George és a Cserkészlányok!

Tárgy: George és a Cserkészlányok! Szer. Jún. 03, 2015 10:27 pm

Frank, a sebhelyes... Így emlegeti mindenki a környéken, de kibaszottul nem tudja senki, hogy is szól az eredeti történet. Egyesek azt mondják egy riválisa varrta képen. Mások azt hogy az épp aktuális szukája marta fényesre, de akárhogy is, Frank-et ismerve, mindegyik alulról szagolja már az ibolyát.
A mai eresztés kényelmesnek ígérkezett. Néhány kisebb lóvé, itt-ott, elszórva pár különböző helyen, de a végére maradt az igazi nagy lakoma! Egy Club... Azt mondják valami bőőven tejelő nagykutya, valami VIP-es köcsögök zártkörűje, de a meló az meló, és nekem csak külön öröm ha valakinek nem áll meg a bicska a zsebében kiszórni jóó pár százast némi fűre. Neem tudják ezek mi az igazi jó anyag!

Frank.. nyugodt szívvel bízta rám. Jól tudja, ha szar lenne, torokra megyek, olyan még nem volt ebben a rohadt életben, hogy nálam elakadna az anyag.. a lé, vagy csorbulna a neve, és ha valaki gecizni merne nem félek használni a késemet.
Újabb szálra gyújtva, alig pár házzal arrébb rakom le a rozzant chevymet. Valami jelszó kell nekik.. vagy mi a fasz, elő is kaparom a darb cetlimet, amit simán csak a kesztyűtartóba kúrtam be.

- "Ééljeneeekarockkkerek.." - olvasom hangosan, és leblokkolok első körben. Baaaazdmeeeg! Remélem nem valami hímringyó cukifiúk gyűjtőhelye, mert még a sarokba kéne okádjak.
Megszívom az orromat és kinézek a szélvédőn. nem tetszik ez nekem, már eleve nem tetszik, mégis eldobom a papíromat és kilököm az ajtót balra tőlem. Harmadjára sikerül.

- Rozzant tragacs...! - baszom be, de olyan sunggal hogy az egész kaszni beleremeg. Le kéne már cseréljem...

Szál a számban, én meg nagyot sóhajtva figyelem a környéket. Résen vagyok, ismernek már a kis piti gengszterek vágtam már át pár torkot, le lábat, vagy forgattam meg valakiben a késemet, csak mert velem senki ne szarozzon.
Elérve a megadott helyet, két debella bunkó állja utamat. Felnézek, mindkettő rendesen megtermett, nekem meg nincs kedvem hogy a seggemből lógjon ki a kezem ezért csak egy fáradtat sóhajtok.

- Cserkészlányok becsszó!?? - kérdezem, az meg két bamba képpel mered csak rám mintha húsvétinyúl lennék.

- Jól van fiúk nem ismeritek a viccet.. - taposom a betonba a csikkemet, épp az orruk előtt - Éljenek azok a kibaszott rockkerek, most pedig engedjetek be mielőtt a főnökötök szétbassza a fejetek, mert nem jutott időben a legjobb minőségű fűhöz. - nyögöm eltökélten és várom a megváltást.
Most vagy a meggyőző képességem ilyen szertelen, vagy a két bamba barom is részesedik a jóból, mert fél perc alatt állnak félre, szabad az út, én meg belépek, keresni valami coffos figurát.
Mondom én hogy BUZIK!

Odabenn.. más kép fogad mint amit vártam. de kurvára nem várok én semmire. Kutat a szemem, eddig már vagy három olyan coffos ürge húzott el előttem, de nem tűnik úgy hogy a megrendelő lenne. Sekélyesek..
Kutatok fejben, hogy Frank adott e még utasítást, bármit, ami előrébb vinne, de rá kell jöjjek nincs itt semmi megfogható. Nádá... Egy kurva kövér nulla, ezért becélzom az első szóba jöhető pultot és odalököm a kis aranyosnak.

- Hé! Szívikém! Ki itt a ma esti góré!?? - először a két megtermett csöcse veri ki a szememet, aztán jöhet a szeme. Nekem is elférne egy ilyen az ágyamban...

