HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Vé and O. - Call me maybe...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Vé and O. - Call me maybe...    Csüt. Szept. 03, 2015 1:20 am

Előzmény..


Ééééén és a whiskym... Egy szép mese kezdete, én mégis.. a keblemre ölelve a... pultban talált vagy többszáz dolláros üveget, kortyolgatom a cuccot, kinn a teraszon fülelek, és feldobom a két bakancsomat. A szemközti bársonyszékre..

Odalenn.. az idő már egy ideje csendes. Amióta nem hallanak már mozgást idefenn, vagy a kocsik és buszok hangja elnyomja már az egészet, mégis van néha néhány próbálkozó.

- SZERETLEK DEEEEADMANNN! -  hangzik bele a dudáló messzeségbe én meg csak egy nagyot sóhajtok.

- Nafasza. - motyogom, azzal megforgatva a kezemben azt az aranyló szőkeséget, inkább újra beleiszom. Namilyenjónekem!

Az idő lassan telik.. Túúúl lassan, a nedű meg gyorsan fogy. Hogy nem félek e hogy kidöntene?? Nem vagyok én kezdő, apukám! Meglötyögtetem az eddig az asztalon nyugvó üveget, és felemelem a beszivárgó fény felé. Közvilágítás...

- Egy ujjnyi.. - dünnyögöm - hát ez még belefér.. - döntöm el, ahogy vele az üveget, és az széépen hugyozva a szinte félig poharamba csurgatja a lényeget. MAJDNEM SZÍNIG!

Nem tudom mikor.. vagy az utca miért csendesedett el, de egy hirtelen döntés.. hátrahagyva a teli poharat, elkapom az üres üveget.
A szemetes magától nyíló tetején ejtem be!

- Felesleges pucc.. - fintorgok megint, de következő pillantás az órára, van még vagy 20 percem, és a következő út a kabáté.
Valahogy automatában marom elő azt a fehérre festett kis csomagot.
Ledobom a pultra magam elé, és csak néma csendben fixírozom.
Egyig... Kettőig... Vagy tizenötig nem tudom, ami a biztos, hogy végül mégiscsak felmarom, és magammal rántom a szobába az ágyig. Csakis ott dobom el..
Ha mégse jönne össze...

..de a többit már nem részletezem. Ott a telefon, a fejemben a szám. Az az izé kattog, én meg a fülemhez emelem, és várom azt a mennyeinek tűnő hangot, és ami...
Most kurvára nem az kéne hogy eltöprengjek..
Ráér az később isss!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Csüt. Szept. 03, 2015 1:38 am

Miután hazaérek Mick-től, a sokadik sör után, a lakáskulcsot a konyhapultra dobom és azonnal beirányzékolom a fürdőszobát. Csak egy gyors zuhanyt veszek. Most nem nyúlok el a kádban, inkább az ágyon dobnám el magam mielőbb vízszintbe.
Percek múlva egy sötétzöld pamuttörölközővel a testem körül vágódom hanyatt az ágyon. Mondom, hogy gyors zuhany volt.
A térdeimet felhúzom, és egyiket a másikra teszem, hogy úgy lóbáljam a lábam, míg várom a beígért éjféli hívást.
Nemalszunkbe-nemalszunkbe-nemalszunkbe… Mert kikötnek. Mantrázgatok vigyorogva a félhomályban, miközben az éjszakai égboltra emlékeztető plafont bámulom. Csillagok ezrei ragyognak a fejem fölött. Hála egy spéci festésnek. Nappal nem látszik semmi a fehér mennyezeten. Tegnap délután tették föl a srácok. Olyan, akár az igazi odakint. Talán még annál is élethűbb.
Mellettem hever a telefon. Még néma.
Teljesen belefeledkezem a csillagok számolgatásába. A látvány magával ragadóan varázslatos, és megnyugtató. Egészen elpilledek tőle.
Amikor a mobil hirtelen zenélni kezd, megrezzenek ijedtemben, de aztán már kapok is érte. Nyomban felveszem. Pontos!
- Sziaaa! – döngöm bele szélesedő mosollyal a készülékbe. Nem néztem meg a kijelzőn villogó számot, tuti Ville az. Már veszettül vártam, hogy csörögjön.
Van bennem jópár korty pia, ráadásul a kedvem is marha jó, úgyhogy…
- Ez itt a Vegas rádió! Egyenes adásban vagy. – heherészek, miközben az arcom körül szétterülő fekete tincsek közül az ujjaim közé veszek egyet, és szórakozottan pödörgetni kezdem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Csüt. Szept. 03, 2015 1:48 am

És ott az a hang! A szám azonnal indokolatlan vigyorba húzódik, de nincs is kedvem ellene tenni.

- És ha most nem én lettem volna?? - rövid a hagyott szünet - Hanem valamii.. perverz!?? - széles a vigyor a fejemen, és megigazítva a párnát a hátam mögött, kényelmesen hátradőlök. Fél lábbal tolom le a bakancsomat! Így máris sokkal kényelmesebb...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Csüt. Szept. 03, 2015 2:06 am

Ahogy Ville sajátosan mély baritonja beledönög a vonalba… Úhh, baszki, de imádom a hangját!
Önkéntelen vigyorra húzódik a szám. Fültől fülig kettévágja az arcomat.
- De te vagy… – bazsalygom, miközben egyetlen pillanatra megáll az ujjam a hajammal, de aztán máris továbbpödörgetem.
Hogy valami perverz? Jó kérdés… De nem csap be!
- Akkor vele perverzeskedem. Hehe. – kacarászok halkan. - Várj! Várj! Ígértem neked valamit... – magyarázom, s ezzel elemelem a fülemtől a telefont. Magam felé fordítom a kameráját és lövök vele villámgyorsan egy kacsintós selfie-t, amin egyértelműen látszik, hogy a mellkasomat törölköző takarja.
Az ujjaim fürgén pötyögnek a kijelzőn, mire a telefont visszaveszem a fülemhez.
- Kaptál egy majdnem nudis üdvözletet Vegas-ból. Átért? – tudakolom. A képüzinek elvileg már ott kell lennie Ville-nel.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Csüt. Szept. 03, 2015 2:34 am

- Szóval ÍÍÍGY..!???  - vált magas ívbe, valahogy természetességgel a hangom, na igen.. a ledöntött közel egy egész whiskysüveg, erősen közrejátszik a játékon. - Nem azt mondtad rádió?? Nem azt hogy prostiszolgálat..  - emelem el a fülemtől a telefont, pedig semmit nem lát belőle, mégis valahogy tökéletesen színészkedem. - Jó számot hívtam??  - kerül vissza a helyére, a vigyor meg ottragad a képemen, amikor ő már áttér valami következőre, amit nagyon kell koncentrálnom hogy kivegyek.

- Hogy mi?? - beszélem, de sanszos épp nem hall meg közben, aztán a néma csönd, útközben, mégis végig hallgatok.
A következő hangra kapom fel a fejemet.

- Öööö.. - húzom el, de nem mert tervezem, egyszerűen így hozza a lépés - Az a nagy büdös helyzet hogy biztos imádnám, ha a mobilom nem figyelne ott Vegasban valahol az asztalon, szóval maradt nekem egy ilyen..  - rántom meg a vállamat - őskövület. - nevetem, nem mintha lényeges lenne a jelenet, de szívesen legeltetném rajta a szemem.

- Viszont igazán kisegíthetnél..  - vigyorgom a következőre, mert miért is ne! Nem úgy volt hogy akkor jó ha sikamlós a helyzet?? Adjunk neki, sose elégedj meg a középszerűvel!
És ez a lány minden.. csak nem középszerű...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Csüt. Szept. 03, 2015 8:46 am

Ville megrökönyödésén felnevetek.
- A Vegas Rádió emeltdíjas mellékét tárcsáztad. Az éjféli pajkos lányokat. – duruzsolom, de nem bírom megállni, hogy közben ne röhögcséljek. Töltet nélkül, tiszta aggyal nem biztos, hogy sikerülne egy ilyen műsor. Kábé, mint múltkor a vetkőzős póker beszívva.
A hírre, hogy elhagyta a telóját, hallhatóan is lebiggyed a szám.
- Óh… – dünnyögöm csalódottan. Akkor jól elküldtem a képet. Ne már megtalálja valaki más, mondjuk egy Vespa, és kiverje rá. Elborzadok a futó gondolatra. Áh, úgysem mer hozzányúlni Ville cuccaihoz. Pláne nem a mobiljához, hogy matasson benne.
Segítsem ki…
- Boldogan … Postázzak utánad egy mobilt, Mr. Sexy Eyes? – kérdem tettetve a hülyét. Persze, hogy vágom mire gondol. Csak szivatom. A vége egy újabb kis kacaj.
Lassan loknikat csavarok a fejemre. Szabad kezem aztán abbahagyja a tincsem matatását és leesik a mellkasomra.
Szemét vigyor sejlik fel a képemen, és levegőt veszek, hogy belekezdjek a mesébe.
- Ünnepi műselyem bugyogó van rajtam. Tudod, az a sátorméretű, háromnegyedes a kínaiból. Rózsaszín pillangók és lila pávák vannak rajta, meg gombolyaggal játszó sárga kiscicák, amik eredetileg fehérek voltak, de a használattól átszíneződtek. – ecsetelem tök komoly hangon. Ha Ville fekszik, talán nem tántorodik meg az infótól.
Újabb nevetést hallatok. Hinnye! De hülye vagy, Octi!
- Nah, jó… – sóhajtom banditamosolyommal az arcomon, másabb, élvetegebb hangon. Még az előtt váltok, hogy lenulláznám a libidóját.
- Igazából csak egy türcsiben nyomom, és csöppet sem bánnám, haaa… most itt lennél.
Erre nyűgösen arcon csapom magam a tenyeremmel.
- Baszki, még telefonon keresztül is kurva izgató a hangod.
Ilyet pia nélkül határozottan nem kötnék az orrára.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Kedd Szept. 08, 2015 1:38 am

- Mmmm.. kezd jó lenni.. - dünnyögöm, de csak halkan.. Hagyom, hadd beszéljen, csípem amikor beindul a beszélőkéje, jó hallgatni! Pláne a hangját ilyen messziről, talán... Hiányzott már nekem??
A képért viszont mondhatom hogy fáj a szívem..
Nem is találhatnék jobb elfoglaltságot, mint hogy itt, elfekve az ágyon nézegetem, és..

