Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 05, 2015 9:41 pm
Persze, hogy lódítottam, de még mekkorát. Nem miatta voltam én béna régebben, hanem sokkal jobban szerettem nézni az elégedett vigyorát régebben, amikor győzött. Most is kurva jól állt neki az a mosoly, ami ott volt felmázolva a képére. Tetszett.
Elállva az útból figyeltem azt, ahogy mozdult, ahogy a dákó érintette a golyót, és amikor a teli csorgott be a lyukon, csak egy viccesen morcos pillantás volt a válaszom, aztán inkább leparkoltattam a seggemet az asztalra, ahol a két sör ácsorgott árván. Úgysem jövök egyhamar, szóval feleslegesen álltam volna, mint valami kibaszott modell a saját lakásom közepén, és nem kellett volna megakasztanom sem Gabe-et a koncentrációban.
A visszakérdezésnél felnevettem, a korai bólogatás aztán fejrázásban végződött.
- Szerintem örülsz, ha normális kajához jutsz - vigyorogtam rá már akkor, amikor visszafordult a golyókhoz, a lyukakhoz, ráérősen húzva csak meg a saját söröm. Nem cserélünk nyálat most, szóval ügyeltem arra, melyik kié volt.
- Egyébként hagysz nekem is? Csak mert ez így kurva gyors menet lesz és ha a golyóid elmennek.. én meg hoppon maradok, azt nem szeretem - vigyorogtam fel rá, és nem, nem akartam, hogy miattam hibázzon. Majd lesz egy újabb kör. Ameddig nem sikerül nekem is nyerni és végre megadja magát nekem. Vagy legalábbis azt akartam, hogy egy kicsit megizzasszam. Mindig is imádtam vele versengeni. Még ha kevesebb esélyem is volt bizonyos esetekben.
Még egy korty a sörből. Oké, még egy lecsúszott, és ezt a pillanatot választottam, hogy a zsebemből kihalásztam a telefont is.
- Ha már sem te, sem én nem vagyunk a helyzet magaslatán. Kaja? Jöhet? - érdeklődtem tőle, kinyújtva a lábaimat is kényelmesen, bokáimnál keresztezve azokat. Ha általában a meló miatt ki is szoktam hagyni minimum egy kajálást, most rohadtul máshol voltam. A sör nem lesz elég.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Hétf. Május 11, 2015 9:52 pm
- Talált.. - egy kóbor mosoly a szemeibe, de aztán szemem újra az asztalon, ahogy egy félkerületnyit körbejárva meg is találom a következő pozícióm. Meg is van! - koncentrálok a golyóra, amikor az ő hangja szűrődik be, és muszáj hogy a szám félreránduljon. Visszaegyenesedem. Megint..
- Nos.. ha akarod, el is véthetem.. - beszélek a szemeibe, de a kezem közben jár.. a dákó érinti a golyót, az megindul és.. - Hopsz.. és meg is tettem..- mindvégig csak a szemeit nézem, és csak egy kiadós vigyor.. csak azután engedem. Szerettem vele játszani.. Régen. Az időtöltéseim egyik legjobbika volt...
- Vagyis a tied a pálya. Mutasd mit tudsz! - megközelítem, de pont a szemeibe nézek, és épp előtte támasztom a földnek a dákómat ahogy jobb kézzel körbeölelem.(a dákót)
- Te pedig útban vagy! - egy féloldalú mosolyom int szemmel a sörömre, ami mellett épp.. terpeszkedik, és ad helyet vagy sem, egy újabb lépéssel pont mellé, érte nyúlok. - A kaja meg jöhet...
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Hétf. Május 11, 2015 11:29 pm
- Túl gyorsak a golyóid - nem, egy kicsit sem gondoltam úgy, hogy arra kellene válaszolnom, amit mondott, és amikor felém nézve indultak meg az asztalon a fehér, majd a teli golyói, csak egy pillanatra néztem az asztal felé. Sokkal inkább lekötött az, ahogy már nem olyan feszült merevséggel viselkedett a közelemben. Őt néztem.. én is. Akkor engedve csak meg magamnak szinte egy eszelős mosolyt, amikor újra dumált. Szerettem, ha nekem kedvezett.. egy kicsit.
Nem mozdultam akkor sem, amikor közelebb jött, és akkor sem, amikor megállt előttem, a dákóját letámasztva. Megköszörültem a torkom, ahogy a terpeszkedést emlegette, és hogy még nehezebb dolga legyen, csak hogy elég feltűnő legyen, még inkább kényelembe helyeztem magam, addig, ameddig a söréért nem nyúlt.
Vigyorogva húzódtam el és őt nem érintve álltam fel mellette, leszedtem a másik dákót a falról, az asztal felé fordultam és azon agyaltam, hogy melyik golyó is lenne a legjobb szögben nekem.
- Kínai, pizza, vagy hamburger.. Mást nem igen szoktam rendelni - néztem Gabe-re, ahogy elvontam a pillantásom a zöld filcről, kiszúrtam azt a pontot aztán, ahova állnom kellett, megkerültem az asztalt is, elhelyezkedve rákoncentráltam előbb a fehérre, majd a csíkosra, végül csak egy egészen lágy lökéssel küldtem el a kiszemelt felé a fehéret. Lassan gurult, lassan koccant, aztán a csíkos a szemközti lyukban tűnt el.
- Most már nem vagyok olyan béna, mint régen - egyenesedtem fel egy komolynak szánt pillantással, de a szám nem hogy enyhe, hanem egyenesen kurva széles vigyort írt le. Nem mintha toporzékoltam volna, ha esetleg Gabe nyerne, de azért.. most már szerettem volna megnehezíteni a dolgát. Ebben legalábbis.
- Szóval a kaja.. - mielőtt egy másik golyót is belöktem volna, visszaléptem a sörhöz és Sadik mellé, csak lazán lenyúlva az üvegért, bárhol és bárhogy is volt a faszi. A sörért bármit megtettem. - Mi legyen? - engedtem el a kérdést Gabe szemeit és arcát figyelve.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 12, 2015 12:14 am
Tetszik.. Azt hiszem tetszik ahogy újra játszik velem, régi érzéseket ébreszt. Régieket.. Amik régen voltak... De már nincsenek...- szívtam meg az orromat ahogy a sört a számhoz emelem, de a szemem végig ottragadt a szemeiben, és hogy miért!?? Hirtelen kapok észbe, és egy torokköszörüléssel fordulok el. Az lesz a legjobb... Mindkettőnknek, és az egész.. ügyletnek, ha a holnapi napot nézem.
Ő a dákóért nyúl, de én pár lépés amit megteszek. El tőle, mégis aztán félig szembe vele, ahogy comboldallal megtámaszkodom az asztalon, és a dákót még mindig nem engedve húzom meg a második kört. De már nem vonzanak a szemei.. Pontosítok! Már nem engedem hogy magukkal ragadjanak, még ha ő az asztalon is vizslat közben.
- Szép kis hármas.. - vágom rá jóízűen, de aztán az asztaltól ellökve magam, hagyom, hadd ügyeskedjen, inkább megtámasztom az asztal melletti falat. Golyó gurul.. megtalálja helyét a zöldben én meg érezhetően elmosolyodok.
