Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
Amióta Sissi előhozakodott azzal a nagyszerű ötletével, hogy költözzünk össze, elkezdtem valódi mocskos disznóként viselkedni, hátha rájön, hogy nem igazán tudnánk mi megélni egymás mellett. Széthagyom a ruháimat, telepakolom piszkos tányérokkal a mosogatót - és nem is mosom el -, nem főzök, nem ágyazok meg, tehát minden olyan dolgot bevetek, ami egy nőt idegesíthet. Úgy tűnik viszont, ez Sissi-nél nem válik be. Sissi tényleg szeret engem úgy, ahogy vagyok. Ennél fogva maradtam annál a nagyszerű ötletnél, hogy nyilvános helyekre kérem a találkáinkat, nem pedig valamelyikőnk lakásába. Sissi-nek nem tűnik fel a dolog... hogy egyre kevesebbet lát, egyre kevesebbet vagyunk kettesben. Próbálok rájönni, hogy szeretem-e, hogy van értelme-e ennyire hozzákötnöm magam, ha amúgy minden estémet Piper-nél vagy Lazar-nál töltöm. Nem, valószínűleg nem, de képtelen vagyok megbántani. Fél éve, mióta velem van, mindent kettőnk kapcsolatára épít. Hogy boríthatnék fel mindent csak azért, mert kezd kényelmetlenné válni minden vele töltött perc? Kibírom. Elvégre, szabad vagyok, csak felszín ez a romantikus maszlag, amit beadok neki és a családjának. - Szia, cica - szólok a telefonba - Ne haragudj, most nem érek rá! Tudod, mondtam, hogy találkozóm van Emily-vel - hallom, ahogy sóhajt - Csak egy barátom, már meséltem róla. Ne csináld már! Szeretlek! Holnap kiengesztellek, ígérem - ezzel le is tudtam az egész vitát. Sejtettem, hogy könnyen megy, elvégre Sissi nem az a fajta, aki akadékoskodna egy találka miatt egy barátommal. Pedig ha tudná, mennyiszer próbáltam már Emily bugyijába nyúlni...
Délután felhívtam Lazar-t. Azt akarta, találkozzunk. Mindig azt hittem, kettőnk közül én vagyok az akaratosabb, de az utóbbi időben sűrűbben szeretne látni a kelleténél. Kezdi leszarni, hogy van egy barátnőm - még ha különösebben nem is fontos ez a momentum -, és csak magának akar. Ilyet egy hozzá hasonló ember nem engedhet meg magának, mivel még csak a szeretője sem vagyok, csupán a kliense. Fizetek neki. Fizetek azért, hogy megdughassam és ebbe nem férnek bele érzelmek, főleg nem az ő részéről. Persze, a világért se vallanám be, hogy nekem sem közömbös már annyira, mint a legelején. Kezdek többet látni benne egy csinos arcnál és egy dögös testnél.
Egész úton járt az agyam, addig a pillanatig, míg meg nem láttam a neonos táblát, ami a bár nevét hirdette. Nem tudom, miért pont ide kértem a találkát Emily-vel. Ez tűnt helyénvalónak. Ez tűnt hozzám valónak. Azzal egy percig sem foglalkoztam, vajon Emily mennyire érzi majd komfortosan magát egy ilyen helyen, inkább csak reméltem, hogy nem fog akadékoskodni. Emlékszem, mikor Sissi-t egyszer idehoztam, fél óránál többet nem töltöttünk el. Túl sok részegség zsúfolódott itt össze állítása szerint és nem tudom, miért hiszi, hogy más bárok különbek ennél. Megigazítottam fekete ingemet, amit egy szakadt, térdig érő farmerhez vettem fel egy fekete sportcipővel. Szeretem a kényelmes cuccokat és ha az ingek nem is igazán sorolhatóak ezek közé, azok kivételt élveztek. Egyszer laza és elegáns, ide meg pont megfelel. Belépek az ajtón, azonnal körbenézek, keresem a szőke fürtöket, bár remélem hamarabb érkezek, mint ő. Barátság ide vagy oda, én vagyok a férfi, illik időben - sőt, picit hamarabb - megjelennem. Emily sehol, amit egy önelégült vigyorral konstatálok. Kinézek egy távolabb eső asztalt, ami elég diszkrét, legalábbis diszkrétebb, mint a bárpult, aztán beülök és rendelek is magunknak két vodkanarancsot. Azt hiszem, nem kell hülye koktélokkal babrálnom, hozzá illőt keresgélnem... Kikérem a vodkát, aztán később iszik valami divatpiát is ha akar. Ujjaimmal türelmetlenül kezdek el dobolni az asztallapon és várom, hogy a bejárat felől megjelenjen Em, szokásához híven valami nagyon dögös szerkóban.
