gyönyörködve a vegas-i kilátásban.
-Szeretném látni a szerződést. – Dőltem a hatalmas üvegablaknak, felhúztam egyik lábamat, amitől rövid ruhám felcsúszott, láttatni engedve fekete csipke bugyimat.  

Életemben nem találkoztam még ennyire dühítő férfivel. Az arroganciája, a sznobság, amit magából áraszt… feláll a tarkómon a szőr tőle. Elvárja, hogy felnézzek rá, elaléljak a külsejétől, remegve várjam az érintését, miközben Ő egy fikarcnyit sem adja meg nekem a kellő tiszteletet. Nő vagyok, nem valami játékszer.
-Ha hozzám érsz úgy, ahogy nekem az nem tetszik, esküszöm eltöröm az összes ujjad. – És ezt teljesen komolyan gondoltam. Elegem van az erejüket fitogtató, seggfej férfiakból, akik azt hiszik, törékeny és gyenge vagyok, akin lehet gyakorolni rég elvesztett hatalmukat.
-Szart sem tudsz rólam. Élsz ebben a hatalmas villában, kurvákkal hemperegsz, szórod a pénzed. Apuci ott van a hátad mögött, nemsokára megkapod a céget. Milliárdokat örökölsz majd és előadod a gyengéd, szerethető férfi karakterét, amikor az alapítványod körül forgolódsz. – Utána olvastam, nem hazudok. A Wikipédia túlzottan kiélezte a jó oldalát, semmit sem árult el a gyerekkoráról, csupán annyit, hogy az édesanyja hamar meghalt. Nem csodálom, ilyen férj mellől én is hamar elpályáznék. - Szerettek, igazán, olyan rózsaszín ködös érzéssel, de véget ért. Nem ezért lettem az, ami most vagyok és ha megbocsájt… – Ittam ki poharamból a vöröslő, mézédes bort. Ez kellett ahhoz, hogy el tudjak lazulni és ne engedjem, hogy a hangnem, amit megenged magának, kihozzon a sodromból. Nem kaparhatom ki az ország leggazdagabb emberének elkényeztetett, 26 éves fiacskájának a szemét.  Pedig óóóó, de szívesen megtenném, ha újra sértegetni próbál.
-Ellenben én tűrjem el, hogy te parancsolgass nekem. Nincs az a pénz Noah, amiért eltűröm, hogy így bánj velem. Nem is értem, mit keresek még mindig itt. Szergej nem erről beszélt nekem. – Csóváltam meg a fejem, letettem a poharat egy komódra és lábujjhegyen sétáltam el mellette, ügyelve arra, hogy testünk akár egy kicsit is érintkezzen egymással. Beleléptem a cipőmbe, hajamat vállam egyik felére tűrtem, megigazítottam felcsúszott fekete ruhámat. Nem gondoltam át ezt a dolgot. Szükségem van a pénzre, Szergejnek is szüksége van a pénzre, elvégre ő is ebből él, ahogy én is. Majd a nyelvemre harapok, ha sérteget.
-Hozd a szerződést. – Egyenesedtem fel, bájos, ellenállhatatlan mosollyal ültem le a szófára. A nap lement, a félhomályban, amit egy olvasó lámpa biztosított, jobban szemügyre vehettem. Magas, kifejezetten az én esetem, barna haja a szemébe hullott, ahogy mozgolódni kezdett a szobában. Kék szeme még akkor is engem nézett, amikor az íróasztalra támaszkodva a papírok között kutatott. Egy másodpercre elvesztem a szemeiben, zuhantam lefelé, húzott magával, végeláthatatlan hosszú ideig. Ívesre faragott szája beindította testemet. Elkaptam róla a tekintetem.
-Szeretnék elmenni a mosdóba. Ne fáradj, megtalálom egyedül is. –  Felálltam és meg sem álltam addig, amíg ki nem értem a fényűző előtérbe. Elvettem a táskám a tiffany lámpa mellől és kóvályogni kezdtem a házban. Benyitottam pár szobába, keresvén a mosdót, de nem találtam. Újabb ajtók jöttek, újabb szobákkal, de az egyiken fennakadtam. Az ajtó kulcsra volt zárva és nem is próbálkoztam bejutni. A házvezetőnő terelt a másik irányba, kedvesen, mosolyogva.