- Azt látom.. - dünnyögöm, de ahogy visszajön, nem figyelem, csak mikor már közel áll, vissza a szemeibe.
- Legyen pizza! - egy sóhajtással egybekötve, de nem sürgettem, nem akartam hogy ellépjen - Már ha nincs ellenvetés.. - kiegészítésképpen, de bal kezem emelkedik a jobb oldalán és meglötyögtetem a sörömet.
- És jó lenne még valami folyékony kenyér is.. - egy pillantás a kezemre - Ha elhúzódna a játék.. - már megint a szemei, és ha nem mozdult... Valahol biztosan érzem a vesztemet. Valahol egészen mélyen... Csak kár... hogy nem engedelmeskedek neki.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 12, 2015 12:43 am
Ja, kurva szomorú, de a szokások rabja voltam. Ha egyszer valamit imádtam, az nálam tartós volt. Mint a bagó. A drog és a kaja. Meg az alkohol. Meg a motor. És Vinnie. Meg a klub...
- Ha valami keleti szarságot akartál volna, akkor az ellen tiltakoznék - magyaráztam neki már mellőle, bepötyögve a számot is, ahonnan mindig szoktam rendelni. - Sok hússal kérjük, ugye? - nem emeltem a fülemhez a mobilt, hanem őt figyeltem. Ahogy mozdult, ahogy beszélt, és ahogy.. a picsába!
Elvigyorogtam az egész helyzetet, és ha Gabe bólintott, akkor emeltem csak fel a kis faszságot a kezemben beleszólva a telefonba, ahonnan ismerős hang köszöntött.
- Tina! Szia - vigyorogtam bele szinte a telefonba, és a válaszán felnevettem, mert már megint nekiállt baromságokat hadoválni. Imádnivaló kis bige volt. - 45-ös pizzát kérek - néztem Gabe szemeibe, és ha még mindig nem kívánt mást, akkor elsoroltam, mit szerettem volna a pizzára... bacon, tarja, sonka, pepperoni és vagy három féle sajt. Gabe bármelyiknél tiltakozhatott és akár súghatott is, amit csak szeretett volna. Még nagyjából fél percig tartott a beszélgetés, aztán raktam csak le, hogy Tina is befejezte a túlfélen.
- Negyven perc és itt a kaja - néztem megint Gabe-re, és éreztem, hogy túl sok volt már ebből a stírölésből, így csak még egyszer egy nagy kortyot küldtem le a torkomon a sörből és pakoltam le a üveget az asztalra, amin eddig is ott ácsorogtak azok. Ameddig el nem vettük őket. - Sör pedig van. A hűtő fele azzal van tele. Meg még egy rekesz a szekrény mellett - vigyorogtam rá megint a faszira, mielőtt visszamásztam volna az asztalhoz és lehajolva szinte a lapjára pozicionáltam. Persze, hogy sok volt ez a tervezgetésből és elbasztam. Hát persze.. Sosem megy be egymás után kettő. Ezt már megszokhattam volna.
- Te jössz - húztam el nem tetszően a számat is, de leginkább az asztalt hibáztattam. Tuti lejtett! Az kurva isten!
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 12, 2015 1:18 am
- A legtöbbel.. - rántom félre a fejem, de még mindig nem sürgős hogy ő vagy én, ellépjen, valahogy kényelmesen érzem itt magam. A közelében..
Dolgozik a mobil. A messziből úgy tűnik ismerős hang szólal meg, én meg még mindig nem mozdulok. Csak szorítom a sörömet, aztán kortyolok, végül levezetem a szemeimet. Le.. egészen a padlóra, mielőtt újra szól és csak a szavai rángatnak megint fel.
- Oké! - dünnyögöm, de megvárom hogy ő legyen az aki lépjen, és amint megteszi, csak akkor mozdulok el. Csak egy egészen kicsit.. csak egy lélegzetvételnyire, de aztán leküldöm az üvegben összes megmaradt sörömet, és az üveget a földig hajolva megállítom a padlón.
- És ugye önkiszolgálós.. - lököm el magam aztán, miután feltűnik, túl sokáig mérte fel a szemem, és az ismeretlen lakás valahogy ismerőssé vált a szemeimben, csak minél hamarabb csússzon az a következő.
Megcélzom a hűtőt. A háttérben hallom a golyók koccanását a térfélen, de aztán nyílik az a hűtő, előttem is két üveg, én meg teketóriázás nélkül rámarok. Nem tökölök. Az egyiket az asztal szélével nyitom le, a másikkal viszont felé sétálok.
- Ez még hideg.. - célzok a Vegasban rekkenő hőségre, ami neki megszokott lehet, de én alig pár napja érkeztem.
Ha elveszi, ha nem, megszabadulok tőle, majd én is beleiszok a már második, de tényleg hideg sörömbe, aztán teketóriázás nélkül a kezébe nyomom.
- Ne hagyd hogy megmelegedjen.. - kacsintom a szemeibe, aztán.. ASZTAL! Figyelmeztetem magam, vissza a feladatra, ahogy a következő lökést felmérem, és most eszemben sincs elvéteni. Majd a következőt! Igen, egész biztos vagyok benne hogy némi előnyt adok neki, még ha nem is teljesen fair így a játék. Most... nem az a cél hogy kizsebeljem, vagy hogy keresztbe tegyek neki. Az egy egészen másik történet...
A hozzászólást Gabriel Sadik összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 13, 2015 1:45 am-kor.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 12, 2015 2:00 am
Sörre mindig szükség volt. Akkor is, ha nem.
Csak egy bólintással nyugtáztam a szavait. Felőlem aztán azt csinált, amit csak akart. Semmi nem volt elbarikádozva ebben a kurva lakásban. Oda ment amihez csak kedve tartotta. A lóvé miatt nem aggódtam, az évek alatt szép kis summa gyűlt össze, amivel persze senkinek sem kérkedtem, mert minek? A fasznak volt kedve még egy ok miatt a háta mögé néznie.
- Szolgáld ki magad - már a hátának beszéltem, ahogy megindult, és ha a golyók nem is úgy akarták, akkor is elbasztam. Ameddig vissza nem ért, nekitámaszkodva az asztal peremének, és ahogy átnyújtotta az újabb kört, csak elvettem tőleá. Tudtam inni, mint a kurva isten, de most.. fontosabb volt egy-két dolog. Mint az, ahogy mozgott a lakásban. Én meg egy balfasz voltam. Sóhajtottam fel a hajamba túrva, amint ellépett előlem, és a szemei is eltűntek előlem.
Egy ideig még ott maradtam, aztán ahogy mozdult és lépett Gabe, úgy mentem oda az előző sörömhöz és raktam le mellé az újat és az övét is, felmarkolva az előzőt, aminek a tartalmát húzóra leküldtem a torkomon. Tényleg szar volt a húgymeleg sör!