Hogy miért egy félreeső és középkategóriásnak sem sorolható bárban találkozunk? Kit érdekel... Nem utasítottam el a szüleim, majd Rick által biztosított fényűzést, szerettem az elit helyeket, de egyáltalán nincs igényem ilyesmire. Az itt töltött hónapok során pedig bőven megtanultam, hogy a legjobb esték egy kis kocsmában kezdődnek, s a társaság sokkal többet számít, mint a fényesen csillogó bárpult. Egyébként Beck-el van találkozóm, akivel pedig még a világ végén is leülnék beszélgetni, ha úgy hozza a sors. Lényegében Neki köszönhetem, hogy alig kicsit több mint két hónapja Vegasba költöztem. Ő is ide menekült a ferde szemek és a világ problémái elől, és szinte meg sem lepődött, amikor én is itt kötöttem ki. Mindig is utálta Rick-et, szóval számára inkább elégtételnek számított, hogy megcsalt. Ennek ellenére végig mellettem állt, s ugyan gyengébb pillanataimban majdnem átbicsaklottunk a kapcsolatunk határain, de tudtam, hogy nekem mint barát van rá szükségem, s ezt Ő elfogadta. Segített, kicsit eligazgatott a várost illetően, és biztosított róla, hogy pár héten belül jól leszek...így is lett. Néhány jól sikerült éjszaka, az új munkahely, s máris klasszisokkal szebben látom a világot, amit mindenképp el akarok Neki újságolni, hisz majdnem két hete már, hogy nem láttam.
A megbeszélt bárt hamar megtaláltam, a 10 perces késésem inkább a magassarkúmnak volt betudható, amihez napközben is ragaszkodom. Ha már a munkába nem hordhatok gyönyörű cipőket, senki ne mondja nekem, hogy egy kis séta megárthat bennük. A majdnem 12 centis cipőn kívül fekete sort és farmering van rajtam, lényegében hétköznapi viselet, talán kicsit rövidebb a nadrág mint illene, de 19 éves vagyok, megengedhetek ennyi "erkölcstelenséget". Miután beléptem a találkozó helyszínére, tekintetem rögtön Beck után kutat, s egy nyugisabb asztalnál meg is találom. Könnyed, macskaszerű léptekkel indulok felé, majd széles mosollyal huppanok le a mellette lévő székre. -Szia Kedves!- köszöntöm vidám hangon, és a két pohár közül az egyikért nyúlok -Ez az enyém, vagy van vendégünk?- érdeklődöm a színe és illata alapján vodka-narancsnak ítélt ital gazdája után, majd kék íriszeim Beck-re függesztem. -Na mi újság?- kérdezem mindenféle felhang nélkül, megadva az esélyt, hogy arról kezdjen beszélni, amiről Ő szeretne. Nem akarom felhozni a Sissi ügyet, tudja mi a véleményem, szóval ha Ő nem hozakodik elő ezzel, akkor én alkalmazkodom.
