Komolyan nem értette. A faszik nem szerettek állandóan beszélni? Magukról beszélni? Mégis milyen pacákokkal találkozott eddig? Kurvára kezdett összezavarodni Danny mellett és ez a mai estére rohadtul kihatással lesz, ezt sejtette. Aztán lehet, hogy elbasz valamit. Lehet, hogy kurva jól fog dolgozni, de az biztos volt, hogy élvezni fogja minden egyes kibaszott másodpercét a mai napnak.
- Nem kell izgulni. Nem fogom letépni a felsőd.. vagy másod - vigyorgott rá a fickóra, ellenállva az érzésnek, hogy máshova vezesse a tekintetét az arcról, aztán megállt, bevárta, hogy ne úgy tűnjön, mintha egyikük is a másik pincsije lenne.
Fellépett a másik, épület mellett lévő padkára, kihalászta az igazolványait a farzsebéből, amivel biztosan be fognak jutni korábban, mint a sorjázó csorda, akik persze az egész esemény alapját képezték. Emberek és bőr nélkül aztán kurvára nem lett volna munkája, szóval minden tetoválható felületet szeretett.
- Nekem az első.. az ez - vette a szájába a műanyag lapocskákat, és a kezeivel már pattintotta is ki a short gombját, húzta le kissé a cipzárt is, hogy a tanga által félig-meddig színes minta feltáruljon az esti fényekben.. a csípőcsontján, alhasán és még lentebb húzódó tetoválás. - Először elbaszták. Nem jó helyre mentem - magyarázta menet közben, ahogy újra szalonképesen nézett ki és nem úgy, mint egy ordas kurva és a szája is szabaddá vált, igazolványmentessé.
- Nana, csak óvatosan, kislány! - szinte úgy ütközött bele a két méteres biztonsági szekrénybe, aki a lezárt, "művészbejáró" előtt állt. - Szerintem rossz helyen akarsz becsúszni - kacsintott a vöröskére a fekete fickó, mire Danielle megrázta a fejét, a biztonsági képébe nyomva az iratait is.
- Nem nekem kell becsúszni... Joseph - vigyorgott fel zöld szemeivel, meg is köszörülve a torkát, oldalpillantást vetve csak Danny-re, hogy ő legalább értette-e azt, ahogy és amit akart jelezni a fekának.

Kezdte feladni. Kurvára a közelben sem volt egy harapófogó, amivel kiverte volna a fickóból azt, hogy bővebben reagáljon a dolgokra-történésekre. Felsóhajtott, amikor megint csendkirályt játszott a másik, és ahogy inkább Joseph-re nézett, fel, a szemekbe, amik nagyjából fél méterrel magasabbról néztek le rá, morcosan összefonta a karjait.
- Na! Eressz be, ha nem akarsz egy kurva hisztit! Vagy ha gondolod, itt is nekiállhatok tetoválni. Csak ha majd Grinch sikerül Jézus helyett, a te neveddel firkantom alá.. - felvonta a szemöldökét is, nem akart nyomatékosítani, de azért egy baszd meg arckifejezés rámászott a képére, és mintha ez lett volna a belépőjük, a csoki nem csak hogy félreállt, de még az ajtót is kinyitotta. Danielle anélkül, hogy hátranézett volna, inkább bement.. ahol azonnal megcélozta a mosdót. Nem gondolta, hogy oda is követnék, de nem volt ideje, sem pedig kedve a plázamacskák közé bemászni, ezért inkább a férfi részleget célozta be, egy vigyorral a képén leste a döbbenetet azokon az arcokon, akikkel találkozott..
Dolga végeztével (ha nem ment el idő közben) megkereste Danny-t, akinek az arcát figyelte egy darabig, mégsem kérdezett tőle semmit. Pontosabban azt nem, amire kíváncsi volt, helyette inkább megszólalt, mást kérdezve:
- Mit szeretnél csinálni? - érdeklődött, miközben a szemei elvándoroltak a faszi arcáról, rá, a távolabb ácsorgókra, a zsibongó tömegre.