- És mi lenne ha inkább magadat postáznád!?? - vágok a szavába egyenesen bele, mert.. Mert miért NE!! És bár várom a választ, de ahogy belekezd a mesélésbe, elsőre.. "SÁTORMÉRETŰ"???
Na itt hiba csúszik a képletbe és az első.. mondjuk hogy rákészült sokk.. helyett egy egész másfajta ér.
De aztán elneveti és nekem is vigyorognom kell!

- Lefogadom hogy abban is szexi vagy..! - döngöm, de máris jön a már lazább felvilágosítás. Remélem...
A hangja.. már eleve beindítja a fantáziám, hát még a teste, egy szál törölközőben, amire kellemesnek tűnőt sóhajtok.

- És ha azt mondom.. imádnék lassan felnyúlni a törölköződ alá..?? Csak lasssan.. végigsimítani a combodon..? Felcsókolni azt a még mindig tüzelő bőrt... ami ha még nem is tüzel, biztosra veszem hogy perceken belül forrón izzani fog..! - csak mély, morajló hangon részletezem, ahogy a szemeim.. na igen, a lelki szemeim előtt én is elképzelem, a bőre ízét.. az emlékét a nyelvemen, a tapintását... na igen, itt az ideje hogy máris eljárjon a kezem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Kedd Szept. 08, 2015 2:16 am

Az ötletre, hogy magamat postázzam, csak belekuncogok a telefonba, aztán folytatom a bugyogóm leírását. Az odaát hirtelen beállt csönd döbbenetről tanúskodik, mintha még Ville lélegzetét sem hallanám. Ha rájátszik, ha nem, muszáj nevetnem, de közben beledönög a vonalba.
- Okééé, akkor ezt majd élesben is lecsekkoljuk, mennyire jön be. – dünnyögöm vigyorogva. Hát… ha még öreganyám gatyájában is szexinek lát… Tényleg. Lehet ehhez eleget szívni?
És ahogy Ville folytatja... Nem vágok a szavába, kíváncsian fülelek. Élénk, friss emlékképeket idéz fel bennem. Tisztán emlékszem, milyen, amikor érint, milyen érzés, amikor csókol. A bőrömön és a számon érzem a testmelegét, a kezének és az ajkai simítását. Vágyakozón felsóhajtok. Ahogy részletezi a hogyant, csak olaj a tűzre. Valójában a szenvedéseimet fokozza. De van ellenszer!
- Ha tovább folytatod, lehet csomagod érkezik holnap… – duruzsolom gonoszan somolyogva. - És akkor tuti, hogy nemi erőszak áldozatául esel. Mert meghajtalak, mint Singer a varrógépet. – közlöm nemes egyszerűséggel az utolsó mondatot. Józanul, már ha másnap emlékszem rá, tuti azt fogom kívánni, bár kussoltam volna. De most nincsenek ilyen… szégyenérzetes problémáim.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Kedd Szept. 08, 2015 2:40 am

Elvigyorodom. Hogy mii?? Nem.. nem csekkolunk mi semmi effélét. Habáááár..
Mégis a következő leírás szakít félbe, már a gondolataim közül, mert a gondolat hogy ott fekszik egy szál törölközőben.. hamar beindítja az izgalmakat, fűszerezve némi igen aranyárba függő whiskyvel. TÖKÉLETES PÁROSÍTÁS!
Hallom a kiváltott sóhajait... Bevallom, fülelek. Eszemben se lenne kihagyni akár egyetlen lélegzetet, de ami utána következik..
Na igen, egyből megáll a masszírozó kezem.
Muszáj hangosan felnevessek!
De úgy igazán, tiszta szívből!
Hogy sajnálom e hogy megszakított ez a részlet??
Egyáltalán nem. Szeretem a visszajelzéseket, habááár.. az eddig ugyancsak aranyárban mozgó telefonos beszélgetések, a múltban.. a rééégmúltban, igencsak nyilvánvalóvá teszik azt a részletet, hogy az ezért fizetett lányok, hajlamosak.. az egészre rendesen rájátszani.
Tetszett ez a tiszta őszinteség!

Újra csendes mosoly vonult ki az arcomon.

- És mit szólnál ahhoz.. ha azt mondom, BÁÁRMIT.. megadnék hogy újra érezzelek..! MOST! Ebben a pillanatban. - nyelek mellé - És mi lenne ha azt mondanám, hogy már érezlek IS! - indul újra vándorútjára a kezem, a szememet lehunyom, de csak hogy munkára bírjam a képzeletem, és arra hogy.. - érzem a kezed ahogy mozog rajtam.. ahogy simogat.. igen, OTT! - hirtelen arcrándulás - A gatyámon keresztül érzem.. - rövid szünet - és ahogy lehúzza a cipzáromat..
És hagyom.. hadd hallja csak a cipzárom hangját tökéletesen...
Mondtam én hogy nagyszerű esténk lessz!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Kedd Szept. 08, 2015 3:42 am

Széles, érzelmes mosolyt varázsol az arcomra Ville hangja, ahogy azt mondja, bármit megadna azért, hogy érezzen. Mit ne mondjak, kölcsönös. De a folytatásra nyomban elkerekedik a szemem. Meglep. Hogy máris érez??? Azt meg mégis hogyan csinálja? Ha bárki van vele, az tuti nem én vagyok.
Mélyen búgó baritonja istenesen fülbemászó. Hatásos az előadása. Össze kell szorítanom a két combomat, mert… jah. Érzem; délen zsongás van.
Ville vérprofi telefonpornós. Ebből is simán megélne. Közölném vele az elismerésem, de nem szólok közbe, nem akarom félbeszakítani. Annyira jól csinálja. Pedig nekem kéne ideát lihegve évődnöm, ha már én hozakodtam elő ezzel az izével.
Erre nyilvánvalóvá teszi, hogy OTT simogatom. Egyelőre csak pislogok, és naggyon fülelek mi történik a vonal másik végén. Valami halkan zizzen.
Az a cipzárja lenne? Komolyan?... Komolyan lehúzta???
Csak most tudatosodik bennem, hogy tényleg az történik, ami. Na, helyben vagyunk… Sosem csináltam ilyet ez előtt, de összeszedem magam. Nem szeretném elrontani a játékot, az olyan illúzióromboló lenne. Meg aztán… én is élvezem.
- Mmm… – morranom bele a telefonba élvetegen, kissé elkalandozó fantáziával. Én szintén magam előtt látom Őt... Magunkat. - És mi lenne, ha… azt csinálnám, amit tegnap reggel a zuhanyzóban? – néhány röpke másodpercre elhallgatok, de aztán folytatom. - Nem csak simogatnálak… Végignyalnám a hasad, egészen le, éééés… aztán a számba vennélek, hogy úgy kényeztesselek, ahogy csak szeretnéd.
Baromi nagy, vágyakozó sóhaj szabadul a mellkasomból. A csillagos mennyezetet bámulom ábrándosan, mire újra megnyílnak az ajkaim.
- Fogalmad sincs róla mennyire felizgattál... – döngöm egyszerűen, őszintén. - Okéééh…! Szóval melyik hotelben vagy? Csakhogy tudjam hova kell mennem... – vigyorodom el.
Talán azt hiszi viccelek, de… ebben a szent minutumban rohadt erős késztetés kapott el, hogy tényleg LA-ba repüljek, és élesben beváltsam, amiről itt nyáladzva csevegünk.


A hozzászólást October Soininen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Szept. 08, 2015 6:33 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Kedd Szept. 08, 2015 4:15 am

Csúszik a cipzár! Alapból eljött az alkalom, és az ideje, a szíjam már réég nem okozhat gondot, hisz már vagy két órája kitéptem, a gomb meg.. engedelmesen adja magát az enyészetnek.

Elmosolyodom.. a felmorranó hangjára. Érzem benne azt a cseppnyi bizalmatlan félelmet, mégis bízom benne hogy menni fog. Neki is. Csak idő kérdése..
De amikor meghallom a következő szavakat..
..."tegnap előtt reggel a zuhanyzóban?"
..ott egy pillanat alatt megáll a kezem.
De bennem a szusz is!!
Hirtelen.. elsöprő erővel tör rám az az emlék. Igen, ott a zuhanyzóban, amikor mélyre nyelt, teljesen, és a hátamon, pillanatok alatt végigszalad az a bizsergető érzés.

- Ne csigázz.. - nyögöm szinte a telefonba, de közben újraindul a kezem. Benn, a gatyámban, habááár.. még nem teljes valójában kapok a lényegre, mégis egyre kiszorítóbb az érzés.
És akkor folytatja...

- Az jóóó.. mert én szinte mindjárt teljesen készenállok.. - nyögöm.. már másodszor, a whisky tompítja a hangomat, na meg az érzékeimet, de így is!  
Valami isteni volt ahogy elkapott tegnap reggel és én nem tudom történt e velem már ilyen!
A hotel dolog valahogy kiesett. Nem nem hallottam, mert biztos hallottam azt, de a felfogás... Inkább valahogy tovább masszírozva a dolgokat állok elő a következőkkel..