"Honestly, timing has a lot to do with everything..." | Beck B. O'Connor | Vegas egyik bárja | [You must be registered and logged in to see this link.] |
Pár perc múlva érkezik Em, ahogy számítottam extradögös szerkóban, amit még szerintem sosem láttam rajta. Nem mintha napi rendszerességgel futnánk össze itt vagy ott, de azért van amelyik hacukáját felismerem. Ezt itt viszont nem. Vállam fölött pillantok hátra, ahogy közeledik és szélesen vigyorgok rá. Tetőtől talpig szemügyre veszem és látván a fekete sortot újra ráeszmélek, mennyire szívesen alátenném, ha engedné. De hát nem lehet mindenki olyan könnyű zsákmány, mint Piper. Ráadásul nem is hozhatóak egy szintre Emily-vel, aki történetesen az egyik legjobb barátom itt Vegas-ban. Talán a szex elrontana köztünk mindent. Talán. Azt hiszem, mernék kockáztatni. - Csaó, Em! - válaszolok ugyanolyan lelkesedéssel. Tényleg jó látni, örülök, hogy nem tartozik azon emberek közé, akiknek a jelenléte feszélyez és akik mellett nem tudok kellőképp kibontakozni - A tiéd mind egy cseppig. Egészségedre! - elveszem a másikat, felé emelem és kortyolok belőle. A "miújság" kérdésre baromi nehéz jó választ adni. Nehéz olyat mondani, amivel nem untatod, főleg, hogy nem tudod, mennyire őszinte a kíváncsisága. Aztán persze arra is figyelj, hogy túl személyes üggyel ne kezdd a társalgást, mert elijesztheted a másikat. Utóbbitól talán nem kell félnem, mert Em nem egy vadidegen, elég közel áll hozzám. - Újnak semmi új. Minden a régi. Sissi az agyamra megy, anyám állandóan hívogat, a vizsgák meg kikészítenek - tarkómat masszírozom és homlokráncolva nézek a poharamra. Eddig a pillanatig bele sem gondoltam, tényleg mennyi stressz ér a hétköznapokban - Úgy gondoltam, te vagy az egyetlen, akire most szükségem van. Hiányoztál - szégyenlős mosolyt vetek rá, ami természetesen álca, egy csepp zavart sem érzek, főleg nem mellette, de jól tudom, ez a kisfiús báj minden nőt elvarázsol. Valamiért nedvesednek tőle, ha egy férfi sebezhetőnek mutatja magát. Most, hogy Rick végre kikerült a képből, sokkal komfortosabban érzem magam. Mert az nem lehet, hogy ez az utálat nem volt kölcsönös Rick részéről. Az a pasas egy barom, nem érdemelte meg Emily-t és ezt akkor és ott tettem szóvá, ahol csak akartam. Akár Rick előtt is, bár igyekeztem kerülni a találkákat, mert félő volt, hogy feljön a reggelim, amint meglátom azt a rusnya képét. Nem tudom, Em mit evett rajta. A pénz... hát persze, hogy a pénzét.
Rádöbbenek, hogy egész sokáig hallgattam. Nagyokat pislogok és megnyalom alsó ajkam, aztán kortyolok a vodkából. - Veled mi a helyzet? Kiheverted már azt a balfaszt? - felvonom egyik szemöldökömet. Ha nemleges választ kapok, lehet kiröhögöm - Én rájöttem mi kell neked, Em. Egy másik Rick. Vagy tökmindegy ki, csak egy krapek, aki helyettesíti. Igaz, nem minden második háznál találsz milliárdost, de szerintem akadnak még főnyeremények Vegas-ban... Khm - ó, dehogy célzok magamra, isten ments. Ami azt illeti, a lehető legrosszabb választás vagyok. Egyszerűen képtelen vagyok a monogámiára. Már egyáltalában azokat sem értem, akik ezt a fajta életmódot választják. Ki tud lemondani a sok ezer lehetőségről azért, hogy leragadjon egynél? Imádom Sissi-t, de tényleg - viszont önmagában kevés nekem. Kell a változás, szükségem van rá. Egyszerűen megöl az unalom. Az nem lehet, hogy csak vele kelljen beérnem. Az nem lehet, hogy ne próbálkozhassak be annál, akinél csak akarok. Mondjuk tegyük fel, Emily-nél.