(Nagyon nem érzem a játékban Danielle-t... amit már mondtam is neked.. )

A kérdésére kapott válasz rohadtul nem az volt, mint amire számított. Először csak megnyúlt a képe, aztán meg hirtelen váltott át haragba a meglepettség nála, de olyan szinten, hogy a lehető legtávolabb kellett tartania magát a másiktól.
- Te meg ekkora görény vagy? Mégis mi a picsáért lenne nekem farkam, elárulnád nekem!? - ripakodott rá a másikra, és talán most először bántották meg életében. Nem igazán szeretett érzelmekkel foglalkozni, de ez... mindenen túlment, az önérzete csorbát szenvedett, nem mellesleg a nőcisége.. ami valljuk be, olyan távol állt tőle, mint a neandervölgyi a triceratops-tól. Volt szíve, két füle, egy szája, két orrlyuka, de hogy farka? Csak akkor, ha valaki más benne járt. Mélyen. Kölcsönözni szerette percekre, de.... még a hideg is kirázta, hogy neki valami kis virsli lebegjen, ha éppen el akart menni könnyíteni magát, és erre a gondolatmenetre a négy nappal ezelőtti BigMac is a legszívesebben telehányta volna a gyomrát. Gusztustalan..
Mutatóujjával, anélkül, hogy odanézett volna, a női klotyó felé bökött, afelé a kurva hosszú sor felé, ahol tuti valami sárga folyót eregetett volna maga alá, mire bekerül.
- Mondd! Te voltál már nők között? Öt perceket elbaszakodnak azzal, hogy csorgatnak, törölnek, nézelődnek és faszom tudja még miket csinálnak. Akkora sor van ott állandóan, mintha ingyen jegyet osztogatnának egy kibaszott koncertre... - mérgesen magyarázott, de a hangjában valami nyugtalanítóan nyugodt visszhang volt. A következőben az ujja már a faszi wc felé csusszant a levegőben, mutatva az irányt is. - És most nézz oda, ahol a farkatokat fogjátok... Látsz bárkit is? Nektek csak az a lényeg, hogy előkapjátok és bárhol, bármikor képesek vagytok csorgatni. Nincs sor, maximum egymás farkát bámuljátok, ha épp nincs hely. Mert ha melléd áll valaki, az már mindjárt buzeráns, aki méretet vesz, vagy épp azt lesi, mekkora lyukkal születtél - rázkódott meg a gondolatra is. Nem mintha gondja lett volna a melegekkel, mert aztán bárkire azt varrt, amit kértek és szerettek volna. Az pedig, hogy ki kihez vonzódott, kurvára nem izgatta a munkájában. Elkerült mindenkit, ha csak tehette. Szeretett  bunkó paraszt lenni, ha módja volt rá. Baszogatni meg végképp szeretett másokat.
- Le is vetkőzzek, hogy megbizonyosodj? - ahelyett, hogy a lehető legtávolabb ment volna a másiktól, inkább elé lépett, elkapva Danny kezét rávezette a rövidnadrág még rövidebb szárára, ami nem lógott sokkal lentebb a combhajlatánál.. már ha nem ellenkezett vele a faszi. A következő mozdulatra a pacák kezét a combjai közé vezette, miközben mérges pillantással méregette a másikat. - Tudod, léteznek műtétek is. Simán eltávolítanak farkakat, melleket... - nem nézett félre. Ha felbaszták, akkor le kellett vezetnie a feszültséget, és most inkább eltávolodott egy lépést hátrálva a pacáktól, mielőtt úgy rántották volna el azt a bizonyos kezet, mintha lepráshoz értek volna.
- Egyéb kérdés? - és már neki is állt megint bontani a rövidnadrágját, csak hogy megnézze, Danny hogy reagál. A cipzár szétnyílt az anyagnál, láttatni engedve a fekete csipkét. Megint. Mint ahogy kint, az utcán is. Azzal a különbséggel, hogy itt volt fény, és jól látszottak a tetoválásának színei is a bőrén.. az alhasától lefelé.

Felvonta a szemöldökét a tiltakozásra és hosszú másodpercekig figyelte a másik arcát. Nem igazán tudta mire vélni ezt az egészet, de azért morcos volt. Még mindig.
