Próbálok rájönni, miféle pasas ácsorog előttem és, hogy mennyire veszélyes az a játék, amit játszok, de igazából már rég nem érdekel. A lényeg, hogy most jól érzem magam és ebben közre játszik az is, hogy Josh jó fej. Na és persze az is, hogy jól látható, hogy tetszem neki. Ez azért sokat dob a hangulatomon és az egomon is.
-A hely tetszik inkább, vagy a társaság miatt tetszik a hely? Nem mindegy.- vigyorodok el szemtelenül, mert hát látom én, hogy egész szabadon legelteti rajtam a szemeit és egészen elkalandozik talán emiatt.
Na meg persze a megjegyzése miatt is. "Egészen mást akarok." Elgondolkodok rajta, hogy vajon mire gondolhat vagy utalhat, de gyanítom, hogy nem fogom megtudni, a saját elképzeléseimmel meg nem szívesen fűszerezném meg a dolgot. Eddig sem kötött sok mindent az orromra, akkor most miért tenné? Épp ezért, inkább csak tovább riszálok a zenére, míg nem odasétál elém a következő körrel, én pedig szemet forgatok vigyorogva.
-Ha nem azt tenném, már nem lennék itt és nem is venném el ezt tőled.- veszem ki a kezéből a poharat, miközben sunyi mód még közelebb is húzódok hozzá. Csak, hogy kicsit sikerülhessen összezavarni megint, mert olyankor olyan muris tud lenni.
-Én jövök? Mert akkor elkérem ezt is.- veszem ki a kezéből a dákót is már, ha igennel válaszol de, ha tévedek, és ő következik, akkor nem pattogok. Igazából, már azt se tudom ki áll nyerésre meg ki nem és, hogy mikor következek én. A játékra már nem nagyon tudok figyelni.

Széles mosoly terül el az arcomon válasza hallatán és tekintetem egy pillanatra se veszem le íriszeiről. Túlságosan jó, hogy ennyire szabadon vájkálunk egymás lélektükreiben. Oké. Modernebben kifejezve szemezünk épp és piszkosul élvezem. Még akkor is csak őt figyelem, mikor poharaink összekoccannak. Pedig félő, hogy talán el is törik valamelyik, de végül ép marad. Kár lett volna amúgy is az italomért.
-Ahogy mondja uram.- harapok ajkamba egy pillanatra, majd belekortyolok az italomba és mosolyogva figyelem, ahogy Ő lehajtja az egészet. Arra már mondjuk nem igazán számítok, hogy még földhöz is vágja a poharat, de még ez sem tud túlzottan érdekelni, mert a tekintete még mindig az enyémben keresgél.
-Mit szólnál, ha hagynánk a biliárdot? A pénzt meg elihatjuk közösen.- vonok vállat, miközben az asztal felé pillantok és a rajta pihenő zöldhasúra. Vehetnénk döntetlennek is vagy akár az ő győzelmének. Igazából, ez már cseppet sem érdekel. A pasi, aki itt ácsorog velem, engem figyel és egy ideje a legjobb társaság, amihez mostanában szerencsém volt, már sokkal jobban érdekel.
-Mondjuk úgy, hogy feladtam a küzdelmet.- teszem is le a dákót a helyére, aztán visszasétálok hozzá és én is lehúzom a maradék italomat. A poharat mondjuk én nem szívesen törném össze, mert a pultos srác épp most ér ki söprögetni és meg is jegyzi Joshnak, hogy, ha nem muszáj ezt nem kéne, de komolyabban nem áll le pampogni. Ez a hely azért jóval lazább, mint mondjuk egy Cesare Palace.
-Majd a számlához íratjuk.- vigyorgok Joshra és komolyan kedvem támad nekem is elejteni véletlenül a poharat, de inkább csak bájosan a pultosra pillogok és megkérem, hogy hozzon még egy kört.

Féloldalas mosoly fut fel a képemen. "Uraam?" De rég hallottam ezt a szöveget. Mégis szórakoztat a tudat, mint ahogy végigrántja a szememet, ahogy az ajkába harap. Még egy mosoly, vissza azokba a csillogó szemekbe és HOPP! Már ugrik is az a pohár, pont vele szinte egy ütemre, még ha ő csak afféle nőiesen is kortyolgat, én mégis eldobom azt a poharat. Talán már a többi adag mászott fel a fejembe!

- Benne vagyok! - vágom rá hirtelen, egy ilyen nővel inni!?? Maga a gyönyörteli gyötrelem, és még az se tud kizökkenteni amikor megérkezik a pultos figura és beszólogatva hápog nekem.

- Ahogy a kisasszony mondja! Minden ki lesz fizetve! - kacsintok a lány szemeibe, és már tuszkolok is egy húszast a kissrác mellényzsebébe, hogy ne aggodalmaskodjon itt nekem.

- Most viszont.. - nézek viszont vissza a lányra, és afféle tettetett udvariasságot mímelve vagy dupla kézkörzéssel hajolok meg előtte ahogy beindul a következő zene.

- Odaát táncolni akartál vagy tévedek? - egyenesedem fel és kacsintok a szemeibe de a kezem még mindig felé néz. Én meg a tenyerembe, aztán vissza egyenest rá. Hogy táncoljunk e!? A fenébe, ki nem hagynám!

Folyt. ITT...