A kiscsaj nem dumál.. de mutogat. Ez a jó nő! Nem dumál sokat, nem kell azt ha tele a szád!
Becélzom a tömeg mögötti helyet, egy box.. valami VIP-es lehet, mert sokan állják körbe, és valaki kurvára magyaráz!
Valami sztori.. ahogy a részletekből elcsípek, aztán rövid a csönd, és végül mindenki röhög. Nem is buzik ezek! Valami vigalmi negyed!
És akkor lövöm be azt a sokadik coffost.
MEGVAGY!
És félre tolom a tömeget.

- Rémusz bácsi megérkezett!

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Csüt. Jún. 04, 2015 9:13 pm

Mindig kell egy kis buli, vagy egy nagyobb. A nagy örömködéssel, hogy Káosz lesz a Pokolban és nagyot fogunk szakítani, mindenkinek eleredt a pénztárcája. Bár eddig sem kellet panaszkodnunk, de azért egy Mihály, az egy Mihály. Egy koncertért bazd meg! Mit szakítanak akkor Markék? Jobb bele sem gondolni. Azért én nem vagyok annyira hülye, tuti, hogy ez csak egy bevezető, és lesz egy kisebb turné is, mondjuk 5 állomással. Ott már nem lesz ekkora pénz nekünk, de szerintem nem fog sírni a szánk. Az enyém amúgy sem szokott, de Vespa… az egy állat. Szerencsére, most csak mi vagyunk itt a két zenekarból a Pokol szolgái máshol tizedelik az agysejtjeiket. Sajnos Vespának már nem sok van, de hagyjuk is!
- Ravinra! - emelem a poharamat, mert így elkussolnak. A kis szaros, ha szóba kerül, mindenki elmosolyodik, meg lenyugszik, mert tudják, hogy egy rossz szó és kicsinálok bárkit. meg akár meg is győzhetem markot, hogy kellene egy másik zenész, szóval Mákvirág nekem az aduászom, ha azt akarom, hogy rám figyeljenek. Persze egyből mindenki csatlakozik, csörömpölés ivászat és kezdődik a hepaj. Ide eléggé drága, de nagyon jó nők járnak, így a férfitagok hamar megtalálják a maguk szórakozását. Ha nincs nő, van pia, fű, akármi. Szóval unalom az nem lesz. Bömböl a zene, de itt a VIP sarokban tűrhető. Szóval Carol marad, a többiek eltűnnek, én meg nézem a fekete hajú őrangyalomat.
- Menni fog? Tudod, Vespával – érdeklődöm, mert nem tudom, hogy mi a lószart mondott neki a megbeszélésen. De a pasi vigyorából ítélve megegyeztek valamiben, csak kurvára nem tudom, hogy miben. Már az is csoda, hogy nem köpte le Carolt, vagy valami tahóságot nem tett. De lehet, hogy csak nem tudunk róla.
- Mick, életem, szállj le a témáról – oldalra dönti a fejét, kedvesen mosolyog, nekem meg fel kell emelni a kezeimet védekezően. ismerem már, tudom, hogy mikor jobb nem baszogatni, mert, ha előjön belőle a sárkánykirálylány, azt senki sem teszi le az asztalra, az biztos.
- Jól van, akkor menni fog – húzom meg a vállamat és belekortyolok a sörbe, kicsit ízlelgetem és minden bizonnyal szörnyű pofákat vágok. Carolnak el kell mennie, így feláll, és ad egy puszit, majd távozik. Komolyan mondom, olyan, mintha az anyám lenne néha, de én akkor is a seggét bámulom, így minden bizonnyal nem anyám lehet. ~ Hát bazd meg, ez is csak egy puszit tud adni… ~
Feldobom a bakancsot az asztalra és bámulom a kocsma népét, miközben lehúzok még pár sört. Kéne egy fű, egy nő és mára meg is lennék, azt hiszem. Kurvára remélem azt is, hogy Ravin alszik már…
Ekkor visszajönnek a többiek, és leülnek mellém, már aki elfér, a többiek csak körülállnak, mintha egy nagy sztár lennék. Ja, igen, az vagyok.
- Mick, Carollal mi van? Vespa akkor? – A nagymedve persze rögtön röhögve kérdezi, és mindenki engem néz, hogy mit tudtam kiszedni belőle.
- Hagyjátok a picsába!
- Ne már, csak mondott valamit?
- Rohadtul nincs közötök hozzá – meghúzom a sört.
- Szerintem az volt, hogy ajánlott neki egy menetet, Vespa meg elfogadta – motyogja részegen Erwin, ezek meg röhögnek. Már majdnem válaszolok, de csak morgok. A faszomnak ennyire kíváncsiak, persze annyira nem kemények, hogy megkérdezzék carolt.Ekkor feltűnik egy fickó, aki meghozta végre, amire vártunk. Szétnyílnak a srácok neki.
- Csüccs, ti meg menjetek. Dolgom van – intek a fejemmel a többieknek. Felállok és kezet nyújtok a fickónak, nyilvánvaló, hogy miért jött. Megvárom, amíg elhelyezkedik, vagy nem, aztán rátérhetünk a dolgokra. Kapok még pár lapos pillantást, de a srácok végül elmennek szórakozni.
- Mick vagyok, neked Mickd van? – jó ez a sör.

