To: Ana

Az egyik haveromnak elég súlyos torokgyulladása lett, így a banda, ahol énekel, engem kért fel, hogy lépjek fel velük. Amikor ez az amatőr banda megalakult, én voltam a névadó, így a banda a „Black Sheep„ nevet kapta. Elég tehetségesek és elég népszerűek is, ahhoz képest, hogy nem egy nagy bandáról van szó. A dobos egy csaj, a basszer és a szólógitáros meg két srác, akik hasonló stílusban nyomják, mint én.
Nagy nehezen belementem abba, hogy kimozduljak a steril kis buborékomból és el is indultam a clubba, ahol a koncertet fogjuk adni. csak az oda úton elszívtam egy rakat Joint-ot, önbizalom növelésnek, de igazából nem látszott rajtam, mert mindig olyan vagyok, mint aki betépett.
Mielőtt beléptem a helyre, elraktam a füves cigijeimet és kicseréltem a normális változatra, majd nagy kegyesen belépdeltem. A gitáromat leraktam a színpadhoz és lekezeztem a srácokkal, majd egy öleléssel üdvözöltem a kis dobost, aztán közöltem, hogy iszok valamit. Elővettem egy szálat, majd az öngyújtómat kerestem, de amikor megtaláltam, akkor sem lett jobb, mivel az teljesen ki volt fogyva, így jobb híján a pultnál ácsorgó, barna szépséghez léptem.
-Szia… ne haragudj, van tüzed? –pillantottam rá kérdőn, miközben az arcát fürkésztem. Szép csaj, de nem ez a világ. Mit kereshet mégis itt.

To: Ana

Ez a mai nap ennél már nem is lehetett volna furább. Nemcsak azért, ma különösen betéptem, hanem azért is, mert ma először léptem fel hosszú idő után. Nem mondanám, hogy nem vágytam erre, csak nem voltam benne biztos, hogy pont egy zsúfolt bár az, ahová nekem mennem kell.
Gyorsan szedtem össze magam, így aligha volt időm arra, hogy megigyak egy kávét vagy egy teát, de azt hiszem, hogy nem is számított volna, hisz nem részeg vagyok, hanem enyhén elszálltam, de igazából nekem nem nagyon számít. A fekete bakancs, a fekete ing és a farmerem tökéletesen hangsúlyozta a zene és a hely hangulatát. Persze elegáns club, mármint. Elegánsabb, mint ahová járni szoktam, de a rock örök, így emiatt nem lehet kifogása a drága bandának. Mondjuk nem is lenne, mivel a haverjaim és az ő stílusuk is pont ilyen.
Az öngyújtóm beadta az unalmast, így az egyik csajhoz léptem, aki a pultnál ücsörgött. Meglepően dögös volt egy ilyen helyre, de mindegy. Megkérdeztem tőle, hogy tud-e tüzet adni, de a válasza több volt, mint meglepő.
-Ne haragudj, hogy… mi? –néztem rá értetlenül, miközben a cigit kiszedtem a számból és elkezdtem vizsgálgatni. Hát. ha ezt nem a banda szervezte be nekem, akkor nem értem, hogy miért volt ez a reakciója.
-Megtudhatom a nevedet? –néztem rá továbbra is érdeklődön és kissé talán hitetlenül. Lehetséges, hogy összekevert valakivel? Hát, nekem ez is jó, csak tudjam meg a nevét és azt, hogy mit is keres itt. Mert van egy olyan érzésem, hogy ez a csaj vagy prosti vagy escort lány, így bizonyára nem én rendeltem magamnak, mert arra csak emlékeznék.

To: Ana

Hát én mindenre számítottam csak arra nem, hogy a csaj, akit azzal szólítok le, hogy tudna—e tüzet adni, kivételesen nem egy béna csajozós szövegnek szánva, azt ajánlja föl, hogy enyém lehet a társasága.
-Igen, sejtettem, hogy ez a lényege annak, amit mondtál, csak… furcsán hangzott. –jegyeztem meg egy mosoly kíséretében. Hát akkor oké. Tuti összekevert azzal a taggal, aki megrendelte, mert az ziher, hogy a csak vagy prosti vagy a társaságot biztosítja vén faszoknak vagy olyanoknak, akiknek nem elég nagy a tökük, hogy felszedjenek egy csajt önerőből.
De ez a nő szép is, meg nem tűnik elveszettnek, így… nincs baj ezzel. Azt hiszem, ma este leszek az, akinek rendelni kell nőt, hogy hozzáérjen valakihez. Hú… ez durván hangzott, még így fejben is.
-Nagyon örülök, Ana. –nyútottam neki én is kezet, miközben megengedtem magamnak egy igazán édesen és kellemesen ható mosolyt. Nos, ez nem mindennapi, ezt javarészt csak Crys-nek adom, de most valahogy ez nem tudott foglalkoztatni.
-Adam. –néztem rá továbbra is mosolyogva, miközben elraktam a cigimet és minden figyelmemet neki szenteltem. Nagyon remélem, hogy a tagot is Adam-nek hívják.

