A koncert utáni baromi nagy hajtás kellős közepén ücsörgök, és semmi kedvem semmihez. Most jöttem le a színpadról, ahol nagyon otthon érzem magam és sikerült a bulit olyanná tenni amilyenné akartam, mégis voltak dolgok amik nem tetszettek, és a többiek játékában de persze  nem hánytorgatom fel nekik, meg én is megcsúsztam egy helyen, nem voltam olyan profi amilyen szoktam lenni és ez letaglóz. Nem is kicsit, szóval hogy ezt kicsit elfeledtessem magammal belekortyolok az üveg piámba. Teguila gold, mindegy, megteszi ez is ha be lehet tőle rúgni és éppen a backstage kanapéján morgolódok, és figyelem ahogy pakolásznak el a többiek, meg készülnek az after részre, hogy bulizzanak egy jót a többiekkel és nekem is ezt kellene tennem, ebben biztos vagyok de még sincs hozzá sok kedvem, ki kellene mennem a tömegbe, sokan vannak, és büdösek és izzadtak, rám nyomulnak és.... Ebben a pillanatban karol át hátulról egy karcsú kis kéz, aki nem másé mint Tiáé, akivel se veled se nélküled kapcsolatot folytatunk és hátradöntöm a fejem, hogy felnézhessek abba a gyönyörű arcába.
- Ez nagyon szar volt igaz? - pislogok rá, kivételesen mindenféle kontakt lencse nélkül, néha használok csak, de most  nem volt kéznél a kedvenc színem és inkább nem tettem be semmit. Végigsimítja az arcom ahogy előrehajol és az összes haja a szemeim előtt ki ki. Jó illata van, de az íze rémes...
- Szedhh... pff, na vidd a hajad a számból... - próbálom közölni értelmesen hogy baromira nem jóízű és útban van.
- Dehogy volt az. Akik előttetek játszottak na az az volt! nagybetűsen is szar... - az én szókimondó őszinte vadmacska szerű barátnőm? Csajom? Szeretőm? Fogalmam sincs mim, de lassan megkerüli a kanapét, mellém huppan, csak hogy aztán az ölembe hajtogassa magát művészien, és még csak a fene alsóneműje se villan ki, nem is értem hogy csinálják a nők ezt. A fenekét alig takaró ruha és mégsem villant összevissza, mint sok híresebb női közszereplő. Rejtély. Kis híján megakad a torkomon a tequila ahogy a fülembe suttog, kéjes hangon.
- Amúgy... nem vettem fel bugyit.... - egek ez a nő! Meg akar ölni és egy pillanatra csak nézek rá hogy miért nem? Mi van amiért... aztán rájövök, buli van, be vagyunk állva és épp most kért fel egy körre.
- Na és hol szeretnéd csinálni? A kanapén, közönség előtt? - vigyorodom el pofátlanul hiszen engem az sem érdekelne ha látják de ő talán egy kicsit gátlásosabb. Naaaa azért nem kell őt félteni. Annyira azért nem visszafogott. Összevigyorgunk, annyira józan már én sem vagyok, és inkább befoglaljuk a fürdőnek kikiáltott kis zugot hogy.... megtörténjen aminek ilyenkor kell. Aztán a többiek közlik miután kimásztunk onnan hogy elfoglaltuk a nagy szekrényt. Hát, nem mindenki csinálja szekrényben....