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Szer. Jún. 10, 2015 1:22 am

Szívélyes a fogadtatás.. NA! Csak óvatosan ezzel..! - ráncolom a szemeimet, de a tag feláll, és nem mar a seggembe, első jó pont. Ha második is lesz, nem kóstolja a késemet.

A kezére nézek, aztán vissza a fejére, valamiért ismerős nekem.

- Te vagy a coffos!?? - kérdezem, nem nyújtok kezet, nem vagyunk haverok. Ez itt kőkemény üzlet! - Frank üdvözletét küldi neked. - nyitom ki a kabátomat, a faszom se jár bőrben ebben a kurva melegben, már messziről virít az átejtés bűze, de ennyi fű, nem fér el egy kisgatyában.
Na meg melegítené a tökeimet.

Az utolsó kör sóher is ellézeng, én meg az utolsó után nézek, csak rendre szemrevételezni a terepet, de úgy néz ki minden rendben. Ekkor nézek csak vissza a tagra előttem.

- Ismerlek!?? - kérdezem, azzal egyet közelebb lépek - A pofád.. ismerős nekem... Üzleteltünk már?? - ráncolom a szemeimet, amikor hátulról valami zenegép hangja csendül fel, egy nem is annyira ismeretlen dallam. Jóóó zene ez!
De csak egy arcrándulással figyelem a tagot itt előttem, még mindig nem hagy nyugodni az érzés. Talán félnem kéne!??

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Csüt. Júl. 02, 2015 11:15 pm

A fickó megnézi a kezet, ahogy odanyújtom, majd vissza rám. Végül nem fogadja el, nekem ugyan mindegy. Végül is egy díler nem haverkodni jött. Azért elfogadhatta volna. Kissé feszült a tag, végül a maga módján bemutatkozik. Frank hozza a zöldet, mi adjuk a pénzt. Igaz, eddig ezt a pofát nem küldte.
- Én vagyok. Akkor én is azt küldök neki, meg egy kis költenivalót – mosolyodom el újra. Hát hiába a biznic, az biznic. A pasinak vagy tetszem, vagy nem tudom, de rohadtul megnéz. Nem tudom miért, de nekem már az is elég, ha odaadja a cuccot. Valahogy nem lesz a kedvencem, legalábbis az eddigiekből. Egy borítékot teszek a köztünk lévő bárszékre, hogy tudja rendes gyerek vagyok és fizetek.
- Nem tudom. Én nem ismerlek az biztos. Mivel zenész vagyok, láthattál – vonom meg a vállam. Honnan máshonnan ismerhetne, hacsak nem Ravin iskolatársának az apukája. Ja, ő sem, mert rohadtul nem tudok elmenni ilyen összeülésekre vagy mikre. Carol néha beugrik helyettem, de ennyi.
A zenegépből a Blue Moonbeam tör be a klubba, hátulról egy „Mickre!” felzúduló kórus hívja fel a figyelmet.
- Na, ez az én dalom – mondom szerényen, pedig az egyik legbüszkébb erre a dalra vagyok, főleg az új előadásmódban, Ravinnal.
- Sietsz? Meghívlak valamire – hogy miért? A fasz sem tudja, így illik, azt kész.

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Szer. Júl. 15, 2015 3:07 am

Csak bólintok. Jóó kezdet ez..! A következő blikk viszont a boríték.
Felveszem, belenézek. Soha nem érdekel ha pöffeszkednek vagy ha megy a hiszti amiért számolok. Nekem vágják le a tökeimet ha valami nem stimmel, én meg ingyen nem osztogatok.

