Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
Sosem tudom, hogyan kötök ki ezeken a helyeken... Úgy értem, pontosan tudom, hogyan kell egyik lábamat a másik után tenni és igen felkészült vagyok, ha taxit kell hívni. Azt is remekül meg tudom érteni, hogy miért szeretem ezeket a helyeket, miért tetszik rengeteg ember önfeledt szórakozása, miért imádom, ha a férfiak szinte levetkőztetnek, miközben a tánctéren ropom a legeslegújabb számokra. Az jelent kihívást megérteni, hogy miért folyamatosan a kolléganőimmel vagyok ezekben a diszkókban? Persze, mindegyik jó csaj a maga nemében, szeretek velük beszélgetni és néha még az ebédem is megosztom velük, de ők csak a kolléganőim, nem veszem őket emberszámításba! Ez így talán túl durva, de így van... Két életem van: az egyik, amikor a bankban dolgozom, ahol beleszürkülök a létezésbe, ahol ezek a barátnőimnak csúfolt kolléganőimmel gályázunk minden nap; és aztán van a másik, amikor kikerülök a nagyvilágba, és belőtt fanatikusként vetem magam a hedonizmus bugyraiba. Pontosan ezért nem értem, hogy miért engedtem a csábításnak és miért jöttem el velük szórakozni. Egy aranyos [You must be registered and logged in to see this link.] választottam a mai napra, hiszen olyan hangulatban voltam, hogy mindenképpen ebbe akartam magamat beleerőltetni. Persze nem volt olyan nehéz, mint amilyennek most előadom, de egy sokkalta vékonyabb modellen tuti jobban állna, mint rajtam. Egy alkoholmentes koktélt szorongatok a kezembe, majd elszabadítom magam a csordától, hogy a tánctérre verekedjem magamat. Közben a pohártól is meg tudok szabadulni, és amint a villódzó fényű parkettára lépek, már három csábos fiatalember mosolyog rám és hív táncba. - Sylvia vagyok... - Marcell. - mutatkoztunk be egymásnak, de valahol mélyen azt reméltem, hogy ennél tovább is jussunk a megismerés szintjén. Erős és magas testfelépítés, kissé kreolos beütés, apró kecskeszakál és az a csupasz mellkas ... szinte nedvesnek éreztem a bugyimat! Úgy táncoltunk, mint senki más a parkettán, olyan mozdulatokat hozott ki belőlem, amilyeneket én sem tudtam, hogy meg tudok csinálni. Ezen felbátorodva súgtam a fülébe a szavakat, amiket nem kellett volna. - Mit képzelsz? Nővel soha! - kerekedtek el a szemeim, majd alig kaptam levegőt. Azonban egy lökés a hátamon visszarepített a valóságba, és amint megfordultam, egy lányt vettem észre és lehetséges támadomként azonosítottam. - Aranyom, kicsit jobban is vigyázhatnál! - próbáltam túlkiabálni a zenét, de nem hiszem, hogy túl sok sikerem lett volna benne. Így ismét körbenéztem a tánctéren, hátha találok valami gyönyörű fogást az éjszakára, egy kis lepedőakrobatikára.
It's a big party tonight. But keep the secret and say, Dasie wasn't there.
Nem tudom pontosan, mióta ülhetek itt a bárpultnál, de elég ideje ahhoz, hogy már érezzem a mozdulataimban az alkohol hatását. Nem keveset ittam, de azért még tudok a létezésemről, szóval nincs semmi probléma. Lyndsy eltűnt valahova valamelyik haverjával, vagy éppen faszijával, nem tudom, de nagy valószínűséggel az egyik mosdóban tengeti az idejét. Haver vagy ismeretlen, tök mindegy neki! Nem mintha irigykednék rá, sőt, örülök, hogy ma nem kell kefélnem, komolyan. Vannak napok, amikor már annyira elegem van ebből az egészből, hogy a hátam közepére sem kívánom a szexet. Épp ezért döntöttem úgy, hogy ma nem állok szolgálatba, hanem elmegyek bulizni. Mert rám fér… Torkom ismételten végig égeti az erős alkohol, én pedig iszom még egy kortyot, majd pohárral a kezemben megindulok a tánctér felé. Ha már a barátnőm eltűnt, attól én még jól érezhetem magam nem? Amúgy is, biztos, hogy van itt ismerős, csak istenre kérek mindenkit, hogy ne kuncsaft legyen… Lassan, kicsit vontatottan kezdek el mozogni a zene ritmusára és egyre beljebb táncolok a tömegbe, mígnem egyszer csak egy erős kezet érzek meg a derekam vonalán. - Hello édes. – A lehelete a nyakamnál, s keze egyre feljebb csúszik, én pedig a hangjából nagyon is sejtem, ki az, de reménykedem benne, hogy nem igazolódik be. Amikor azonban hátrasandítok, és szembe találom magam Sam arcával, égnek emelem a szemeimet. Miért vernek engem az istenek? Semmit sem tettem ellenük! - Ma nem dolgozom, Sam! – kiabálom túl a zenét, vele szembe fordulva, majd a következő dolog, amit észlelek, hogy szája az enyémre tapad, de olyan erőszakosan húz magához az arcánál fogva, hogy ahogy elér a tudat az agyamig, elszakadok tőle és hatalmas pofont keverek le neki. - Mondom, NEM dolgozom! Ma NEM létezem a számodra, oké? – üvöltöm, miközben megcsóválom a fejem, és a következő percben már megint a nyakamon van. Akkor most kénytelen leszek bevetni a boksz-tudásom. Hát nem érted Sam?
