DALLAS, 1986. 02. 23. 28 Luxusprosti Prostituált Roxanne McKee

Karakter személyisége

10 szó, amivel leginkább jellemezni lehet:
∆ Zárkózott: Sosem voltam igazán az a nagy társasági lény. Nem vagyok nagyon beszédes típus, inkább a tettek emberének mondanám magam. Távolságtartó vagyok a körülöttem lévő emberekkel, a kuncsaftokkal nem, mert velük teljesen más szabály alapján viselkedek. Nekik sem nyílok meg, de a velük töltött idő telesen más, mint egy hétköznapi emberrel
∆ Meggondolatlan: Sokszor előbb cselekszem, mint gondolkodom, és volt már, hogy emiatt félre értett helyzetekbe kerültem. Ki gondolta volna a srácról, akit elhívtam a végzős bálba, hogy meleg, és felpofoz, ha megcsókolom? Oké, feltűnt, hogy folyton az egyik barátnőm partnerét stírölte, de én azt hittem, hogy a barátnőmet nézegeti, épp ezért smároltam vele... Kész röhej...
∆ Magabiztos: Tisztában vagyok az értékeimmel, a külsőmmel. Tudom, hogy jó géneket sikerült örökölnöm, a számomra ismeretlen szüleimtől, de ezúton is köszönöm nekik, hogy ilyen szép lehetek. Köszi apu, anyu -bárkik is vagytok.
∆ Flörtbajnok: Ha már a külsőnél tartunk, mondtam, hogy ki is használom az adottságaimat? Imádok flörtölni az emberekkel, és nem, nem azért, hogy később ágyba bújjak velük, hanem szimplán csak azért, mert jó érzés ez számomra.
∆ Intelligens: Ki mondta, hogy egy prostituált nem lehet okos? Irodalomból szereztem diplomát levelező tagozaton, hiszen a munkám miatt nem lett volna időm bejárni órákra. Ha azonban kiöregednék a prostitúció világából, akkor még mindig elmehetek irodalom tanárnak, hát nem remek? Valamint az anyanyelvemen, az angolon kívül folyékonyan beszélek és írok öt nyelven: oroszul, németül, japánul, portugálul és törökül.
∆ Művelt: Egy luxusprostitól mondjuk ez el is várható. Úgy értem, hogy a hírességek és a gazdagok körében dolgozni nem kis dolog, és gyakran jól jön az, ha az ember művelt. Például, ha egy hancúrozás előtt az operába vagy valamilyen rendezvényre kell elkísérni a kuncsaftot.
∆ Válogatós: Nem engedek akárkit az ágyamba. Ha már eljutottam eddig a szintig, akkor simán megengedhetem, hogy válogatok. A fiatalok között még csak-csak engedek, ha valaki igen jól néz ki, de az idősebb ügyfeleknél csak a pénz számít. Tudják is szerintem, hogy tőlük többet kérek, de hát a testemnek ára van, és én sem rajongok nagyon a vén fószerekért...
∆ Érzékeny: A lelki világom már kis korom óta nagyon érzékeny, ez érthető is, hiszen árvaházban nevelkedtem. Az a fajta lány vagyok, aki képes sírni a filmeken, sorozatokon sőt még a zenéken és az idézeteken is. Ebből a szempontból igazán érzelmes vagyok. Ráadásul mindig komolyan veszem a körülöttem lévők véleményét. Sosem tudtam azokat kirekeszteni és nem törődni velük.
∆ Pókerarc: Ha emberek vannak körülöttem, vagy kuncsafttal vagyok, akkor sosem mutatom ki az érzéseimet. Mindig eljátszom, hogy jól érzem magam, minden rendben, még akkor is,, ha legszívesebben leugranék egy épületről.
∆ Ambiciózus: Mindig arra törekszek, hogy jobb és jobb legyek. Nem elégszek meg akármivel, nekem a tökéletes kell, én a legjobb akarok lenni...

