- Engem rohadtul nem érdekel!- ordítok az előttem álló Alfredora.
Megmasszírozom az orrnyergemet, és dühösen állok fel a székemből.
- Azt mondtam, intézzétek el, de nem azt, hogy az egész rendőrség tudomást szerezzen róla! Mégis mi a fenét gondoltatok, mikor a rendőrség melletti bankot raboltátok ki? Egyáltalán mondtam, hogy raboljátok ki?!- két kézzel az asztalomra támaszkodom.
Nem érdekel, hogy a férfi majdnem elvérzik. Nem érdekel, hogy alig él. Nem hiszem el, hogy nélkülem mindent elrontanak. Rácsapok a fára, mire Alfredo és a három másik férfi a szobában összerezzen.
- Te, te és te- mutatok a három kisebbrangú fickóra. Kihúzom az egyik fiókból a pisztolyt, és három, egyszerű lövéssel megölöm őket.- halottak vagytok.
Mind a hárman tehetetlenül eldőlnek a szőnyegen. Az előbb működő szívük helyén most vér szivárog. Az ajtóhoz lépek, majd kikiáltok rajta:
- Maria, takarítás!
Visszafordulva becsapom az ajtót magam mögött. Alfredo háta mögé sétálok, közönyösen megvizsgálom véráztatta, szaggatott ruháját és sebes fejét. Elélépek és merően szemébe nézek.
- Ez mégegyszer ne forduljon elő!- csattanok fel, és kitekerem a kezét, mire hangosan felnyög.- Hai capito? Sí o no?
Hang nélkül bólogat hevesen, legalább nem szólal meg. Attól csak szánalmasabb lenne a helyzete. Elengedem a kezét, majd elhessegetem az irodából. Alfredo átlép a három hullán és az ajtónál beengedi Mariat, aki szintén hangtalanul teszi a dolgát. Mögötte belép még kettő klántag, ők teszik bele a hullákat a zsákokba, amik majd valahol Las Vegas területén kívül landolnak.
- A szőnyeget meg vigye el kitísztítattni!- mondom a kifelé igyekvő lánynak.
Mikor végre egyedül maradok, előveszek egy szivart. Kell valami, amitől gyorsan lenyugszom.
- Mi van?- kérdezem sürgetően a telefonba, ami megszólal az asztalon.- Nem várok senkit, miről beszélsz?
- Richard Perkins! Pornófilmrendező, pénzcsináló és egy zseni!
Kedvem lenne lefejelnem az asztalt. Elmagyarázom a hihetetlenül eszes őrnek, hogy nem érdekel kicsoda. Nézze meg gépen a hátterét, keressen rá, ahol kell. Várakoztassák, alapos kivizsgálással vagy ha úgy akarja küldje el. Nem sok kedvem most bárkivel is fogalakozni.

Ugyan mi dolgom lenne nekem egy pornófilmrendező kis senkivel? Mikor hangosan is felteszem a kérdést, még kevesebb értelmét látom.
- Pronto!- kiáltom a kopogásra, és Alfredo lép be.
Sebeit bekötözték, új ruhát is vett fel. Az egyik szeme annyira bedagadt, hogy rendesen ki sem bírja nyitni. Ajka két részen is felrepedt, járomcsontjánál hatalmas púp keletkezett. Ez jár azért, mert nem azt teszik amit mondtam. Egy szóval is utasítottam őket, hogy rabolják ki a bankot?! Egy rohadt büdös szóval nem említettem nekik. Vajon miért? Mert tudtam, milyen szerencsétlen banda. Semmit nem lehet rájuk bízni. De ők mégis azt hiszik, hogy van szabadságuk, hogy azt tehetik, amit akarnak. Fel kéne fogniuk, ők csak egyszerű katonák. Több száz van belőlük, egy csettintés és már helyükre lép ötven másik!
- Richard Perkins, 35 éves- olvassa Alfredo.- Las Vegas-i lakos, pornófilmrendező. Nem megbízható, sokszor átvert már embereket. A Richard Perkins nem az igazi neve, az igazi neve...
- Nem érdekel! Nem érdekel, mi az anyja neve! Nem érdekel, hány nővel feküdt le!- vágok közbe erőteljesen.- Azt mondd meg, üzletelt-e velünk? Valakinek a családból az ismerőse? Hogy talált meg? Ezekkel foglalkozz, te stupido!
Ha lenne hajam, mind kihullott volna az embereim hülyesége miatt. Elhamarkodott ötlet volt itteni olasz maffiosokat beavatni és bevenni a családba. A sok hamburger és a kóla elvette az eszüket. A végén még Italiából kell hozatnom embereket. Pedig ott sokkal nagyobb szükség van megbízható, jó tagokra.
- Engedjék be- hívom fel az őröket, akik a kapunál vizsgálják át ezt a bizonyos Richardot.
Megigazítom az öltönyömet, és elfoglalom a helyemet az asztalom mögött.
- Öt perce van!- közlöm a belépő pornófilmrendezővel, majd intek a két őrnek, hogy elhagyhatják az irodát.
- Térjen a tárgyra, signore. Ne raboljuk egymást idejét feleslegesen.