Ahogy Gabe újra nekiveselkedett a lökésnek (már ha tette ), csak lassan felmérve azt, hogy hol nem zavarhattam meg, visszaléptem az asztalhoz, két tenyeremmel megtámaszkodva az anyagon, és közvetlen közelből figyeltem a zöldön guruló golyókat... eszem ágában sem volt elmozdulni onnan. Egy ideig biztosan nem.
- Nem fogod tudni végigvinni ezt a kört. Hogy a fekete is bemenjen - néztem a szemeibe hirtelen, ha felnézett rám. A pillantásom kihívó volt, és a hangomban semmiféle kételkedés. Miért is lett volna? Tudtam, hogy mire képes. Vagyis.. azt inkább, hogy én mit voltam hajlandó azért tenni, hogy ne nyerje meg a ki nem mondott fogadást. - Vagy tévedek? - csúsztattam szét kicsit a kezeimet a peremen, ezáltal kissé ráhajoltam az asztalra. Nem akartam őt felszedni, azzal már régebben megvoltunk. Természetes reakció volt ez tőlem, mindig ezt csináltam. Nem foglalkoztam azzal sem, hogy a felső rész lejjebb csúszott kicsit. Úgyis látta már a melleimet is. Régen. Ruha nélkül is. Persze az az átkozott vigyor ottragadt a képemen. Kíváncsi voltam arra, hogy belemegy-e a kis játékomba. A másodikba a biliárd után.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 12, 2015 4:54 pm
Szóval a golyó... Ott kéne legyen a figyelmem, de a fejem közben egészen máshol járt. Fuldoklott az emlékekben, az érzésben, amit akarok és amit nagyon nem kéne, és.. fuldoklott a győzködésben, hogy ugyan miért is ne! De a GOLYÓ..! - köszörülök torkot erősen a zölden virító asztalon tartva a szemem és nem mutatom, remekül elrejtem, de kipasszírozok egy fullasztó sóhajt a tüdőmben.
Gurul a golyó... egy teli benn is végzi a megfelelő helyen, amikor készülök a következő lökésre, egy szó nélkül, néma csendben, de a következő szava megakaszt. Ránézek. Őszintén szólva nem tudnám megtippelni mit is akar tőlem, amíg nem folytatja tovább.. Ledermedek. Először, másodszor amikor testileg is követi a helyzetet, a szemeim meg a helyükre vándorolnak. Nyelnem kell.. csak aztán vissza a szemeibe, és az a következő sóhaj késztetése amit visszakényszerítek, de felveszem a kesztyűt és kiegyenesedem.
- Mibe fogadjunk!?? - kérdezem, teljes erőbedobással és tisztességesen, egy percig se gyanúsíthat hogy csak a kedvére teszek, ha játszunk.. hát ne kövessük a múltat, játszunk TISZTESSÉGESEN! Mindennek megvan az ára... És mindenkinek.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 12, 2015 11:08 pm
Ég és föld. A tegnapi találkozás mintha kurva régen lett volna, és mintha meg sem történt volna. Ahogy az a tetves nyolc év is ezekben a percekben mintha nem is lett volna. Őrültség! Állapítottam meg magamban, ahogy Gabe-et figyeltem az asztal túloldaláról, és tényleg... még mindig ugyanolyan volt, mint amikor.. Megráztam a fejem a gondolatra, mielőtt folytattam volna a faszságokat a múltról, arról, ami volt. Mert már csak volt.
De persze a pofámnak kellett járnia, és ahogy felegyenesedve elnézett valami felé, visszafogtam magam és nem vigyorogtam úgy, mint egy álló farok a lakodalomban. Régen megtettem volna. Imádtam, ha nézett. De azok az idők már elmúltak. Legalábbis kibaszottul reméltem.
- Plusz egy szelet pizza. Még ha beledöglök is a mennyiségbe - ajánlottam fel, mert az egyértelmű volt, hogy nem fogok elpatkolni, ha kevesebbet eszem. De azért jó volt valamiben alkudozni. És nem úgy számoltam, hogy én kajálnék kevesebbet. Valószínűleg azzal a plusz eggyel fogom kiegyenlíteni az adagokat. - Vagy van más ötleted? - oldalra biccentettem a fejemet kíváncsian, megmozgattam magam az asztalon támaszkodva, amit alig követett a felsőm, így néha jobb belátást engedtem, mint kellett volna.
Ellöktem magam aztán az asztaltól, visszalépve a sörökért, gyors mozdulattal nyitottam fel sörnyitóval az újat (tiszta udvar rendes ház motivációt követve szinte mindenhol voltak eszközök, amivel a sört a magamévá tehettem), amit még Gabe hozott oda, az övét pedig felkapva nyújtottam át a biliárd asztal felett, hogyha akarta, elvehette. Nem siettettem. A jó ötletekhez mindig idő kellett.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Szer. Május 13, 2015 2:29 am
És játszik velem... Én meg nem tudom tényleg bánom e, talán ezért voltam a legdühösebb. Mégse látszik semmi az arcomon, csak kiegyenesedem és felteszek.. egy igen félremagyarázható kérdést. Mégis egyszerű a válaszom, és valahol belül, a gerincem feszülésén engedve elmosolyodva válaszolok. Válaszolnééék.. ha nem követne ott valami más is.. egy újabb léprecsaló ígéret, amit a szemem lát, eszébe se jut nem észrevenni a lényeget, amire megint a szemeibe nézek.
- Ne ajánlj olyat.. amit eszedben sincs betartani. - a szám jár, mégsem én beszélek, nem vádaskodom, csak magával húz egy érzés.. egy emlék, egy ígéret, egy olyan ami mindennél jobban hívogat és ami átok engedni neki.
Még akkor is figyelem amikor mozdul.. amikor elhagyja a korábbi helyet, kezében a sör, az enyém is, én meg még mindig csak feszülten figyelem, ahogy a kezét is mikor felém nyújtja a sörömet, de én még mindig nem lépek. Várok. Egy válaszra, egy elbocsátó szóra, egy jelre, hogy ez csak egy játék volt.. olyan mint régen.. egy ártalmatlan és tétlen, egy olyan amit nem is remélhetek, de ha nem...!
Isten bocsássa meg amit tenni fogok...
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Szer. Május 13, 2015 6:52 pm
És már megint! Mintha egy baszott nagy karót nyelt volna. Hihetetlen, hogy mennyire képtelen nem azt nézni, hogy mikor támadják meg. Ismét.
A szavaira egy rándulás volt a reakció a szám szélén, és egy néma sóhaj, de a következő pillanatban inkább a sört választottam, ráérősen kortyolva bele az üvegbe. Újra és újra, miközben a szemeim Gabe-en maradtak, őt figyeltem.
Ahogy nagyjából a fél üvegnyit eltüntettem, csak akkor pakoltam le az asztal peremére Sadik sörét, mellé került az enyém is.
- Nem basztalak volna át - mosolyogtam rá aztán, de elfordulva tőle és az asztaltól is szeltem át néma léptekkel a tetőtéri lakást, hogy egészen az ágyig lépjek, leguggolva mellé pedig a rács alól kiszedtem egy műanyag zacskót, amit az ágyra pakoltam. Nem az volt benne, ami a legféltettebb kincsem volt, a morfint senkinek nem szokásom mutogatni.