- Megvan. - újabb biccentés, csúszik is a farzsebbe, aztán a kabátból a cucc ki. - A legjobb minőség. - hangsúlyozom, nem mintha ha Frank régi kuncsaftja ne ismerné a menetet, de sose árt meg egy kis ingyen reklám.
Viszont a pofa ismerős nekem. Szóvá is teszem, csak mert piszkálja a fantáziám valahol kurvaisten hogy láttam már, sőt, talán már ismerem, ezért fel is teszem a beugratós kérdést.

A "zenész vagyok" résznél, ráncolom a szemeimet, de amikor befut az a nóta.. kell még fél perc, hogy benyögje azt a részletet.

- Baaaaaazdmeeeeeeg! Te Mick Vallejo vagy a Chaos Instictből! - vigyordul el a fejem, és nem kínált hellyel, de leteszem magam. Legalábbis másodszor.

- "Blazing blue moonbeaaam,
Set my body on fireee,
Scratch my soul apart,
Over there Hell is waiting for me anywaaay.
Úhuuuhúúú.." - vonyítom vele szemben és rácsapok az asztalra. - NANÁ, hogy iszunk! - vágom egykegyelműen és már pörgettem is az ujjam a levegőben. - Nem mindennap hoz össze az élet egy világsztárral! - széles a fogsorom, várom azt a kis bögyöset, ha idecitálja a kis virgácsait, le is adom a rendelésemet. Egy jóó pofa sör lesz! Kezdésnek...

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Szer. Júl. 15, 2015 8:37 pm

Pénz beszél, kutya ugat. A fickó megnézi a pénzt és én nem próbálom meg megakadályozni. Nem csalok, de még sosem látott, nem tudhatja, hogy átverem-e. UV lámpát nem hozott ugyan, de szerintem kiszúrná a hamis pénzt, ha az lenne. Ez viszont rendes, ropogós amerikai dollár, Benjamin Franklinnel a főszerepben.
Csak bólintok, amikor nyugtázza, hogy rendben vagyunk. Már csak a cucc kell, ha már itt vagyunk. Felnyitom és megkóstolom az árut. rendben van, a szokásos, de ahogy a pofa mondta: a legjobb. Elteszem, szerencsére ma nem nagyon figyel senki, aki meg figyelne, az úgyis tudja, hogy éppen mi folyik és… nem figyel. Így megy ez a nagy rocker családokban.
A fickó nagyon kíváncsi és érdeklődik. Én nem vagyok egy olyan, aki kérkedik a sikereivel, mert kurvára jó dolgom van és ezzel tökéletesen tisztában vagyok. Ennyi elég, a többiek meg azt csinálnak, amit akarnak, amíg engem nem vonnak bele.
Na, ha el akar bújni az ember, ne a haverjaival tegye, meg ne a zenésztársakkal. Természetes, hogy betesznek egy számunkat és verik maguknak, hogy mennyire jók vagyunk. Oké, Carol nem veri. A pofának beugrik a nevem, felismer és már rá is zendít. Nem szoktam bírálni senkit, szóval, olyan jó rajongó módjára üvölti a refrént.
Hmm, a világ nem változik, szóval máris majdhogynem puszipajtik lettünk, ahogy azt kell. Mondjuk nem bánom jelenleg, sokkal jobb így, mint mikor még szavakat kellett belőle kihúzni.
- Ez talált, süllyedt – vigyorgok rá, ő pedig teljesen kész van. Pedig még nem is ivott basszus, mi lesz itt később. Bebaszunk, mi lenne.
Megérkezik a pincérlány és felveszi a rendelést. Én is sörözöm persze, ahogy azt kell.
- Mindig öröm, ha felmagasztalnak – felnevetek, természetesen nem gondolom komolyan, ahogy ez látszik is.
- Nem nézel ki tipikus rockernek, hogyhogy a műfajunkat kedveled? – gondoltam egyelőre nem teszek említést a közelgő megagigakoncertről a Poklosokkal. Lehet, hogy utálja őket, jobb a békesség.
- A talákozásra! – az üveg nyakát nyújtom felé, aztán ha kocintunk, ha nem, én megiszom a sörömet. Annak mégiscsak a hasamban van a legjobb helye.
- Amúgy itt van az egész bagázs, kivéve Ravin – intek a fejemmel a zenegép felé. Egy rajongó fontos, főleg ha bratyizik és füvet hoz. Főleg akkor.

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Hétf. Júl. 20, 2015 4:09 pm

Az a kis girhes ide is citálja a virgácsait, a nagy dudás jobban tetszett. De nem baj, senki ne mondja hogy válogatós lennék, bedobom a követelésemet, és még utoljára, ahogy fordul a kis bige rányúlok a seggére, dolgozzon meg azért a borravalóért!

