Elégedett vigyor kúszott az arcomra, ahogy a jobb oldalamon ülő barátomra pillantottam, aki elfehéredett ujjait tördelve, még mindig azért imádkozott, hogy számára legyen nyereség az a küzdelem, amelyet első sorból nézhetünk végig, szinte érezni lehetett az izzadság szagot, ahogy a két fiatal egymás ellen küzd és egymást döngölik a földbe, úgy ahogy éppen kedvük tartja, és annak ellenére, hogy mindketten amatőrök, igencsak kiélezett helyzetben voltak, hiszen mindkét srác remekül használható alapanyag, kellően gyorsak és fürgék voltak – pehelysúlyba legalább is tökéletesen megfeleltek –, valamint egymás ellen –, tekintve, hogy nagyjából egy súlyúak és egymagasságúak és látszólag a kondijuk is hasonló volt – mindketten esélyesek voltak, így nekem is csak a szerencsén múlott, hogy nem hagytam ott a pénzemnek a nagy részét, ugyanis, ha az én srácom nincsen ott szellemileg teljesen, akkor könnyedén megeshetett volna az is, hogy ő kerül alulra a háromszor három perces menetben –, annak pedig nem örültem volna, főként mert jelen pillanatban úgy le vagyok égve, mintha olajos rongyként a tűzre hajítottak volna, még egy nagyobb kiadás meg nem hiányzott volna, mert akkor komolyan elkezdhettem volna gondolkozni azon, hogy ne menjek-e dolgozni egy benzinkútra, amihez egyáltalán nem fűlött a fogam, még a gondolatra is kirázott a hideg, így ha nem is nagy pénzt, de egy kisebb összeget –, amivel egy jó pár napig kényelmesen elleszek – begyűjthetek ma este, az pedig nem elhanyagolható tény, hogy az este még igazán el sem kezdődött, rengeteg verseny van még, később pedig –, ha minden jól megy, akkor körbenézek a női tájékon.
– Ahj, mennyire sajnálom, hogy veszít a srácod – pofátlanul néztem a mellettem ülő férfira, akiből szinte áradt, hogy szívesen ráncigálna fel oda és jól pofán verne, amiért ennyire nem rejtem véka alá, hogy mennyire is kiélvezem a szenvedését – nem mellesleg, már volt arra példa, csak éppen nem volt kedve megvárni azt, amíg felérünk a ringbe, éppen a lépcsőn mentünk fel, amikor egyszer csak megfordult és olyan sallert lekevert, hogy egy pillanatig azt hittem, hogy az orrom darabkái átfúrták magukat az agyamon –, bár ahogy ő mondta: nem lett volna min.
– Fogd be a pofád, Darren – förmedt rám, megemelkedett hangon, jókedvem meg már szinte a plafont verte, kedvem lett volna felnevetni, ahogy idegességét ilyen nyilvánosan kifejezte. – Nagyon ajánlom, hogy ne bunda legyen, különben szétloccsantom az agyvelődet aztán odaadom valamelyik prostidnak – vetette oda foghegyről, és ezt a pillanatot választotta az én favoritom, hogy egy tökéletes jobb egyenessel földre terítse az ő versenyzőjét. Örömömben ugrottam fel, meg sem várva míg a másik felemeli a kezét, hogy "je, én győztem" pucoltam is el a helyszínről, hogy felvegyem a summát –, ami elég hamar meg is történt, szinte kedvem lett volna keblemre ölelni a pénzt, miután minden egyes bankót megcsókoltam, ehelyett azonban inkább új szórakozás után néztem. Szívás, hogy ma este nem voltam benne a szervezésbe, de egyéb gondjaim is akadtak – mégpedig Shayaannal –, így emiatt egy kicsit ki kellett vonnom magam a forgalomból, most is csak "véletlenül" csöppentem ide, szükségem volt némi izgalomra az életembe, ha már én nem verethetem szét magam, tekintve, hogy nem lenne, aki haza hozzon a kórházból, mert azért egy ilyen versenyen – főleg, ha az ember már nem csak háromszor egy percet nyom, hanem mondjuk ötször két percet – ez persze akár kategóriánként is változhat, na meg aztán attól is függ, hogy MMA vagy éppen UFC, nem beszélve az országonkénti változtatásokról.
– Jack, cimbora – léptem oda a férfi mellé –, aki nem mellesleg, mint ahogyan máskor is, most is egy igencsak jó bige társaságában volt, ami persze nem véletlen, hiszen a férfinak volt pénze az ilyen nőcskékre –, minden bizonnyal a drágábbik fajtából való volt, amit én vele szemben nem engedhettem meg, legnagyobb bánatomra.
Eredetileg nem akartam megállni, simán továbbmentem volna, elvégre nem vagyunk éppen puszi pajtások a férfival, tekintve, hogy a legutóbbi bokszát is egy kicsit megbundáztam –, mert hát lássuk be, hogy mindenkit le lehet fizetni, csak kellő mennyiségű összeget kell felajánlani, vagy éppen olyan pontra kell tapintani, elvégre minden szerencsétlennek van valami gyenge pontja, ami miatt hajlandó bármire, de még jó, hogy itt a pénz az úr.
– Hawkins – biccentett felém ridegen, tekintetét nem vette le a két küzdőfélről. Jól megtermett férfiak voltak, ez már valamivel komolyabb volt, mint a két dalos pacsirta összecsapása. – Szerinted ki nyer?
Tekintetemet a két férfira szegeztem ismét, sokáig gondolkoztam, végül inkább úgy döntöttem, hogy hallgatok a megérzésemre.
– A piros gatyás – feleltem könnyedén, miközben valami pia után néztem, de sehol nem sétált el errefelé egy dögös kis csaj feszülős kis borszoknyában, aki megkínál valamivel. Nem. Keressem meg én magamnak, hogy hol lehet venni valamit.
– Milyen érdekes... – gondolkozott el hangosan – ő is hasonlóan áll hozzá, mint te – biccentett a nő felé, én pedig csak kérdőn felvontam a szemöldökömet – Karina Darren, Darren Karina – könnyedén biccentettem a nő felé, Jack most is, mint ahogyan máskor is hamar lezavarta a bemutatást, nem is bánom, hogy nem húzta sokkal tovább, utáltam ez ehhez tartozó mézes madzagot.
– Nem véletlen, a nőnek igaza van.