Húsz dollár. Ennyi került az ujjaim közé, majd a zacskó vissza, a helyére és visszautat véve végig Gabe-et figyeltem. A zöldhasút leraktam a zöld filcre az egyik sarokhoz, csípőmmel nekidőlve az asztalnak.
- Emelhetjük a tétet, ha kevésnek éreznéd - nyaltam meg a számat is, a szemeim azonban Gabe-ről a sörökre vándoroltak, de kurva messze voltak. Nagyjából két méternyire, ha nem akartam átmászni inkább az asztalon. Karjaimat a melleim alatt összefonva vártam Sadik válaszát. Én ráértem. Még úgyis volt időnk a kajáig.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Csüt. Május 14, 2015 7:16 pm
Csak őt figyelem... A szemeit.. a kezét.. a száját, ahogy beleiszik a sörbe, de aztán ahogy az üveg lekerül a másik mellett, visszanyerem a magamhoz való eszem. És akkor megszólal.. A szavai még mindig kétkedést sejtenek, bennem, talán két külön világ ütközik most össze, de még mindig a hátát figyelem, ahogy ellép..
Az ágy.. először semmit se értek, de aztán lehajol.. előszed egy kis.. csomagot?? Kihúz belőle némi lét. A levegőm csak ekkor enged, valahogy közben mikor visszatér és a zöldhasú lenn fekszik az asztalon.
- Nem akarom elvenni a pénzedet..- beszélek vissza a szemeibe, de nem várom meg amíg válaszol, valami más villan a fejembe.
- Azt mond meg miért... - hosszúra nyúlik a szünet - Miért halt meg. Ő..- hogy kell e pontosítanom, nem vagyok biztos benne. Menyasszony.. Még mindig ez villózik a fejemben, valahol hátul, mélyen elrejtve, ott ahol a nemkívánt dolgok rejlenek. Azok a dolgok amikkel nem békülök.. és amik nehezen érintenek...
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Csüt. Május 14, 2015 11:16 pm
Mégis mi a francot akarsz? Üvöltött a fejemben a gondolat, de ki már nem mondtam. Kurvára nem volt kedvem összeugatni vele, és ahogy a helyzet sejtette, rohadtul nem akartam volna kijönni ebből az egész cécóból vesztesen. Mégis átfutott az arcomon egy amolyan most kurvára ne szórakozz velem nézés, amikor ismételten megszólalt, nekem pedig egy ideig várnom kellett, hogy folytassa.
Ahogy.. végre rátért arra, hogy mégis ki, egy pillanatra merevedtem csak le, és abban a másodpercben vontam el róla a tekintetemet is. A büdös picsába! Összeszorítottam az ajkaimat, megfeszült az állkapcsom is, és megint a sörért nyúltam, amit sikerült is elpusztítanom. Minden kortyát lenyelve.
- Eddie-nek hívták - kezdtem bele lassan, kimérten, minden egyes mozdulatot átgondolva pakoltam le precízen az üres üveget ugyanoda, ahonnan elvettem az előbb. Nem akartam húzni ezt az egész beszélős faszságot, de eddig csak Vinnie tudott róla, hogy valaha is létezett egy másik férfi az életemben Gabe mellett. - Miután Toretto-ékat feldobtam és kaptam tőlük azt a helyes kis sebhelyet, amit tegnap már láttál... Új személyazonosság, új élet, új város kellett nekem. Salt Lake City-re esett a választásunk, ahol csaposként kerestem munkát. Ott ismerkedtem meg vele az egyik éjjel - nem mosolyogtam. Az emlékre valahogy nem ment már. Nem úgy, mint Dave esetében. A bátyám volt a mindenem. Eddie viszont... Eddie volt.
Mégsem folytattam ezt a gondolatmenetet, helyette az ujjaim lassan érték el a biliárd asztal peremét, de most már nem játszottam Gabe-bel. A szemeim követték ujjaim mozgását is.
- Megszállottá vált, és mivel akkor én nem haltam meg a bátyám után, Toretto úgy gondolta, hogy akkor is mindent megtesz azért, hogy kurva szar legyen nekem - sóhajtottam fel, megrázva a fejemet is az emlékre. - Valahogy rájött, hogy hol vagyok. Hogy kivel vagyok - feszült meg újra a testem, körmeim mélyedtek bele a filc anyagába anélkül, hogy felsértettem volna azt. - Ugyanúgy lövette le Eddie-t is, mint ahogy Daviddel csinálta. Kávézóban, amikor velem volt. Gondolom így akart emlékeztetni - fejeztem be már Gabe szemeibe nézve hosszan, már szavak nélkül. Nem tudom, hogy mit kellett volna mást tennem. Nem tudtam, hogy Vinnie mennyire lesz kibukva, hogy ennyire beavattam Sadikot a múltamba. De azt tudtam, hogy mióta Vinnie mellett vagyok szinte mindig, már nagyon nem éreztem magam annyira biztonságban. Egy személyben volt a főnököm, a barátom, a bátyám, a bizalmasom, akivel úgy össze tudtam kapni, hogy nem számított. De mégis hiányzott valami az elmúlt nyolc évben...
A hozzászólást Raina Maddox összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Május 15, 2015 9:18 am-kor.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Pént. Május 15, 2015 12:52 am
Érzékeny pont. Nem kellett hogy kérdezzem, beszéltek azok a szemek. Nem tudom hogy jól tettem e. Hogy megkérdeztem. Persze őszintén szólva nem tudom mit rovázok ezen, egyszerűen csak feltettem egy kérdést. Rita úgysem válaszolt ha nem akart, semmire, nem az a fajta volt akit bármikor is.. bármire rá lehet venni, még most sem, ez már órákkal ezelőtt feltűnt, de ahogy most nézett, mégis valami bántott benne!
Mégis beszélni kezdett. Ami őszintén meglepett. Nem gondoltam volna hogy.. hogy nem makacsolja meg magát újra, úgy ahogy alig egy órával ezelőtt tette, az ajtó előtt, vagy odabenn, vagy úgy ahogy tegnap este, és azt sem gondoltam volna róla hogy úgy dől majd belőle, mintha nem telt volna el az a kibaszott nyolc év. Mégis így volt. Megtette.. És ez valamit sejteni engedett...
- Szeretted?? - az első kézenfekvő kérdés. Hogy miért?? Mert érdekelt. Nem tudom miért.. nem akartam tudni miért, egyszerűen csak megkérdeztem. Nem engedtem a szemeit. Úgy ahogy ő se az enyémeket, de nem tudom mit tükröztek az enyémek. Megértést? Részvétet? Talán azt amit az övéiből olvashattam ki. Csak szorítottam a földön támasztó dákót az öklömben és egyetlen dolgot próbáltam:
Megfejteni...
A hozzászólást Gabriel Sadik összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Május 15, 2015 11:50 am-kor.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Pént. Május 15, 2015 1:18 am
Ja! Asszem volt, ami nem változott. De az kurva isten, hogy a Gabe-hez való hozzáállásom vagy háromszázhatvan fokot. Ami nem zavart. Tegnap talán még igen, de ma nem lihegett a nyakamba Vincent. Ma csak én voltam. Az öltöző óta.