- Én sem firtattam azt, hogy téged seggbe dugtak-e a sitten. Erre jössz egy ilyen szarsággal - fújta ki a mérgét egy levegővétellel, kezeit a mellei alatt összefűzte, nem zavartatva magát, hogy a még kigombolt és kicipzározott nadrágja résén kivillant az alhas-tetoválás és a csipke fehérneműje. Úgyis már mindenki látott ilyet. Ha nem is élőben, biztos valamelyik újság címlapján. Legyen az pornó, avagy más.
- Egyébként meg amikor majdnem kurvára elütöttél, akkor említettem, hogy meg akartak dugni, de nem engedtem, azért rakták ki a seggem a másik verdából - megrázta a fejét is, de már inkább arra volt mérges, hogy ilyet feltételeztek róla. Oké, nem volt rózsaszín mániás és tett arra, hogy mi az etikett, kivel kellene kedvesnek lennie. Ha elbaszták az életét, ő sem lesz Csuporka másokkal. És ezt az apjának köszönhette. Annak a seggfej gennyládának. Vajon Danny-nek emlékezetkiesése volt? Vagy mi a franc?
És persze, amikor oldalra nézett, hogy ne nézegesse feleslegesen Mr. Szakállkát, akkor már csak a legutolsó embert, akit ma látni akart, megjelent.
Mephisto - legalábbis ez volt a művészneve az amigo-nak, aki csak félig volt spanyol, és az is amiatt, mert már feketére szoláriumoztatta az amúgy hullasápadt bőrét. Jó, alapnak a fekete haj és a mély gesztenyebarna szembogarak nem a nem létező északi gyökereit hirdették, de ami sok, az sok volt. Nyurga alakja már irányba is állt, hogy megközelíthesse azt, akit már régen is akart, de Danielle nem volt erre felkészülve.
A legszívesebben egy kanál sivatagban is megfojtotta volna, de legalább a Mariana-árok mélyére száműzte volna a tagot. És amennyire mérges volt Danny-re, olyan szinten akarta elkerülni Fist-et.. mert ha már ad valaki saját magának egy nevet, akkor annak létezik beceneve is ugye.. Szóval amaz csak jött, míg Danielle óvatlanul közelebb lépett a kísérőjéhez és csak egy barátságtalan mosollyal nézett fel rá.
- Ha nem akarod, hogy hisztizzek, akkor most kimentesz ebből a helyzetből - morogta nem túl vidáman, egészen közel hajolva Danny-hez, mintha éppen arra készült volna, hogy ténylegesen is megvizsgáltatja, valóban nőnek született-e. Utálta az olyan szituációkat, aminél az egyik rossz volt, a másik pedig még rosszabb. Utálta a korlátokat, ha nem volt szabad döntése és azt is, hogy most kurvára nem volt a szájában vagy a közelében egy joint. Azzal minden más lett volna! De mennyire!
Még meg sem fordult, de már Mephisto bájolgásával találta szembe magát, aki azonnal odahajolt a vöröskéhez, és csak azért nem tapadt annak szájára, mert a lány úgy hajolt el az utolsó pillanatban, hogy még véletlenül se nyálazzák össze. Mármint a bulldogként az arcába röfögő mozdulat ugyanúgy megvolt, csak nem ott, ahol undort váltottak volna ki.
- Na végre, hogy itt vagy, szívi! - kacsintott rá a faszi Danielle-re, és már vonta is magához a látszólag törékeny testet.
- Ja. Hát majdnem elcsaptak ma - vigyorgott nem túl őszintén a lány, és most tényleg azt kívánta, bárcsak szétlapították volna. Akkor ezt a találkozást nem kellett volna elszenvednie, mintha a halálsoron lett volna. - Most is varratsz magadra egy tündérkirálylányt? Tudod, az én kicsi pónimhoz pont elférne - igyekezett elhúzódni Fist testétől, de amaz nem igazán akarta elengedni, helyette gurgulázón felnevetett... És Danielle ekkor nézett Danny felé, no persze nem azért, hogy vajon élvezi-e ezt a drámát. Az előadást, amit ők ketten előtte játszottak el. A kurva életbe!