A coffosra fordulok, már megint ott az a vigyor, de BULIZUNK BASZDMEG! Ha zokogni kell, senki ne firtassa a színészi képességeimet!

- Nem kedvelek én semmit sem. Az a zene egyszerűen.. JÓ! - és pont. Nem érdemel magyarázatot, ahogy a hangerő sem, csak mert így a kellemes. - De ha már így rákérdeztél.. - dőlök hátra a padon.. vagy a székemben, részletkérdés, amit alám toltak. - A bátyám hallgatott titeket mindig. A régi időkben. - még mindig széles a vigyor a fejemen, de a szememben felcsillan valami emlékező csillogás. Nyugodjon békében...

- Talán ezért is van hogy a hangod ismerősebb mint a pofád! - röhögöm le, mire a kisss.. tündérke, megérkezik az üveg sörrel, én meg nem várom meg míg behajol előttem, magam nyúlok a tálcára érte.

- Kösz, Szívi! - tolom meg egy tízessel, csak hogy jó napja legyen, na meg.. nekem se ártana meg egy ingyen menet. Majd valamikor a nap végén!

- Aaaa.. találkozásra! - dobom az övéhez az üveget, aztán vagy a feléig ledöntve húzom meg. Jóóó hideg! Jól esik ebben a kurva melegben.

- Ki az a Ravin?? - miután koccan az üveg alja az asztalon és újra a tagra figyelek, nem mintha otthon lennék a részletekben, a zene az ZENE! És ez a jó benne. Kit érdekelnek a nevek!??

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Kedd Júl. 28, 2015 11:37 pm

A fickó elég tipikus és nem túl megnyerő stílusú. Na, de mit is várnék egy dílertől? Neki nem az a dolga, hanem, hogy leszállítsa az árut, és meg tudja védeni magát, ahhoz pedig nem rózsaszínízű sampon dukál, hanem elég mélyen merített agresszió. A pincérlány seggén ezt gyorsan le is vezeti a srác, azt azért meg kell hagyni, az ízlése kiváló. Az is igaz, hogy ide nem vesznek fel göthös vagy randa csajokat kiszolgálni, így végül is lehet, hogy tévedek. Nem, azt azért nem hiszem. Az énektudásán még lehetne mit pofozni, de mivel nem dalolni van itt, különösebben nem érdekes ez sem. Inkább igyunk.
- Mi az, hogy jó? – tettetett a felháborodásom az egyik legjobb számunkra. Jó, némileg van benne dac is, mert nagyon kevesen alkotnak ilyen dalt, ami szövegileg és zeneileg is egyben van, mondanivalóval megtöltve.
- Kurva jó – röhögök fel, de miért is ne? Jól érzem magam, az anyagunk is meglérkezett, ráadásul egy rajongóféle hozta. Kell ennél több egy éjszaka? Igen, valami csaj, ha olyan állapotban maradok.
- Akkor majd igyunk rátok, ha már ilyen jó srácokkal hozott össze a véletlen – kacsintok rá, és közben megjön a rendelése is. Vágre koccinthatunk, ugyanis már rohadtul szomjas vagyok, de volt bennem annyi vendégszeretet, hogy megvártam, szinte már emberi a viselkedésem. Rohadt jó fej vagyok, mindenki mondhatja.
- Ravin a lányom, aki hegedül a számokban. Mondjuk csak koncerteken, ez egy újítás. 11 éves, de kurva jó ötlet volt, és nem én találtam ki. Csak féltem a sok marhától… - vonom meg a vállam, talán nem oiont a legjobb emberrel kezdem kibeszélni a lányom dolgait. Kábé le sem fogja szarni, amit mondtam, de akkor meg hálás lehetek neki. Milyen világ ez?
- Lesz egy nagy koncert majd a Poklosokkal, ki lett találva. Küldjek jegyet? Néhány jó arc kell rajtunk kívül – erről jut eszembe, hogy Gwennek is küldenem kell, hát hiába a kis rádiósom nagyoin keményen tolja. Rég láttám az anagyali pofáját, de tuti összehoz majd valami hülye interjút, akkor megkapja a jegyeket.