- És mit szólnál ahhoz ha azt mondom azt akarom simíts végig a combodon! - csak gyengén parancsoló hangnem - Hogy hunyd be a szemed.. és úgy ahogy én érezlek a farkamon, te is érezd a combodon a kezem.. Ahogy magától csúszik.. egyre feljebb...
És ekkor volt hogy marokra fogom.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Kedd Szept. 08, 2015 11:44 am

Nehezen hiszem el, hogy ez történik. Mármint, hogy telefonszexelek, ÉN!, és egy pasi a vonal másik végén épp zsebzsötemezik. Nem sok esélyt látok rá, hogy tisztán belemenjek egy ilyen játékba, de még piásan is meg kell küzdenem a bennem motoszkáló kis szégyenérzettel. Első alkalom. Ez van. Naivan azt hittem csak pikáns mesék lesznek, tettlegességre nem számítottam.
Ville tovább magyaráz. Dehogy csigázom! Csak egy kicsit.
- Azt hiszem, szeretek furulyázni. Na jó… Imádok. – vallom be sóhajtva, vásott félmosollyal a szám egyik szögletében. Határozottan ez az a beszélgetés, amire másnap nem akarok majd emlékezni. Most mégsem gondolkodom ilyesmin.
Az, hogy közli, és ahogyan közli, készen áll, egyszerre ejt zavarba és hoz lázba, ám az utóbbi érzelem keményen elnyomja a másikat.
Ville a kérdésemre nem válaszol. Tudom, nem azért nem mondja meg melyik hotelben van, mert nem akarja, hanem mert épp magával van elfoglalva. Elnézem neki a mulasztást.
A „simíts végig a combodon” lágyan eldöngött felszólítására hirtelen kiesik a kezemből a mobil. A fejem mellett landol a párnán. Azonnal utána kapok, hogy összeszedjem, és a másik kezemmel most a másik fülemre tapasztom.
- Iii… itt vagyok. – magyarázom bele a készülékbe hevesen kalimpáló szívvel. Pillanatnyi néma csönd következik részemről, még levegőt is elfelejtek venni. Jól értettem? Arra kér, hogy… nyúljak magamhoz??? Beharapom az alsó ajkam, megküzdök a poros aggályokkal, miközben Ville tovább osztja az utasításokat azon a gyalázatosan izgató baritonján. Esküszöm, még egy szentet is simán bűnbe csábítana vele.
Nyelek egyet.
- Azt csinálom, amit csak… szeretnél. – dünnyögöm, s leeresztem a lábamat a felhúzott térdemről. Szinte magától csúszik az ágyra.
Szabad kezemmel megérintem a saját térdemet, s a tenyerem lassan megindul lefelé a combom belső felén. A művelet közben behunyom a szememet, és elképzelem Ville-t, amilyen valóságosan csak tudom.
Muszáj elvigyorodnom.
- Érzem az érintésed… – bazsalygom mély altomon. Az ujjaim egyre lejjebb haladnak, már ott járnak az ágyékom közelében. Centikre vannak a titkos háromszögtől.
Most én vagyok az, aki folytatja a mese szövését.
- …Érzem, ahogy benyúlsz a combjaim közé, és simogatni kezdesz... – kéjes sóhajt hallatok, ahogy az ujjaim végül leérnek az ölembe. - …Eleinte lassan… gyengéden ingerelsz… aztán egyre gyorsabban és erőteljesebben dörzsölsz… A kezem a kezedre csúszik, mert nem akarom, hogy abbahagyd... – jókora lélegzetet veszek. Ville nem láthatja, de egyetlen könnyed kézmozdulattal végigsimítom az ujjaim hegyével a pőre húsomat. Mintha villám csapna meg. Összerezzenek, amint megérzem mennyire benedvesedtem. Egek! Mit művelek?!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Kedd Szept. 08, 2015 7:05 pm

Nyelnem kell.. Ez a nő még ma kikészít engem, de helyette kellemesen elvigyorodom. Na jó, nemcsak a hangja az ami kellemes..

- Én meg imádom amikor a szádba veszel.. - vigyorodok el, úgy, csukott szemekkel, eszemben sincs kinyitni őket, helyette a fejem koppan hátul az ágy mögötti falon.
Nem fáj. Vagyis.. ha fog is, most nem érzem, de nem annyira érdekel ez a részlet.
Aztááán.. mégiscsak elhagyja a számat néhány részlet, mert miért is ne, ha ő is benne van a buliban.. Vagy ha nem...
De akkor beáll a néma csönd. Vagy legalábbis valami szokatlan zaj férkőzik be, amire automatában..

- October!?? - kérdezem, de hamar vissza is kapom őt. A hangja.. feszült és kényelmetlen, ez valamiért.. mégis elégedett örömmel tölt el. Ő sem nyugodt.. - Csak bátran..! - buzdítom, a lehető legingerlőbb hangomat véve fel, na meg.. igen, az én vérem is bejátszik már rendesen valahogy automatikusan jönnek az egymást követő részletek... - Élvezni fogod.. - egy mosolyba fojtott sóhajjal engedem el, és sanszos.. eléggé valószínű hogy én is felnyögök, de már nem igazán jegyzek minden részletet.
Az újabb utasítás nyílt fülekre talál.. Legalábbis a hangja beszédes, ha nem is látom, kizárt hogy ilyen jól kicseszne velem, és minden egyes lélegzetvételére fülelek. KELL!!!.. nekem hogy halljak minden egyes rezdülést!  

- Ügyes kislány.. - vigyorodom el, ahogy elfúl a vége, az én kezem is még lassú ütemben jár, nem kapkodunk el még semmit sem, hallani akarom ahogy élvez!
A néma csönd.. sokmindent sejtet. A képzeletem pótolja ki az üresen hagyott perceket, a nyelvem.. ahogy a combjain felfelé száguldozott, vagy az érzés.. ahogy BENNE..!
Muszáj újra nyelnem, és a hangom megakad.. amikor beszélnék, de suttogva csak kikényszerítem.

- Helyesss.. - tolom ki egy utolsó levegővel, de amikor átveszi a következő szerepet, muszáj hogy megint vigyorra rántson a szám.
A fejem.. hűen követi az általa elmondott szöveget.. A hangját.. az emlékét.. Az érzést.(?)
Kicseszett nagy sóhajt húzok a tüdőmbe, a hangja elhallatszik egész Vegasig. A doromboló döngése.. a kihallatszó megadó igyekezet.. a mámor ami felhangzik a hangján.. árulkodóan cseng, hogy tényleg megtette és a tudat.. kicsapja minden érzékemet.
Csak ekkor gyorsítok valamivel erőteljesebb tempóra..

- Lasssan... Gyengéden... - valahogy automatikusan utána ismétlem, már nem vagyok ura a helyzetnek és ahogy tovább folytatja.. Felnyögök, de nem készakarva teszem. Elképzelem.. ahogy a keze rácsúszik az enyémre, a szemeit a szemeimben és az arcát.. Amikor megtelik élvezettel, amikor hirtelen görcsök rántják össze, és tudom, lassítanom kell.

Nagyot nyelek és leállok azzal amit csinálok. A telefont a másik kezembe veszem, és muszáj kinyitni a szemeimet. Szükségem lesz egy kis pihenőre..
Épp ezért helyette folytatom.

- Imádom hogy ilyen nedves vagy.. Imádom hogy akarsz engem.. - rövid a szünet - de azt imádom a legjobban hogy megadod magad nekem... Hogy azt tehetek veled amit csak akarok.. Hogy élvezed! Ahogy a lábaid közt újra és újra csúszik a kezem.. Ahogy az ajkaid kipirosodnak.. az arcodon... És odalenn. Ahogy értem könyörögnek..! Hogy gyorsítsak méég! Hogy adjam meg Neked! Hogy adjam meg azt, amit senki más nem adhat, hogy a pattanásig feszítselek, és velem együtt.. éld át újra! Hogy teljesen bekebelezzelek!! És ekkor csúszik csak az ujjam.. beléd.. - nyelek egy hatalmasat, igen, a hangja már az én fülembe is lyukat mart, de.. még mindig mereven állom a helyzetet.
Mindkét szempontból..