A dumálásom hosszabbra sikerült, mint terveztem, és ahogy befejeztem, úgy ragadtak a szemeim Sadikra. Nem egy pontot néztem rajta, hanem úgy az egész faszit. Kurvára, de semmit nem változott. Semmit!
A kérdése sem igen lepett meg. Számíthattam volna erre, mégsem válaszoltam rávágva az igazat. A féligazságot, vagy a teljes hazugságot. Egy időre csak elhallgatva néztem Gabe-et, miközben átpörgettem magamban a múltat, a miérteket és hogyanokat.
- Tovább kellett lépnem - hárítottam el a nyilvánvalót csak ennyivel, aztán megmozdultam. Ujjaim az üres sörös üvegemre fonódva kapták le a peremről azt, amivel aztán nem mozdultam még el: - Akkor úgy éreztem, hogy szerettem - vallottam aztán kerek-perec, nem kertelve. És tényleg.. így volt. Akkor, amikor úgy hittem, hogy Gabe már nincs többé.
- Boldoggá akart tenni - jelent meg az arcomon egy kicsit sem jókedvű mosoly, sokkal inkább egy olyan, amiről egyértelműen lehetett látni, hogy ez kurvára a mi lett volna ha kategória. Teleszívtam a tüdőmet mélyen levegővel, amit egy hangos sóhajjal engedtem szabadjára.
- De Ő.. nem te voltál. És vele nem én voltam.. teljesen nem - néztem ismét a szemeibe, és mielőtt folytathattam volna, inkább elfordulva tőle és az asztaltól pakoltam le a kicsi asztalra az üres üveget. Nem mentem vissza Gabe-hez, inkább az ajtó felé indultam meg, lekapva az amellett lévő szekrényről a gyújtót és a cigit, amit azonnal meggyújtottam, és csak utána nyitottam ki a nehéz ajtót, hogy a levegőre fújjam ki a füstöt. Most kurvára kellett valami. Valami más, amire koncentrálhattam. Ami lefoglalt és nem kellett baszakodnom azzal, hogy mit is érzek. A kurva életbe! Csak a cigi nem akart tőlem válaszokat. Na és az alkohol.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Pént. Május 15, 2015 2:58 am
Úgy álltam ott mint akit odaszögeltek. De nem bántam. Nem is.. foglalkoztam most ilyen kicsinyességekkel hogy a dákóba marnak az ujjaim, még mindig, csak szorítom, mintha attól várnám hogy a dolgok könnyebbé váljanak. Csak a nőt figyeltem. Azt a nőt akiről sosem bírtam ha összetört, és mindig.. felelősségemnek éreztem hogy megvigasztaljam és átöleljem és a fülébe súgjam: semmi baj nem lesz. Ugyanúgy megvolt az az érzet. Mintha nem teltek volna el hosszú évek, a belső késztetés még annál a valaminél is erősebb, mégis szorítani kellett a botomat.
- Sajnálom.. - ezt még akkor mondtam mielőtt ellépett - Megérdemelted volna a boldogságot. - hogy tudnék e mondani többet?? Jobbat.. vagy helyénvalóbbat, vagy egyszerűen keresni az okokat, mi-miért történhetett, és felépíteni egy másik jövőképet, mi lett volna HA...! De mindez már nem számított. Ő ellépett, én meg.. csak mikor már háttal állt, engedtem el a dákót, léptem az asztalhoz közelebb, hogy mit sem törődve már a játékkal, rajta elfektessem és..
.. és igen. Megindultam abba az irányba ahol ő volt. De nem szólaltam meg. Csak a szemeibe néztem... majd a dobozra a kezében, ha azóta nem tette le, de ha mégis, magam szolgáltam ki magam tüzet keresve és ha kaptam.. háttal megtámaszkodva az ajtófélfán vele szemben, mélyre fújva a füstöt néztem a szemeibe.
- Elmúlt...
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Pént. Május 15, 2015 9:17 am
Hogy számított-e az, hogy sajnálta? Nem tudnám megmondani. Nem az a tény, hogy őszinte volt, hanem az, hogy tényleg azt akartam-e, vagy csak elterelés volt-e Eddie azok után amik történtek? Bizonyos mértékben persze, amit akkor is és most is tudtam. Ahogy azt is, hogy vele mindig is hiányzott valami, ami régen, régen Gabe mellett sosem.
Amint odaért mellém, a szemeibe nézve tudtam, hogy mit szeretne, és csak akkor engedtem ki a dobozt, vagy a szálat belőle, ha felé nyúlt. Ezt követően kérnie sem kellett a tüzet, már nyújtottam is neki a gyújtót, és szavak nélkül figyeltem, ahogy megszívta a cigit. Ugyanúgy, ahogy én tettem.
A felhangzó szóra nem kellett gondolkodnom sem, csak egy egyetértő biccentés volt a válaszom, és amikor kifújtam a füstöt, csak akkor gondoltam úgy, hogy ideje is lenne mondanom valamit.
- Elmúlt - vezettem le a pillantásomat Sadik mellkasára, nekidöntve a fejemet a mögöttem terpesztő ajtófélfának. - Az biztosan, amit iránta éreztem - mosolyodtam el csak röviden, felnézve újra Gabe arcára. Mozdulnom kellett volna. Előre, felé, és éreztem, hogy azt akartam a leginkább most. Őt érinteni, ahogy régen tettem. Mást sem akartam, csak azt, ami ellen a leginkább tiltakozott a fejem, mert ha azt megléptem volna..
Vinnie kurva isten, hogy leszedte volna a fejem a helyéről és ott hagyott volna, mint macskát szarni, de ebben a percben aztán tettem arra, hogy ő mit akart. Ott baszta el az egészet, hogy tegnap engem küldött.
Még egy utolsót szívtam a cigiből, benn tartva a füstöt pedig a csikktől megszabadultam. Kifelé, a lépcső felé dobtam el a még parázsló rudat. A szemeim azóta is Sadikot figyelték... én pedig engedtem annak, amit akartam ÉN.. és nem a józan ész.
Megmozdultam. De csak annyira, hogy elszakítottam magam az ajtófélfától, az addig cigit tartó kezem felemelkedett Gabe arcához, de egyelőre még nem érintettem meg. Csak akkor, ha nem húzódott el. Ha hagyta, hogy az ujjaim a borostával fedett állát érintsék, csak akkor engedtem meg magamnak, miközben a szemeit figyeltem.
Ismertem a testét, hogy hol kellett érintenem, de most.. egyelőre csak érezni akartam. És ha még mindig ott volt, akkor már a tenyerem simult rá az arcára, ahonnan az ujjaim, kezem lassan siklott le a nyakára, majd a mellkasára is, és csak ekkor mosolyodtam el. Röviden, kissé feszültebben. Mégsem léptem. Sem közelebb, sem távolabb tőle, egyszerűen csak elvontam az érintésem róla, miközben őt figyeltem. A mozdulatait, azt, hogy még mindig úgy gondolja-e majd, hogy hozzá akartam volna elvezetni azt, akit a legjobban kívántam a föld alá.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Pént. Május 15, 2015 11:16 pm
Igen, elmúlt. Ahogy azt hittem vele minden, de most...