Ugyan mindenki biztosított róla, hogy szebben fogom látni a világot, de mégis miért élvezem beléptemkor a felém forduló szempárokat? És vajon Beck tényleg helyesebb lett, vagy csak a válla felett hátravetett mosoly miatt gondolom így? Mindegy, mindenesetre jó érzés ez a felszabadultság, és pár hete már élvezkedem benne. Miután leültem a srác mellé, és megbizonyosodtam róla, hogy az enyém az ital, valamint, hogy nincs felesleges ember a láthatáron -aminek titkon örültem- Beck mozdulatát utánozva emeltem poharam az egészségére, s kortyoltam párat az alkoholból. Kíváncsi tekintettel hallgattam a rövid kis beszámolót, és őszintén szólva, tényleg nem sok újat tudott mondani. -Ezek szerint minden megy a megszokott kerékvágásban.- vonom le a tanulságot, s tekintetem a srác tarkóját masszírozó kezét követve állapodik meg gondterhelt arcán. Csak nincs valami komoly baj? Nem tudom...de a szavai meglepnek. -Jajj Te...!- kulcsolom karjaim a nyaka köré, s bújok hozzá kedvesen. -Ez még attól függetlenül is eszméletlenül aranyos volt...- mondom kicsit távolabb húzódva tőle-...hogy fogalmam sincs mennyire komoly!- simítom végig nevetve arcélét, hogy a szemébe nézhessek, hátha többet elárul majd mind szavai. Nem tartom valószínűnek, hogy egyik pillanatról a másikra érzékeny lelkű szívtipróvá váljon, de ha csak félig-meddig igaz, amit mondott, akkor is jól esik. -Már rég...najó, pár hete.- válaszolok kérdésére Rick-et illetően, s megpróbálom felidézni melyik volt az a pont, amikor már egyáltalán nem is gondoltam rá. Talán a George-al töltött éjszaka...igen, az elég jól sikerült, vagy az azt követő hatalmas buli Helenánál. Nem is tudom, de annyi fantasztikus ember vesz körbe, köztük Beck is, akik mellett nem volt nehéz a búfelejtés.
Bár ha őszinte akarok lenni, akkor egyáltalán nem lepnek meg a srác szavai, de mégis kicsit bánt, hogy Ő is a milliárdos dologgal jön. -Tudod, hogy nem a pénze miatt szerettem!- felelem kicsit morcosan, mert zavar, hogy mindenki ezt hiszi. -Ha csak az lenne a fontos, akkor már rég a saját álomesküvőmet tervezgetném a riviérán.- tekintve, hogy akkor egyáltalán nem érdekelne, hogy megcsal-e vagy sem. 17 éves fejjel szerettem bele egy nálam 15 évvel idősebb pasiba. Rá lehet fogni a korra, az érettségére, vagy az én éretlenségemre, a titokzatosságára, vagy az apakomplexusra, de a saját számlámon pihenő érintetlen összeg mellett a pénzére egyáltalán nem. -Abban mondjuk igazad van, hogy meg kéne találjam az utódját...- felelem elgondolkozva, s közben újabb adagot kortyolok a vodka-narancsból. -...csak majdnem olyan hülye voltam, hogy 19 évesen beköttettem a fejem. Másodjára nem játszom ezt el.- felelem kacér mosollyal utalva arra, hogy semmi kedvem nincs egy komoly kapcsolathoz. Nem tehetek róla, hogy a formálódó erkölcseimet eléggé elrontotta a világ, s ugyan tudom, hogy nőként nem elfogadott dolog bevallani, hogy szívesebben mész bele egy kis kalandba, mintsem egy tartós kapcsolatba, de azt hiszem Beck ítélne el emiatt utoljára. -De arra azért kíváncsi vagyok, kire gondoltál!- dobom vissza neki a lehetőséget, hogy kifejtse a mondanivalóját -Ugyanis nekem úgy tűnt, mintha egy tetovált karú, piercinges srácot próbálnál beajánlani!- fejezem be pajkos mosollyal, mert hangsúlya félreérthetetlen volt. Nem hiszem, hogy zavarba tudom hozni, jobban ismerjük mi egymást ennél, és azt hiszem ennyi még bőven belefér a barátság fogalmába. Egyébként sem szívesen tenném kockára a kapcsolatunk, bár most valahogy sokkal vonzóbb a kisugárzása, mint régen...lehet működne köztünk más is. Ki tudja...