A mosdó is gyönyörű volt, akárcsak a ház többi része. Rosszul éreztem magam ilyen pompában, eszembe juttatta a családomat, akiket otthagytam Mexikóban és akik cseppet sem érdeklődnek irántam.
Csuklómat a jéghideg vízsugár alá nyomtam és kellemesen felfrissültem néhány perc múlva. A testem lenyugodott, a légzésem normális volt, a szívem már nem zakatolt annyira, mint pár perccel ezelőtt. Az agyam… nos a fejemben erotikusabbnál erotikusabb képek cserélődtek arról, hogyan másznék rá az idősebbik  Holloway drága kicsi fiára. Megmozgatott bennem valamit, pedig úgy bánik velem, mint egy darab ronggyal. Nem érdemlem meg azt a viselkedést, amivel kitüntet. Ennél többre vagyok hívatott és el is várom, hogy úgy bánjon velem. Akkor mégis miért izgat fel a tudat, hogy tenyere nyomott hagyjon puha bőrömön? Ellenkeztem, mert ösztönösen ellenkezik az ember, ha pofonnal fenyegetik, de… abnormális dolog amit érzek.
Fogalmam sincs, mennyi időt töltöttem távol tőle, gondolom nem is nagyon hiányoztam neki. Több tucat nő fordult már meg az ágyában, ne csodálkozzak azon, ha nem vagyok képes kitűnni a tömegből. Egyáltalán ki akarok? Akarok én lenni az a nő, akiért epekedik? Túlságosan korán jönnek ezek a gondolatok. Ebből még bajom származhat.
Lassú, kecses léptekkel, ringó csípővel, felfrissülve tettem lábamat a sötét padlójú szobába és azonnal a közelébe akartam férkőzni. Tudni akartam, mi van a remekre szabott öltöny alatt. Meg akartam ismerni az embert, akit ez alá a tökéletes maszk alá rejt. Amit azoknak tartogat, akiket távol akar tartani magától.
Akarok az a nő lenni, akit magához enged.
-Lássuk azt a szerződést. – Nedvesítettem meg kiszáradt ajkaimat, összepréseltem őket, hogy rúzsom továbbra is ragyogó legyen. Nem tudom, mit tartogat ez a szerződés, de ha egy pontjával nem leszek elégedett, nem fogom aláírni.

Lassú, kimért lépésekkel egyre közelebb értem hozzá, míg végül már csak cipőm orra vetett akadályt arra, hogy teljesen megadjam neki magam. Szemem ajkaira tapadt, kezemben a táskám összeroppanni látszott az erőtől, amivel markoltam. A szerződést kerestem, határozottan emlékszem arra, hogy amikor a mosdóba indultam, még itt volt az asztalon, barna köntösben. Most mégis csak újságok kerülnek a szemem elé.
Mutatóujjam végigsiklott vérvörös ajkamon, ahogy hátat fordítottam neki és ráakadtam az ágyon fekvő nagy borítékra. Szóval így akarja játszani ezt a játékot. Nem rontom el, rajtam nem fog múlni. Lehajoltam cipőmhöz, gondosan ügyelve arra, hogy fenekem ágyékához dörgöljem és végigcikázott testemen a vágy, amikor megéreztem kemény farkát a puha szövet alatt. Nem kellett sok, hogy a fejemet elvesztve rángassam az ágyig, ledöntsem rá és addig keféljünk, amíg bírjuk. Ellenben józannak kell lennem, elolvasnom a szerződést és jót tenni magamnak és Szergejnek egyaránt. Így előbb a pénz és csak utána az élvezetek.
Babráltam még néhány percet a cipővel, majd mintha mi sem történt volna, az ágyhoz sétáltam, kezembe vettem a borítékot és engedtem, hogy a papír a tenyerembe hulljon. Elég vastag, órákon olvashatom majd. Szememet végigfuttattam az első lapon és meglepődve tapasztaltam, hogy a teljes nevem szerepel a szerződésben. Seraphina Carmen Alvarado Munez. Otthon, Mexikóban a gyerekek megkapják édesanyjuk nevét is, de sosem használjuk, maximum csak az ilyen, hivatalos lapokon. Majd megölt a kíváncsiság, miféle finomsággal találkozhatok majd, így kényelembe helyeztem magam a három embernek elegendő nagyságú ágyon, átfordítottam a kettes lapra és olvasni kezdtem.