- Belém látsz, tündérke - nevetett fel Mephisto hirtelen, ahogy meghallotta a vöröske szavait, és az ujjai megindultak a lány hátán. El nem engedve a testét simított végig a karót nyelt lány gerince mentén, aki nem azért rázkódott meg az érzésre, mert annyira tetszett volna neki.
Gyűlölte, ha olyanok értek hozzá, akiket a legszívesebben egy alapos agyszétloccsantással elküldött volna a másvilágra, de itt egy rohadt baseball ütő sem volt, nem mellesleg annyian tanúskodtak volna emellett a szerencsétlen Fist mellett, aki csak épp nőzött, hogy veszett ügy lett volna. A franc essen belé!
Ahogy meghallotta Danny szavait, kikerekedtek a szemei, és még csak ellenkezni sem volt ideje a kisasszonyozás ellen - amit ugyancsak ki nem állhatott, amikor megragadták a karját és már vonták is volna el ebből a szaros helyzetből, Mephisto közeléből, amikor amaz is rámart a szabad kezére, és nem engedte vasmarkából. Hirtelen nevetett fel Fist.
- Te meg vagy huzatva? Hol a picsában van az a kisasszony? Mert itt egy sincs - vigyorogva mondta mindezt, és rohadtul nem tetszett a faszinak az, hogy Danielle-t más is akarta magának. A lánynak pedig az nem jött be rohadtul, hogy két oldalról is kötélnek nézték és úgy függött a kettő fickó közt, mintha éppen jézus pózba kényszerítették volna. A gondolatra meg nagyjából hányingere is lett, mert egyáltalán nem akart ő megtérni, semmi esetre sem.
- Ja, hát nem igazán vagyok úri picsa - nyögött ki csak ennyit, ahelyett, hogy baszd megolva eltépte volna magát Mephisto karmaiból. Kurvára nem voltak egy súlycsoportban és az erőviszonyokban is jócskán lemaradt mindkét pacák mellett, mert az biztos, hogy egy szivaccsal megrakott vaságy is ledöntötte volna a lábáról.
- Nem tűnsz olyannak, akivel Lolli kezdene - mérte végig Mephisto talán most először Danny-t, mire Danielle felsóhajtott. Az biztos, ha lett volna nála egy nyalóka, a műanyagot keresztül nyomta volna Fist szemgolyóján. A büdös picsába, hogy sosincs nála semmi használható. Megköszörülte a torkát, és kísérletet tett arra, hogy elrántsa a kezét Mephisto markából, aki nem engedett. Most sem.

Ha nem ez a helyzet állt volna elő, most örömében akár elsírta volna magát - vagy nem - hogy végre leálltak a kisasszonyozással és valamiféle normálisabb verziót találtak ki rá nézve. Ehelyett csak egy lemondó sóhajt engedett meg magának, amivel realizálta a helyzetet. Tényleg egy kicseszett kötélnek nézték, a bivaly két végének, akit simán ketté téphetnek. Most kezdte csak irigyelni a nyúló csókát a Fantasztikus négyesből. Vajon ő hogy szabadult volna ki ebből a helyzetből? Inkább csak körülnézett kínos lassúsággal, hogy mégis hányan nézik végig ezt a groteszk jelenetet, de csak pár beszívott tag üveges szemeivel találta szembe magát, akik amúgy is túl goth-ok voltak ahhoz, hogy kilássanak az oldalra tolt hajzat alól. A franc essen ebbe az egészbe!
- Szerintem meg csak kéreti magát. Minden suna így kezdi - rántott egyet a vöröskén Fist, aki erre csak egy kicseszett hülye nőcis nyüsszenéssel reagált. Valahogy a fájdalmat sosem viselte jól, és az, hogy most éppen őt nézték kísérleti alanynak, rohadtul nem jött be neki.
Csak nem tudott sokáig kussolni, és mielőtt még megint kurvának nézték volna, megszólalt.
- Amúgy én rohadtul nem akarok mást, csak tetoválni, ha már itt vagyunk. Téged kivéve, Meph - nézett fel a tagra Danielle, és ja.. nem igazán akart hozzáérni, mert félő volt, hogy az egész tetováló kecót átbaszta volna a faszi testén, ha elbírta volna.
