[You must be registered and logged in to see this link.]


Az idő a hajnali órákba jár, az este tölti be még élesen a helyet. Alig múlt hajnali egy, amikor elérkeztem ahhoz, hogy elaludjak, és mostan pedig kereken hajnali negyed 2. Mélyen elnyomom az ásítást, és egy mozdulattal kelek fel az ágyamról, ahogy az SMS-t olvasom. Összeszedve apa kocsijának slusszkulcsát, halk léptekkel kapom magamra a levedlett bakellót és már lépek le újfent. Fel kellene már nőnöm és felelősség teljesebbnek lennem. Nem ártana, ha végre felfognám ennek a jelentőségét és súlyát…de ez most egy cseppet sem számít. Beülök a kocsiba és egy kis akadályba ütközök, de hamar túllendülve azon már hajtok is el. A srácokhoz, akik kitaláltak megint valamit. Pedig alig egy órája váltunk el. De apa kinyír. Ki fog nyírni, mivel elvittem a kicsikéjét, a kocsiját. Fél óra és ott is vagyok. A tervet az őrültség keresztezi, de tetszik, mint mindig minden efféle dolog. Az egyik haver a kocsi tetejére mászik, ott egyenesbe hozza magát én pedig indulok, közben ököllel a kocsi „mennyezetére” vágok, hogy készüljön, amire a bakancsát kopogtatja válaszul. Vállat vonok, fogalmam nincs mifene volt a jel, de indulok. Van bennem pia, félig józan, félig részeg vagyok, ez a legrosszabb állapot. Ahogy felbőg a motor, majd indulok is, megyek, hajtom a kicsit…már 60-nál járok, mikor hátul lepottyan a haver, meglepetten fordulok hátra, hogy lássam jól van e, össze törte – e magát a szentem, amikor Bummm. Ijedt meglepettség tükröződött arcomon, mikor nekiütköztem valaminek. Ki is szálltam, a hajamba túrtam, mikor megláttam az okozott kárt. Apád nem lesz büszke rád Kölyök! A tervünk kudarcba fulladt, revans lesz majd valamelyik nap, de most tépek haza. Szerencsére nyugiban hazaérek, rendőrök sincsenek. Leparkolom az öreget, majd kiszállok és becsapom a kocsiajtót.
Ahogy a bejárat felé fordulok, az ajtó már nyílik és…apu? Bakker…most nem kenhetem rá ezt egyik járókelőre sem.

[You must be registered and logged in to see this image.]