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Szept. 08, 2015 8:04 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Kedd Szept. 08, 2015 7:56 pm

Hogy élvezni fogom? Kétség sem fér hozzá. Elvigyorodom. Imádom, ahogyan bíztat, ahogyan buzdít. Így olyan könnyű… „rossznak” lenni.
Az ügyes kislány is betalál, mire a vigyorom tovább görbül.
Biztos vagyok benne, hogy kényezteti magát közben. A hangján hallom. Azon a kellemes zengéssel dörmögő orgánumán, ami most valahogy mélyebben búg a megszokottnál. Van benne valami, ami engem is magával sodor. Ville még a vonal másik végéről is fertőző. Perzsel odaátról a szenvedélye.
Tisztán hallom a sóhajait. Mintha tényleg itt lenne velem, és a fülembe kúszna az ajkai közül a forró levegő. Emlékszem milyen érzés. A szemeim még mindig be vannak hunyva. Végigszalad rajtam a borzongás, tetőtől talpig lúdbőrzöm.
Az ujjaim önkéntelenül mozdulnak ismét az ágyékomon. A szeméremajkaim közt kitapintom a csiklómat, és ahogy Ville kéjelgő, kissé rekedtes hangon megismétli a szavaimat, az ujjaim „lassan, gyengéden” körözni kezdenek a duzzadó kis gombocskán. A testem nyomban lüktetni kezd.
- Te jó ég, Ville… – sóhajtom bele hosszan, önfeledten a kagylóba, mire beharapom az alsó ajkamat.
Erre rátapint a lényegre. Honnan tudja, hogy nedves vagyok? Muszáj elvigyorodnom a lehunyt pilláim alatt.
- Igen… Rohadtul akarlak… – nyögöm halkan, de annál is inkább vágyakozón. Annyira akarom, hogy az szinte már őrjítően fáj.
Ahogy folytatja, képtelen vagyok türtőztetni magam. Újra és újra megsimítom odalent a csupasz bőröm, közte a pulzáló kéjgyönggyel. Sajgón izzik a húsom és nedvesen siklik, ahogy körözve táncol rajta az ujjam.
- Ville…! – újabb nyögés szakad le az ajkaimról, mialatt az ujjaim felbátorodnak és fokozódik a tempó. - Ahh… Istenem… Ki fogsz csinálni… Azt akarom, hogy magadévá tégy... Mindenhogy. – ezt már elfúló hangon zihálom. - Hátulról is szeretném… Keményen… És könyörögnék, hogy még… Ne hagyd abba… – újabb levegőért kapok, és nyelek is egyet mellé. - Egész nap csak… szeretkeznék veled.... Vadul. – olyan könnyű így közel elszállva mindent elkotyogni. Még a legtitkosabb vágyaim is veszélybe kerülnek.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 2:13 am

"Te jó ég.." - ez az, ami egy pillanat alatt visszarántaná a fejem, de helyette csak emlékeztet. Egy régebbi időre.. Egy nem is annyira régire, amikor először kóstolt bele, és muszáj ökölbe szorítani a szabad kezem, mielőtt.. mielőtt megint elhamarkodott lépéseket teszek. Mindenképpen bevárom őt!

- Csak csináld..! - szorul ki összeszorított szemeimen, és a pusztító erő, az akarat és az ami kell nekem, egymásnak feszülve vív kiszámíthatatlan ütközetet.
Mégis, még mindig erős vagyok..
MÉG!
A hangja viszont mégis felőrli azt az utolsó megmaradt darabot. Ahogy felnyög.. Megadom magam, a fehérré vált ujjaim szorításai engednek, és újra nyögök ahogy végre visszatérnek. A korábbi helyükre. Csak lassan és komótosan mozdulva meg, újra nyelve, de vigyázva és koncentráltan feszülve, nehogy végül először én adjam fel.
De aztán megint nyög! A hangja émelyítő zene füleimnek, a tempó önmagától gyorsul, ahogy beszél, a szavai követelő vágyaimat testesítik meg, ahogy akarom! Őőőőt AKAROM!! Most akarom, és nem máskor! Hátulról! ÉS KEMÉNYEN! Hogy könyörögjön hogy a magamévá tegyem!! És a kezem egyre gyorsabban jár, már hangosba váltva zihál a lélegzetem, a szavai.. a szavai.. a hangja ahogy akadozik mellette, minden LÉLEGZETE!
Pattanásig feszíti a véremet és összeszorított szemeimen keresztül a fogaim is keményen koccannak össze! Még.. nem.. LEHET!! - szajkózom a fejemben, de kemény próba elé állít.. Keményen..

- Azt akarom hogy most nyúlj magadba! Azt akarom hogy határozottan vonuljon be az ujjad, aztán csatlakozzon hozzá MÉG EGY!! Azt akarom.. - csuklok bele az érzésbe - Azt akarom hogy.. - javítom - ÉREZD!!! Azt akarom hogy érezd ahogy a farkam jár benned.. NAGY és KEMÉNY! És hogy majd szétszakít belülről Te mégis élvezed! Élvezed mert.. - újabb levegőre van szükségem, a kezem leáll, mert sanszos hogy elveszítem ezt az ütközetet, és.. - Élvezed mert ÉÉÉN.. vagyok benned!! Vadul.. kérlelhetetlenül.. és ellentmondást nem tűrően!! Mert pokolian szeretlek.. - halkul el a vége, mert.. nem is igazán figyelem mit beszélek, ahogy egyetlen érintés, és.. belenyögve az egészbe, vége...
Elvesztettem ezt a meccset.
De nem is igazán bánom.. Hátrakoppanó vigyorgó fejjel realizálom a helyzetet. Hát kislány.. Ha nem tartottál velem, muszáj lesz utolérned!
Kíváncsi leszek segítsek e!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 2:48 am

Lágyan vonaglik, hullámzik a testem, ahogy simogatom magam. Közben nem csak hogy elképzelem, de érzem is Ville ujját belém csusszanni és mozogni. Tökéletesen eleven emlék, a porcikáim, a sejtjeim minden egyes érintésére emlékeznek.
Ha most nem hallanám a hangját, kizárt, hogy mindezt a „szentségtörést” elkövessem. Félelmetes milyen hatással van rám. Félelmetes, hogy mennyire áhítozom utána. Pedig csak másfél napja van távol.
Nyöszörgöm, sóhajtozom, miközben az ujjaim gyorsítanak.
- Mennyei érzés, amit… velem teszel. – suttogom bele a telefonba rekedtes altomon. - Imádom minden érintésedet… Nem tudok betelni velük. – ahogy beszélek, egyre erőteljesebb nyomással ingerlem a duzzadó csiklómat.
A folytatásra nagyot nyelek, valami bennem összerezzen a szavaira, a következő utasításra. Talán rövid ideig hezitálok fejben, de a kezem dolgozik. Aztán mégis lassan merészkedve kúszik a sikamlós bejárathoz. Ahogy Ville kérte… Visszhangzik a baritonja a fülemben. Meg akarom tenni. Az Ő kedvéért.
A középső ujjam vége becsusszan, csak óvatosan nyúlok oda, mintha attól félnék, hogy még fájni fog. De nem így van. Ville jó munkát végzett nem is olyan régen. Kellően megdolgozott odalent, s a testem enged. Beljebb és beljebb csúsztatom az ujjam. Érzem milyen forrón öleli körbe a húsom. Néhány apró, könnyed mozdulat, és kéjes sóhajtozás közepette csatlakozik hozzá a mutatóujjaim. Együtt kezdenek járni ki-be, mélyebbre tolulva.
- Ahh.! Még…! Még, Ville…! Kérlek…! Ne hagyd abba…! – könyörgöm évődve. A szeretkezésünk nem is lehetne elevenebb film a lelkiszemeim előtt. Leghőbb vágyam, hogy újra átélhessem azt, amit akkor éjjel, és másnap reggel.
- Uhh! – újabb elfojtott nyögést hallatok. Pontosan fején találta a szöget; lassan pattanásig feszülök. Veszettül felemelő érzés, ami történik. Mámorosan vergődöm közel az orgazmushoz. Már nem állok meg. Nem tudok. Robbanni akarok.
Ville minden egyes szavát megélem. Azt akarom, hogy minden úgy legyen, ahogy elhagyja a száját. Magamban akarom tudni. Eleven élményt akarok, nem csak az emlékét.
Összeszorítom a fogaimat, talán fel is szisszenek a gyönyörtől, míg a szemeimet szorosan behunyva tartom.
Az ujjaim kitartóan csúszkálnak a nedvességemben, mire tetőtől talpig elönt a forróság, és a szívem egyre vadabb ritmust ver a bordáim közt.
Érzem milyen közel van a teljes pusztulás. Pillanatok múlva magával sodor a betetőzött érzéki boldogság. Hosszú nyögést csal ki belőlem az éles élvezet közvetlenül az után, hogy halkan lepörög az ajkáról az „ESZ” betűs szó. Ez, amit most mondott… mégsem vagyok biztos abban, hogy hallottam. Lehet csak megcsal az elmém. Lehet csak én akartam ezt hallani.
Összezárom a combjaimat, és közéjük szorítva a kezemet dőlök el oldalvást. Néhány másodpercig szótlanul zihálok. Megtettem… Istenem! Megtettem…
- Ville, én… el… mentem… – vallom be végül halkan pihegve, szégyenpírtól lángoló arccal. - Kivégeztél… – veszek egy jóleső lélegzetet, és zsibbadtan belevigyorgom. Vajon Ő hogy áll?
Azt hiszem, a fülemre izzadt a telefonom. És… mehetek kezet mosni.
Mozdulatlanul fekszem az oldalamon. Kezdem visszanyerni az eszemet, és a testem is lehűl. Úgy visszakérdeznék, hogy mit mondott a végén, de nem merem.
Erősödik bennem az előbbi elhatározás; látnom kell Ville-t. Még ma.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 3:38 am

A hangja a fülemben.. kitörölhetetlen vadként égeti bele magát az agysejtjeimbe! A gondolat, ahogy az ujja jár benne.. az emlék ahogy az enyém tette... Az az ÉRZÉS! És az a messzemenő hév amit mellette érzek..!!
Ha nem kezdene fékevesztett nyögdösésbe még talán meg is úszhattam volna.. Megúszhattam volna, hogy először ő menjen el. Semmit nem akartam jobban.. inkább.. vagy iszonyatosabban, mint tiszta fejjel végighallgatni az egészet. Mégis ő volt aki győzött..
Felettem.. Én meg... vigyorgó fejjel már a falnak dőlve nevetem végig az egészet!

- Valami isteni voltál, bébi.. - nevetem, boldogan, nem rajta vigyorogva, és csatakosan csapzott hajamat félretúrva csak a falon fordítom el a fejem - Hallottam ááám.. - még mindig nevetek. Egyszerűen képtelen vagyok abbahagyni a nevetésemet és ahogy a következőre a tüdőmbe túrva újabb mély levegőt veszek, igyekszem visszaszorítani, legalább a vigyorgást.