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Szer. Aug. 12, 2015 4:02 pm

- Ez az haver! KURVA JÓ!! - csapom röhögve az övének a sörömet amint ottvan, mert nem vagyok kretén, elismerem én a tehetséget és a naaagy Mick Vallejo ül itt velem szemben! Ki a faszom képzelte ezt!?? SENKI!!! Egy kibaszottul nagy senki, és ha már.. ünnepeljük meg a szerencsémet!

- A BÁTYÁMRA! Akármennyi föld is takarja azóta.. Jó ember volt! - a sör újra a levegőben, a felét már letoltam, de kívánkozik a másik fele, és ha beleegyezett, nem tökölök tovább, hamar leküldöm a másikfél adagot. Kurvára megszomjaztam ebben a melegben!

De akkor előugrik egy név.. Egy néév?? Ravin!??
Kurva bután nézek, mert így van, fingom sincs mit vár tőlem, de ahogy pontosít..

- Bocs, haver, nem ismerem a lányodat.. - csak rövid vállrándítás - Már jóideje nem hallgatom a zenéteket, de ne szívd mellre! Csak az emlékek.. - másik vállrándítás, és egy csettintés az előbbi kis dögös pincérnőnek, küldjön meg ebből még egy körrel.

- Szintén!?? - kérdezem a srácot szemöldökemelve - A vendégem vagy! - jelzem, nem mintha úgy hiszem neki sokat kéne a léért kaparni, de ne mondja hogy görény vagyok, ez a szíííívélyes szeretet!

Aztán bekerül valahogy még valami a képbe. Koncert??

- Tényleg megtennéd!?? - szélesedik ki a vigyorom, eszem nem tudom mikor voltam utoljára koncerten, fogalmam nincs róla mikor hallgattam utoljára zenét, már olyan zenét ami nem a klubbokban üvölt a fülembe, az a modern favágás, mintha egy kibaszottnagy baltával ütlegelnék a fejedet, de hogy jó ötlet e...!? - Viszont ne szívd mellre, de arról sincs fingom kik azok a poklosok! - vigyorgom.
Hogy ez egy ilyen este??
Bassza meg, mindent én se tudhatok!

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Csüt. Okt. 15, 2015 9:14 am

Végre egy nyelvet beszélünk, tényleg kurva jó a dalunk. Nem hiába, a szövegíró én vagyok, persze kell hozzá zúzós zene is. Koccintunk és iszunk, ahogy kell, nem szórakozunk tovább. Bár egy kissé fura ez a pofa, de szereti a zenénket és ez a lényeg. Mi nem válogatunk, mindenkivel szóba állunk, nincsen allűrjeink, azok nem mi lennénk. Pedig van pénz, szóval akár meg is tehetnénk, de mi a szarnak?
- Reméljük minden rendben vele és előkészíti a terepet nekünk. Persze még jó sok évet várnia kell, de - összekoccintom a korsónkat és újabb kortyokkal dobom meg a hasam, jól esik. Aztán előjön egy kis böff, de nem tartom vissza, jobb kint, mint bent.
- Nem lényeg – legyintek, miközben látom, hogy gondolkodik, de tök homály neki Ravin neve. Annyira nem bánom, a kiscsaj kavar elég bajt nekem, nem kell, hogy drogdílerek ismerjék. Az új iskola is elég megterhelő nekem, mármint megint retteghetek, hogy mit tesz tönkre. Jó, annyira nem rettegek, de már unom az egyik suliból a másikba hurcolászni. Tényleg jó lenne, ha ez már jó lenne.
- Jöhet, persze – bólintok, hát, ha meg akar hívni, ne én legyek a bunkó, hogy visszautasítom. mégiscsak egy rajongóféle, vagy mi. A pincércsajok tényleg jó néznek itt ki, és némelyik hajlandó is ismerkedni, akár rövidebb időre is. Szóval bárki lába közé le tudnak guggolni, ha úgy adódik. Ez az ő dolguk, ő bizniszük, mi csak élvezzük az estét.
Felvetem neki, hogy lesz majd egy koncert, és úgy látszik aranyba foglalja a nevem.
- Hát hogyne, majd firkantsd le a címet, ahova mehet a cucc és elküldöm. Még nincsenek meg – ígérem, de láthatja, hogy komolyan beszélek. Amúgy is, aki ilyen jó cuccost hoz nekünk, az meg is érdemli.
- A Slaves of Hell, a Deadmannel és Sonininennel az élen. A menedzserek összehozták a két zenekart egy koncert erejéig. Nem mondom, van rá kereslet, talán teltháza is le, és biztosan király lesz – vigyorgok, majd legurítok még egy pár kortyot. Közben megjön a srác rendelése is, a pimasz pincérnő egy kicsit flörtöl vele, majd meglátjuk mit kezd a helyzettel, nekem nagyjából mindegy is.
- Úgy látszik bejössz neki – vigyorgok úgy, ahogy a pasik vigyorognak a vadászat kezdetén. Remélhetőleg lesz egy jó estéje a srácnak is.