Késő éjszaka van és még fent vagyok. A könyv a kezembe, a közben sikeresen előkerült macska meg az ölembe fekve szunyál. A szemem már nekem is ragad, egyre sűrűbben pislogok és pillantgatok az órára.
Mennyi az idő? Fél tizenkettő? Tizenkettő? Áh, mindegy is!
Egy utolsó ásítást még elnyomok még mielőtt elaludnék, majd lenyomom a kis villanyt. Ki a faszt érdekel, hogy ruhába alszok el? Mostanában sűrűben előfordul mint hinnétek.
...
....
VRUMMM!!
- Mi a...
Kómás fejjel nyitom ki a két csipás szememet. Hjaj, a Kölyök már megint üvölteti azt a hülye Tv-t. Lassan kikászálódok az ágyból, rákészülve hogy Kíra kint a heverőn fog üldögélni miközben valami hülye autós filmet néz. Ha jó fej lesz, még talán csatlakozok hozzá.
- Kíra!-szólok ki a hangomat felemelve.- Halkítsd le azt a szart!
A zaj elhallatszik, azonban én nem nyugszom. Késő van már, ilyenkor már csak egy hülye marad fent.
- Kíra, késő van, menj al...
A heverő üres, kint sötétség van. Nem megy a tévé. Rossz előérzetem támad.
Becsattogok a szobájába, nem foglalkozva vele, hogy bent van e vagy se. Utóbbi elméletem győz. Ugye nem?!
Kinézek a kocsifeljáróra. Sehol a járgány. Rövid ideig csak nagyra meredt szemmel bámulok kifele. Majd lerogyok az ajtóhoz és eszeveszett üvöltésbe kezdek.
- Baszdmeg, baszdmeg, baszdmeg!! Lenyúlta a kibaszott járgányt!!
Egy elég nagyot csapok a falba, aminek a hatása képen egy vékony seb keletkezik az öklömön. A vért egy egyszerű mozdulattal lenyalom és a dühtől valami torz vigyor ereszkedik a képemre.
Ezt nem úszod meg!
Nagyjából egy órát várok, mikor hallom a kocsi zaját. AKCIÓ!
Az ajtót szép lassan kinyitom és kinézek. Azt hiszem az agyam egy pillanatra nem képes felfogni a látottakat. A kocsi eleje jócskán bezúzva, a Kölyök pedig ködös szemmel bámul rám.
Nagy levegőt veszek majd halkan, szinte csikorogva mondom ki a két szót.
- Gyere be...
Amint beérünk becsukom mögötte az ajtót. Remélem érzi, hogy nem vagyok valami nyugodt. A szemeim vérben úsznak, a jobb kezemen egy emberes seb feszül az inakkal együtt. Nagy nehezen de megszólalok.
- Azt hiszem tartozol egy magyarázattal. Ha nem mondasz igazat vagy próbálsz kitérni két opciót állítunk fel: A.) Összepakolod a cuccaid mint a villám és lelépsz, plusz nagy eséllyel még egy feljelentést is teszek. Ne hidd, hogy nem teszem meg, kurvára fogadhatsz az én szavaimra. B.) Kivárod, amíg kapsz egy emberes lebaszást aztán mehetsz aludni. De ne várd, hogy nagyon kedves leszek mostanság.
Iszonyat pipa vagyok, de a lelkem mélyén szinte térden állva remélem, hogy nem az A.) opciót választja. Nem várva a választást, máris belekezdek a fejmosásba.
- Mégis mi az anyám faszát képzeltél?! Lenyúlod a roncsot és még jobban fossá töröd, he?! Eszednél vagy, te lány?!! Ez a legnagyobb baromság amit mostanság csináltál, istenemre! Remélem kurvára megérte, félig bebaszva elkötni aztán még szarrá is törni! Mondd meg, hogy mi az istent akartál!! Mi van, ha lekapcsolnak?!! A két szép csipádért aztán a törvény nem áll az oldaladra, sem a hullaház!!
Utóbbi gondolatmenetet nem is folytatom, mert rohadtul fájdalmas dolog lenne.
Apropó, fájdalom!
Szép lassan elsétálok a konyhába, ahol gyorsan lemosom a kezemről a vért és bekötöm az egyik konyharuhával.

Nem vagyok kedves hangulatban. Piásban vagyok. Egy liter bor és még egy liter  sör, meg még valami  már bennem van, a hatása pedig nagyon is érződik már rajtam, bár ezt csak én tudom, kifelé nem igazán látszódik semmi.  Hacsak a tekintetem nem vesszük figyelembe. Meg a járásom. Na meg ilyenkor eléggé elszáll az egyébként is szabad pofám.. Az opciókra nem tudok némasággal felelni. Pedig úgy illene.  Mire bármit is mondanék, folytatja. A szavai azonban egyre hevesebbé válnak. Ha azt hiszi, most összepisilem a bokámat a félelemtől, rosszul hiszi. Ugyan már, ahhoz nekem többre van szükségem.
- Befejezted!? A tragacsodat „épségben” hoztam haza, nem konzervként. Még műkszik is, csezd meg! Szóval SSSH. Mehetsz szunyálni. – felelem nemtörődöm éllel és ez talán még számára is bosszantó. S még tudnék mondani pár csípős megjegyzést, ami nagyon kikívánkozik, most mégis érzem, hogy jobb, ha befogom a nagy pofám. Ami baszott nehéz. Fanyar mosolyra húzódik, de még arra se méltatom, hogy lába elé köpjek. Akad égetőbb problémám is ennél. Meg különben is.
- A törvény benyalhat! Mindig akkor van baszott szaros időzítésben, amikor a világ másik szaros tengerpartján kellene üdülnie! – köpöm a szavakat a fater elé, majd beindul a konyhába, amire elkönyvelem egy szélesen pimasz mosollyal. Nyertem. Majd megyek én is, de a hűtőhöz, ahonnan egy doboz sör is előkerül. Mire megfordulok…vért látok. Azonnal el is fordulok, a legrosszabb emlékeket hozza fel és nem akarok bőgni, inkább….késő az opciók közül választani? Vagy már lekéstem? Meghúzom a doboz sört…

// Az a kép XD Beleillett //