"Elvitted tőlem az álmaimat, pedig az élet csak gyertyaláng!
Lassan felőrlöd a vágyaimat, mire felébredsz késő lesz már!"


"Néha könnyebb lenne elmenekülni, / tiszta fénybe merülni, /de a jel,ami hív, / de a hang,ami szól /még nem mond semmit, meddig érek s lesz-e út, hogy visszaérjek."

"Emlékszem a könyvekre, a hitre, melyre Te tanítottál, /de van-e könyv,amely segít legyőzni mindazt ami vár.../a fák ilyesztő árnyát, a Hold elárvult arcát? / Nézem mintha más lennék, s Te nem szólsz rám "

"Az igazi, nagy fájdalomban, az igazi elesés után nem lehet sírni. Csak nézni lehet meredten az ütések zöld foltjait, a lélek véres sebeit és imádkozni lehet a megváltó könnyért. (...) Az igazi könnyek, a fájó, keserű könnyek a szív körül vannak. Ha ki lehet sírni őket, ha sokára is, ha lassan is, megkönnyebbül az ember. A könny elmossa a fájdalmat, lehűti a sebet, elzárja a vérzést... Ha azonban nem lehet, ha csak gyűlnek, keserednek, előbb vagy utóbb beléjük fullad a szív."

"Nem a hang hiánya, hanem énünk hiánya a csend."

"Idegen város, idegen arcok,  / Félig értett szavak. /Hiába mosolyogsz, hiába minden,  /Nekik más maradsz."

"Megtapasztaltam, hogy a magány akkor a legerősebb, ha megpróbálunk harcolni ellene. Ha viszont nem veszünk róla tudomást, elgyengül."

"Az érzelmek általában adott pillanatban hatnak. Utállak.. gyűlöllek.. majd megveszek érted… mindig csak az adott perc szülöttei. De a fej.. a tudatos vagy tudattalan hozza meg az örök érvényű döntéseket."

by Gé

„Azt hiszed, hogy akkor nem volt hiábavaló az életed, ha emlékeznek rád a tömegek, ha nem felejt el a világ. Alkotni akarsz, maradandót, hogy ha te nem is, legalább az emléked maradhasson, S ez valóban fontos. De nem lényeges.
Mert nem az a lényeg, mit fog fel belőled a világ,
Hanem az, hogy mit fogtál fel belőle Te.
Nem az a lényeg, hogy emlékeznek –e rád,
Hanem az, hogy mire emlékezel Te.
Nem az a lényeg, hogy mennyire ismert el a világ,
Hanem az, hogy mennyire ismerted meg a világot Te.
Mert nem az számít, mit hagysz itt,
Hanem az, amit magaddal viszel.”

(A.J. Christian)

"Az ember éppen olyan mélyen fél az élettől és a szeretettől, mint a haláltól. Legtöbben attól rettegnek, hogy elfogadják; szeretik őket. A szeretetben ugyanis nincs kontroll. Ha egyszer átadjuk magunkat neki, onnantól minden attól függ, hogy a másik szeret-e."

(Feldmár András)

"Elhervasztottam. Mert nekem ő csak az a valaki volt, akire mindig számítani lehet. Akit elő lehet venni. Aki kéznél van. Aki fölveszi a telefont. Vigyáz a gyerekekre. Aki főz. Mint egy veszta papnő, aki az általam keresett pénzből gazdálkodik, aki szépen elrendezi a körülöttünk lévő dolgokat, hogy minden rendben menjen, és közben sose panaszkodik. Sose láttam tovább az orromnál. Hogy meg akartam-e tudni valaha bármilyen titkát is? Soha semmit. Sose faggattam önmagáról, a gyerekkoráról, az emlékeiről, a bánatáról, fáradtságról, a szexuális életünkről, a reményeiről, a csalódásairól, az álmairól, semmiről. Érted? Soha. Egyszer sem. Nem faggattam semmiről. Nem is érdekelt semmi."

(Anna Gavalda)

"Talán nem a legelső percben történik, de miután meglátta a férfit, a nő tíz percen belül pontosan tudja, hogy kicsoda, vagy legalábbis mit jelenthet számára, szíve mélyén az is eldőlt, hogy bele fog-e szeretni."

(Orhan Pamuk)

"Ez a baj a férfiakkal! Addig vacakolnak, amíg lekésnek mindent. (...) Ott hagyott, mint egy izzó kandallót, amire nem raknak több fahasábot. S mire visszatért, észrevette, hogy a kandallóban már csak hamu maradt, mert nem volt, ami a lángot éltesse. Bizony így van ez. Akkor kellene megtenni, amire vágyunk, amikor minden együtt van hozzá, mert ha tétovázunk, lassan megcsonkul a dolgok tökéletes egybeesése, s akkor már késő."