Tárgy: Re: George és a Cserkészlányok! Csüt. Okt. 15, 2015 2:41 pm

Csak kóboran sóhajtok. Rég nem gondoltam a bátyámra és a történtekre, de most se az az alkalom hogy ezen elkeverjek. Hogy Brandon vár ránk?? Ki tudja! De remélem kurvára élvezi ott fenn a szemétje! Még ha soha nem is láthatom, a Pokol nem az ő játszótere.

- Az ÉLETRE! - dobom meg újra a sört, azt végképp iszok bele. Le is gurítom az egészet, nem spórolok vele, ha jó a társaság ki az a hülye aki óvatoskodni kezdene, csaknem most fognak kirabolni. Ha meg igen...
Nem vagyok már kisóvodás.

A kiscsaj említése váratlanul ér. Nem tudom miért, nem szoktam én a kölykökhöz, de ahogy a tag részletezni kezd, hidegen hagy az egész. Max akkor botlok csak néhányba bele, amikor kinn fújom a falat és néhány kis tizenéves csóka azonnal beleköpne én meg hozzávágom az egyik flakont. Hamar elpucolnak melegebb vizekre.
És akkor kever be az újabb sör! Intek is a kis pipinek hogy iparkodjon, nem érünk rá egész este, de mivel jóóólneveltvagyok.. vagy legalábbis annak kéne lennem, neki is simán berendelem a következő adagot.
Valahogy akkor vált a téma és hogy hogy.. hogynem, de felkerül a placcra egy koncert megemlítése és ééén... a tököm tudja mikor voltam már utoljára igazi koncerten, talán még szakközépiskolában.. mielőtt kirúgtak és ahol valami pánk hajú tetű fején egy üveget széttörtem, az nem jelenti azt hogy az idők azóta nem változtak. És talán én is.

- Jólvan. - nyögöm ki, és ahogy a farmerzsebemben túrni kezdek, a köteg lóvé mögül kihúzok egy darab papírt, grammok vannak ráírva meg címek.. - Tündérke hozz nekem egy tollat is! - jelzem a kis szőke pipinek, a bárpult nem messze, talán meghall a drága, és kisimítom a papírt az asztalon magam előtt.
A tag viszont tovább beszél. Én meg igyekszem, figyelek, fél kezem a papíron, nem kell már, mára már az összes cuccot kivittem, amikor befut a korábbi tündérke.

- Kösz, Szívi. - veszem át a tollat, mindent ami a papíron van vagy kétszázszor átsatírozok és végül az egyetlen megmaradt üres helyre felkarmolom a címem.
Áttolom neki.

- Őket nem ismerem. - landol a két sör, de ügyet sem vetek a kis szőkére csak Vallejo-t bámulom. A szőke viszont engem. Mi az cica kéne valami?? - felé fordulok, belenézek a szemeibe, hosszan, egy percre sem engedem mire megemelem az egyik szemöldököm.

- Várd ki a sorod, szívi, most dolgom van! - kacsintok, de aztán vissza emerre.
A csaj feladja, vagy csak értett a szóból, de lelép, nem hagyjuk parlagon, hosszú még az este, de van itt még valami.

- De ha kiadod a címem meg kell hogy öljelek! - vigyorgom Mickre, de hogy hisz e nekem?? Öreg hiba lenne ha nem tenné, pediiiig.. oké, mások a körök de senki sem golyóálló. Elvileg.

- Csak hülyítelek! - röhögöm el ha meghökkent közben, ha nem, minden oké. - Szívesen látlak, csak előtte jelentsd be a jöttödet, nehogy tényleg véletlenül keresztüllőjelek! - és röhögök. Mert jó a kedvem! És ahogy rákapok az újabb adag kihozott sörre, újabb adagot legurítok a torkomon.
Csakmert ez egy ilyen kurvajó este!

» George Wilkins
» Clouds ~ George & Emily

George és a Cserkészlányok!

George és a Cserkészlányok!

Similar topics

Similar topics