Kb. Két hónapja vagyok itt Vegasban. Mindeddig annyira egyedül voltam, mint a kisujjam. Aztán összehozott a sors egy kistermetű, de annál elszántabb csajszival, akit immár legjobb barátnőmnek mondhatok. Segített beilleszkedni, meg munkát találni, meg úgy alap mindenben. Hát ez az én legkedvesebb barátném egyik nap azzal robbant be hozzám, hogy mégpedig én ma este randira megyek. Köpni-nyelni nem tudtam, aztán meg jól lekiabáltam a haját a fejéről, hogy mit képzel magáról, hogy mert szó nélkül ilyenre benevezni, én biztosan nem megyek el, nem is akarok még férfi közelébe se menni nemhogy randizni vele. Némán tűrte még mindig a folyosón állva, aztán csak vállat vont kikerül és a szekrényemhez ment ruhát keresni nekem a nagy eseményre. Dacosan topogtam az ajtóba még mindig lila fejjel. Két perc múlva már a tükör előtt ácsorogtam fekete koktélruhámban Mary pedig a hajamat próbálgatta. Nem is kell mondanom, ő nyert. Néma nyugalma idegesítőbb volt, mintha fejemre csapta volna a nyamvadt ajtót. Így végül oda ballagtam hozzá és némán vetkőzni kezdtem a ruhapróbához. Miközben ő ilyen-olyan csatokat és kontyokat tűzgélt fel a fejem tetejére olyasmiket motyogott, hogy ez túl semmilyen, ez túl öreges, ez túl gyerekes… Végül felkiáltott.
- Ez pont jó! Mennyei! Csini leszel szívem, biztosan minden szívet elcsábítasz majd.
Inkább csendben maradtam. Bár vonásaimról simán leolvashatta mennyire akarok én ma este férfiakat csábítgatni. Hajam amúgy tényleg nem lett rossz, bár nekem eszembe sem jutott volna így hordani. Hatalmas csattal felfogta a tarkóm fölé, két tincset pedig elöl meghagyott, amik alap hullámok miatt rugóztak arcom oldalán. Adott még egy magas sarkút, de tudván, hogy én képtelen vagyok tűsarkúban menni csak egy szolidabbat választott. Mire elkészültem két óra telt el. Míg vártuk az indulás elmesélte, hogy egyik haverjának, a haverjának, a haverjának a haverja és így tovább. Szóval van egy klubja név szerint a Mérgezett alma. Na és oda megyek majd ma én el mert csicseregték a madarak, hogy lesz ott egy srác aki engem fog várni. Hát b**meg. Így végül semmit nem tudtam meg. Este drágaságom úgy búcsúzott.
- Eszedbe ne jusson motorral menni nyuszkó! Hívj taxit! És sok sikert!
- Kössz…
Dünnyögtem orrom alatt. Időben, ahogy meg volt a forgatókönyv írva taxit hívtam és a Mérgezett almához vitettem magam. Stílusosan kiszálltam, a taxi elhajtott és én hirtelen annyira egyedül éreztem magam a hatalmas tömegbe, hogy menekülni készültem. Mégis beevickéltem a bárba és a bárpultnál foglaltam helyet.