- Bárcsak itt lennél.. - jön aztán zsigerből a szöveg - akkor most átölelnélek.. - még mindig mosolygok. Még nem igazán koordinálom mit beszélek, de biztos csak az a kurva adrenalin teszi. - Imádnám.. -  az a következő vigyor teszi ki, aztán egy újabb sóhaj.
Hol az a kibaszott öngyújtó??
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 9:38 am

- Jézusom… – nyögöm bele vigyorogva a párnába olyan laposan dünnyögő hangon, mintha csak azt kérném; Lőjetek agyon!.
Csak fekszem oldalvást az ágyamon, felhúzott térdekkel, mint a csecsemők, a fülem a telefonon, és röhögcsélek Ville-vel szinkronban.
- Jahm… Remek. Én is hallottalak téged. – magyarázom, és közben próbálom felfogni mekkora hülye vagyok. Ettől függetlenül tovább dumálok. - Még így is elképesztő volt, de ha nem bánod, szívesebben szexelnék veled, mint a kezemmel. Az olyan... izééé. - valamit tudhat a srác, mert ebben is Ő volt az első. Talán anélkül is sejti, hogy az orrára kötném.
Hallom, ahogy Ville levegőt vesz. Döngő baritonja némileg elkomolyodik, de az ő mosolya is áthallik az éteren keresztül.
- Jó lenne ott lenni. – búgom vissza én is mosolyogva, és ahogy folytatja, újabb sóhaj szökik a tüdőmből. - Semmi sem lehetetlen. - noha nem lát, de hallhatja a hangomon, milyen ábrándos kifejezés ül most az arcomon.
Hogy imádná?
- Dettó!... Ha megmondod melyik hotelben vagy… ki tudja, talán bemászom az ablakodon. – nevetgélek halkan. Talán nem vesz komolyan, én viszont annál komolyabban gondolom. A Pókemberesdit kivéve.
Hogy mennyire munkál bennem az elhatározás? Eléggé. Felülök az ágyon, és lekúszok róla, hogy odalépjek a laptopomhoz. Bekapcsolom. Kíváncsi vagyok mennek-e gépek LA-ba ilyenkor is.
Ville biztosan kiveszi, valamit szöszmötölök ideát.
A mobilt a vállam és a fejem közé csippentem, miközben felkapom a laptopomat az asztalról. Visszafordulok vele az ágyhoz, és leteszem. Hasra nyúlok előtte.
Egyszerűbb lesz úgy beszélgetni, ha kihangosítom Ville-t, így letehetem a közelembe a mobilt, és kényelmesen bogarászhatok a neten repülőjárat után. Nincs billentyűzet kattogás, az ujjaim nesztelenül csúszkálnak és pötyögnek a tapipadon.
Ha esetleg Ville rákérdezne mit csinálok, terelő választ adok:
- Semmit, csak megigazítottam magamon a törülközőt, mert lecsúszott.
Ha beugrom hozzá, meglepinek szánom.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 1:00 pm

Nevetnem kell.. Kurvára nevetnem, ahogy végigasszisztálja az egészet. A hangok amik előtörnek belőle.. az a hitetlenkedő tudat.. Boldog mosolyra gerjeszt.

- Akkor már ketten vagyunk.. - vigyorgok, és nem figyelem ahogy a gatyámba törölt szabad kezem már az éjjelin is kutat egy cigire. A szájára vágynék most jobban...

- Mizé..(?) Kiscsillag.. - már a számba tolom a cigimet, és igyekszek, úgy, azzal egyensúlyozni. - De elárulok egy nagy titkot.. - ezt szinte már rájátszott hanggal suttogom - Én is imádlak inkább téged dolgozni.. - vigyorgok, a füsttelen cigi már újra a kezemben, még nem nem gyújtottam meg, mééég.. mert sokkal jobban érdekel most vele foglalkozni.
Valahogy ki is tör valami más. Valami olyan amit nem gondolok meg, de ja.. érzek.

- Csak mondjuk leugrani a tizedikről. - bagatelizálom el - Jaaaaaa... DEHOGY! Az is megoldható csak valami puhára ess! - megint röhögök. Hogy miért?? Fogalmam sincs. De őszintén nem is igazán érdekel, így most jó. KURVA jó! És nem lennék most máshol a legszívesebben. Bár.. mondjuk Vegasban.
A következő szavaira viszont megint vigyorognom kell. Feltornázom magam ülőbe. Nem mert meglepődnék.

- Mint a macskanő?? - vigyorgom, de a szemem keres. Valami kurva.. papirost, AKÁRMIT! Amire fel van írva ennek a retkes helynek a neve, de semmise. Bassza meg! - Várjál..! Lehetetlen küldetés mindjárt teljesítve.. - még mindig kutat a szemem, már állok.. KÉTTALPON! indulnék, de az a kurva telefon a fülemen! - VÁRJ! Beleakadtam ebbe a kurva zsinórba..! - anyázom, közben kifűzöm magam. Próbálom! - Egy kicsit le kell tegyelek, mert rámmászott ez a rohadék.. - szívom a fogam, közben köpködöm, és letépve a fülemről a telefont valahogy ide-oda pörgök, a tengelyem körül, de ez a szar.. csak MÉÉG jobban magába fog, NEMERESZT!

- Hogy a kurva.. anyádat.. basznád meg.. - szűröm a fogaim között, csak a háttérben, aztán CSAKSIKERÜL!

- ITTVAGYOK! - kapom a fülemhez a telefont, a farkamat sikerült már valahogy elrakni útközben, de vállal fogom a kagylót, most jönnek csak a gombok. - Vagyishogy.. mindjárt itt, csak.. - cipzárhang.

- Na jól van, mindjárt keresünk itt valamit. - válla fogom azt a szart, a kezem kutat és keres. Nem messze, az éjjeli szekrényen, ameddig ez a kurva hosszú retek elér, merthogy.. nem akarom hogy megint a nyakamra tekeredjen. KURVA ŐSKÖVÜLET!

- MEGVAN! - kiáltok aztán fel ahogy egy papír kerül a kezembe. Valamiii.. szöveg van rajta, aztán legfelül az a jel, középen.

- Azt mondja.. Loews Hollywood.. - olvasom - Igen, ide gyere! - vágom rá hirtelen. - Nem lesz nehéz dolgod, Grid az elnöki lakosztályt bérelte ki, tudod hogy szereti a hírverést, de ezúttal a kecses és gyönyörű tested, simán megközelíthet a legfelső emeleti terasz felől.. - vigyorgom szélesen, csak mert.. jóóó eljátszani a gondolattal, és mert.. ki utasítaná vissza, ha a szél fújta függöny mögül beriszálna fekete latexben..
Máris összefolyik a számban a nyál...

Hirtelen kapok észbe, de csak mert odaát nagy a csönd.

- Itt vagy még?? - kérdezem. Vagy bealudtál nekem.. - ezt már nem kérdezem meg, de elvigyorodok a gondolatra. Emlékszem mennyire kimerült két napja este. Na az nekem sem volt egy lassú futam! Mégis.. ha tehetném, már indulnék oda ebben a percben. Kibaszottul leszarnám Grid mit vinnyog közben.
De ez a pár nap érte is van.
Ezért csak egy rohadt nagyot sóhajtok, és inkább előre dőlve felmarom az ágyról a kettétört cigimet.
Jó lesz az még..
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 2:51 pm

