Melissa June Hobbs

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok:
jószívű
kedves
segítőkész
megbízható
érdeklődő

◆ negatív tulajdonságok:
gátlásos
csendes
elvekhez kötött
nehezen meggyőzhető
félénk

◆ jellem:
Visszahúzódó, félénkség jellemzi természetét. Természetes kíváncsiság viszont megmaradt, ami egész életében elkísérte. Ha viharfelhők közelednek – vita, veszekedés – általában kimarad belőle, meghúzódik a háttérben. Férfiak közeledésére megszeppenté válik, gyakran jön zavarba, hiszen ezen a téren nagyon is tapasztalatlan. Szeret mosolyt csalni mások arcára és nagyon tud szeretni, ha megkedvelte az illetőt. Ha kell, bármit megtenne a barátaiért. Hűséges, megbízható és kedves. Szeret segíteni másoknak és jó ember/lény/ismerő. Nyugodt természete van, de ha tőle szokatlan helyzetbe sodorja az élet, akkor zaklatottá is válhat. De mindenki megnyugtatására közölném, hogy nem, nem fog pánikolni. A hiszti nála nem jellemző, sosem szokott panaszkodni, inkább magában tartja a gondjait.

◆ egyebek:
Igazán nem mondhat el magáról sok mindent. Már régóta szeretne magának tetoválást, de nincs hozzá elég bátorsága.
A szüzességét Thayer vette el
Nem bírja a fájdalmat.
Múzeumban dolgozik, képek restaurálásával foglalkozik.

Történet vagy szerepjátékos példa

Zavarba ejtő volt kimondani azokat a szavakat, amiket Thayer hallani akart tőlem. A neveltetés, azt mondják, hogy mindennél többet ér az ember életében. Szerintem a környezet, és az, akivel épp vagyunk, olyan dolgokat is kihozhat belőlünk, amelyre előzőleg még nem volt példa. Rengetegszer képzeltem el, hogy hogy fog megtörténni, hogyan fogom valakinek átadni magam, és őszintén szólva nem is mertem elmondani a férfinak, hogy előtte még sosem voltam senkivel sem, de ahogy a nyelvem érintette őt, úgy éreztem egyre sürgetőbbnek azt, hogy minél többet adjak neki, hogy láthassam, tetszik neki az, amit tettem vele. A legszívesebben kifutottam volna a világból, mert elképzelni sem mertem volna azt, hogy ÉN olyanra képes lettem volna. Bármikor.
De a vágy, amit felszított bennem egyszerűen nem hagyta azt, hogy beérjem kevesebbel, hogy megelégedjek azzal a pici tapasztalattal, amit adni tudtam. A kezem megremegett őt érintve, a gyomrom pedig sikítva rándult görcsösen össze, de nem akartam megállni, most már nem, hogy beadva a derekam sikerült azt elérnie, amit az előtt még soha senkinek. Óvatosan, alig merve pillantottam fel a csípője mellől a férfi arcára, hogy élvezi-e azt, amit tettem vele, de a vágytól izzó tekintete megadta a választ, és egy hirtelen gondolattól vezérelve lassan hajoltam hozzá közelebb, hogy a nyelvem végigfuthasson csípőcsontján, majd mielőtt visszatértem volna ODA, egy pillanatnyi hezitálás után az ujjaim is ráfonódtak a testrészére.
- Miért csinálod ezt velem? - suttogtam zavartan, de már nem annyira szűziesen. Nem is vártam tőle választ, csak arra vágytam, hogy megkaphasson. Hogy az ujja ismételten elmerüljön bennem, ahogy majd utána a férfiassága is fájdalommal elegyült gyönyört okozzon nekem. Rettegtem attól, hogy valamit nem jól csinálok majd és elhagy, otthagy, miközben én átadtam magam neki, amit addig olyannyira óvtam. A közelsége megrészegítette a józanságom, ezzel együtt pedig éreztem, hogy odalent egyre inkább lüktetve vágytam arra, hogy érintsen, hogy ne hagyjon magamra, a légzésem is teljesen elnehezült, és egy lassú nyalintás után ott, ahol már a kezem lassú mozgása csúszott végig rajta engedelmesen felálltam, a testem végigsúrolva a bőrét dörgölőzött hozzá.
- Azt.. akarom, hogy érints - rebegtem neki kipirulva, szabad kezéért nyúlva magamhoz vontam felnyögve az érintésére, de eszem ágában sem volt újra ugyanazokat a durva szavakat kimondani. A legszívesebben elsüllyedtem volna szégyenemben, amiért a kefélés szót azelőtt kimondtam, de mielőtt még meggondolhattam volna magam, a tenyereim a mellkasára vándoroltak, és nem túl puhán az ágyra nyomva a férfit magam sem tudom, honnan szedve a bátorságot az ölébe ülve az ajkáért kapva téptem meg, egészen hozzá nyomva a csípőmet is lassan, hogy érezni tudjam őt, egészen közel magamhoz.
- Megveszek érted - bukott ki belőlem ez a két szó, mire rémülten, nehogy meglássa rajtam azt, hogy ez a pár nap tényleg elég volt arra, hogy ezt érezzem, ezt a mély... valamit, engedve a csábításának, a nyakához hajolva a nyelvem csúszott végig a bőrén lassan, izgatóan, pici harapdálásokkal megfűszerezve azt. - Legyél velem durvább.. mindent akarok belőled - mélyült el a hangom szenvedélyesen, és valahogy ez nem az a valaki volt, aki egész addigi életében félt az új dolgoktól, félt a szexualitástól, félt attól, hogy valakinek kiadja magát. Attól rettegve, hogy kihasználják, megbántják és megtörik. Ez a részem csakis Thayernek volt köszönhető, és imádtam. Abban a pillanatban ott, az ölében ülve, nekifeszülve a férfi testének csak arra vágytam, hogy birtokoljon, hogy elvegyen tőlem mindent, amit csak adni tudtam neki. Hogy ne legyen kíméletes és döntse le azokat a gátakat bennem, amik addig masszív falként tartottak fogva másokkal szemben. Csakis az övé akartam lenni, mindennél jobban akkor és ott.
- Meg foglak baszni, Melissa - érkezett a válasza gondolkodás nélkül, határozottan, elutasítást nem tűrően. Hirtelen fordított a helyzeten, nevetésbe fulladó apró sikoly szökött ki ajkaim közül, ahogy alatta találtam magam az ágyon, karjaim nekifeszülve hasának izmos falának, pillantásommal keresve az ő szemeit, és csak egy futó pillanatra találtam rájuk. Gyönyörű zöldek voltak, ám az érintései rajtam, bennem, az a fülledtség, ami belőle áradt elvette minden józanságom, és már gátlások nélkül, szabadon, hangosan nyögtem fel alatta kiélvezve minden pillanatot vele, a dominanciájának behódolva. És imádtam. Talán egy kicsit akkor szerelmes is voltam.