"Honestly, timing has a lot to do with everything..." | Beck B. O'Connor | Vegas egyik bárja | [You must be registered and logged in to see this link.] |
Tudom, hogy nem hiszi el, hogy hiányzott. Igazából, néha én magam sem tudom eldönteni, hogy valaki tényleg hiányzik-e, vagy csak a megszokás hatalma mondatja azt velem, amit. A sok "szeretlek", "hiányzol", "jó lenne veled" már belém ivódott, szép kis hazugság mind, amikkel Sissi-t nyugtatom, mikor úgy érzi, a szakítás peremén táncolunk. De azt hiszem, Emily tényleg hiányzott. Mindenki életében megvan az az egy személy, aki üdítően hat rá, aki a rossz napokon némi vigaszt nyújt - nem tudom, az én életemben ez a személy, miért nem Sissi, hanem Emily. - Nem ezért, de valld be, hogy fontos momentum volt - emelem fel mutatóujjam figyelmeztetve, hogy magát hazudtolja meg. Még hogy nem a pénze miatt?! Sajnálom, barátság ide vagy oda, ebben nem vagyok hajlandó hinni Em-nek - De hagyjuk inkább... Felbasz már csak a gondolata is, hogy közöd volt hozzá - vonok vállat, aztán idegesen ingatom a fejemet. Ha nem ismerne elég jól, azt hihetné, hogy féltékeny vagyok. De én? Épp Emily pasijára? Kizárt. Szimplán gyűlölöm a fickót. Először azért volt elviselhetetlen, mert nem volt szimpatikus, most pedig, hogy átverte Emily-t, valóban van okom utálni, mint a szart. - Ja... ráadásul gondolj bele, kihez mentél majdnem hozzá! Pff... - még sűrűbb fejrázás követi azt, amit mondok, majd felvigyorgok a poharamból, végül kortyolok abból - Akár magamat is ajánlhatnám. Egy főnyeremény vagyok. Kérdezd Sissi-t! - amint kimondtam, meg is bántam. Tudom, hogy Em nem támogatja a félrelépéseimet és nem érti meg, hogy miért csinálom. Hiába, egy nő sosem fog tudni együtt érezni velem, vagy bármelyik másik sráccal. Beléjük van programozva, hogy harapjanak arra, ha egy férfi megcsalást emleget.
Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy Em, akárhányszor próbálkozok, újra és újra elutasít. Kicsit mindig úgy gondoltam, hogy az a "bort iszik, vizet prédikál" fajta - simán agyonverne, ha tehetné, amiért kicseszek Sissi-vel, de talán ha ő lenne az, akivel hetyegnék, nem lenne annyira ellenére a dolog. Nem tudom, komolyan néha nem tudok rajta kiigazodni. Eddig Rick tartotta vissza attól, hogy engedjen nekem, ebben biztos vagyok. Nem lehet más magyarázat arra, hogyan tudott ellenállni nekem. Senki sem tud! - Egyébként, tudom, hogy bejövök neked - vállat vonok, felhajtom a maradék vodkát. Nem elég ahhoz, hogy akárcsak spicces is legyek, szóval erősen hajlok arra, hogy rendeljek egy következő kört. Intek is a pincérnek, aki bólint és intézi is - Csak tagadod, ez amolyan női büszkeség, nem? Mint ahogy én sem vallanám be soha, hogy bejön ez az ellenállás, mert kicsit unalams már, hogy mindenki egy szavamra beadja a derekát - oké-oké, talán mégis ért valamit ez az egy pohárka is, de észnél vagyok, komolyan. Merően szuggerálom Emily-t, próbálok valamit megállapítani a reakcióiból, kíváncsi vagyok, mit váltanak ki belőle szavaim.
