Olivia Joy Armstrong

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: kedves, vicces, gondoskodó, céltudatos, művészi hajlam, rendszeretés, lelkiismeretesség

◆ negatív tulajdonságok: túl érzelmes, sokat gondolkodó, sértődékeny, makacs, akaratos, kíváncsi

◆ egyebek: Támasz, ha rossz napod van, barát a bajban és naiv mikor kihasználod...
Ha röviden kellene megfogalmazni ki vagyok, akkor ezek a szavak jutnak legelőször eszembe. Sosem szerettem, hogy bárkiben megbízom, bárki sorsát a szívemen viselem és egyetlen számomra szívfacsaró hablatytól akár sírni tudnék. Néha azt érzem csak kinevetnek a hátam mögött, mindig bekajálom az aktuális hazugságot, hogy közelebb kerüljenek hozzám. Talán túlságosan megértő, kedves és hiszékeny vagyok?! De akkor milyen legyek olyan mint...Isobel? Áhh, még a név hallatán is frászt kapok. Nem szeretem, ha az ember tiszteletlen a másikkal Ő pedig sokszor az. Olyan nagy a szája, de még is imádják és ezt utálom. Pimasz kis dög és még is a legjobban keresett nálunk. Sokszor kívánom bárcsak más lennék, de aztán rájövök bennem is van sok minden ami mások számára izgalmat nyújthatnak. Például egyesek szeretik, ha kissé elvont, művészi énem a felszínre tör, vagy ha számomra idegesítő akaratosságom előbukkan ami bennem feszültséget kelt, de néhány embertársam kifejezetten aranyosnak véli. Sajnos a durcát is hamar betudom vágni, olyankor aztán megy a kummogás, némasági fogadalom. Persze ez sosem tart sokáig, hisz nem vagyok haragtartó típus, és a csöndet sem szeretem. Valami apró vicc, egy-egy érdekes beszólás mindig elhagyja szám. Kuncsaftok ezt is szokták értékelni, végül is fontod, hogy mindig tudjunk beszélni a másikkal, hisz a kommunikáció mindennek az alapja. Legalábbis szerintem. Ha már idáig eljutottunk akkor megemlíteném, hogy nem vagyok egy buta szöszi, de azért halkan megjegyezném lángésznek sem születtem hisz akkor nem itt lennék. Mindenesetre roppant céltudatos vagyok és ami érdekel azon belül mélyre ásom magam. Remélem egyszer lesz saját megnyitóm, egy tágas galériám és sokan veszi majd a képeim. De mivel tudom, hogy ez nem egyhamar fog bekövetkezni így becsülöm ami van, azaz a jelenlegi munkám. Isobel ide, vagy oda, engem is imádnak a férfiak, s amíg imádnak addig semmiben nem szenvedek hiányt!

Történet vagy szerepjátékos példa

Egy kis kék, egy kis piros és legyen sárga is rajta!
Minden egyes képet melyet festek azzal a tudattal készítem, hogy mi lenne, ha. Folyamatos variációk az életemet tekintve. Ha vászonra vetíthetném, hogy mit is képzeltem el magamnak akkor kék azért lenne rajta mert a végtelent, a megfoghatatlanra vágyom folyton, de egyszer mindent elér az ember hisz az ég és a tenger is valahol egybeér valahol. Pirost azért választottam mert a tűz, a szenvedély bennem lakozik. Minden nőben van valami kihívó, valami leírhatatlan szexualitás. De valahogy nem úgy képzelem el, hogy férfiakat kísérgetek el ide-oda. Néhányuk pedig olyan akár egy sérült agyú vaddisznó! Nem értik meg mi escort lányok csak kísérők, beszélgető társak vagyunk nem pedig szexpartnerek. Nem fogok senkivel pénzért lefeküdni. Pár kuncsaft ágyában ugyan megfordultam már, de azok mint privát találkozások voltak semmi pénz, semmi puccos gála vagy egyéb. Túlságosan is közel akarok kerülni mindenkihez, barátként akarok rájuk tekinteni. Néhányukat vagy megsajnáltam, vagy tényleg éreztem valamit már nem tudom, de lefeküdtem velük. Ez persze nem rendszeres dolog, sőt! Csak is akkor lehetséges, ha már jó párszor felkért az illető és tényleg kialakult valamilyen szimpátia. Az igazi célom tehát nem ez az út volt. Festő akartam lenni, sőt még most is ezért, ha van időm eljárok egy kedves ismerősömhöz aki viszont munkaként űzi e tevékenységet. Imádom nézni ahogy a színeket felpakolja a papírra, amilyen egyszerűen egyengeti azt ecsetével és amennyi érzelem árad a végeredményből. Munkái imádója vagyok, személyének hódolója és külsejének rabja. Szerelmes volnék? Áh! Ezt nem vallanám be magamnak. Furcsa! Annyira érzelmes típus vagyok, mindenki nagy lelkitársává akarok válni és még is félek bevallani, ha komolyra fordul bennem valami. Egy aprócska szikra pattant mely a sok együtt töltött idő után lángocskává gyarapodott. El kellene oltanom? Nem kéne többet vele találkoznom? Szeretem azt a légkört amit teremt és még a művészet is hozzávonz, kell valami ami kiragad az egyszerű hétköznapokból. Vele elfelejtem a munkám által szerzett problémákat.
Folytatva az elképzelt életről szóló festményem a következő szín a sárga. Egyesek szerint az irigységet szimbolizálja, mások szerint pedig az örök fényesség, dicsőség, magasztosság jelképe. Sosem voltam egy túlzottan csilli-villi életre vágyó nőszemély, de azért azt akartam mindig is, ha elérek valamit az jól fizetődő legyen minden értelemben. Ha a munkáimat egyszer betudnám mutatni, ha lehetne egy galériám akkor elvárnám, hogy tiszteljék amit képviselek. Mivel roppant sértődékeny vagyok és mindent magamra veszek így a negatív dolgokat nem akarom meghallani. Feketét semmi kép sem tennék a képemre. 3 színen kívül még csupa üde és frissességről árulkodót vinnék fel a vászonra.