- Ha nem érsz hozzám, akkor osztozom veled rajta - böffentette oda Danny-nek Mephisto a szöveget nagylelkűen, a vöröske pedig egy pillanatra mintha nem hallott volna jól. Csak pislogott ki a fejéből, és még elfelejtette azt is, hogy most kurva morcosnak kellett volna lennie. És még inkább arcon baszni a másikat. De leginkább hagyta, hogy már a fájdalomtól összeszorított ajkakkal lessen le a kezére, ami... mondjuk úgy, hogy raboskodott Fistnél. A keze nem annyira érezte magát jól ott, a vére visszafordulót vett a csuklójától, a keze pedig a fájdalomtól vegyes bizsergéssel kezdett elfehéredni és hideggé válni. A hatvan fokos hőségben. Fasza!

Kezdett lemondani a karjairól ebben az erőltetett, béna Jézus-pózban. De most komolyan! Kurvára nem akarta volna kitépetni a kezeit és biztos volt benne, hogy rettentő bénán nézhettek így ki hárman.. egy fele akkora kis vörös bigével középen, aki nem hogy hús a szendvics közepében nem volt, de még diétás salátának sem ment volna el. Felsóhajtott, már leginkább morcosan erre a huzavonára, és ha épp nem foglalták volna le mindkét kezét, bizonyára valakivel most pörölni kezdett volna. A francba is már!
Mephisto hitetlen nevetésére azért felvonta a szemöldökét.
- Mert mi vagy te, kispajtás? Csak nem valami szaros hóhér? - vigyorgott teli pofával a faszi, de Danielle nem volt abban annyira biztos, hogy jó ötlet volt ez az egész Fist részéről. Olyat tudott Danny-ről, amit az itt lévőek aligha.. Gyilkos... Ha nem is jártatta a lepénylesőjét, azért nagyon is érdekelte a miért és hogyan kérdéskör.. na meg az is kíváncsivá tette, hogy vajon Danny-nek hol húzódnak a határai. Gyilkos.. gyilkos..
Óvatosan az említett felé pislantott, ami hiba volt, mert Mephisto akkorát rántott rajta, hogy csak az ízületei tartották egyben a karját a törzsvel. Danielle pedig úgy érezte, mintha lávába mártották volna a vállát.. ezzel együtt persze remek kis marionett bábu válna belőle.. Valaki egy nyomi babát nem kér? Csak egy fél karja hiányzik, tessék, tessék!
- Lolli velem jön! - jelentette ki Meph már egészen nyugodtan, és csak egy kicsit rángott be a szeme alatt az a kis bőrfelület az idegtől. A picsába!
Danielle egy pillanatra elkezdett fohászkodni ahhoz a ringyó istenhez, akiben sosem hitt. Mi a szar folyik itt?

Leblokkolt. Már ami azt illette, hogy kurvára nem járt semmi olyasmin az agya, hogy menekülnie kellene az adott helyzetből. Egyrészről nem is tudott volna, a másik ok pedig az volt, hogy.. nem szokott ő ehhez. Kibaszottul sehogy sem.
A következő másodpercek olyan gyorsan és közben mégis lassított felvételben történtek meg.. Ahogy Danny fordult és mozgott, még annyira sem volt ideje a vöröskének, hogy összerezzenjen, és már csak arra kapta oda a fejét, hogy a két tű Mephisto alkarjából állt ki. Ahogy engedett a szorítás, csak a Danny érintésére reagálva húzódott valamivel hátrébb a hegytől, de ahogy a rúgás hatására csont roppanása hallatszik, csak tudatlanul.. látszólag tudatlanul nézett fel Mr. Télapó szemeibe, és a fülébe elhangzott szavakra csak megrázta a fejét. Vagyis inkább csak bólogatni volt képes. És csak akkor lépett, ha valamennyire vezették. Az első két lépésnél biztosan, de aztán ahogy eltávolodtak a tetthelytől, már inkább ő volt az, aki - ha Danny is engedte - úgy vonta maga után a másikat, mintha egy kisgyerek játékmacija lenne.