(B. Kiss Andrea)

"- Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? (...) Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek.
-Én nem. Nekem te ennél sokkal többet jelentesz."

"- Szeretsz?
- Nem tudom.
- Miért nem?
- Nem vagyok biztos..
- Kételyek?
- Azok.
- Akkor mit érzel?
- Ez bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom ha nem vagy velem. Szükségem van a jelenlétedre, Még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek. Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig, akárhova...csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem nem jó ha itt vagy, νagу nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet hogy nem tudom megtenni. A szívem megszakad ha mással látlak de nem szólok egyetlen szót sem...csak elsétálok. Néha utálom ahogy kinézel. De ezt se mondom soha. A lényed kárpótol mindenért. Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán. Pedig lehet, olyat tettél, amiért másnak már nem jutna bocsánatomból. Néha, ha rád gondolok, sírok, néha nevetek, néha ordítok, aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem...Ez bonyolult..
- Akkor szeretsz?
- Azt hiszem."

"A monogám pasas olyan ritka, mint diós patkóban a lódobogás"

(Vavyan Fable) - imádom :DDDD

"Tudod mi a szerelem? (...) Látni azt, amit senki más nem lát. És hagyni, hogy a másik lássa azt, amit senki másnak nem akarsz megmutatni."

(Luca Di Fulvio)

"Manapság nem az érzelmek és a szexuális örömök kölcsönös adása és a kapása a lényeg, hanem mennyiségi komplexusban szenvednek az emberek, főként a férfiak. Annyi változat van a férfi-női kapcsolatra, és ma mindegyiket úgy hívják, hogy szerelem. Ez nem igaz, a szerelem sokkal ritkább és mélyebb jelenség, és borzasztó nagy ajándéka az életnek."

(Popper Péter)

"Attól, hogy megbukunk, az út még nem téves, csak vezessen el valahová. Akkor téves, ha nem vezet el sehová."

(Popper Péter)

"Manapság egyre ritkább az igazi barátság. Hogy miért van ez így? Nem tudom. Az emberek valahogy magányosak maradnak. Ismerősei, jó ismerősei még csak akadnak az embernek, de olyan barát, aki előtt hangosan gondolkodhat..."

(Berkesi András)

"Ne nyugtalankodj! Úgyis másképp történik minden, mint ahogy elgondolod."

(Audrey Hepburn)*-*

"Ha egy férfi nem tudja elviselni az igazságot, tanácsolom, ne házasodjon. Mert lesz egy ember a közelében, aki szüntelenül ott van mellette. Bármerre megy, és bármerre fordul, mindig a szemébe néz. Nagyon kellemetlen. Ha alszik, ott van mellette, ha fölébred, ott ébred mellette, ha elutazik, jön vele, és lényének minden jó és rossz sugárzását visszaveri. Mindenki elől elrejthetjük igazi lényünket, erényeinket és hitványságunkat, csak a feleségünk elől nem. Ez az intimitás nagy kockázata, nem lehet előle sehová sem elbújni. Mindig ott van. Olyan, mint a fociban a szoros emberfogás. Az egymásról táplált illúziókat, amik a szerelmet éltetik, hamar eloszlatja a valóság. Ahhoz, hogy egy házasság működjön, nagyon kell szeretni valakit.

Különben nem lehet kibírni."

Müller Péter

Nem kellenek további szavak. Ha valaki vállalja a dolgot és végighallgatja.. onnan már minden felett maga hozza meg a döntéseit.

„Hogy valamit hogy látsz, az attól függ honnan nézel rá..”

Meglehet ezen csak én szakadtam! Bocs, Lányok!

"Megborzolom, majd hátradobom csípőig érő vörös hajamat...nekem kb. ennyibe telik a frizkóm belövése. A többi disco picsának csak egy 2 óra, meg is érdemlik. Ha nekik két óra kell ahhoz, hogy minden hétvégente esténként a disco WC-ben szopják a helyzetük mámorát, akkor meg se szólalok."

by Miss Leila Triston

Reviczky Gyula: Magamról

"Rossznak mondod a világot,
Dőresége bosszúságod;
Siratod az élet álmát,
Földi gondok durva jármát;
Felpanaszlod lázban égve:
Bölcs elméje, jók erénye
S fényt sugárzó lángod, ég,
Csak hiúság, buborék.

