Marseille, 1994. Április 1. 20 dalszöveg író Média Ezra Miller

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: jókedélyű vagyok | könnyen nevettetek meg másokat | sokat olvasok, kíváncsi vagyok | nagyon értek az emberekhez | át tudom érezni mások problémáit

◆ negatív tulajdonságok: Fűvezek | rendesen fel tud idegesíteni a tehetetlenség | hazudozó vagyok | megondolatlannak számítok | ahoz, hogy elérjek valamit átgázolok akin kell

◆ egyebek: soha nem kezdenék ki olyannal, aki a barátom és senki mással sem, akinek már van párja.

Történet vagy szerepes példa

A tréfa az okosság jele; s a tréfa és elmésség (...) nem szokott törpe lelkeknél megszállani!

[You must be registered and logged in to see this image.]

- Hova raktad azt a rúzst, Julette? - Kiabálok hátra, mire meg is jelenik az említett, kezében a tűzvörös kis cuccal, majd hozzám lépve megfogja a fejem és rendesen kikeni vele a szám.
- Csak, hogy tudd, ez nem volt valami nagyon nőies - Korhol rám, de én csak szemet forgatok. Fekete alsót húzok, majd fel a vörös, csillámlós fűzőt, amig Dean meg is húz rendesen, a mell részét kitömi klotyópapírral. A harisnyát is felügyeskedem, sőt, a tartót is, majd utána küldök egy fekete tollakból összeállított sálat. Még engedem, hogy Julie kisminkeljen. A magassarkút csak akkor húzom fel, ha minden más készen van. Hajamba túrok mélyen, ezzel megigazítva. A többiek  kint várnak. Megnézem magamat a tükörben, Istenem, ha nem jön be a zenélés, elmegyek transzinak. Ahogy most nézek ki, rámvetné magát mindenki... aki vak. A rúzs felesleges is volt, és rettenetesen zavar, de már nincs időm lemosni, így fent hagyom, és lassú, kecses léptekkel libbenek ki a nappaliba... illetve így kéne, de fiú vagyok, és nem heppem magassarkúban cirkálni egész nap, ezért kicsit sem szexik a lépteim, de ahogy kiérek óriási taps és ováció fogad. A sállal integetve hajolok meg.
- Jól van, most pedig mindenki, takarodás van befele - Mutatok a fürdő irányába, és ők engedelmesen be is vonulnak szép egyesével. Egy határozott mozdulattal zárom rájuk, majd oltok le minden villanyt. Leülök az ágyra, várok... talán öt percet, de ennyi,  már nyílik is az ajtó és én felállva kilépek a besötétített nappaliba, megfogom a férfi kezét, mielőtt felolthatná a lámpát. Szerencse, hogy ismerem a házat, mint a tenyeremet. Mielőtt megszólalnék ügyelek rá, hogy a hangom elvékonyítsam és suttogássá halkítsam. A sötét elintézi a többit.
- Helló, szépfiú - Súgom fülébe, a válasz egy morranás és kezek a fenekemen. Nehezen fojtom el a nevetést, de sikerül.
- Rohadt jó a segged - Itt már rettenetesen erősen kell ajkamba harapnom, hogy befogjam a számat. Mikor hirtelen megfordít majdnem pofára esek a magassarkúban, de erősen szorít, kezei mellkasomhoz mennek és megmarkolják a kitömött részt, még mielőtt észlelhetné, hogy túl puha, ellépek tőle hamarjában és az ágyig hátrálva leülök rá.
- nem látlak! - Panaszkodja, de hárítok, csak egy kicsit bírja még ki a kíváncsisága, csak egy egészen kicsit!
- Nem gond, én már láttalak. Olyan jó volna... letépni rólad az inget és végignyalni a felsőtesteden. Lecsókolnék egészen V vonaladig... - Igyekszem egy kis vágyat préselni hangomba, de testemet rázza a hangtalan nevetés.
- Igen... folytasd! - Érzem a hangján, hogy rohadtul be van indulva, de kegyetlen vagyok, teljesítem óhaját.
- Letérdelnék elég, letolnám a nadrágodat lassan, közben ujjaim végigsimítanának combodon... körbecsókolnálak. Közben a másik kezem az én testemen csúszna egyre lejjebb... és míg ajkaim közé csúsznál játszanék magammal - Osztom meg vele elképzelésem, direkt a megfelelő szavakat használva, komoly képpel, olyan forrón, és olyan vékony hangon, amennyire csak képes vagyok.  Zihál, lerántja a nadrágját, hallom, ahogy a földre esik.
- Hogy játszanál? - Kérdezi, és én a sötétben diadalittas mosolyba kezdek. Nyertem! Felállok és olyan közel érek hozzá, hogy hangom csak pár centiről érkezzen hozzá, tisztán kivehetően.
- Letolnám a bugyim és végigsimítanék... meredező farkamon - Az utolsó két szót már a saját hangom ejtem ki, a reakció pedig nem marad el, bár az elejére kéjes sóhaj a válasz.
- Ahhh........... HOGY MI?! - Azzal a lendülettel csapja fel a lámpát, és szakad ki belőlem a röhögés, vágódik ki a fürdőajtó, felfedve a mögötte sírva nevető barátainkat.
- Bazdmeg Nathe!!!! - Kapja maga elé a kezét haverom egy szál alsóban, összecsuklom előtte, mert rettenetesen fáj a hasam a nevetéstől. Közben Dean mikor levegőhöz jut, és törölgeti ki szeméből a könnyeket feláll és hozzá sétál.
- Csak nem gondoltad, hogy tényleg rendelek neked egy prostit?! - Kacag hangosan. Próbálom összeszedni magam, mikor felnézek rá, és komoly pofát vágni.
- Persze ha szeretnéd, franciázom veled - Ajánlom, és ez mindenkinek a kegyelem döfés, még a meredező tagúnak is, együtt nevetünk a földön kuporogva hosszú perceken át.