Őszintén nem tudtam hogy tényleg így hiszem e. Hogy ami vonz.. az csak egy emlék.. csak a teste, vagy egy befejezetlen, ki nem mondott ígéret, a fiatalság.. a lázadás, egy másik, gondtalannak tűnő élet. Ő volt.. Most már bebizonyosodott előttem, ahogy az is, hogy óriási baklövés volt amit elkövettem. És talán ez volt a legnehezebb...
- Rita, ha tudnám.. - sikerült csak hosszú néma percekkel azután hogy a szemeimbe nézett, repült a csikk, de nem követte a szemem, csak beleragadt az övéibe, és már előre éreztem hogy mozdulni fog. A vízválasztó lépés.. Valahogy így mondanák az ostoba könyvek, de én csak hallgattam és figyeltem, és képtelen voltam levenni róla a szemeimet. Hogy miért nem én léptem meg?? Nem tudom. Talán gyáva vagyok, talán túlontúl foglalkoztatnak a részletek, Nevil.. a holnapi munka, a jövő.. Félelmek?? Talán mindig is féltem valamitől... De nem mozdultam el ahogy közelebb lépett. Nem tettem, bár valahol hátul még visongva tombolt az eszem, de jól tudtam mit akarok. Őt akarom.. És most már biztosan benne.
Lecsukódott a szemem ahogy hozzámért. Csak egy rövid pillanatra amikor érintett, de aztán újra látnom kellett. Ő volt az.. Újra. Már nem csak a képzelet.. vagy egy álom, amit a fejem még sokáig kergetett vagy nyolc évvel ezelőtt. Néha még azután is..
- Hiányoztál.. - beszéltem a szemeibe, de nem engedtem el. A csikket magam mellett, még mindig nem, és amikor felsimult az arcomon a tenyere, csak akkor csukódtak le a szemeim megint, hogy részben a tenyerébe hajthassam a fejem.
De aztán elvonult, és én csak akkor nyitottam meg megint. A csikk már valahol rég kiesett, de ha nem tette volna, akkor is elhajítom a fenébe, ahogy csak a szemeibe nézek, és jól tudom hogy mi az ami most jönni fog. Megcsókolom..
Nem figyeltem, mert rohadtul nem érdekelt hogyan léptem közelebb. Hogy mikor fonódott fel az állára a két kezem, és mikor húztam közel.. én is közelítve, mégis.. csak egész óvatosan nyomtam a szájára az enyémet. Olyan lassú sebességgel ahogy már nagyon régóta nem. Ahogy csak közös.. megfáradt reggeleken, és mielőtt azt mondtam neki: Szeretlek.. De most nem beszéltem. Csak hallgattam, nem szólaltam meg. De hogy tényleg így lett volna?? Még rohadtul zavaros volt minden. Hirtelen, lesújtó és képlékeny, nem kockáztattam hamis ígéreteket. Többé már nem. Csak az igazság az ami számított. És még rohadtul nem tudtam hogy áll a helyzet.
A hozzászólást Gabriel Sadik összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Május 18, 2015 3:05 pm-kor.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Szomb. Május 16, 2015 12:18 am
Tudtam, mit akart.. De azzal már egyikünk sem tudott mit kezdeni. Az a tetves nyolc és olyan gyorsan, olyan nehezen, olyan lassan és olyan könnyen, egy pillantás alatt telt el, én pedig.. mindig is erre vágytam. Csak önmagamnak vallva be azt, ami most volt.
Nem hergelni akartam, ahogy régen. Csak egy tapogatózó érintés volt a részemről, egy olyan, amit most meg kellett engednem magamnak az elhatározásommal szembe menve, és ahogy előbb lehunyta a szemeit, majd újra engem nézett, és ez így váltakozott... addig a bizonyos szóig elmerültem az érintésében. Hiányoztál - visszhangzott a fejemben ez az egy szó újra és újra, még akkor is, amikor elvontam róla a kezem és a másodpercek csak vánszorogva teltek.
Őrjítő várakozást hozva magával, amit nem igazán viseltem jól, mégsem voltam képes visszamondani azt, ami számomra kurvára egyértelmű és nyilvánvaló volt: majd' beledöglöttem abba, hogy sokáig nem volt. Hagytam, hogy a következő lépést ő tegye meg, és amikor megérintett, egy rövid mosoly jelent meg arcomon. Nem ellenkeztem vele, a szemeim is lecsukódtak.
Ahogy a csókot sem siettem el. Lassan, érzéssel tapadt az ajkam az övére, újra felfedezve azt a régi-újat, testemmel dőlve neki Gabe-nek közben. A kezeim is megtalálták az oldalát a felsője anyagán keresztül, mégsem ingereltem. Most nem. Hagytam, hogy a másodpercek teljenek, mialatt a nyelvem is érintette már az ajkait bebocsájtást kérve a szájába, de aztán... ha engedni akart nekem, csak finoman haraptam bele az alsó ajkába, elválva a csókból csak leheletnyi távolságra, de tőle nem.
Mosolyogtam. Ez egészen biztos. Ahogy az is, hogy ez volt az a pillanat, amikor egy hatalmas sóhajt engedtem ki ajkaim közül. Felpillantottam az arcára, ugyanolyan közelről, miközben a kezeim a hátára csúsztak, én pedig még közelebb hozzá.
- Te is hiányoztál - oké, bevallom. Most ez a helyzet kurvára nem az volt, amikor meg kellett volna makacsolnom magam vagy pofán baszni valakit a büszkeségemmel. Túl voltam már azon.. nem is olyan rég váltva csak át ebbe az egész szarságba, ami a legerősebb kapocs volt az életemben, a másik végén Gabe-bel.
Mégsem támadtam le, pedig minden sejtem érezni akarta, ehelyett csak befurakodtam az - ölelésébe -, már ha hagyta és engedett nekem. Én pedig annak engedtem, hogy most az egyszer ne faszkalaposkodjam el. Amihez valljuk be, kurvára értettem. De most.. most csak egy nő voltam a közelében. Vele. Mellette.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Hétf. Május 18, 2015 3:34 pm
Régi idők.. Igen, valamiféleképpen így emlegethetném azt amire most emlékeztetett, mégse hagytam hogy magukba nyeljenek az emlékek, most csak a most-nak éltem. Ennek az egyetlen pillanatnak, és ahogy nem lökött el, nem ellenkezett, egyre inkább belemerülve az érzésbe fordítottam meg a szájában a nyelvemet, a viszontlátás minden percét kihasználva.
Éreztem amikor megharap. A régi Ritára emlékeztetett, mégse vonult ki a mosolyom, ténylegesen nem, amikor elhúzódott tőlem, de legbelül igenis vidámsággal töltött el. Aztán amikor bújni kezdett.. Már nem ellenkeztem. Óvón ölelte körbe a két karom, zárta be a két tenyerem, és hagytam hogy a mellkasomra dőljön. Szerettem ezt az érzést.. Őrületesen, és ahogy az állam a hajához érve a feje tetejére emeltem, kissé rádőlve a fejére szorosabban öleltem körbe.