-Mi az, hogy csak akkor csókolhatlak meg, ha te kezdeményezel? Ez akkor is érvényes, ha szexelünk? Mert heves természet vagyok. – Na ez azért túlzás. Ezek csak csókok, semmit sem jelentenek, mégis rögeszmésen ragaszkodunk hozzájuk. Szeretem, imádom, nem tagadhatja meg tőlem még akkor sem, ha ő Noah Holloway. Leértem a lap aljára, egyre jobban aggasztott a szerződés tartalma, de nem adtam ennek hangot. Egyelőre jussak a végére, aztán majd utána együtt találunk rá valami megoldást. A következő lapok szavak ezrein át tudatták, hogy mit tehetek még is mit nem. Ki vagyok én és hogyan kell viselkednem.
-Na álljunk meg egy kicsit. Luxus kurva vagyok, nem háziállat. Megszabod mit vehetek fel, hogyan viselkedjek? Én nem ezért vagyok itt Noah. Ha azt akarod, hogy ezt valaki aláírja, akkor ez egészet gondold át újra. Egyedül vagy az ügyvédeddel, akivel nyilván órákat beszélgetsz erről. - Ezt képtelenség betartani. Egyéniség vagyok, rossz és jó tulajdonságokkal. Nem fogok megváltozni, még akkor sem, ha testemnek minden sejtje vigyázban áll attól, ahogy nyelve alsó ajkát érinti.
Táskámat a kezembe véve sétáltam oda hozzá, az asztal csaptam a szerződést. Nem bírtam rá nézni. Ha valahogy mégis felnéztem volna rá, eltűnt volna belőlem az elhatározás. Már pedig a fejembe vettem, hogy itt hagyom. Nem csinálom végig. Nem akarok megint sebezhető lenni, mint David után. Viharos kapcsolat volt, pontosan így kezdődött és a lehető legrosszabbul ért véget. Kettőnk közül én voltam az, aki sérült, nem akarom ezt megint végigjátszani. Ráadásul ott van Barry is. Az utolsó mentőövem, nem akarom elveszíteni.
Az ajtónál megálltam. Már ujjaim közt volt a kilincs. A szabadulásom utolsó esélye az lett volna, ha lenyomom, vissza sem nézek és eltűnök ebből a villából. Mégis kulcsra zártam. Táskám a földre hullott, cipőm az ajtónál talált biztos helyet, lábaim pedig egészen addig vittek, amíg kemény mellkasának nem ütköztem. A levegő, amit isten tudja mióta tartottam bent, kiszökött a tüdőmből. Felnyögtem, még mindig éreztem testéből áradó forróságot és férfiasságának minden egyes centijét.
-Mielőtt aláírom a szerződést, tudni szeretném, milyen veled a szex. Amikor nincsenek szabályok, csak te és én. – Búgtam fülébe, nyelvem kiejtett szavaim alatt fülét érintették, apró fehérneműm nedvesen feszült csiklómnak.
Megteszem… aláírom, térdre ereszkedem előtte, amikor akarja, csak ne vegye el a méltóságom.

Végigfutott gerincemen a remegés, a testem libabőrös lett, az érzékszerveim felélénkültek, a libidóm az egekben tombolt. Nem ellenkeztem, mikor nyelve a számba furakodott és az enyémet kereste. Elébe mentem és én voltam az, aki végigsimított nyelve selymességén, miközben teljesen hozzásimultam. Karjaimat nyaka köré fontam, ujjaimat hajába vezettem és tincseibe kapaszkodva, ujjhegyre ágaskodva faltam az ajkait.