A legközelebbi kijárat felé vette az irányt és az ajtót tolva maga előtt kirobbant szinte rajta, hogy aztán az útpadka mellé érve csak úgy.. egy autó segge és egy másik motorháztetője között félúton kidobja a taccsot. Egészen zilált róka távozott a gyomrából olyan amorf mintát vetve az aszfalton, hogy még ő maga is művészinek találta. A haját még időben kivonta a nyakából félkézzel, mielőtt azt is lehányta volna, és ha Danny elvonta a kezét a vöröske kezéből, akkor hagyta. A szemei az erőlködéstől - talán csak attól, de - megteltek könnyel, egy-egy kósza cseppként belehullva a sötétlő hányáspocsolyába.
Kurvára nem szokott ő ilyen szituációkhoz, és ráadásul olyat tett, ami szent és sérthetetlen.. Sosem szokott mások előtt rókázni. Ez volt az első, hogy valakivel ezt az élményét megosztotta, és emiatt most elég szarul is érezte magát.
- Van egy zsepid? - köhögte aztán szinte a szavakat az akciója után, feltápászkodva és megtámasztva magát az autó motorháztetője mellett. A tenyere, az egyik, a szája elé került.. míg a másikkal a saját hasát ölelte át. És az biztos, hogy nem volt és nem lesz hajlandó erről beszélni Danny-nek. Hogy miért hányt és most miért lepte el a szemeit a könny. Fáj hányni oké? Biztosan csak ez az oka.

Hallotta a kérdést, de valahogy nem volt kedve túlságosan beszélni, amikor azzal volt elfoglalva, hogy ne picsogjon túlságosan. Pontosabban egy alapos rókasétáltatást követően inkább nem fröcsögött volna. Bár.. biztosan lett volna, aki azt is dögösnek tartotta volna, de Danny-nél nem próbálkozott ezzel. Inkább mást kérdezett, amire nem pont azt a választ kapta, amire várt, és csak hangyányit kerekedtek el a szemei arra az izére, amit nyújtott neki a fickó.
Óvatosan nyúlt érte, nem hozzáérve Szakállkához, egy halk köszivel elintézve csak, a hasát eddig fogó kezével elkezdte gyűrögetni a papírt, végül megtörölte vele a száját, míg a kézfejével a szemeit mentesítette a csalóka könnyeitől, és így valamennyire emberi formája is lett.
Megköszörülte a torkát, ahogy a következő kérdést, ugyanazt feltették neki, és csak egy bizonytalan bólintásra futotta. Annyira meglepte a következő cselekvés, amit Danny produkált, hogy szinte teljesen lefagyott tőle. Csak pislogott a másik felé az érintésre, de nem húzódott el tőle. Nem mondott nemet vagy akadékoskodott, egyszerűen csak figyelte a másikat, hogy meddig tart az érintés. Hogy meddig éreznek vele együtt. Szokatlan volt.. és felettébb irreális, hogy ilyesmit váltott ki másokból csak azzal, hogy gyengének mutatta magát.
- Minden oké - nyelt egyet, a gyűrött újságfecnit pedig leengedte a lábai mellett, leesve az aszfaltra is. Ha már egyébként is megtörtént az előbb az, ami, akkor ez már nem osztott, nem szorzott semmit. - Azt hiszem - váltott hirtelen. - Vagyis nem tudom - fejezte be csak úgy, Danny arca felé nézett. Aztán sóhajtott egy nagyot, mire a jobbjával a hajába túrt, elnézve az ajtó felé is.
- Nincs kedvem visszamenni - szólalt meg témát váltva. - Azt hiszem, elég volt mára az, hogy kétszer is ribancnak néztek - a hangja fakóvá vált, érzelemmentessé, hideg ujjai pedig a nyakára csúsztak, és talán - ha Danny nem szólalt meg - akkor percekig csak támaszkodott, neki az autónak.
- Köszönöm. Nem csak a papírt - épp, hogy végzett a mondandójával, az ajtó, amin kijöttek percekkel korábban, ismét kivágódott, mire a vöröske összerezzent... Az rohadtul biztos volt, hogy éjjel-hajnalban nagyon nem fog szinte semmit sem aludni.