9 dolog, amit szeretek:
∆ Luxus
∆ Pihe puha ágy
∆ Cipők
∆ Irodalom
∆ Édességek
∆ Grillezett ételek - a grillezett sajttól a csirkehúson és a saslikon át a grillezett gyümölcsökig, vagyis minden, ami grillezett
∆ Tengerpart
∆ Komoly zene - mint a zongora és a hegedű
∆ Illatos parfümök

8 dolog, amit nem árt tudni rólam:
∆ Biszex vagyok
∆ Sosem ismertem a szüleimet, árvaházban nőttem fel
∆ Az anyanyelvem mellett öt nyelven folyékonyan beszélek és írok
∆ 18 éves korom óta dolgozok prostituáltként, de csak három éve tartozok a luxus kategóriába
∆ Van egy hatalmas tetőtéri lakosztályom az egyik előkelő hotelban, ott lakok és gyakran ott fogadom a kuncsaftjaimat is
∆ Van egy papagájom, aki ismer néhány szót, így én sosem vagyok egyedül otthon
∆ Szeretek focimeccset nézni élőben és a tévében is, bár a legjobb mindig egy bárban, sok másik szurkolóval együtt
∆ Édességgel könnyen le lehet venni a lábamról

7 dolog, amit nem kedvelek:
∆ Hüllők
∆ Bogarak, rovarok vagy akármelyikből is van több
∆ Kémia
∆ Túl sok parfüm
∆ Videojátékok
∆ Brokkoli - nem, még grillezve sem, fúj!
∆ Ha beázik a cipőm

6 tevékenység, amit hobbiként űzök:
∆ Naplót írok
∆ Hetente háromszor sportolok: futni járok valamint konditeremben edzek, ugyanis "Ép testben ép lélek!"
∆ Imádok jógázni, és ennek köszönhetően igazán hajlékony is vagyok, ami valljuk be, a munkámnál néha jól tud jönni...
∆ Idegen nyelveket tanulok
∆ Közösségi oldalakon függök - Facebook, Instagram, Tumblr, Twitter
∆ Olvasok

5 mondat/idézet, ami sokat jelent számomra:
∆ Throw my life away for a dream that won't come true...
∆ Imagination is more important than knowledge.
∆ Memories seem like so long ago, the time always kills the Pain...
∆ Everything happens for a reason!
∆ A shoe can change your life! Just ask Cinderella!

4 dolog, amit sosem fogsz tudni rólam:
∆ Nem megszokott dolog, de vallásos vagyok, még annak ellenére is, hogy prostituáltként dolgozom.
∆ Távolra kissé homályosan látok, így szemüveget kell hordanom, de helyette inkább kontaktlencsét viselek.
∆ Volt egy plasztikai műtétem, méghozzá az orromon, mert szerintem mindig is túl nagy volt, de a műtét óta teljesen elégedett vagyok magammal.
∆ Egyszer megpróbáltam öngyilkos lenni. 25 éves voltam, le akartam ugrani egy épületről, de jött egy fiú, aki ezt nem engedte, és visszaadta a reményt az életembe.

3 város, ahová el akarok jutni:
∆ Kairó
∆ Hong Kong
∆ Buenos Aires

2 dolog, amit nem szeretek magamban:
∆ A munkám - mindig is elítéltem magam emiatt és azért is, hogy vallásos természetem mellett élvezem a szexet.
∆ Távolságtartó vagyok az emberekkel