A világ lelassult körülöttünk, minden neszt és zajt tisztán hallottam, noha az ajtó zárva volt, az ablakok szintén. Ügyetlenül lépkedtem hátrafelé, belemosolyogva a csókba és hagytam, hogy lehúzza rólam aprócska ruhámat. Elégedett pillantásába belepirultam. Elfordítottam a fejem, de állam után nyúlt és kényszerített, hogy szemébe nézzek. Elhúztam a számat, majd gúnyos mosollyal válaszoltam.
-Nincs anális szex Mr Holloway, ezt jól jegyezze meg. – Eldőltem az ágyon, hajam szétterült a puha selyem ágyneműn, simogatta bőröm a takaró finom szövete. Az ágy végébe csúsztam, felforrósodott testem miatt könnyen lekúsztam tőle.
Széles mosollyal néztem végig, ahogy hihetetlen tempóban szórja le magáról a ruháit. Ezt én is meg tudtam volna tenni, de jelen pillanatban nem lettem volna képes rá. Helyette elfeküdtem az ágyon, lábaimat erkölcstelen módon nyitottam szét, hogy beférkőzhessen közéjük. Csípőmet megemeltem, ágaskodó farkához dörzsöltem magam és felsóhajtottam, amikor csiklóm megadóan megkeményedett.
-Arról nem szólnak a hírek, hogy mekkora farkad van. – Lenéztem nagyajkaim között játszó keménységére és már a tudattól, hogy nemsokára magamban érezhetem, egy kisebb orgazmus hullám söpört végig rajtam. Ajkamba haraptam, lelöktem magamról és amíg nem figyelt, lovagló ülésben elhelyezkedtem rajta. Aztán lejjebb csúsztam a combjaira, majd egészen addig, amíg a lábszárán meg nem találtam a helyem. Lassan hajoltam le és nyaltam a csúcsát, hogy aztán csücsörítve ajkaim közé vegyem. Olyan volt, mint a selyembe bugyolált acél. Kőkemény volt, mégis puha és furcsa mód ízletes. Kezem is rásegített a munkámra. Végignyaltam a tetejétől a csúcsáig, nyelvem eljátszadozott a makkon. Aztán újra lebuktam és egészen addig csináltam, míg meg nem éreztem ajkaim között a lüktetést. Az érzést, amikor mindjárt a csúcsra ér. Elhúzódtam, lenyaltam a számat, tenyereimet izmos mellkasának feszítve csókért hajoltam, ügyesen hergelve ringatóztam az ölében.
-Elég bemutató volt ez vagy többre vágysz? – Beszívtam alsó ajkát, kicsit meg is csócsáltam, csak azután engedtem el. Még mindig az ölében kevertem a csípőmmel. Felemelkedtem és épp csak annyira engedtem magamba, hogy többre vágyjon belőlem. Akkor ismét felemelkedtem és megcsókolva lemásztam róla. Az ágy végébe csúsztam, épp vele szembe. Felültem, lábaimat szétnyitottam. Bekaptam mutatóujjam és szopást imitálva farkasszemet néztem vele. Nedves ujjamat végighúztam a melleim közti ösvényen, egészen addig, míg rá nem bukkantam forró csiklómra. Vágyott a törődésre, amit most meg is kapott tőlem. Laza ujjmozdulatokkal kezdtem bele saját kényeztetésembe, miközben szabad kezem kemény melleimbe markolt. Hangosan nyögdécseltem, fejemet hátravetve élveztem ujjam játékát, majd hirtelen abbahagytam.
-Mutass valamit Noah. Jobb szeretném, ha te csinálnád. – Keze után nyúltam, ülésbe húztam és annyira közel ültem hozzá, hogy gyakorlatilag már az ölében voltam ismét. Ajkaimhoz emeltem kezét, óvatosan, gyengéden haraptam bele az ujjaiba és középső ujját végignyalva csiklómhoz vezettem. Megtámaszkodtam hátul kezeimen, megemeltem a csípőm, hogy hozzám férjen. Végigszánkázott rajtam a kielégülésért folytatott harc heve. Számra buja mosoly kúszott, ahogy farkas szemet nézve vele megéreztem ujját magamon.

-Nincs anális játszadozás Mr Holloway, az nem az én asztalom. – Szögeztem le tárgyilagosan, semleges hangon. Sosem volt a kedvencem és ezt még érte sem tenném meg. Bármennyit fizetne is érte, akkor sem.