To: Ana

Most vagy a sok anyagtól és az arra vedelt piától haluzok egy ilyen kurva jó csajt, vagy tényleg itt van, és azt hiszi, hogy én vagyok a megrendelője. Hát. Ha ezen múlik a drágaság boldogsága, akkor legyen.
Ahogy kimondta a nevemet, már biztos voltam benne, hogy ő tényleg nem engem várt. Hát. Van ez így. de amíg nem küld el a búsba, addig nincs bajom a helyzettel.
-Én? Nagyon is a zenekarral vagyok. Én énekelek. –jegyeztem meg talán kissé túl nagyképűen, majd a következő magyarázata annyira hülyére sikeredett, hogy azt elmondani nem lehet. Csak egy kissé talán beszívott mosoly jelent meg az arcomon és rögtön hozzá is szóltam.
-Ha józan lennék, akkor sem hinném el, hogy egy ilyen csaj a banda miatt jön… -néztem rá mosolyogva, majd csak egy bólintással nyugtáztam azt, hogy ezt fel kell vennie. Amint meghallottam a választ, amit a telefon túlsó végén lévő egyénnek adott, azonnal tudtam, hogy én nem az vagyok, akinek ő gondol és most már ő is egészen biztos lehet benne.
-Ott, hogy bizonyára nem a koncert szépségeiért jöttél. –vontam meg a vállamat, majd a következő mondataira elkerekedett a szemem. Hát ez kész. Ez a csaj aztán nem szívbajos, de én sem vagyok az.
-Nyugi, nem áll szándékomban megfektetni téged. Nem vagyok az a típus, de a te bajod. Nem tudod, hogy mit hagsz ki.Viszont. Szeretném, ha nem csak a koncert idejéig maradnál, szívesen meghívnálak valamire, ha neked is megfelel. –néztem a csajra mosolyogva, majd kértem a pultostól egy józanító vizet, hogy mire színpadra kell állnom, már nagyjából felszálljon a füst és eltűnjenek az ukulelés palik a fejemből.

To: Ana

A szemei felcsillantak és a mosolya kiszélesedett, amikor megtudta, hogy én vagyok az énekes. Legalábbis az ideiglenes, de ezt neki nem kell tudni. Alapból én lettem volna, de inkább maradtam a névadó.
-Igen, ez komoly. Egész jól nyomom, a srácok és a dobos csaj is jó. –akit ma bizonyára befűzök, és együtt töltök vele pár kellemes pásztorórát, mivel a kicsike nagyon nem akarja beadni a derekát.
A következő megnyilvánulása aztán olyan hihetetlenre és hülyére sikerült, hogy azt elmondani nem lehet, így kénytelen voltam felvázolni neki, hogy ezt ő sem gondolta komolyan.
-Nos, örülök neki, hogy már érdekel a zene és mi is. –néztem rá mosolyogva. Nos, azt hiszem, hogy a megnyilvánulásom nem tetszett neki, miszerint én nem akarom megdönteni. Hát ő mondta, hogy a szex az tabu, szóval ne akarjon itt sértettet és hasonlót játszani. Túl jól ismerem az embereket, így ismerem a reakciókat is, amelyeket egy-egy mondat kiválthat belőlük. erre nem is reagáltam, csupán megvártam, hogy mit is akar még mondani nekem.
-Remek, ez így megfelel! –mosolyogtam rá, majd egy hirtelen mozdulattal léptem hozzá közelebb. Finoman szétcsúsztattam a lábait az enyémekkel és beálltam a finom kis terpesz közepére, majd közelebb hajoltam hozzá és kezeimmel megtámaszkodtam a mögötte lévő pulton.
-Pedig tényleg nem tudod, hogy mit hagysz ki… -suttogtam a fülébe, majd folytattam.
-Tudnék újat mutatni. Egész este. A zuhany alatt, a szekrényen, a konyhapulton, a padlón, az ágyon, a kanapén, a zongorán. A hátadat a falnak döntve. Úgy, hogy előtted térdelek, vagy éppen fordítva. Ahogy kényelmes. Állva, fekve, elölről, hátulról. Ahogy csak akarnád…- jelent meg egy elégedett és talán kissé perverz mosoly az arcomon. Mit is mondhatnék? Nem volt még panasza egyik csajnak sem a teljesítményemre.
Eltávolodtam tőle és a szemeibe néztem.
-De ez nem egy elcseszett film vagy regény, ahol a csöves kinézetű zenészsrác megkapja a dögös és kihívó csajt. Ez az a sztori, ahol a csöves-vámpír kinézetű zenész csendben szenved és hagyja, hogy más játsszon vele, miközben a barna hajú csajra gondol a bárból. –néztem rá egy tőlem szokatlanul kisfiús mosoly kíséretében, majd egy ismerős hangot hallottam meg a hátam mögül.
-Adam! Kezdünk! –kiáltotta az egyik gitáros, én meg intettem neki, hogy mindjárt megyek.