Ó, pedig hány perced, órád
Volt, midőn e sújtoló vád
Könnyeidben elviharzott
S kiderült rá szíved, arcod.
Gyönyörűség volt az élet,
Megáldottad születésed';
Rózsák közt jársz, azt hívéd,
S mi okozta? ... Semmiség!

Nem tudod, mi nyomja szíved',
Semmiségek üdvezítnek.
Hogy jön, nem tudod, csak érzed,
Hogy e bűnös-bűvös élet,
Mely ma szennyes, ronda börtön,
Holnap éden kertje rögtön.
Ma a békét áhítod,
S holnap küzdve élni jobb.

Ember! önző vágy vezérel.
Bánatával, örömével
Ezt az undok szép világot
Sorsodon át nézve látod.
Hogyha gondok elcsigáznak:
A világot éri vádad,
S ha örömre gyúl szíved:
Nincs e földnél semmi szebb.

Ragyoghat a nap az égen;
Te sötétben, feketében
Látsz mindent, ha bánatod van;
Míg, ha kedved lángra lobban,
Minden érted van teremtve;
Télen is jársz rózsakertbe';
A nap is csak rád ragyog,
S kik itt laknak: angyalok.

Az örvendőt meg nem érted,
Ha világod' búban éled;
S csak ha lelked' szenvedőnek
Vallod, sajnálsz szenvedőt meg.
Mit törődöl a világgal,
Szenvedő szív sóhajával,
Ha egy édes pillanat
Teljesíti vágyadat!

Hát ne fordulj vak hevedben
A világ és rendje ellen...
Úgy tekints az emberekre,
Hogy a föld se jó, se ferde;
Se gyönyör, se bú tanyája,
Csak magadnak képe, mása.
Ki sóhajtoz, ki mulat.
A világ csak - hangulat."

"A férfi gőgje merő dicsekvés, a nőé együtt születik vele. Mi néha elgondolkodunk a régmúlt büszke dinoszauruszairól, és ilyenkor azt kérdezzük magunktól, vajon a saját kis időnk mikor és hogyan fog lejárni. De a nő nem. Az ő örökkévalósága számára hitcikkely. Nagy háborúk és katasztrófák jönnek és mennek, egész birodalmakat nyel el a szenvedés és a halál, de ezek mind csak a felszínt érintik; ő, a nő, örökkévaló, nélkülözhetetlen; ő itt lesz mindig, egészen az idők végéig. Ő nem hisz a dinoszauruszokban: valójában abban sem hisz, hogy a világ létezett, amíg ő meg nem jelent rajta. A férfiak építhetnek és rombolhatnak, eljátszadozhatnak az összes játékszerükkel; kényelmetlen, zavaró tényezők, a pillanatnyi komfortot szolgáló téblábolók, míg a nő, akit valami titokzatos köldökzsinór magával a nagy életfával köt össze, tudja, hogy nélkülözhetetlen." John Wyndham

Példabeszéd kövekről, kavicsokról, homokról

A filozófia professzor azzal kezdte előadását, hogy egy befőttes üveget megtöltött öklömnyi kövekkel. Megkérdezte a hallgatóitól, tele van-e az üveg. Igen volt a válasz. Ezután apró kavicsokat szórt az üvegbe, azok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket. Megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután homokot töltött az üvegbe.
- Így működjön az életed is – mondta a hallgatóinak. – A kövek
a fontos dolgok – a családod, a partnered, az egészséged. Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak: a munkád, a házad, a hobbid, az autód. A homok az összes többi. De ha azt veszed előre, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanígy történik az életeddel is: ha minden idődet és energiádat az apró-cseprő dolgokra fordítod, nem jut azokra, amik igazán számítanak.
A hatásszünet végén az egyik diák megkérdezte a professzortól, most már valóban tele van-e az üveg. Igen, felelte a professzor, tele van. Erre a diák elővett egy sört, kinyitotta, s beletöltötte a befőttes üvegbe. A sört elnyelte a homok. Azt mondta erre a diák:
- Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, a fenti
példából jól látszik: EGY SÖR AZÉRT MINDIG BELEFÉR!

"Hímneműnek lenni születés kérdése. Férfinak lenni kor kérdése. De úriembernek lenni választás kérdése."