1 személy, akire példaképként tekintek:
∆ Marylin Monroe

Történet vagy szerepes példa

1986. február 23-án születtem Dallasban, legalábbis a papírjaimban ez áll. Sosem ismertem a szüleimet, árvaházban nőttem fel. Nem kellettem nekik, vagy csak az is lehet, hogy nem várt gyerek voltam, netán nem készültek még fel arra, hogy szülők legyenek, vagy az anyukám váratlanul teherbe esett... Nem érdekelnek a körülmények, már nem. Tizenkét éves koromig úgy voltam vele, hogy meg akartam találni a szüleimet, aztán feladtam, és nem kerestem őket tovább. Úgy döntöttem, hogy tovább kell lépnem. Unalmas gyerekkorom volt. Egy árvaház, rengeteg gyerek, iskola és felnőttek, akik jöttek, érdeklődtek, aztán mégsem én kellettem nekik. Lehangolt, hogy az összes barátomat adoptálták már az árvaházból, kénytelen voltam egy kicsit megnyílni az iskolában az osztálytársaimnak is, ha barátokat akartam szerezni. Nem volt könnyű ez számomra, hiszen mindig is zárkózott típus voltam, így elkezdtem naplót írni. Teletömtem a kis könyvecskét az érzéseimmel, a vágyaimmal, az álmaimmal. Jó tanuló voltam, bár a kémia és a biológia sosem tatozott a kedvenceim közé, s ez a jegyeimen is meglátszott. Az irodalmat viszont annál jobban szerettem. Imádtam a könyveket - a regényeket, a novellákat, a verseket és az idézeteket. Csak úgy faltam őket, naponta jártam a könyvtárba. Már-már második otthonommá vált. A gimnáziumban is irodalomból vettem plusz órákat, végül leérettségiztem, mikor 18 éves lettem. Ekkor elbocsátottak az árvaházból is, azt mondták, hogy felnőtt lettem, álljak a saját lábaimra. Csakhogy az egyetem, amire menni akartam drága volt, pénzre és lakásra volt szükségem. Úgy döntöttem, hogy halasztok egy vagy két évet, és utána leteszem levelezőn a kiválasztott szakot, és diplomát szerzek.
Véletlen keveredtem a prostitúció világába. Vegas utcáin sétáltam, magam mögött húzva a hatalmas bőröndömet, azon tűnődve, vajon milyen munkát tudnék találni, amihez lakás is tartozik. Nem nagyon nézelődtem, lényegében bementem minden helyre, amit út közben találtam, és munka iránt érdeklődtem. Két napja jártam a várost, amikor az egyik helyen azt mondták, hogy felvesznek. Azt sem tudtam, hogy hol vagyok, vagy azt, hogy mire jelentkeztem. A nő kedves és udvarias volt velem, és végül elmondta, hogy mi lesz a munkám: prostituált leszek. Kurvaként fogok dolgozni és ez kissé megrémített. Mindig is elítéltem magam, mert élvezem a flörtöt és a szexet vallásos mivoltom ellenére. Tizenöt éves voltam, mikor elvesztettem a szüzességem, és az után többször is lefeküdtem a haverjaimmal a bulik után. Ezt persze az árvaházban sem nézték jól a nevelők. Meg sem fordult a fejemben ez a munka, mégis ez lett belőlem. Már az elejétől fogva utáltam, nem bírtam elviselni, hogy ismeretlen pasikkal bújok ágyba. Keveset kerestem, de legalább volt hol laknom. Elkezdtem inni, az alkohol volt az egyetlen, ami segített mindezen túljutni. Huszonöt éves voltam, amikor elegem lett az egészből. Undorodtam magamtól, végig sem bírtam nézni a testemen. Egy csomó kuncsaft meg is vert, ha nem akartam egyből azt tenni, amit kért. Leittam magam és egy whisky kíséretében egy tetőn kötöttem ki. Tudtam, hogy mire készülök. Véget vetek ennek a borzalomnak. Nem érdekel, hogy még egy év és megvan a levelezőin a diplomám. Semmi sem érdekelt, sírtam, ittam és ott álltam a tető szélén. Már készültem megtenni, még pár korty és leugrok - gondoltam. De valaki felkapott és leszorított a földre, egy férfi volt. Arról hablatyolt, hogy nem vagyok normális, őrültség az, amire készülök. Én csak üvöltöttem, hogy engedjem el, nem akarok többé prosti lenni, elegem van az egészből. Nem figyeltem rá, pedig ő tényleg próbált segíteni, végül arcon ütött, annyira, hogy elájultam. Mikor felkeltem, egy szépen berendezett szobában találtam magam tisztán, új ruhában. A férfi ott ült mellettem öltönyben, nyugodt volt és arcán barátságos mosoly jelent meg, mikor észrevette, hogy felkeltem. Nem tudtam, hogy ki ő, nem tudtam, hogy mit akar tőlem, a jelenléte mégis megnyugtatott. Két napig nem csináltam semmit, csak aludtam, ettem és néztem a tévét a szobában. Gabriel - mert mint megtudtam, így hívják - mindkét nap meglátogatott, majd a harmadik nap elmondta, hogy munkát ajánl nekem. Kiderült, hogy van egy prosticége, de az ő lányai a luxus kategóriába tartoznak. Azt mondta, hogy szeretne nekem segíteni. Én pedig hittem neki, és elfogadtam az állást. Mi mást tehettem volna? Neki köszönhetem, hogy megválogathatom az ügyfeleimet, neki köszönhetem a lakosztályomat, a jelenlegi életemet és azt, hogy anno nem lettem öngyilkos. Sokszor találkozunk, beszélget velem, sikeresen leszoktatott alkoholról, de ő sosem kéri a szolgáltatásaimat. Ez pedig olyan dolog, amit nagyon értékelek benne. Három éve ismerem, ő lett a legjobb barátom, néha megkér, hogy kísérjem el partikra, vagy egy-egy rendezvényre, mint a barátnője. Úgy vettem észre, hogy egy ideje már csak engem visz el kísérőként a lányok közül, és a múltkor az egyik csókjánál, mintha éreztem volna valamit. Ez pedig teljességgel lehetetlen. Egy prosti nem lehet szerelmes, mi nem szoktunk bele szeretni valakibe. De akkor ez meg mégis mi?