Nem tudom meddig állhattunk így, egy szó nélkül, de jó volt. Olyan megnyugtató, amilyen már nagyon régóta nem, mégis.. ha nem mozdult, akadt közlendője vagy önállóan húzódott el tőlem, a fejére emelve az államat, ki a messzibe bámulva szólaltam meg.
- Sokáig jártál még a fejemben.. Akkor. Talán évekig.. - a hangom nem hangos, de nem is suttogok. Beszélek. Úgy mintha saját magammal tenném, a lelkiismeretemmel állnék szóba egy korai magányos reggelen. - Hagytam magam meggyőzni. Magamtól és.. Nevil-től, de nem ő a hibás ebben.. - emeltem el róla az állam hogy őt magát is elengedjem és a szemeibe nézhessek. Nem mintha az bármin is változtatna. - Azt hittem úgy lesz jó neked. Hogy rendben leszel, hogy nem hozom rád ezt az.. egészet.. - szívtam meg az orromat, és az eddig két kézzel fogott felkarját is elengedtem, csak hogy elfordulva tőle elléphessek. - Egy barom voltam.. Egy őrületes faszkalap, hogy hagytam hogy elválasszanak tőled. Hogy én.. elválasszam magam tőled. - fordultam már valamivel távolabbról meg, és hogy az igazság pillanata?? Igen, a fejezések. Ennek a pillanatnak is el kellett jönnie. És most elérkezett. De nem bánom. Egyáltalán nem bánom hogy most megfizetek, minden tettért fizetni kell! Egyszer.. És most ő lesz a hóhérom aki eldönti hogyan is szólnak azok a büntetések!
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Hétf. Május 18, 2015 11:01 pm
Arcomat a nyakába fúrtam és el nem mozdultam onnan, mert most.. most jó volt, annak ellenére is, hogy mindent felkavart. Azt a kurva állóvizet, ami állandóan hullámzott a sok faszság miatt az életemben, most csak itt, mellette éreztem nyugalmat, megfeledkezve mindenről.
Nem szekáltam, nem baszd megoltam, egyszerűen csak vele voltam, érintve, érezve, az illatát is magamba szívva álltam még akkor is csendben, ahogy beszélni kezdett. Csak akkor mozdultam meg kissé, amikor már eltávolodott kissé tőlem, felnéztem a szemeibe is, és hagytam, hogy kiadjon magából mindent.
A kis szaros nevénél azért elhúztam a számat, mert legszívesebben felnyársaltam volna őt, ha lehetett volna, de türtőztetve magam inkább figyeltem Gabe-et, a szavait, és ahogy elhúzódott tőlem, engedtem, hogy menjen. Egészen addig nyugodt voltam, ameddig a vallomás el nem hagyta a száját felém fordulva már, és ja.. sikerült kiakasztania. Legalábbis lefagytam egy másodpercre csak, megköszörültem a torkomat is, a hajamba túrva az ujjaimmal pedig egyértelművé vált, hogy kényes területen lépkedett.
Nem mondtam semmit még, inkább csak becsuktam az ajtót ismét, precíz mozdulatokkal raktam le a bagót oda, ahonnan percekkel ezelőtt elvettem, és csak aztán néztem Rá.
- Azt hittem, hogy meghaltál. Annak egy kurva lezárásnak kellett volna lennie nálam. Kurva nehéz volt nélküled. De tovább kellett volna lépnem, ami részben sikerült is. Nem annyira jól, mint ahogy gondoltam - sóhajtottam fel, közelebb lépdelve hozzá, mégsem érintettem meg. Az sok lett volna mára. Helyette kikerülve őt feltoltam a seggemet a biliárd asztalra, lógatva lefelé a lábaimat, két kezemmel a combjaimat piszkálva.
- Azt mondtad még a parkolóban, hogy nem ma akarsz utoljára látni. Ha ez így van, akkor ne menekülj el innen, ha forró a helyzet is. Maradj Vegas-ban, Gabe! - a végére már enyhe kérlelés is volt a hangomban, mert bármennyire is utáltam bevallani neki most így, nyolc év után, akkor sem egy kibaszott fadarab voltam mellette. De persze ez kurvára idegesített, és Vinnie fogja meginni ennek az egésznek a levét, de most ívből lefostam a főnököt. Ő úgyis a törpe barna bongyorkával múlatta az időt.
- Tartasz még tőlem? - kérdeztem tőle kissé feszültebben, mert.. fontos volt tudnom erre a választ.
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 19, 2015 5:35 pm
Néma csönd. Nem tudom hogy ezt vártam e. De minden mozdulat, az ahogy az ajtót minden szó nélkül csukta be, valamire emlékeztetett. Egy kitörni akaró vulkán erejére.. Ahogy húzta az időt, én nem mozdultam el. Tudtam hogy előbb utóbb kitör. Hogy megkapom ami jár nekem és én türelmesen kivártam a mészárlást. Akármi is lesz a vége. De aztán mégis más következett...
- Sajnálom.. - valahogy nem mondhattam többet, hogy nem akartam ezt?? Igen, nem akartam. Hogy rosszul döntöttem?? Agyatlanul.. felelőtlenül, gyáván, mint egy gyerek! De mégis megtettem. És most hiába fogadkozom vagy akár esnék térdre előtte, a tényeken nem változtat. Így csak egy dolgot tehettem. Megbántam. És vártam a bocsánatát ha az egyáltalán létezett..
Amikor felém tart, és kikerült, ott egyálltó helyemben fordultam meg. Felé. De nem léptem közelebb. Csak álltam és figyeltem ahogy helyet foglal az asztalon. De aztán megfeszül a gerincem. Az újabb szavai.. résnyire húznak a szemeim a helyükben, nem gyanakszom, csak.. Meggondolom a válaszom, ahogy közben nyelek egyet. A padlót nézem.. vagy legalábbis száguldoznak a gondolatok a fejemben, talán mérlegelek. Hogy mit.. akarok. Hogy mi lesz az öcsémmel, hogy mi lesz ha... Fejezd ezt be! - figyelmeztetem saját magam, és visszanézek a szemeibe. Rövid pillanatok telnek el, és csak azután indulok el feléje.
Pont, közvetlenül előtte állok meg. A szemeibe nézek, felmérem. Ő megint kérdez, pedig még nem is hallotta a válaszom, és..
- Nem te vagy az akitől tartok..- a hangom lemondó, ahogy a pillantásom visszacsúszik a kezeire - Én vagyok az, aki megszokta már a futást. Hogy meneküljek.. Hogy mindig nézzek a hátam mögé, és.. - rázom meg de csak mértékletesen a fejem - Nem tudom képes lennék e egy helyen élni. - vissza a szemeibe. Segélykérés?? Nem hinném. Sokkal inkább a gyökértelenség érzése, a nem tartozol senkihez, a nincs senkid.. és semmid.. és nincs amit elvehetnek tőled.. Ha az egész világ ellened van.. Te egyedül vagy a világ ellen!