Szemem újra lesiklott a farkára, beharaptam az ajkam. Hallottam ezt azt, a lányok beszélgetnek, kibeszélik az aktuális partnereiket és én sem vagyok különb tőlük. Jobban ismerem már Noah farkát, mint saját maga. Keringenek pletykák róla, de én sosem hittem a szóbeszédnek. Jobb szeretem magam megtapasztalni.
-Elégedett vagyok vele. – Simítottam rajta végig ujjheggyel és mosolyogva játszadoztam vele egy kicsit. - Én viszont szeretek magammal is játszadozni, szóval ne tiltsd meg nekem. – Vártam a kényeztetést, a testem tüzelt, kielégülésért könyörgött és amikor azt hittem, hogy megkapja, csalódnom kellett. Keze durván a csuklóim köré simult és fémes, hideg érzés harapott a kezembe. Az ágyhoz lettem bilincselve. A figyelmem egy percre elkalandozott és mi lett a vége?
-Igazak a pletykák. – Jegyeztem meg félhangosan, durcás arckifejezéssel. Mérges voltam, amiért hagytam, hogy ezt tegye velem, ugyan akkor izgatott is lettem és talán egy kicsit féltem is. Soha nem volt még ilyen szexben. Vonzott az ismeretlen megismerése, de rettegtem a fájdalomtól. A gondolatok hamar el is tűntek a fejemből, amikor ujjai végre megadták duzzadt csiklómnak a kijáró kényeztetést. Lábaimat szétfeszítette széles válla, ahogy behajolt és ajka lecsapott érzékeny csiklómra. Elfojtottam egy hangos sikoltást, fejemet az ágy támlájának támasztottam. A mellkasom hullámzott, egyre hangosabban nyögdécseltem.
-El fogok menni Noah, fejezd be kérlek. – Könyörögtem neki halkan és mintha meg hallotta volna, elmászott tőlem, óvszert görgetett magára és minden előjel nélkül, gyorsan és durván csapódott belém. Ajkaim vonallá préselődtek, bevallom fájt… iszonyatosan fájt és nem tudtam ellenkezni. A kezeim meg voltak kötve, a tehetetlenség pedig egyre csak gyülemlett bennem.
-Óvatosan. – Hajoltam hozzá egy csókért. - Még nincs annyi tapasztalatom, mint gondolod. – Ismertem be elpirulva és örültem, hogy a hajam szabadon mocorog arcom körül. Csípőmet megemeltem, a bilincs már kezdte kidörzsölni a csuklóm.
-Vedd le rólam Noah, ez fáj. – Ráztam meg a bilincset, csilingelt a fülem mellett, mint egy harang. Utáltam a szituációt, megalázottnak éreztem magam. Tárgynak, amit csak úgy kihasználnak. Bár ez eltörpült amellett, hogy mennyire égett a csuklóm. Ha tudtam volna, ha hittem volna a pletykáknak, amit meséltek nekem pár órával ezelőtt… akkor is eljöttem volna. Félek, de mégis úgy vonz, mint bogarat a fény. Nem könnyű menet, de vállalom a kockázatot.
-Legalább lazíts rajta, ha nem veszed le. – Egy idő után elviselhetetlen lesz a bilincs szorítása, minél többet mocorgok, annál jobban a csuklóm köré fonódik és képtelenség kibírni mozgás nélkül. - Megteszek bármit, csak tüntesd el ezt a szart rólam. – Felelőtlen kijelentés volt tőlem, de mást már nem tudtam felhozni. Lassú mozgásba kezdtem, teljesen befogadva őt, ügyelve arra, hogy a bilincs ne sértse jobban fel a kezem. Ahogy a vágy egyre nőtt a testemben, a fájdalom egyetlen pontba sugárzott ki és az a csiklóm volt. Őrjítő volt az érzés, szinte percek alatt elfelejtettem, hogy a kezem meg van kötve. Nem tudom érinteni, pedig lételemem. Már nem azzal foglalkoztam, hogy láncra vagyok verve, már csak az érdekelt, hogy minél hamarabb kielégülést kapjak.