"Talán a szerelem csak akkor jön, ha nincsenek benned elvárások. Ha nem akarsz, ha nem képzeled el, hogy milyen lesz, csak hagyod, hogy megtörténjen. Van még tovább, van még több is annál, mint amit el tudsz képzelni. Van, létezik, csak merned kell megnyitnod magad és befogadni, elfogadni, érte nyúlni, és bizony viszonozni. Azt is tanulni kell. Merni ugyanazt az élményt adni a másiknak, amit ő ad, és bízni benne, hogy arra van szüksége, amit kap. Ez az igazi kihívás. Adni és kapni. Hasonlót, ugyanazt, érzéseket, törődést."

Oravecz Nóra

Gondold csak el: ha megajándékoznak egy órával, kis virágzó pokollal ajándékoznak meg, rózsabilinccsel, aranyozott veremmel. Nem csupán az órát ajándékozzák neked, hogy Isten éltessen, és reméljük, hogy sokáig hordod majd, mert kitűnő márkájú, svájci, rubinköves; nem csupán ezt a parányi krampácsolót ajándékozzák neked, amelyet a csuklódra kötözve sétáltatsz magaddal. Megajándékoznak - nem is tudják, és ez a szörnyű, hogy nem is tudják -, megajándékoznak egy újabb, törékeny és kétes részecskével, valamivel, ami a tiéd, de nem a testedből való, hanem szíjjal kell odakötözni a testedhez, hogy ott lógjon a csuklódon, mint kétségbeesett karocska. Megajándékoznak azzal a feladattal, hogy naponta felhúzd, a felhúzás kötelességével, mert csak így maradhat óra az óra; megajándékoznak a kényszerrel, hogy a pontos időt figyeld az ékszerboltok kirakatában, hogy meghallgasd a rádióban, hogy rendszeresen igénybe vedd a telefonközpont pontosidő-szolgáltatását. Megajándékoznak a félelemmel, hogy elveszted, hogy ellopják, hogy leejted a földre és összetörik. Megajándékoznak a márkájával, a bizonyossággal, hogy ez jobb márka, mint a többi, megajándékoznak a hajlammal, hogy összehasonlítsd az órát a többi órával. Nem téged ajándékoznak meg az órával, hanem téged ajándékoznak el, téged ajánlanak fel az óra születésnapjára.

Julio Cortázar

Ő nekem a napkelte melege egy téli éjszaka végtelen hidege után. Mosoly a fájdalmas arcon. Őszinteség a hazug világban. Egészség és ép elme az őrült zűrzavarban.

Linda Castillo

Zenéltünk, mert az Óceán nagy és ijesztő, zenéltünk, hogy az emberek ne érzékeljék az idő múlását; hogy elfelejtsék, hol vannak és kicsodák. Zenéltünk, hogy táncolhassanak, mert ha táncolsz, nem halhatsz meg, és Istennek érzed magad. És a zene, amit játszottunk, ragtime volt, mert ez az a zene, amire Isten táncol, amikor senki sem látja.

Alessandro Baricco

Mosolyokból élek, azokból, amiket kapok, kedvességből, amivel felém fordulnak, ölelésekből, (...) - amikbe néha belehalok, de viszem magammal.

Oravecz Nóra

"Próbálj meg őszinte lenni pszichológia nélkül. Szeretni ÉN nélkül, Istent látni vallás nélkül. Csak úgy, ahogy tényleg van. Valahogyan szívből és örömmel."

Hamvas Béla

Ahol van szeretet, ott nincs követelés, nincs elvárás, nincs függőség. Nem követelem tőled, hogy tégy boldoggá; a boldogságom nem benned leledzik. (...) Kötődés nélkül élvezem a társaságodat. Amit valóban élvezek, az nem te vagy; az a valami mindkettőnknél nagyobb. Valami, amit felfedeztem, egyfajta szimfónia, egyfajta zenekar, amely egy melódiát játszik a jelenlétedben. De amikor elmégy, a zenekar akkor sem áll le. Amikor valaki mással találkozom, a zenekar egy másik melódiát játszik, amely szintén csodálatos. És amikor egyedül vagyok, akkor is tovább játszik. Ez jelenti a felébredést.
(Anthony De Mello)

Éppen annyi energiát fektetünk az elérhetetlen emberekbe, mint amennyi lelki energiával igyekszünk kitérni az elérhető emberek elől.
(Alon Gratch)

Ha fizikailag messze is vagy valakitől, lelkileg attól még közel állhatsz hozzá.
Gerald G. Jampolsky

"Meztelen tested csak azoké kellene, hogy legyen, akik meztelen lelkedbe is szerelmesek."

"Zárj be néhány ajtót! Nem büszkeségből, tehetetlenségből vagy arroganciából, hanem csupán azért, mert már nem vezetnek sehova."
(Paulo Coelho)

Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?
Micimackó