Már megint ez a pénz dolog...inkább csak csendben ingatom a fejem, s nem állok le magyarázkodni bővebben. -Nem, nem volt...de abban egyetértek, hogy hagyjuk!- mondom ki a végszót határozottan, s tényleg nem szeretném megmagyarázni neki bővebben. Pedig Beck igazán fontos számomra, és szinte mindent szívesen elmondok neki, bármikor kikérem tanácsát, de a Rick-el való kapcsolatomat inkább ne boncolgassuk. A bátyám volt az egyetlen, aki pontosan értette, hogy miért kötöttem ki a karjai közt, s abban a pillanatban fogadta el gondolkodás nélkül a berlini állást megszakítva velem minden kapcsolatot. Azóta inkább nézzenek rám úgy, mint egy pénzéhes nőszemélyre, mintsem ferde szemmel a szüleimet becsméreljék. A srác heves fejrázása őszinte kacajra késztet. Ó, én is tudom, hogy nem lett volna jó ötlet. Most már tudom, s most már nevetek rajta. Akkor nem így állt a helyzet... -Sissitől inkább nem kérdezek semmit...- felelem hirtelen elkomolyodva -...tudod, a végén lehet Ő kérdezne, és nem igazán szeretnék mesélni Neki.- vonom fel jelentőségteljesen a szemöldököm Beck kissé csapodár életmódjára utalva. Inkább megiszom a maradék vodka-narancsomat, mintsem bővebben kifejtsem véleményem, de sajnos nem segít, Csak késlelteti a kioktatást, s csak az utolsó korty után kezdem el mégis kéretlen tanácsokkal ostromolni a srácot. -Azt el tudom fogadni, hogy a monogámia nem a Te asztalod...- vannak ilyen emberek, és ha számukra ez adja meg az önazonosságot, akkor semmi kivetnivaló nincs ebben -...de azt tudod mekkora gyávaságnak tartom, hogy ezt nem mondod el neki.- fúrom tekintetem mélyen Beck barna íriszeibe.
-Sissi a fél világot képes lenne a lábad elé tenni, és nem érdemli meg, hogy megbántsd.- Ó, és mennyire együtt tudok érezni Vele. Viszont így utólag hálás vagyok azért, hogy 19 évesen kaptam meg a kellő pofont, mely kinyitotta a szemem, s eltemetett minden naivságot. -Egyébként eskü el tudom képzelni, hogy megértené a helyzeted. Mármint elfogadná, hogy szükséged van mellette másra is némi ágytornához, de ettől függetlenül szereted.- Mert ugye, én az örök pozitív nézőpontommal még reménykedem, hogy kedves barátom minden megcsalás mellett még szereti a barátnőjét. Mert ha nem...akkor tényleg felesleges vele maradnia. Emellett őszintén hiszem, hogyha Sissi rájön mit is csinál Beck a háta mögött, az elején fájni fog, de ha túléli sokkal erősebb és öntudatosabb nőként élhet tovább, s ez nem feltétlenül rossz. Magamból kiindulva... De Beck szavai ismét mosolyt csalnak arcomra, s jót mulatok a szép lassan felszínre kúszó őszinte énjén. -Ó, még szép, hogy bejössz!- hajolok hozzá közelebb, szimplán a hecc kedvéért. Szavaim igazából jelentéktelenek, csak jó néha húzni egymás agyát. -De biztos vagy Te ebben a második körben?- húzom fel kérdőn szemöldököm -Már így is messzire szaladt a fantáziád.- folytatom nevetve, de sajnos már az enyém is igencsak elrugaszkodott a talajtól, és hazugság lenne ezt a vodkára fogni. -Ugye tudod, hogy amíg nem rendezed a kapcsolatod Sissivel, addig nem lesz semmi.- közlöm inkább csak magamban erősítve a tudatot, mintsem benne. Nem ismerem a lányt, de mégis tisztelem annyira, hogy ne okozzak Neki plusz egy csalódást, bár valószínűleg nem oszt-nem szoroz Beck listáját ismerve egy-két alkalom. De a legfőbb indok, ami miatt még sosem kötöttünk ki egy ágyban, az egyébként tényleg helyes, Beck-kel, az a kettőnk közötti baráti kapcsolatot védelme. Nem akarom elrontani, és sajnos nincs arra garancia, hogy pár óra önfeledt hancúrozás után ugyan úgy tekintenénk egymásra. Azt pedig, hogy megéri-e kockáztatni nem tudom...