Akkor megmagyarázom így! Öklöm egyenesen a jobb arcához csapódik, mire ő nagyot lök rajtam, és háttal nekiütközök valakinek. Észre sem veszem, hogy a [You must be registered and logged in to see this link.] borult majdnem az egész pohár tartalma. - Bocs. – mondom, és hátranézek, de nem értem, mit kiabál a nő, mert túl halk a zenéhez képest, na meg már nekem sem biztos, hogy normálisan eljut az agyamig. Mikor visszapillantok az előbbi támadómra, megnyugodva látom, hogy a biztonsági őrök már fogságba vették, én pedig nevetve intek neki, sőt, még egy puszit is dobok utána. - Hé, bocs az előbbiért, meghívlak egy italra, ha akarod. – fordulok az előbbi lökést ért nőhöz, majd megvizsgálom. Nem láttam még errefelé, pedig elég sokat járok ebbe a bárba, de hát én se ismerhetek mindenkit. És most igazán örülhet, hogy nem vagyok egészen józan, mert ha az lennék, akkor nagy ívben leszarnám, hogy most meglöktem, vagy nem, mert az is lehet, hogy még egy bocsánatot se nyögtem volna oda. Ahogy ismerem magam… Megvárom a válaszát, és ha elfogadja, akkor imbolyogva vissza indulok a bárpulthoz, lökdösve ide-oda az embereket, aztán helyet foglalok az egyik bárszéken, és a mellettem lévő nőre pillantok. - Két Tequila Sunrise-ot kérnék. – mondom a pultosnak, meg sem kérdezve, szereti-e. Örüljön, hogy meghívom..
• TAG: Sylvia (: • SONG: [You must be registered and logged in to see this link.] • NOTE: ne haragudj, hogy ennyit húztam :$
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Dasie & Sylvia Kedd Aug. 27, 2013 1:47 am
Dasie
Annyian voltak ezen a rohadt táncparketten, miért pont nekem lökte az a fazon ezt a lányt? Ehh, néha azt képzelem, hogy valami láthatatlan célkör van rajtam, amivel magamhoz vonzom az ilyen baleseteket! Mint például múltkor, amikor megyek gyanútlanul az utcán és egyszer csak eltörik a cipőm sarka... Ez vonzotta magával a száznyolcas szabályt: ha magassarkúban vagy, ne lépj csatornafedőre! Egy életre megtanultam, és akkor is, amikor egy taxi fröcskölt le és úgy néztem ki, mint egy nedvespólóverseny vígaszdíjasa, akinek azért ítéltek nyereményt, mert kínos tíz versenyzőből huszonnyolcadiknak lenni. No, de ilyen az élet, és most egy részeg lányt sodort az utamba, akitől azt remélem, hogy illedelmesen elnézést kér és egy baráti mosollyal megfeletkezünk az egészről. Részben sikeres volt az elvárásom, de valamiért inni akart velem és már éppen valami kibúvón törtem a fejemet, amikor a szám gyorsabban reagált, mint az eszem. - Jó legyen! Sylvia McCormack! Elérkezett az a pillanat, amikor újra elő kell venned a macskás köntösödet és egy állatmenhelyről tizenhét cicát örökbe kell fogadnod, mert egyszerűen életképtelen vagy a mai világban és amíg nem tanulsz meg nemet mondani, addig a múzeumot is elfeledheted! Igen, ezt kellene tennem, de helyette engedek a csábításnak, s a következő pillanatkép az, ahogyan a lány mellett ücsörgök és magam előtt látom a koktélt. Szegényes tudásom a kevert italok világából ismét megmutatta, hogy fogalmam sincs, hogy mit fogok lenyomni a torkomon, de egyszer élünk alapon megkóstoltam az italt ... és imádtam. Semmi alkoholos íz, csak émelyítően édes szirupot és maróan friss narancsot érzek, az agave növényéből desztillált szeszt pedig egyáltalán nem találom. Egy pillanatra azért elgondolkodom azon, honnan ismerem az agave növényt, de biztosan egy dokumentumfilmben láttam a cicás korszakomból. És különben is, honnan tudom a tequila sunrise hozzávalóit? - Köszönöm, nagyon finom. - kiáltom a lány fülébe, majd szippantok mélyen fülének tövéből. Igen, a szórakozóhely bűzös volt a sok ember izzadságától és a lányt belengő szolid alkoholos báj is ellene dolgozott, de olyan vonzó volt a parfümének illata, hogy majdnem elájultam. Ehelyett inkább megköszörülöm a torkomat, és eszembe juttatom, hogy végülis miért mentem bele a meghívásba. - Az előbb leöntötted magad... Ha gondolod, elkísérlek a mosdóba, segíthetek kitisztítani. Talán még nem késő a ruháért... - ajánlom fel magamat irgalmas szamaritánusként, s a másiknak csak bólintania kell, abból is értem a válaszát. S addig, amíg erre várok, csak azzal kell tisztában lennem magammal, hogy mi az egy pékért érdekel a lány, annak ruhája, honnan gondolom, hogy érdekli a hatalmas folt és még mindig kérdés számomra az agave... Sejtelmes!
Kezdőlap
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by 
Tárgy: Dasie & Sylvia