Várt arra, hogy majd talán a fickó folytatja, de semmi. Kezdte már megszokni, hogy vannak nála ezek a félbehagyott gondolatok, és ott tartott, hogy nem kérdezi meg, nem akarja kisajtolni a választ Danny-ből. Pedig nem arról volt, hogy ne lett volna kíváncsi.
A nincs mitre csak bólintott, ahogy a vele szemben ácsorgó is tett, ám a nagy egyetértést az ajtó csapódása úgy szaggatta ketté, mint ahogy a kurvák tundrabugyiját szokás. A különbség csak az volt, hogy ez a hang az ő vérét szinte teljesen megfagyasztotta, az nem különben, hogy Danny olyan hirtelen és olyan erélyesen rántotta, hogy szinte úgy csúszott le a motorháztetőre, és csak azért nem vágódott el, mert tartották és mert kapaszkodót keresve az ujjai vasmarokként szorultak rá a fickó ruhájára úgy derék tájékon.
De még ellenkezni sem volt ideje, már ott sem voltak az előző helyen, és amire a legmérgesebb volt, hogy nem kérdezett, nem akadékoskodott, csak ment. Mint egy hülye tyúk, viszont a duda hangra morcossá válva pislantott el Danny mellett a hang és fény irányába, egészen addig, ameddig megint a fülébe nem kúszott a fickó hangja.. aztán a szája a bőrén, és leblokkolt.
- Mi? Hogy.. hogy kellene segítenem? És miért? - nézett fel oldalról/lentről Danny arcára értetlenül, amellett, hogy még mindig kapaszkodott a mellette menetelőbe. Mert tényleg olyan volt, mintha azt tették volna.
- Nem fogok kiállni az utcasarokra, arról szó sem lehet - morogta félig elutasítón, de aztán meggondolta magát: - És tű sincs nálam, hogy varrjak... szóval.. hmm? - fejezte be, és már morcos sem volt.
A hátuk mögül feldübörgő lépések hangjára ha Danny nem is, ő bizony hátrafordult - bárcsak ne tette volna és nézett el a nyüzsgés irányába, de aztán vissza is fordult, mielőtt még hasra vágódott volna. Fogalma sem volt, hogy az esetleges felvillanó fények miért teleportáltak ilyen gyorsan a helyszínre, arra meg végképp kíváncsi volt, hogy mégis miben lehetne a másik szolgálatára. Ja, elég vicces ezt így megfogalmazni, és fingja nem volt, hogy mégis ő hogyan segíthetne Danny-nek. Egyáltalán. De úgy tényleg.

- Jó - mondott csak ennyit kelletlenül, mintha a fogát húzták volna. Mert mégis mi mást tehetett volna? Danny simán fel tudta volna a vállára kapni, és akkor még egy vaságy is elfért volna mellette. Csak így, a fickó mellett vette észre, hogy mennyire törpe tud lenni, mintha egy rohadék uszkárként vicsorgott volna ki mellette mindenkire.
Nem túl ijesztő látvány, nem igaz?
És különben is, minek menekült volna? Persze, tudta nagyon jól, hogy a faszi miért is ült börtönben. Mert gyilkos volt. És a szemében egyelőre még nem változott ez semmit sem, ugyanis ha bármiről is kérdezte a másikat, mindig valahogy el lett terelve minden. Egyáltalán tudott bármit is a pacákról? Semmit! Csak azt, hogy ült.
És valahogy mégis tudta, hogy mégsem fogják mellette feldarabolni, kibelezni, karóba húzni és vérét folyatni helyes kis patakokban.
Megmentette. Egy olyan helyzetből, ahol ha egyedül lett volna, tuti nem jött volna ki a Fist-es helyzetből normálisan.
Azért amikor egyre közelebb kerültek ahhoz a bizonyos bokorhoz, csak egy pillanatra torpant meg, de gyorsan kapkodva a lábait irányban maradt, hátuk mögött még mindig a sivítással, a hangoskodással, és ahogy a növényt elérték, úgy engedte el a fickót hirtelen, kicsit el is tolva magától, és lépve kettőt hátra tőle.
