- Tudtad, mennyire gyűlölöm ezeket az összejöveteleket, mégis meghívtál egy ilyenre. Ugye tudod, hogy ezért még herén foglak rúgni?
- Ugyan már Zane, jó hely ez... Élvezd a társaságot, igyál pezsgőt, van abból a gusztusos koktélrákból, amit annyira szeretsz. Egy kicsit jól is érezhetnéd magad a változatosság kedvéért. - Gordon egy apró mosollyal cukkolta barátját, de a férfi most nem volt olyan hangulatban, hogy vegye a lapot. Kedvtelenül sétált a tömegben, testén egy fekete szmoking és fehér ing, s persze csokornyakkendő. Valahogyan taszította a felé közeledőket, így szerencsére egyetlen beszélgetésbe sem kellett belekezdenie, mely az időjárásról, a hétvégi focieredményekről vagy éppenséggel a tőzsdéről szólt. Gyűlölte a small talk-ot és annak minden formáját, s mivel az ilyen eseményeken mást nem csinál az összecsődített barom, így ezeket a rendezvényeket is gyűlölte.
- Elmondanád még egyszer, hogy miért vagyunk itt pontosan?
- Az idősebb Richmond minden évben több ilyen partyt rendez, amivel le akarja nyűgözni a barátait, ismerőseit, rokonságot, ki tudja még kicsodát. Nagyanyámat is minden alkalomra meghívja, de most betegeskedik az öreglány, nem tudott eljönni, így engem küldött... Én pedig hoztalak téged, hogy ne legyek annyira egyedül. - vigyorgott Gordon, majd meghúzta a poharába töltött, gyöngyöző nedűt.
- Egy fasz vagy...
- Tudom, de ezért szeretsz. - kacsintott a másik Zanere, majd pár falatkával csillapította az étvágyát, hogy utána meginduljon barátja után, aki újra belevetette magát a tömegbe, hogy aztán egy újabb itallal töltse ki a gyomrát . A bárpultnál rendelt valami töményet, majd újra Gordon felé fordult.
- És ki a házigazda?
- őőő... - nézett körbe a kérdezett, de amikor tekintete visszatért a kérdezőhöz, a fejét rázta. - Nem látom, csak az egyik lányát. Látod, ott a lépcsőfordulóban: vörös ruha, szőke haj, aranyos pofika...
- Ezt nem mondod komolyan!
- Dehogynem... Miért, mi van?
- Ismerem a csajt.
- Ne csigázz már, honnan?
- Nem fontos... De az éjszaka olyan fordulatot vett kedves barátom, hogy talán megúszod a herénrúgást.
- Ennek maradéktalanul örülök. Akkor, ha jól sejtem... Ugye ne várjalak meg a kocsival?
- Szükségtelen. Majd megoldom... - tette le poharát a bárpultra, majd elindult Adalinde felé, ügyelve arra, hogy a lány ne láthassa meg. Bár talán fel sem ismerné egyik régi ügyfelét, akivel olyan odaadóan kefélt pár héttel ezelőtt. Mire odaért, a szösszenet már egyedül volt, a korlátnak támaszkodva figyelte a társaságot, így Zane könnyen állhatott meg mögötte, s súghatta fülébe szavait.
- Szóval a házigazda lánya egy kurva... Vajon apuka tud róla? - mélyen búgtak szavai, majd oldalazva került a lány mellé, a korlátnak döntve hátsóját. Arcán nem voltak érzelmek, semmit nem tudott Adalinde leolvasni a vonásokból, hiszen nem is volt mit. Tényt közölt, reakciót várt. Ennyi.