- Hát… izé. Tudod. – dünnyögöm vigyorogva. Jaj, ne már, hogy ennek a fejtegetésével is gyötörjön a piszok!
Bébi? Meg Kiscsillag? Jóízűen felkacagok. Micsoda szóhasználat! Ilyeneket sem mostanában hallottam Ville-től.
- Úúú! Le kell lombozzalak. Macskanő szerkóm nincs, csak Pókember. Úgy festek benne, mint egy repülőmókus. Bár… Éppenséggel… abban nyugodtan kiugorhatok akár a tizedikről is. – mondtam én, hogy semmi sem lehetetlen.
Megkér, hogy várjak.
- Oké, várok. – erősítem meg, miközben vadul fülelek, milyen zajok szűrődnek odaátról.
Ville erre tudósít a helyzetéről, nekem meg nevetnem kell. Hallom, hogy akciózik valamit.
- Te, Ville… Öhm… Elárulok neked egy kurva nagy titkot… A telefonszexet nem azért hívják így, mert a készülékkel szokás csinálni. – magyarázom gunyorosan, csakhogy szívjam kicsit a vérét, mielőtt letenne.
Szaporán topogó léptek zaját vélem felfedezni a vonalban. Vajon mit csinálhat? Pörög???
Újabb elmormolt anyázás szűrődik halkan elő a háttérből. Elképzelem Ville-t, ahogy a zsinórba tekeredve szórakozik. Szélesedő mosolyra fakaszt a jelenet. Közben türelmesen várom, hogy megszerezze a szükséges infót. Vagyis lesem a monitoron a repülőjáratokat, de a fülem Ville-nél van.
Ahogy gyorsan keresgélek, kiszúrok egy hajnali gépet. 01:30-kor indul. Össz-vissz 41 perc az út. Ha jól számolok, és ha elég ügyes vagyok, akkor hajnali fél 3-ra ott vagyok LA-ban. Tökéletes!
Az „ITTVAGYOK!” felkiáltást kísérő fürge cipzárhangra már elröhögöm magam.
- Okééé… – motyogom gunyoros kifejezéssel a képemen.
Amíg Ville kutakodik a hotel neve után, lecsukom a laptopomat, és sebtében lekászálódok az ágyról. Jó lesz suttyomban, őfeslége tudta nélkül felöltözni, ha el akarom csípni azt a gépet, amit kinéztem. Majd a reptéren megveszem a jegyet.
Szóval Loews Hollywood. Bíztam Ville nyomozói képességében. Hehehe.
- Jól van. Akkor megyek. – nevetgélek, mert én kurva komolyan gondolom. Remélhetőleg ő azt hiszi szórakozom.
Kihúzok egy fiókot, hogy bugyit, zoknit és melltartót rántsak magamra. Aztán kinyitom a szekrényajtót. Nem nyikorog, de hallatszik a művelet. Közben kommentelek, ha Ville faggatózna.
- Meg kell keresnem a Pókember jelmezem… Mondtam, hogy beugrom, nem? – újabb kacaj tör ki belőlem, majd dünnyögőre fogom.
Lekapok a polcról egy fekete sztreccs farmernadrágot, amibe azonnal beleugrom. Amennyire lehet, sietve járok el, és főleg nesztelenül. Legalábbis próbálkozom.
Ville közben is érdeklődik, hogy itt vagyok-e.
- Igen, igen! Itt vagyok. – fordulok a telefon felé, és belebújok egy cicás, fekete kapucnis pulcsiba.
Eszembe jut valami:
- Jah, tényleg… Megtennéd, hogy kilógatsz egy "Itt vagyok" feliratú zászlót? Nem szeretném eltéveszteni a szobát. Nem akarnék Grid-nél kikötni. Szar lenne őt megmászni a sötétben helyetted. – kézbe kapom a mobilt a paplanról, hogy töltőre dugjam. Ne már akkor találjon csontra lemerülni, mikor a legnagyobb szükségem lenne rá az úton.
Vajon van fogalma Ville-nek arról milyen alattomos machinációk mennek a világnak ezen a féltekén? Remélem nincs.
Ha kérdezi, mi történik, mit csinálok, sima ügy a válasz. Kegyes hazugság egy nemes cél érdekében.
- Kicsit összerámoltam a cuccaimat. – úgyis azt hiszi, hogy folyton pörgök, mint a búgócsiga, akkor miért ne most pörögjek éjnek idején egy kiadós maszti után? Ehhe.
Próbálok gondolkodni, összeszedni a részleteket. Mi kell még? Áh, megvan! Taxit kéne hívnom. Nah, jó, ezt is megoldom.
Visszalépek a mobilhoz.
- Figyu, Szépszemű… - ásítok egy baromi hosszút, eljátszva a fáradtat. A hangom kásásra, nyúzottra vált. Drámai alakítás, egyenesen Oscar Díjas. Egyébként széles a hangfekvésem repertoárja.
- Kicsit… elálmosodtam... Mi lenne, ha… reggel én hívnálak föl ezen a számon, és egy hasonló emelt díjas ébresztőben lenne részed, cserébe azért, ha most elengedsz? – óóó, remélem belemegy, mert különben sosem érek oda, és az óra ketyeg, a vasmadár meg nem vár.
Ha Ville-től beleegyező válasz érkezik, lágyan elmosolyodom ideát.
- Imádlak. – búgom halkan, egészen elérzékenyülve  a készülékbe.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 5:42 pm

Röhögök.. Tiszta szívből, de nem torkaszakadtából. Egy egészen más oldalát mutatja nekem és mit ne mondjak.. TETSZIK!
Olyan igaziii.. kislányos, bár nem a Grid féle módon attól kihánynám a belem. Mégis.. valami TETSZIK BENNE!
Az új ötlet jó. Mit JÓ?? Egyszerűen ZSENIÁLIS!! Kár hogy a mesteri képzelet homályai között ragad, báár.. ki tudja talán felhasználom még ezt a későbbiekben.
Megint vigyorognom kell, de hamar lelomboz. Vagyisss...

- Szerintem meglepődnék ha beugranál benne az ablakon. - és mááár.. megint nevetek! A feltételezésre, vagy hogy mégis hogyan festene benne, mondjuk zsákkal a fején, azt nem tudom megmondani. De hogy szexi lenne e?? BIZTOSAN! Ehhez szemernyi kétségem sincs, pláne ha kihámozom belőle.
Viszont volt itt egy kérdés!
Nem mintha számítana, de mégis keresni kezdek. Automata.. Vagy csak sikerült ennyire elcsavarnia a fejemet, hogy már fingom sincs mi lenne a jobb szórakozás. Kutyaütően élvezem!

Murphy törvénye viszont megint bezavar. Most egy kurva.. hullámos hányás kíséretében, ami úgy letarolt mint egy DISZNÓT! Na jó, eltúlzom a helyzetet, de akkor is: ENGEDJEN MÁR EL!!!

És SIKERÜL! Vissza a téma, hol is!??

- Legyen csak nagy a szád, majd akkor, ha hazamegyek! - vigyorgok. Fenyegetem és vigyorgok. Mert hogy kekeckedik velem?? NaNÁ, és ahogy végre a helyére kerül a cipzár is, vissza az eredeti tervre.
Kutatok.. kutatok.. kutatok... Mindenféle szar, fiókok, óvszer.. Ez minek?? - dobom el, hátra az ágy mellet, aztán csak előjön valami papírdarab. Kiürítési terv.. vagy mi a tököm van alá írva. Nemlényeges..
Aztán benyögöm a nevet! Csak mert így vicces, némi kiegészítéssel, de határozottan válaszol.

- Gyere! - vigyorgom vissza - Kinyissam az ablakot?? - utalok a naaaagy és rettenthetetlen repülő mókusra, és ha már játszunk csináljuk rendesen, körbekerülve a kurvanagy ágyat - végig vigyázva a vérszeműen veszélyes kötéllel - megnyitom az ablakot. Odalentről.. mindjárt üdvrivalgás fogad.

- Még fogadóbizottságod is van! - vigyorgom, de hallom hogy valamit nagyon csesztet.

- Feltartalak?? - kérdezem, de hogy kutat a cucc után.. Majd még elhiszem vagy nem?? - Ha pisilned kell nyugodtan mond meg, hallottam már ilyet! - vigyorgom, de mintha nem is rám figyelne. Egy hosszú perc után csúszik be a "merre jár".. feliratú szöveg, amire hamar érkezik is valami válaszféle. Valami olyasmi..

Piszkosul röhögnöm kell! De olyan mélyről szakadt, elvetemült féle, ami ha belegondolok, nem.. nem akarnám hogy még véletlenül is eltévedjen, pláne hogy Grid közelében ahol most amúgy is, lefogadom kiszorítja a helyet minimum két 15 éves.

- Szerintem ő most.. elfoglalt.. - vigyorgom - De tudod mit?? Csak hogy ne mond azt hogy geci vagyok.. - egy darabig elhal a hangom amíg elemelem, és leveszem a pólómat. - Kilógatom a pólóm az ablakon. Megfelel?? - félkomolyra véve a figurát kérdezem. - Szagról tuti idetalálsz. - vigyorgom, és ahogy a cucc, kikandikál a függöny mögül, ezek újabb visításba kezdenek.

- De szerintem SIESS!! - rövid a szünet - Mert ahogy hallom lenne még rá jelentkező.. - és vigyorgok. Képtelen lennék lemosni a vigyorgásomat, és nem is akarom.
Ő viszont még mindig zörög.

- Te tényleg nem tudsz leállni?? - már megint röhögve kérdezem - Komolyan, ha hazaérek én úúgy kifárasztalak, hogy mozdulni se tudj! - nevetem, de ezt speciel most komolyan is gondolom. Hogy hányszor kell ehhez megdöntenem?? Tudja az ÉG! De egyszer neki is vége, és bízom benne, nem én leszek a gyengébb láncszem.
És akkor jön be mégis az az ásítás. A dolog lehiggaszt, mert rohadtul nem akarom kínozni tovább, csak amíg neki is kellemes, de még mindig mosolygok.

- Jól van, menj csak. - mosolygom tovább - De a szavadon foglak! - rántom vissza a pólót és emelem fel a mutatóujjamat, pedig mindez csak ösztönös hatás.

- Szóval akkor holnap.. - újabb mosoly, már egész.. kellemesen megnyugodott, és már zárom is vissza az ablakot. Nem kell a visítozó felfordulás. - És én is.. - dünnyögöm, pedig nem is tudom hogy miért teszem. Hogy imádom?? Miket beszélek..! Lehet ezért a lányért nem megőrülni??
Mégis megnyugtatott a korábbi ígérete.

