Naplóbejegyzések

1. naplóbejegyzés - 9 évesen
Kedves Naplóm!
Anyutól kaptalak, azt mondta, hogy minden titkom elmondhatom neked, és te meg fogod őrizni nekem mindet. Ez olyan, mintha a legjobb barátok lennénk nem? És a barátoknak illendő ismerniük egymást, szóval... Alexis Nadine Rohr vagyok, kilenc éves. Anyukám az itteni iskolában tanítónéni, Evelynnek hívják. Apukám neve pedig Kevin, és ő embereket ment ki égő házakból, és tüzet olt, ami anyu szerint egy nagyon veszélyes munka. Most pedig elköszönök, mert anya szólt, hogy kész a vacsora. Viszlát!

2. naplóbejegyzés - 9 évesen
Kedves Naplóm!
Tegnapelőtt az iskolában a tanítónéni megdicsérte a rajzomat. A családunkat kellett lerajzolni, és azt mondta, hogy van hozzá tehetségem. Anyunak, és apunak is megmutattam a rajzot, nekik is nagyon tetszett. Anyu még sírt is, de nem azért, mert szomorú volt. Először én is ezt hittem, de azt mondta, hogy ezek csak örömkönnyek. Szerinted is furcsa ez, vagy csak szerintem? Ja, és képzeld! Tegnap kaptam egy papagájt. Elneveztem Fifinek, de ma délelőtt elszökött. Pedig én csak meg akartam őt sétáltatni, és elrepült és nem akart vissza jönni. Nagyon szomorú vagyok miatta. De most meg kell csinálnom a házi feladatot. Majd jövőhéten újra jövök. Viszlát!

109. naplóbejegyzés - 11 évesen
Kedves Naplóm!
Tegnap megszületett a kistesóm. Lány, és a neve Grace. Ma mentünk apuval meglátogatni őket, mert még egy pár napig nem jöhetnek haza. Nagyon cuki, és olyan kis pufi, biztos sokat evett, mikor még anyu pocijában volt. Nagyon csendes, míg ott voltam semmi mást nem csinált, csak evett és aludt. Anyu szerint, ha kicsit nagyobb lesz, majd játszhatok vele, de vigyáznom is kell rá. Nagyon várom már, hogy hazajöjjenek a kórházból, és a húgom nagyobb legyen. Szerinted, ha rendszeresen meglocsolom, gyorsan nő? Anyu is mindig locsolni szokta a virágait, és azok mindig szép nagyok lesznek nagyon hamar. Gracenél is biztos be fog válni.

111. naplóbejegyzés - 11 évesen
Kedves Naplóm!
Tudom, csúnya dolog ilyet gondolni, de nagyon nem szeretem a testvérem. Egész éjszaka sír, ahelyett, hogy aludna, és miatta én sem tudok aludni. Emiatt a héten egyszer el is aludtam az iskolában, ami egy csúnya dolog, és csak a csúnya emberek szoktak ilyet csinálni. És én nem vagyok az, ugye te hiszel nekem? Anyu szerint egyszer majd kinövi, addig bírjam ki, és legyek türelmes, mert én is ilyen voltam, mikor akkora voltam, mint Grace. Remélem hamar kinövi... Na de most megyek, mert már nagyon fáradt vagyok. Jó éjt!

300. naplóbejegyzés - 15 évesen
Kedves Naplóm!
Tök jó, hogy ez már a 300. bejegyzés, amit írok beléd, külön öröm, hogy ez pont a szülinapomra esik. Igen, ma van a szülinapom, ma lettem 15 éves. Csak egy szűk családi ünneplést tartottunk, anya egy kisebb tortát csinált, de azt mondta, hogy jövőre majd egy nagyobb bulit fognak nekem szervezni, ahová sok barátom elhívják majd. Addig még sok nap van hátra, de én már nagyon várom. A húgimtól kaptam egy rajzot, ő csinálta. Nagyon cuki lett, engem ábrázol, mellettem pedig ott van egy nagy torta, és ajándékok. Jaj de mennyire imádom a kis Graciet...! Anyuéktól meg egy egész festőkészletet kaptam ecsetekkel, ceruzákkal, festékekkel, meg mindennel ami csak kell. Nagyon örültem neki, főleg hogy az előző ceruzakészletben már elég picik a színesek. Asszem még maradt egy pici a tortából, megyek és megeszem... Mindet! Viszlát!

350. naplóbejegyzés - 17 évesen
Tudom, tudom... Az elmúlt hónapokban nagyon elhanyagoltalak, amit nagyon sajnálok, de a suliban most nagyon hajtanom kell. A gimi után a képzőművészeti egyetemre szeretnék menni, és oda buta embereket nem vesznek fel, szóval tanulnom kell. De nagyon nehéz tanulni, főleg úgy, hogy sokminden elvonja a figyelmem, főleg a húgom. Nagyon igényli a törődést, és soha nem fárad el, pont mint én, és csak én bírok vele, szóval sokat játszunk együtt. Anyuék nem is értik, hogy van ennyi energiánk, mert nekik elvileg soha nem volt ilyen sok. Na de most megyek, vár rám a sok tanulnivaló. Viszlát!

391. naplóbejegyzés - 18 évesen
Teljesen jogosan haragszol rám, hisz megígértem, hogy jobban figyelek rád, ennek ellenére még kevesebbszer írtam, mint eddig. DE! Ennek megvolt az oka, mégpedig az, hogy nagyon akartam, hogy felvegyenek a képzőművészetire, és képzeld..! Sikerült, felvettek! Következő tanévtől már oda járhatok tanulni, és sok új dolgot meg fogok ismerni a festészettel kapcsolatban, és egyszer majd én is olyan híres festő leszek, mint azok, akikről már írtam neked. Nagyon örültem, mikor megkaptam a felvételi levelet, és anyuék is, és tudod milyen ajándékot nekem ennek örömére? Egy nyuszit! Egy cuki, pici, nagyon bolyhos nyuszit. Elneveztem Nanának, mostantól ő is a családunk tagja. És ígérem, mostantól tényleg több időt fogok rád szánni. Rád, aki ismeri minden titkom. Majd az egyetemi életemről is mindent megosztok veled, ahogy eddig is tettem. Na de most megyek, meg kell fésülnöm Nana szép bundáját. Viszlát!