2014. augusztus 31. 14:17
Upper Class Complex
Las Vegas, Nevada    


Chasity elégedetten lépte át már a második forduló után szobája küszöbét, pakolta le kerekes bőröndjét és vállra akasztható szigorúan halványlila-fehér sporttáskáját első emeleti szobája társalgó helyiségébe, a két nagy bőrönd mellé. Kész szerencse – vagyis ez a minimálisan elvárt –, hogy a bátyja legalább ezen a napon tudott rá két órát szánni az idejéből, míg kocsival idefurikázta, s a már-már félmázsás súlyt elérő koffereket felcipelte (majd jó testvérként ment a dolgára). Jobban örültek volna mindketten annak, ha apjuk személyesen képviselteti magát, de a fontos ügyfelek előrébb valók. Az ügyvéd úr már előre azzal kompenzálta hiányát, hogy egy méregdrága, halványlila borítású laptoppal lepte meg kicsi lányát e nap reggelén. Persze nem személyesen adta át, szépen becsomagoltatta és ifjabb ivadékának íróasztalára tetette valamelyik asszisztensével, a következő kísérőlevélkével:  


Szó, mi szó, leszámítva néhány momentumot, a szeretőjének is írhatta volna ezt a levelet az apja, de Chasity-t abban a pillanatban ez érdekelte a legkevésbé. Minden figyelmét a szoba kötötte le, ami azért klasszisokkal jobbnak tűnt már első ránézésre, mint a tavalyi hajléka a Daytonban. Igaz, az apja szerint a Tonopah jobb lett volna, a kislány azonban nem így vélte. A képek alapján ugyanis ez a téglabarna épület az éppen tökéletes választás,  egy királylány igényei szerint való. Ezen a véleményén akkor sem változtatott, mikor lapos sarkú topánkájában először libbent ki az erkélyre. Elégedetten konstatálta, hogy a kilátás valóban olyan kiváló, mint amilyennek elképzelte már tavaly. No, nem az ősszel aranybarnába és alkonyatvörösbe boruló lombkoronák jutottak eszébe, sokkal inkább az innen távcsővel jól megfigyelhető, stratégiailag fontos intézmények, melyekben meg fog fordulni. Melyekben a barátai, inkább szövetségesei, ellenségei, s az egyéb kategóriába tartozó egyének is meg fognak fordulni, akiket nem árt majd szemmel tartani a szemeszter folyamán. Eme gondolatot ravaszkás mosolya, s éppen csak egy leheletnyivel jobban összevont szemöldökei tükrözték. Így van! Chassie elégedett, egészen addig a pillanatig, míg a ház előtt kurjongatva elszaladt egy teljesen pucérra vetkőzött gyengeelméjű. Mi lesz itt, ha ezek a nemnormálisok már a tanévkezdés előtti napon produkálják magukat?
A UCC előtti pázsiton már jópár diák ejtőzött. (Szerencsére túlnyomó többségük ruhában.) Ki-ki már szobafoglalás után lehetett, de akadtak jócskán, akik bőröndökkel felmálházva vonultak a széles járdákon. Voltak, akik az őket elhozó szüleiktől búcsúzkodtak, s nem átallották eme műveletet az ő erkélye alatt megejteni. Ez utóbbi némi nosztalgiát kevert a lány érzelmi állapotába, így Chasity jobbnak látta visszatérni a helyiségbe. Azonnal lehuppant az ágyra, s lerúgva cipőit törökülésben elhelyezkedett rajta. Tekintete körbejárta a szobát… az egyelőre üres falakat, a nem túl vonzó külsejű bútorokat, s ennek hatására lassan rugózni kezdett az ágyon, hogy megállapítsa, hogy az megfelel-e az igényeinek…
Messzemenőkig nem! Nyikorog! Kényelmetlen!
Fájdalmasat sóhajtott, majd két percnyi tehetetlenség után leszállt az ágyról, megkereste a nemkevés  táskája valamelyikében megbúvó jegyzetelésre használt naplóját és elkezdte felírni, min KELL! változtatni, vagy cserét végrehajtani… Ugyanaz a fiaskó, mint tavaly volt.
1. Képek a falra;
2. Ágytakaró a gusztustalan kanapékra (Megkérdezni valamely illetékest, hogy új kanapét hozhatok-e, s a régit elviszik-e.)
3. Új ágy!!! (Ez nyikorog és kényelmetlen)
4. Beszerezni egy nagyobb szekrényt;
5. Beszerezni egy pipereszekrényt (Hogy nem alapfelszerelés az ilyesmi?)
Míg írt szorgosan mustrálta körbe a szobát, a fürdőszobát, a társalgót – járt fel és alá, mint egy műszaki ellenőr az épület átadása előtt, s csak jegyzetelt, jegyzetelt és jegyzetelt. Végül megállt, s a szomszédos szobát leválasztó falat kezdte szuggerálni…
28. Kideríteni ki a közvetlen szomszéd!!!
Adja isten, hogy ne valami tudálékos hipszter legyen, de ne is egy pompon lány, se pedig egy elvont természettudós, vagy egy művészetis, azok mind füveznek… és legfőképpen ne valamelyik tavalyi „barátnője”! Hogy magyarázza el nekik, hogy a jog helyett végül fő tárgynak a pszichológiát választotta?