- Aludj jól.. - ezt már dünnyögöm, és ha kinyomott a túloldalon, akkor a vonalhangot egy darabig még a fülemen tartom, aztán én is leteszem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 6:19 pm

Jah, hogy az ablak?
- Persze, nyissad. Nehogy felkenődjek. – magyarázom vigyorogva, és tényleg hallok valamiféle kórusvisítozást.
- A szex oké, de csurizni nem veled a fülemen fogok. – heherészek a következő beszólására.
Aztán jön Grid, meg a kilógatott pólóból szivárgó mérges gázok, hogy el ne tévedjek röptömben.
- Lökött vagy… – röhögök hitetlenkedve csóválva a fejemet, miközben beugrik egy jelenet a Rózsaszín párducból, mikor Clouseau felügyelő pápának álcázza magát és kidöglik a teraszról, a nép meg rettegve hüledezik alatta a téren.
Ahogy kiveszem, Ville szörnyen be van zsongva és odakint műsorozik az erkélyen a rajongói feje fölött. Csak ne akarjon stagediving-olni… Neki nincs repülőmókus rucija.
És akkor még sürget is.
- Sieteeeek! – biztosítom, miközben rohamtempóban rángatom magamra a ruhámat. Nem a legszexisebb viselet, de az idő szorít, és kiváló rejtő szerkó az éjszakában. Csak részben Macskanő, ha már ez volt Ville kívánsága.
Gondoltam, hogy majd reklamál, amiért nem tudok leállni. Megtoldja egy kellemesnek ígérkező fenyegetéssel.
- Oké. Hajrá! – válaszolok kurtán, amit akár a fáradtságra foghat. Meg kéne ijednem? A-a.
Ahogy odaát is érezhetően lecsillapodnak a kedélyek, az előbbi vigyorgásom mosollyá szelídül. Ville azt mondja holnap.
- Már ma van… – javítom ki finoman pimaszkodva vele még utoljára.
Megkönnyebbülök, hogy elenged.
- Köszönöm, ezt az újabb fantasztikus éjszakát. – döngöm édes, ugyanakkor alattomos kifejezéssel az arcomon. Mert én tudom, hogy közel sincs vége a bulinak!
- Jó éjt, Ville. Szép álmokat!... Reggel hívlak. – búcsúzom el tőle lágy hangon, és bontom a vonalat.
Nagyot sóhajtok. Tyűűű az anyját! Húzzunk bele!
A következő, hogy taxit rendelek a lakás elé, és már nyargalok is az előszobába a vászoncipőmért.
Fekete oldaltatyómba villámsebességgel belerámolom a legfontosabbakat: mobil, töltő, tárca a személyi okmányokkal, bankkártyával, váltásbugyi, fogkefe, meg egy rövidujjú fekete felső.
A lakásból kifelé rohanva kapom fel a fekete bőrdzsekim, majd a kulcscsomómat a táskámba vágom, mihelyst bezártam magam mögött az ajtót.
A taxis ügyes. Akkor parkol le a tömbház bejárata előtt, amikor kilépek. Megkérem az afroamerikai fickót, hogy irány a McCarran International Airport és taposson bele a gázba. De a stúdió még útba esik, így egy röpke percre megejtem. Megdöntve a fény terjedési sebességét (mert az csak kettesével veszi a lépcsőfokokat futtában) száguldok fel Ville lakásába és kapom marokba az asztalról a telóját. Pont ott van, ahol mondta. Igazából ez csak a vicc kedvéért kell. Meg ne már illetéktelen Vespa-féle kezek macerálják a napokban. Sosem lehet tudni. Túlságosan szem előtt van. Rajta a nudis selfie-vel.
A reptéren lóhalálában verődöm a Check in desk-nek. A szöszi csaj mosolyogva pillant fel (inkább le) rám a pult mögül. Kibököm hová mennék. Már pötyög is a számítógép billentyűzetén azokkal a kifestett, hosszú műkörmeivel.
Fél órán belül a gépen ülök, és LA-ba tartok. Az ablakon kifelé bámulva azon töprengek, vajon jó ötlet e ez. Ha Grid meglát, tuti agyonvág, mellesleg Ville-t sem szeretném bajba sodorni, úgyhogy nem lenne rossz szép csendben bejutni. A többi meg majd… alakul.
Hatalmasat sóhajtok. Úristen! Mire vetemedtem… Tuti, hogy nem vagyok normális. De most már nem fordulhatok vissza.
Aludhatnék kicsit, viszont nem vagyok fáradt, sem álmos. Pörög az agyam, velem együtt, vajon Ville majd mit szól, hogy tényleg postáztam magam. Ha már bedobta a közösbe az ötletet. Remélem nem rosszkor érek oda, ne már megzavarjam valamiben. Valakivel… Az vérciki lenne. Meg rohadt kellemetlen és lehangoló. De talán csak nem… Nem úgy hangzott a telefonban, mintha ilyesmit tervezgetne. Az a bizonyos… vallomás, vagy minek is nevezzem, konokul ott lüktet a fülemben. Újra és újra lejátszom Ville hangját a fejemben. Nem csak azt az egyetlen mondatot, hanem az egész éjszakai történést. Belevörösödöm, beleremegek, hacsak rágondolok. Óhatatlanul is vigyorra húzódik a szám; Ville mire rá nem tud venni. Még azért bőven szégyenkezem, amiért egyetlen szavába került és én magamhoz nyúltam. De valahol szórakoztat is a dolog. Jó volt.
Újabb sóhajt engedek el.
Lassan múlnak a percek. De piszkosul lassan! Itt a cél előtt.
Mikor landol a gép, tűkön ülve várom, hogy leroboghassak. A reptér előtt leintem az első taxit, és közkívánatra Fast & furoius tempóban kiszállít a hotelhez. Megkérem, hogy közvetlenül a bejárat előtt tegyen ki. Még a kocsiban a fejembe csapom a kapucnimat, és jól az arcomba húzom, aztán zsebre vágott kezekkel, lazán közelítem meg a széles üvegajtót. Senki nem állít meg, ha lapulnak is a környéken megszállott rajongók vagy paparazzik.
Megkönnyebbülve lélegzem fel, mikor gond nélkül bejutok a szálloda halljába.
Az utam egyből a recepciós pulthoz vezet. Ott már lesöpröm magamról a pulcsim kapucniját.
- Jó reggelt Ms. Soininen! Miben segíthetek? – mosolyog rám nyomban az ügyeletes recis srác. Még ilyen korán is elismerésre méltóan nyájas.
Bakker, még smink nélkül is felismert! Oké, nem tagadok semmit, csak szerényen elvigyorodom az orrom alatt, majd a szemeibe viszonzom a mosolyát.
- Jó reggelt! - Úristen! Úristen! Itt vagyok! Itt vagyok! Erőt veszek magamon, nehogy topogjak lázas türelmetlenségemben. Egyrészt gyerekes lenne, másrészt kívülről úgy nézhet ki, mintha pisilnem kéne.
- Felszólna Ville Wallow-nak, hogy postázták a mobilját Vegas-ból, és idelent átveheti egy sürgős csomaggal együtt?
A srác bólint.
- Természetesen. – ezzel máris kézbe veszi a telefont és tárcsáz.
- Azt ne mondja meg neki, hogy várják. – teszem hozzá gyorsan. Bár ki tudja Ville mit gyanít majd.
A recepciós biccentéssel jelez, hogy érti.
- Köszönöm! – döngöm elégedetten somolyogva.
Egyre izgatottabbá válok. Árgus tekintettel figyelem a velem szemben ügyködő, elegáns fiút. Határozottan túl vagyok öltözve ehhez a csillivilli miliőhöz. Hehehe.
A fülénél a kagyló. Hosszú másodpercekig nem történik semmi, mire végre megszólal.
- Jó reggelt, uram, elnézést kérek, hogy ilyen korán zavarom, de megérkezett a mobilja egy… - erre rám pillant. - …igen „sürgős csomaggal” Vegas-ból. Átvenné a recepción, kérem?... Úgy fest, hogy nem várhat reggelig.
Feltartott hüvelykujjal jelzem a srácnak, hogy királyul nyomja. Remélem Ville letolja a képét. Muhahaaa!
A fickó háta mögött lógó dizájnos órára lesek. Fél 3 múlt néhány perccel. Jó időt futottam baszki.
Ha a recis befejezi a hívást és leteszi a telefont, megköszönöm a kedvességét. Elmasírozok a pulttól, hogy ledobjam magam az egyik bőrfotelba, ahonnan tökéletesen belátom a tágas teret a recepcióval együtt. Keresztbe fonom a lábamat a térdemen, s míg várok, valamiféle ritmust kezdek dobolni a levegőben a lábfejemmel.
Könyöklöm a karfán, az öklöm támasztja az arcomat, miközben az orrom alatt vigyorgok.
Hát ez tényleg fasza... Annyira jól sikerült a telefonszex, hogy valóban gépre pattantam és Ville után jöttem, csakhogy lássam. Néha még saját magamat is meglepem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 7:49 pm

Felröhögök. Az hogy ilyen bátortalan a pisiléssel, nem lep meg.
De aztán a következő.. nevezzük "kérés"nek, én meg előveszem a hirtelen szült ötletem. Mert miért is ne!?! A célnak tökéletesen megfelel, és tetszik a visszahangzó hitetlenkedő nevetése, mert ha egyszer így van HÁT!

Hogy siet, az már csak cseppnyi olaj a tűzre, de lerázás szaga van az egésznek ami valamiért gyanús nekem. És be is igazolódik! Idővel.. Álmos. Nagyot harap a telefonba, kis híján, ahogy kajakból ásít a fülembe, én meg.. tudom hogy itt a móka vége, de LESZ MÉG RÁ ALKALOM!
Elengedem..
De naná, hogy nem éri be ennyivel!

- Akkor ma.. - engedek neki. A mosolyom szelíd, már nincs benne az a korábbi kötözködő él sem, és hagyom.. hadd menjen. Fáradt...

- Nekem is isteni volt..- ezt már csak akkor dünnyögöm, a végén, amikor már rég letett, és csak a búgó vonalhang válaszol.
Hogy mikor fordul ki a kagyló a kezemből?? Nem lényeges. Újra egyedül. Az a kibaszott.. tetves és rohadt magány megint bekebelez, mégis..
Egy újabb mosoly vonul az arcomon, ahogy visszakerülöm az ágyat, és a kagylót a helyére dobom. A pólóm.. lentvégzi a padlón, nem kell már, amúgy is ráfér egy mosás, rám meg egy kurva forró zuhany.
A gatya.. nem sokkal utána követi, valahol a földön félúton, és belépve az ugyancsak puccos fürdőszobába, a fejemre engedem a vizet. Megint mosolygok.. Bassza meg! Az eszembe jut az a reggeli jelenet, amikor...
.. a hátamon végigfut a hideg..
Most mégsincsenek ilyen terveim. Nélküle, nem éri meg, csak az égnek emelem a fejemet és sűrűn a pofámba engedem a vizet.
Mintha az kimosna belőle minden gondolatot.