"Honestly, timing has a lot to do with everything..." | Beck B. O'Connor | Vegas egyik bárja | [You must be registered and logged in to see this link.] |
- Wow, ezt most vegyem fenyegetésnek? - hőkölök hátra, amikor Sissi-t említi és hogy lenne mit mesélnie neki - Úgysem mártanál be. Imádsz engem. Esetleg szeretnéd, ha kikerülne a képből és megüresedne a hely? - hunyorítva fürkészem arcát és gyanakvóan méregetem, majd elmosolyodom. Nem, nem hiszem, hogy Emily-t érdekelné a dolog, hogy velem legyen, legalábbis nem tartós kapcsolatban. Velem senki nem képes tartós kapcsolatban megmaradni, már ha azt vesszük, hogy agyba-főbe csalom a barátnőimet. És különben is, hogy bízna bennem Em, ha látja mit művelek Sissi-vel? Persze, nem mondom, hogy nem imponálna, ha rám fájna a foga - de ezek csak kósza ábrándok, képzelgések, semmi esély az ilyesmire. Gyávaság ide vagy oda, nem fogom közölni a dolgaimat Sissi-vel. Amiről Emily beszél, az baromság úgy, ahogy van. Nem tudom, mennyire lenne helyénvaló, ha itt és most képen röhögném. Megérteni? Sissi? Vagy egyáltalán van a Földön olyan nő, aki ezt elfogadná? Nem, egyáltalán nem értené meg, sőt egyikük sem, mivel nem képesek felfogni, mit jelent nekünk az, ha bekötik a fejünket. Nem tudják, milyen elzárva lenni minden más nőtől, kihagyni minden egyes lehetőséget a dugásra csak azért, hogy esténként ugyanazt a személyt fűrészeljük - életünk végéig. De most komolyan, ez hangzik annyira kecsegtetően? Erre van az összes csaj beizgulva? Esküvő, baba, család, minden... Persze, bezzeg, mikor a heti négy ágytorna, havi egyre csökken, akkor rájönnek, hogy szomorú véget ért a szerelmi életük... Az meg már a tetőfoka az egésznek, hogy van, aki rá sem jön, nem is igényli. Talán Sissi se igényelné egy idő után, csak ellenne a saját kis begyöpösödött magánszférájában, szép kis bozótot növesztene a lábai közé, így mikor néha-napján ellátogathatnék bugyifalvára, akkor is el kellene fogadnom, hogy a csupaszságot egy valóságos esőerdő váltotta fel. Ez a helyzet, aki mást mond az hazudik - Emily hazudik és egy álomvilágban él, amelyikben a nők pasiaggyal gondolkoznak. - Öhm, ezt a témát jobb, ha nem firtatjuk. De had kérdezzek valamit: te miért nem tudod elfogadni, hogy Rick megkúrt egy másik csajt? Nagyon szépen papolsz nekem itt az őszinteségről, de mégis hogy várnám el Sissi-től a toleranciát, ha te ugyanezt nem tudtad megtenni a te pasid kedvéért? Hm? - függesztem sötét íriszeimet rá és incselkedve húzom fel egyik szemöldökömet.
Megrántom a vállamat kijelentésére, miszerint sok volt az első pohár ital is. Fogalma sincs, mennyit bírok - ez még csak a bemelegítés volt. A pincér pedig már hozza is a második pohárral, óvatosan biccentek és kortyolok belőle. - Tudtam én - mosolygok és magam elé teszem a poharat - Egyébként, miért érdekel ennyire, hogy mi van vele? Nem vagytok puszipajtások, sőt ha nem rángatnám el ide-oda magammal, akkor még csak nem is találkoznátok. Azt ne mondd, hogy valami nők közti összetartás vagy ilyesmi, mert rosszul leszek - fintorgok, és komolyan érdekel, miért viseli ennyire a szívén Sissi sorsát. Tény és való, engem is érdekelt mindig, hogy mi van Rick-kel meg vele, de korántsem azért, mert a pasast védtem. Ő pedig mintha pártfogolná a barátnőmet, minden ok nélkül - egy ismeretlent, ha lehet, ne babusgasson és ne sajnáljon.