És nem biztos hogy ebből menekülhetsz.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Kedd Május 19, 2015 11:07 pm
A sajnálat, a megbánás nem bizonyíték arra, hogy nem fog fájni többé valami. A szavak nem tesznek semmissé egy már megtörtént dolgot, én mégis elengedtem a fülem mellett az újabb megbánást. Nem amiatt, mert nem érdekelt volna, hanem mert nem tudtam már mit kezdeni vele. A múlt már nem létezik a jelenben, hogy azon keseregjek, amit megváltoztatni sem tudtam.
Inkább megkerülve őt beszéltem, az asztalon elhelyezkedve, mint egy biztos pont, és ahogy megindult felém a szavaim után, egyfajta feszültség lett megint úrrá rajtam, amit remélhetőleg az arcom nem jelzett neki. Mindig is rossz színész voltam vele szemben és túl gyorsan árultam el magam neki.
Miközben hallgattam, a tekintetemet elvontam róla, hogy ne kelljen akkor őt néznem, amikor épp azt ecsetelte, hogy kurvára hazudott. Pontosabban... fingom nem volt, hogy akkor tulajdonképpen mi a szart akart. Menekülni és látni is egyszerre, és ez olyan szinten zavart, hogy morcossá váltam ettől.
- Ha el akarsz menni, nem foglak itt tartani. Nem fogok neked könyörögni - néztem ismét a szemeibe, arcvonásaim közben megkeményedtek, és elveszett az a közelség érzése, ami az előbb még ott volt mellette, amit kiváltott belőlem. A múltat.. az érzéseket, hogy akartam őt az életembe.
- De ha azt az utat választod, akkor kurva magányosan fogsz elpatkolni, most már végleg. És maximum az a porba fingó öcséd lesz csak melletted, akivel állandóan csak a gond van - nem volt most harag Nevil iránt, hanem a tényeket állítottam. Hiszen láttam. Még mindig az a baszottul elviselhetetlen gyökér volt, mint aki nyolc éve is. Legalábbis Nev. - Bármennyire is hiányoztál, nekem ott van és volt is Vinnie.. és ha nem is dugtunk soha - ő meg én, azon kívül ő nekem a minden - megráztam a fejemet is, mert mérges voltam Gabe-re. Mégis mit akart? Vagy mit nem akart?
- Hogy akarnál engem látni ezentúl, ha képtelen vagy ott maradni, ahol én vagyok? - néztem egyenesen a szemeibe, de ez nem számonkérés volt a részemről. Csak és kizárólag logisztikailag kivitelezhetetlen a folyamat, mert ez a két dolog kurvára ellent mondott egymásnak. Nem mozdultam el onnan. Csak a kezem simult fel a zöld filcre, ameddig az egyik golyót a tenyerembe nem vettem, azt pedig az ölembe nem húztam..
The city of sins awaits you
Gabriel Sadik
Egeret ide és lenyílik!
◮ age : 46
◮ tartózkodási hely : Úton
◮ hozzászólások száma : 111
◮ join date : 2014. Dec. 06.
Tárgy: Re: Basic instinct Szer. Május 20, 2015 12:26 pm
Igaza van.. Tisztában vagyok vele, mégis csak állok ott és hallgatom, egészen addig míg...
- Rita.. nyugodj meg! - csitítom, de nem biztos hogy érdemes, hogy megfogadja vagy egyáltalán megérdemli, hisz igaza van. Teljes mértékben.
- Azt mondtam.. - de itt véget érnek a válaszok. A dolog félbemarad én meg egy nagyot sóhajtok, mielőtt ellépek és már nem a szemébe folytatom. - Csak adj egy kis.. időt.., oké?? - kérlelem, valahogy elérve a szoba végét és ott fordulok meg. - A dolgok olyan gyorsan történnek, neked mindig ott volt.. Vincent.. - mondom enyhe fintorral a nevet, holott nem tudatos, önkéntelenül teszem - Te tudod milyen.. kötődni, ha megvédenek, ha van valaki akire számíthatsz… - rövid a szünet - Nekem nem volt soha senkim! És jól tudom, ezért csakis én vagyok a felelős, senkit nem hibáztathatok érte, de akkor is.. - valahol elhal a vége.
- Csak adj egy kis időt.. rendben!? - ezt már a szemeibe. Hogy kérlelem!?? Valami olyasmi. Vagy csak egyszerűen nyitva hagyok egy kiskaput ahova menekülhetek.
Örökké fogoly maradsz, ha folyton szaladsz…
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Basic instinct Szer. Május 20, 2015 12:53 pm
Azzal tudtak a leginkább felbaszni, ha nyugtatgattak akkor, amikor szükség sem volt rá. Morcossá váltam, még inkább, mint amilyen voltam, de sikerült nem visszaugatni. Vinnie-nek tuti már járt volna a pofám. Ő úgysem bántott volna, maximum csak kaptam volna egy kiadós lebaszást, amire azt mondtam volna, hogy dugja fel vagy bassza meg, de ez más volt. Itt féltem. Vagy ha nem is, akkor tartottam a következő lépésektől. Ismeretlen volt már mindez számomra és bizonytalan. De rohadtul.
Vártam. A szavaira, arra, hogy folytassa, és amikor meg is tette, csak a szemeimmel követtem a mozgását. Van benne igazság és logika, amit mondott, de a kérdésére csak felsóhajtottam, elfordítva a tekintetemet is róla pakoltam vissza az asztalra a golyót, meglökve ujjaimmal, hogy az egyik távolabbi lyuk felé guruljon.
- Ha kibírtunk nyolc évet egymás nélkül, akkor nem most fogok nyüszíteni, Gabe - kezeimmel segítve szálltam le az asztalról, kaptam fel az üres sörösüvegeket az ujjaim közé, és a konyhában lévő szemetes felé tartva beleengedtem azokat a műanyag zsákba. Ahelyett, hogy még egyet elővettem volna, inkább egy poharat vettem le a mosogató feletti szekrényből és engedtem bele csapvizet, amiből lassan kortyoltam.
De volt ott más is, ami megfordult a fejemben, hogy jobb, ha tud róla. Nem azért, hogy azzal kellene számolnia, mégis jobb, ha tudja, hogy ki vagy mi a fontos számomra. Megköszörülve a torkom pakoltam le a poharat a pultra, de még mindig a szekrények felé fordulva maradtam.
- Van.. valaki. Akivel le tudom vezetni a feszültséget, ha épp felbasszák az agyam - fordultam meg, hogy őt nézzem végre. - Hozzá megyek, ha azt akarom, hogy megkeféljenek - ja, sikerült a szemeibe nézve mondanom mindezt, mert részben igaz volt, részben pedig tudni akartam, hogy reagál rá. Nem, nem hiszem, hogy féltékennyé válna. Ennyi idő után felesleges lenne a részéről, de azért.. az őszinteség sosem állt távol tőlem. Semmilyen téren sem. És hogy rajtam mit lehetett látni? Fogalmam sincs. Az biztos, hogy feszültebb voltam, mint ez előtt tíz perce, amikor először érintettem meg. Most ugyanolyan szar volt, mint tegnap. Ismeretlen és bizonytalan.