Nem a pasastól tartott, csak a bokor...
Ma már háromszor fogják ribancnak nézni?
- Oké, akkor most elárulod, minek lettünk tudósok? Fogalmam sincs, mi ez a bokorizé... Vagy még mindig nem vagyunk jó helyen? - takarásban voltak. Nem akadt ki, de mielőtt még egyet lép Danny-vel, tudni akart ezt-azt. Mondjuk bármi infó megfelelt volna neki arról, minek menekültek karöltve, ha egy: nem rég hányt. És kettő: nem gondolta volna, hogy máris ilyen viszonyban voltak ők ketten. Persze ő volt a hülye, korábban lekapta a pacákot. A franc essen belé!
De ha menni kellett, akkor nem kell majd őt kétszer kérni, annyi szent!

Ja, elég egyértelműen a tudtára adták.
- Igeeeeen....? - bólintott is rá kurtán arra, hogy Danny rab volt valamikor. Egyszer. A múltban. Vagy nem is olyan régen. Tök mindegy! Megköszörülte a torkát, és még a csonttörés ellenére is elég fura volt a fickót elképzelnie, ahogy Drakulát játszva vérfürdőt rendezett. Valahogy nem illett hozzá a hirtelenség, az elmebaj, az, hogy teljesen gondolkodásmentesen cselekedjen. Hisz az istenért! Olyan karót nyelt volt, mint amikor ő, a kis vöröske beült mellé. Egy idegen faszkalapként viselkedett. Na, a faszkalap jelzőt nem tudta volna elképzelni Szakállkával. Egyáltalán.
Érezte, hogy úgy meg volt figyelve, mint a szexmunkások videókamerán, és rohadtul nem tetszett neki az, ahogy Danny nézte őt. Mintha azt várná, mikor teperheti le, és nem a jó értelemben. Gyűlölte, ha úgy érezte, megint valami kicsi, nyomi, védtelen senki, aki ha rosszul mozdul, már történni fog valami.
Mégis a fülét-farkát behúzva figyelt. Szavak nélkül. És a lepcses szája valahogy elfelejtett dumálni ész nélkül, egészen addig csendben figyelve csak a másikat, ameddig amaz beszélt, és ahogy leskelődött, akkor is csak a fickó hátát nézte. Egészen addig, amíg el nem kezdett úgy járkálni, mint egy megvadult bika a futtatások során. Egészen kicsi köröket írva csak le, mert nem akarta, hogy messziről úgy tűnjön, egy őrült némber mászkálgat körbe-körbe. A végén még lelőtték volna!
- Te nem vagy normális! - összegezte hirtelen, ahogy szembe fordult vele a fickó. Mielőtt megszólalt volna, csak figyelmeztetőleg felcsapta a kezét. Még beszél, folytatni fogja.
- Mi a francért kellett neked messiást játszanod? Hagytál volna akkor ott annak a reteknek, és nem kellene most emiatt rezelned! - felpaprikázta magát? Igen. Mert úgyse erőszakolták volna meg. Vagyis.. nyolcvan százalékban nem, de.. morcosan megrázta a fejét és csípőre tette a karjait. - Komolyan megért ez egy csonttörést? - csücsörített hirtelen. - Ami mellesleg kurvára gusztustalan volt, és egyben rohadt jó is. Meg kell tanítanod rá - nevette el magát a helyzet ellenére is, bólintva a fickó szavaira közben.
Mégis megindult, Danielle meg utána. Mintha csak éppen magában sétálgatott volna, de a fickó hátának beszélt. Úgy másfél méterrel lemaradva tőle.
- Van egy unokatestvérem a városban... - hagyta nyitva a javaslatot, hogyha akarta, akkor elfogadja azt Danny. - Ő is ült, szóval nem lesz vele gond. Most épp valami illegális dolgot tol - fejeztem be, és ha elérte az autót, akkor csak a vöröske keze csúszott az ajtóra. De az fix, hogy addig be nem ül mellé, amíg nem kap egy bólintást.