Ahogy hátrahőköl, csak nevetek. Tényleg nem árulnám be a barátnőjénél, mert 1.) ezt neki kell megtennie 2.) kettejük közül abszolút Beck pártját vagyok köteles fogni, tekintve, hogy a barátom...értük pedig mindent, ugyebár 3.) én kikapartam volna annak a nőszemélynek a szemét, aki megvádolja a szeretett párom, ennek pedig nem tenném ki magam, köszönöm. -Mit meg nem adnék azért, hogy átvehessem Sissi helyét...- suttogom mégis kacéran, ám szavaimnak továbbra sincs igazi súlya. A legutolsó, amire Beck drága alkalmas, az egy kapcsolat. Egyszerűen vannak emberek, akiknek az nem való és Ő tipikusan közéjük tartozik. Nem állítom, hogy ez nem változhat, de nem én leszek az, aki majd előidézi ezt Nála. Hiszem, hogy egyszer majd találkozik egy olyan emberrel, akitől annyi izgalmat kaphat nap mint nap, mint mindenki mástól egyszerre, de ki tudja meddig tart, míg feltűnik az illető. -Héhéhéé...- emelem fel jelentőségteljesen kezem, mielőtt még nagyon belemerülne a szidalmazásomba -Most soroljam a különbségeket a Te és Sissi, valamint az Én és Rick kapcsolata között?- vonom fel szemöldököm, de rögtön folytatom is. -Szerintem elég annyi, hogy amikor felhoztam a témát, Ő annyit mondott, hogy "Szerintem is fejezzük be, mert benne megtaláltam a lelki társam.", ami szerintem nem egyenlő a "De ettől függetlenül téged szeretlek."-kel. Ezen kívül épp pár napja kaptam meg a házassági meghívójukat. Jaa és azt inkább ne is említsük, hogy laza 15 évvel volt idősebb...de igazad van, akár tolerálhattam volna, csak tudod Ő egyértelműen nem kért a toleranciámból.- magyarázom angyali nyugalommal, bár őszintén képen tudnám törölni Beck-et, amiért párhuzamot próbál vonni köztem és Sissi közt. De pontosan tudom, hogy én is tehetek az egészről, mert mindenkinek csak annyit mondtam, hogy megcsalt. Pont. Nem akarok róla beszélni, így egy szavam sem lehet a félreértések miatt.
-Egyébként sajnos igazad van...nők közötti összetartás, bár jobban belegondolva tényleg értelmetlen.- adok neki igazat, mert értelmetlen lenne erről veszekedni. Természetes, hogy próbálom védeni szegény lányka érzéseit, bár Beck-et ismerve, ha borul az a bizonyos bili, tényleg én lennék a legkisebb szálka a szemében. -De egy bizonyos pontig miattad is védem őt...- vallom be őszintén -...mert tudom, hogy Sissi mellett nyugodt életed lehetne.- és tudom, hogy ezt Ő is tudja. -A bökkenő csak az, hogy nem vagy ez a megállapodós típus.- mosolyodom el akaratlanul is, mert tényként kezelhető ez a sokadik félrelépés után. -De nyugi...egyszer majd mindketten kinövünk a vad, fiatal éveinkből, és majd akkor újratárgyaljuk az erkölcseink.- teszem hozzá megveregetve vállát, és kétségtelen, hogy most attól függetlenül, hogy Neki "mellesleg" van barátnője, másban nagyon nem különbözhettek a napjaink, már ami a szexuális életünket illeti. Más az indok, neki a kaland, nekem a megbántott kis lelkem, de a vége ugyanaz. Kikötni valaki karjaiban és élvezni ezt. Innentől kezdve tényleg én vethetem rá az utolsó követ. -Viszont azt hiszem, én is iszom még valamit...- intek a pincérnek, és rendelek tőle egy gin-tonikot, jég nélkül.
"Honestly, timing has a lot to do with everything..." | Beck B. O'Connor | Vegas egyik bárja | [You must be registered and logged in to see this link.] |
Kezdőlap
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by 
Tárgy: Emily & Beck 