Az idő.. nem tudom hogy múlik. Hogy minek.. Amikor már nem bírom tovább levegő nélkül az egészet, csak akkor dörgölök végig a hajamon. Kurvára bejön ez a történet..

Törölköző a derékra, nem mintha tényleg számítana, de nem törölközöm meg, csak úgy, csurom vizesen visszasétálok az ágyba. Elvágódom rajta. Félig ülésben, a hátamat nekidöntöm a támlának. A korábbi félbetört cigit valahol elhagytam útközben, ezért egy újabbat túrok elő. Most viszont tényleg meggyújtom.
Villan a TV, nyomom a távkapcsolót felé. Bejön valami hülye showműsor, ahol pont az Instict-ről beszélnek. Fintorgok, és azonnal továbbnyomok egyet.
A magasba fújom a füstömet, remélem Grid kikapcsoltatta a füstjelzőket. Nincs kedvem még egy zuhanyhoz.
Nyomkodom azt az izét. Villog, a hangját nem hallom, lehalkítottam még koraeste, de hogy őszinte legyek nem is igazán érdekel. Valami egész más jár most a fejemben.

Kellemes a cigi, nem füves, de lassan lazítja az érzékeket. A kattogó agyamat is, ami egész sokféle dolgot vet fel, sokféle képet, összefüggéseket. Vagy csak én akarok valamit magamnak bemagyarázni.
A parázs izzik, a már vagy harmadik cigaretta ég. Laposakat pislogok, ezt már nyilvánvalóan érzem, mégsem engedem ki azt a szart a kezemből. Mintha az választ adhatna.. Jórészt mindenre.
És az utolsó emlék egy beszélő ló a képernyőn...


Valamiii.. ismétlődő tetű pittyogás ébreszt. Próbálkozik, de én kurva álmos vagyok, ezért hagyom a gecibe. De nem adja fel. Ha Grid lenne, már rám törte volna az ajtót. Ezt tutira érzem, ha reggel.. Hát akkor úgy kábé akkor is!
Mégis az álom szorítja a szemeimet, húz vissza... magával akar tartani, azt akarja hogy merüljek, és én boldogan merülnék vele, ha nem lenne az a kurva..

- MI A PICSA VAN MÁR!!! - üvöltök fel, valahogy beleakadva takaróba ébredek, valahol féloldalt fekszem, a törölköző félig át a fejemen, és a keskenyre húzott szemeim a hang felé kutatnak. Az a.. kurva...

- A kurva életbe itt már aludni se hagyják az embert..? - dörmögöm, de mivel nem adja fel, az egyik esély, hogy kivágom az ablakon. De a másik...

- MIVAN!! - üvöltök bele, és egy félig félszeg férfihang válaszol.

- Jó reggelt, uram, elnézést kérek, hogy ilyen korán zavarom, de megérkezett a mobilja egy…igen „sürgős csomaggal” Vegas-ból. Átvenné a recepción, kérem?... Úgy fest, hogy nem várhat reggelig.

Bambán állok. Vagyis félig fekszem.. Elsőre azt hiszem szórakozik velem, másodikra, hogy ez is bepiált valamit.

- Mi a faszról beszél!?? - a hangom keskenyre húzza a szemem, de igen, nincs kedvem hogy felébresszen, pláne nem sétálgatni éjjel.. - hunyorítok fel az órára szemben, remélem komolyan nem akarja azt hinni hogy most tényleg ugrálni fogok!

- A mobilja.. megérkezett. Las Vegasból.. - ismétli most még beszartabban mint azt az előbb tette.
Óóóóó, GRID! - esem hanyatt, a telefont rántom magammal, leesik az egész a szekrényről.
Rövid a néma hatásszünet.

- Tudja mit!?? - kezdek bele aztán - Nem érdekel az a kurva mobil. KÜLDJE FEL!! - dühödten köpöm, és a következő pillanatban lecsapom a kagylót. Lecsapnááám.. ha az egész még mindig ott heverne, de helyette a földön lóg..
Vagyis most már az egész lezuhant a földre.
Én meg csak a vonalhangot figyelem. A kattogást. Vele a plafont, még félig kancsalon..
Mi a fasznak rendelte Grid azt a kurva mobilt ide???
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Szer. Szept. 09, 2015 9:39 pm

Elindulnék a bőrfotelek egyike felé a hallban, hogy ledobjam magam, de nem jutok el odáig.
A recepciós srác kezében még ott a telefon, a fülem hallatára ismétli meg, hogy a mobil megérkezett Vegas-ból. Fürkészem az arcvonásait, azok rezzenéstelenek, de a hangja óvatosabbá, simulékonyabbá válik. Végül mégis rándul egyet a szemöldöke, és a kagyló a helyén kattan.
- Sajnálom, hölgyem, de Mr. Wallow nem óhajt lejönni. – közli velem kedvesen, változatlanul nyájasan. Remek kiképzést kaphatott. – Azt kéri küldjem fel a telefonját.
Felsóhajtok. Gondolhattam volna. Lehet azt kellett volna mondanom, hogy Pókember meghozta a mobilját. A recis meg szarrá röhögné magát.
- Ám legyen. – ezzel már vadászom is elő a táskámból a személyimet, hogy a fiú elé csúsztassam a pultra. - Egy éjszakára beköltöznék az elnöki lakosztályba. Írja a számlához. – közlöm határozottan. Rémlik, Ville azt mondta azt kapta meg.
- De az már foglalt. Mr. Wallow…
Bólintok. Nem várom meg, míg befejezi a mondatot.
- Pontosan. – szólok röviden, nincs kedvem részletezni, hogy sok jó rocker kis helyen is elfér. Meg aztán fütyülök rá, milyen sztorit sző össze a fantáziája. Nagy utat tettem meg ide, és kezdek fáradni. Most érzem.
A nyurga srác azonnal kapcsol.
- Ó, értem. Rendben van. Ez esetben, érezze jól magát a szállodánkban, Ms. Soininen. – elveszi a személyimet és begépeli a szükséges adatokat a számítógépbe. - 1012-es szoba. Legfelső emelet balra. – néz fel rám a monitorról, s végül visszatolja a kis plasztikkártyát egy mágneses kulcskártyával a szobához.
- Köszönöm. – húzom az ujjaim közé azokat egy mosoly kíséretében.
Elfordulok a recepciótól, és belövöm a liftet. Újabb belassult percek telnek el, mire felérek a megfelelő szintre. De már nem rohanok.
Odafönt a lépteim neszezését elnyeli a hosszú folyosót beterítő királykék futószőnyeg. Nézegetem az ajtókon díszelgő aranyszínű számokat, ahogy elsétálok előttük, végül megtorpanok a 1012-es előtt. Ez lesz az.
Jókora levegőt veszek. Hát megérkeztem. Nem hallok semmit kiszűrődni odabentről. Feltehetőleg egyedül van. Vagy csak átkozottul jól hangszigeteltek a falak és a nyílászárók.
Egyetlen kézmozdulat, mire a kártya kinyitja a zárat. Lassan, lehetőleg minél kevesebb zajjal nyomom le a kilincset és nyitok be a sötétségbe burkolózó helyiségbe. Besurranok az ajtórésen, majd ugyanolyan csendes ügyeskedéssel csukom be utánam az ajtószárnyat.
Így a fényről belépve alig látok valamit, ráadásul rohadtul nem ismerem ki magam a szobában. Komoly erőkkel próbálkozom keresztülsettenkedni rajta, erre rögvest beleütközöm térddel a legelső akadályba, valami puhába, mondjuk kifejezetten egy puff az, és hasra döglöm rajta. Egy pillanatra kővé dermedek. Fülelek van-e valami mozgás valamerre. Sanszos, hogy Ville az egészet meghallotta, esetleg halál nyugodtan végigmozizta az ágyról. Hacsak ődurcissága nem aludt azóta vissza, és durmol tengerfenékmélyen. Ennyit arról, hogy becserkészem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    Csüt. Szept. 10, 2015 3:43 am

Csak azt a kurva plafont bámulom. Mintha lenne ott bármi érdekes! Árnyakat játszik  a még mindig villogó tv fénye, valahogy mégsem tud ez lekötni.
Lassan nyugszom meg.. Csak egész lassan engedem visszakúszni a tompaságot a fejembe, ott az az érzés hogy kell egy cigi.. de vagy lusta vagyok vagy egyszerűen csak kurva álmos hogy megmozduljak vagy érdekeljen.
És ekkor csukódnak le a szemeim.

A tv még halkan zizeg. Csak piszok halkan, egészen.. kellemes kis aláfestésnek, az érzés húúz.. egyre beljebb, lassan kezd újra magába rántani az éjszaka, amikor...

Tompa puffanást észlelek. Nem tudom csak álmodtam e, de valami nyögés is vegyül bele, vagy csak én képzelem..?

- Tegye csak.. le azt húzzon.. - mormogom, csak piszok halkan és összeakadó nyelvvel, nem is figyelem mit beszélek, csak úgy egy sugallat.. Hátulról..
Telefon...
Aztán visszarázódik minden.


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Szept. 10, 2015 10:58 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: Vé and O. - Call me maybe...    

Vissza az elejére Go down
 

Vé and O. - Call me maybe...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

 Similar topics

-
» Tank008

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-